Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

1984. július 25. /tolna'- _ AifsíÉPÜJSAG A vörös grófnő Bosxólgotós Kovács Andrással, úf filmjéről : §|§ Háborúból hazatért magyar bakák vonulnak a Lánchí­don a páncélautó fedezéké­ben. A pesti hídfőnél boldog polgárasszonyok szaladnak elébük a barikád mögül, őszirózsát tűznek a borostás fegyveresek sapkájára. Az enyémre is kerül egy szál. Győz az őszirózsás forrada­lom. Előkelő nemesek, bárók, grófok, vezérkari tisztek, bankárok, gyárosok táncol­nak a fényes bálteremben. Közöttük látjuk Károlyi Mi­hályt és elbűvölő feleségét. Ünnepel az arisztokrácia. Frakkos, úri ficsúr társaim­mal magam is hölgyvadászat­ra indulok a rendezőasszisz­tens intésére. De mindez csak játék, je­lenetek Kovács András előre­láthatóan őszig készülő nagy­szabású filmjéből, melyben amatőrszereplőként vettem részt. A vörös grófnő a Dia­lóg Stúdió, az MTV, a MO- KÉP és a Hungarofilm közös produkciója, hat folytatásból álló tv-játék, illetve két két­részes mozifilm lesz. A most forgatott rész körülbelül öt évet ölel fel, 1919-ig, Károlyi emigrációjának kezdetéig. Ezek az események Magyar- országon játszódnak. A film tervezett második felét kül­földön veszik fél. — Miért éppen Károlyinét választotta filmje főhőséül? — kérdeztem Kovács András rendezőt. — Mert lenyűgözött a nagy­szerű asszony személyisége, életútja. Húsz esztendeje is­merem. Ügy tizenöt éve portréfilmet készítettem róla a televíziónak. Alkalmam nyílt megismerkedni a két kivételes ember sorsával, munkásságával. Izgatott en­nek a csodálatos párnak az élettörténete. Károlyiné em­lékezései, korabeli dokumen-: tumok, levelezések, ismerő­seik vallomásai alapján ír­tam a forgatókönyv vázlatát. Károlyi voltaképpen azért ér­dekelt már korábban, mert a magyar történelemnek ő is egyik félreismert alakja. A Horthy-rendszerben hazugsá­gokat terjesztettek róla, 1949. után agyonhallgatták nevét, történelmi jelentőségét; Dra­maturgiai megfontolásból vá­lasztottam Károlyinét, ugyan­is egy politikus pályája el­sősorban verbálisán közelít­hető meg, s én szerettem volna inkább képileg látvá­nyos, monumentális filmet forgatni. Ha Károlyi Mihály alakja állna a középpontban, túltengenének a párbeszédek, eluralkodnának a parlamenti viták, felszólalások. Bástl Juli, a címszereplő — Tehát áttételesen törté­nelmi ez a film? — Pontosan. Károlyiné sorsa része a magyar törté­nelemnek, voltaképpen egész századunkat átélte, az utób­bi hatvan évben mindig sze­repet játszott, s ma is éles elmével figyeli az eseménye­ket, magas kora ellenére még mindig dolgozik. A film elő­terében a férfi-nő kapcsola­ta áll, s ezen keresztül je­lennek meg a történelmi ese­mények: a két forradalom, a régi Magyarország szétesése. Nem szoborszerű hőst szeret­nék formálni, hanem ember- szabású alakot, természete­sen a valóságnak megfelelő­en igen nagy formátumút, olyan töprengő, moralizáló hőst, aki gyakran kerül vá­laszút elé. Elsősorban a sze­mélyiségek érdekelnek, a cé­lokat maguk elé kitűző, te­vékeny és a céljaikhoz kö­vetkezetesen ragaszkodó, kez­deményező emberek. — Milyennek látja és áb­rázolja a Károlyi házaspárt? — A valóság tényei korlá­tozzák filmes fantáziámat, de Károlyiné rengeteg segítséget adott és ad munkámhoz. Rendszeresen konzultálunk, s néha jelentéktelennek tetsző részletek ellenőrzésére is megkérjük. Közben alkal­mam nyílt megismerni kivé­teles emberi karakterét. Elő­ször hűen akartam utánozni személyiségét. Fiatalkori ké­peinek birtokában olyan szí­nésznőt próbáltam felkutat­ni, aki külsőségekben 'is ha­sonlít hozzá, de ez nem si­került, hiszen annyira szuve­rén egyéniség. Arisztokrata ifjú hülgy, kivételes intellek­tussal, műveltséggel. Kortár­sainak leírásai szerint nő­ként is gyönyörű, vonzó, szi­laj. önálló személyiség. El kellett szakadnom a fotóktól, személyes emlékeimtől, el­képzeléseimtől. Életéből bizo­nyos valódi epizódokat el­hagytam, helyettük másokat találtam ki. „Modellem” kis­sé méltatlankodva olvasta az általam konstruált szerelmi jeleneteket, de nem tehettem mást, minthogy a naplója e vonatkozásban rendkívül tar­tózkodó. Vitáink során hét­köznapi konfliktusairól, ter­mészetes összezördüléseikről próbáltam érdeklődni, ám sajnos, a megszépítő emléke­zet meglehetősen elhalványí­totta ezeket. Pedig éppen ez a film egyik témája: hogyan képes két ennyire erős egyé­niség évtizedekig eltéphetet- len emberi szövetségben együtt élni. — Miért volt nehéz ez számukra? — Az akkori normák sze­rint sem voltak összeillő pár. A kettőjük közötti tizennyolc év ikorkülönbség nagy szálka volt környezetük szemében. Ellentétet szítottak a két csallád erősen eltérő tradíciói, politikai törekvései. Megis­merkedésük idején Károlyi már tehetséges politikus, ki­alakult jellem, és tíz év óta együtt él egy életkorban hozzáillő, de férjes asszony­nyal. Károlyi nem forradal­már, de ellenzéki. Az arisz­tokrata családban politizáló légkörben felnövő, minden iránt érdeklődő Katinka szá­mára az alkat nagyon vonzó. Kettőjük szerelmének az le­hetett a titka, (hogy felis­merték azokat az értékeket, amiket egymástól kaphat­tak. A kölcsönös megbecsü­lés, és a szellemi rokonság segítette át őket a későbBf nehézségeken. Szakítottak környezetükkel, vállalták döntéseik következményeit, óriási vagyonról mondtak ■le fiatalon, majd 1945 után a felkínált magas társadalmi státusról, hiszen Károlyi ér­demeit elismerte az ország­gyűlés. Kárölvi azonban a privilégiumokról lemondva vállalta a szegénységet, a második emigrációt. Kapcso­latuk fontos eleme ez a kö­vetkezetes magatartás, és abban is kiegészítik egy­mást, hogy Károlyi tapaszta­lata naponta szembesül Ka­tinka természetes kíváncsi­ságával, tettvágyával, ösz­tönzően hat rá, a nyitott szel­lemű asszony. Mindkettőjük­ben hallatlan igazságérzet munkál. — Noha nem kimondottan történelmi flmet forgatnak, mégis évtizedeken átívelő tablót rajzolnák. Hogyan te­szik hitelessé a kort, a figu­rákat? — A díszletek, a jelmezek, a választott helyszínek ere­detiék, korhűek. A stilizálás elsősorban képi megoldások­ban realizálódik. Barna, vi- razsírozott fotók hatását kel­tő jeleneteket is felveszünk, melyek önmagukban megha­tározzák a film színeit, leve­gőjét. Az eredeti, híradóje- leneték így könnyebben is illeszkednek. Lényeges ez mert az 1918—19-es keletke­zésű híradó-dokumentumok igazolják, hogy akkor igazi népforradalom volt, nem pe­dig izgága értelmiségiek fe­lelőtlen játéka, mint ahogyan a reakció hazudta. Az operatőr Bíró Miklós. A címszerepet Básti Juli, Káro­lyit Bács Ferenc játssza. Fő­szereplők: Kállai Ferenc (Andrássy gróf), Tolnay Klári (Károlyi nevelőanyja), Bálint András (Jászy Osz­kár), Tordy Géza (Tisza Kál­mán) és Torday Teri (Ma- délaine). SÁMATHY TAMÁS g&TflMBOBCKIIfl n npflBaa Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda terjedel­mes cikket közölt abból az alkalomból, hogy Tambov megye könyvtárosai a leg­jobb eredményt érték él a köztársaságban, és ezért ne­kik adták át a Vörös vándor- zászlót. A Tambov megyei könyv­tárosok igen nagy eredményt könyvelhettek el az elmúlt évben. A tavalyi adatok sze­rint Tambov megyében más­fél millióan látogatták a könyvtárakat. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 87,4 száza­léka kölcsönzött könyvet. A könyvtárosok az elmúlt évben valamennyi tervben előírt feladatukat túlteljesí­tették. Munkájuk eredmé­nyeként a megyében ma már majdnem minden egyes csa­ládiban természetessé vált az olvasás, a könyvek szerete- te. Mint az ünnepségen el-, mondották: Tambovban min­den egyes lakos átlagosan 23 könyvet olvasott az elmúlt évben. Hasonlóan jók az eredmények a Mordovszkij, a Znamenszkij és a Morsansz- kij járásban is. Dunqntült napló Szekszárdon is adottak a gombatermesztés lehetősé­gei. .. A Dunántúli Napló a pécsi lehetőségek kihasználá­sáról ír. A pécsi gomba híre már eljutott Svédországba is. Köztudott, hogy a svéd kony­ha egyik legfontosabb nyers­anyaga a gomba, amelynek egy tekintélyes részét im­portból szerzik be, illetve külföldön termeltetik meg a svédek. Természetesen, amennyiben a termelő haj­landó alkalmazkodni az igé­nyeikhez és az ajánlat üz­letileg sem hátrányos a szá­mukra. A feltételt mindig a vevő határozza meg: a své­dek csiperkegombát akarnak vásárolni konzerv formájá­ban, garantáltan jó minőség­ben, évi 800 tonnás mennyi­ségben. A fcözeimúlltban külkeres­kedők jártaik Pécsett gomba- export-ügyben, s megkezd­ték a tárgyalásokat az érin­tettekkel. Ekkora mennyisé­gű exportárualap megterme­lését egyetlen gazdaság nem tudja vállalni, de a kister­melőik bevonásával biztosít­ható. Pécs és a megye gom­ba termesztési adottságai rendkívül kedvezőek. A las­kagombával ellentétben — ez fólia alatt is termeszthető — a csiperkegomba előállításá­hoz nagy páratartalmú pin­cék szükségesék. Csak Pé­csett 2500 pince van a város alatt, e pincék relatív pára­tartalma 70—90 százalékos, tehát gombatermesztésre ide­ális. A másik nagy adottság a Pécsi Állami Gazdaságban felépült fermentáló, gomba- föld-előállító üzem, amely a gazdaság saját szükségletén túl képes ellátni gombaföld­del a kistermelők széles tá­borát is. A kistermelői bázis megtereiptésében a Baranya megyei tsz-szövetség kíván lépni taggazdaságain keresz­tül. A tárgyalások ezen a vo­nalon is megkezdődtek a tag­szövetkezetekkel, amelyek a jó exportpiac érdekében vál­lalnák a háztáji gombater­mesztés megszervezését. Tekintve, hogy a vevők a saját ízlésűiknek megfelelő minőségben és csomagolás­ban — 2,5 kilós dobozokban — kérik a terméket, sokáig nyitott volt a kérdés: ki le­gyen a gyártó? A tárgyalá­sok során a Pécsi Zöldért Vállalatot is megkeresték. A vállalat mohácsi tartósító üzemében nemrég fejeződött be a teljes rekonstrukció. A svédek hajlandók gombakon- zervgyártó gépsort kihelyez­ni. Ha ez megtörténne, kiala­kulna a teljes vertikum a megyében. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szomsizédunkban, Fejér megyében jövőre nyolc szak­mában indül technikuskép­zés. Mint a Fejér megyei Hírlap írja: egyelőre első lé­pésben a felnőttoktatásban vezetik be az új formát. Szé­kesfehérváron a Jáky József Útépítési és Fenntartási Szakközépiskolában lesz ma­gasépítő szakon egyéves tech­nikusképzés. Az oktatás meg­kezdéséhez szükséges tanter- vék, tankönyvek, jegyzetek szeptemberre, a megfelelő időre rendelkezésre állnak majd. Az országos döntéssel össz­hangban a nappali tagozaton a technikusképzést a megye több szakközépskolájában, az 1985—1986-os tanévben ve­zetik be. Az iskolák techni­kusképzésre kijelölését kö­rültekintő vizsgálódás előzte meg, amelyet a Művelődési Minisztérium szakemberei a Fejér megyei Tanács V. B. művelődési osztályával közö­sen végezték. Feltérképezték a szakkö- zópisolák személyi és tárgyi feltételeit, abból a szem­pontból, hogy mennyire ké­pesek megfelelni az ötéves képzésnek. Az előkészítő fel­mérés eredménye alapján négy szakközépiskolát talál­tak erre alkalmasnak. Székesféhérváron a Ság- vári Endré Gép- és Híradás- ipari Szakközépiskolában 1985. szeptemberében négy szakon indul meg a nappali tagozaton a technikusképzés. A 'nyolcadik osztályt elvég­zők választhatnak a gépsze­relő és karbantartó, a gép- gyártástechnológiaá, a hír­adásipari, az információ és számítástechnikai szakok kö­zött. A székesfehérvári Ybl Miklós Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában a gép- járműtechnikai ágaza­ton vezetik be a techni­kusképzést, a Jáky József Út­építési és Fenntartási Szak­középiskolában pedig magas- építési, valamint útépítési és -fenntartási szakon lesznek technikusképző osztályok. Dunaújvárosban a Bánki Do­nét Gépészeti Acél és Fém- szerkezeti, Kohó- és Ontő- ipari Szakközépiskolában az acél fémszerkezeti szakon kezdődik meg, nappali tago­zaton a technikusképzés. PETŐFI NÉPE Kevesebbet, de jobban — háromszoros hozamból. A fű- szerpaprika-nemesítőkről és -termelőkről ír a Petőfi Né­pe. A lap munkatársa Kalo­csán, a hazai fűszerpaprika­nemesítés központjában járt, ahol az idén újabb hibridé­Épen maradt városfalak Viszonylag épen maradtak a Gorsiumot nyugat felől ha­tároló városfalak: a székesfe­hérvári István király Múzeum régészeinek az elmúlt hetek­ben 70 méter hosszan sikerült kibontaniuk a Tác melletti római város nyugati falait. Az óriás kövekből épített város­fal csak ezen az oldalon ma­radt meg, a várost észak, dél és kelet felől határoló fal épí­tőanyagát ugyanis a közép­korban a székesfehérvári pa­ket állítanak elő a kutatók. A kiválasztott törzseket most „házasíják”. Olyan tulajdon­ságok örökítése a cél, ame­lyek az eddiginél alkalma­sabbá teszik e fűszernövényt nagyüzemi és háztáji terme­lésre. Elsődleges a koraiság és a betegséggel szembeni el­lenállóképesség. Ez utóbbi érdekében a kutatók a neme­sítéshez felhasználják az ősi vadfajokat is. A mostani ke­resztezésekből olyan mután­sokat várnak, amelyek job­ban alkalmazkodnak a meg­változott agrotechnikai körül­ményekhez, a termőhelyi adottságokhoz és reziszten- sek. Az intézet az utóbbi tíz évben hét új fajtát adott a köztermesztésnek, s ezek ter­melésbe vonásával megújho- dott a magyar paprikater­mesztés. A kalocsai tájkör­zetben, de Szeged környékén is megháromszorozódtak a hozamok, színben és zamat­anyagban gazdagabb lett az ételízesítő. Kár, hogy a 70- es években a termésátlagok növekedésének arányában nem éltek a gazdaságok a te­rületcsökkentéssel, s így be­következett a túltermelés. Jelenleg a korábbi évek ter­mőterületének 50 százalékán foglalkoznak fűszerpaprika­termesztéssel, a termőhelyi adottságok messzemenő fi­gyelembevételével. így tavaly is, az idén pedig még in­kább érvényesül az az elv a „paprikás” gazdaságokban, hogy kevesebbet, de minősé­gileg jobb terméket állítsa­nak elő hazai ellátásra, illet­ve exportra. Ehhez minden feltétel megvan,, az új kalo­csai és szegedi fűszerpapri­ka-fajták az előzőeknél ki­lónként 2—3 grammal több festékanyagot tartalmaznak, több bennük a cukor, a C- vitamin és sajátos az illat­anyaguk. A háztáji termelés fellendítése érdekében a ku­tatók felújítják a régi fajtá­kat. Somogyi Néplap Nagy a kereslet, biztos piac. A dinnyéről ír a So­mogyi Néplap. Mégpedig ar­ról, hogy a kaposfői terme­lőszövetkezet második éve foglalkoztat csányi dinnyése­ket. Nem döntöttek rosszul, mikor a tavalyi sikertelen év, az aszály okozta nagy kiesések nem „szárították” el a termelési kedvet is. A huszonhárom hektáros ddny- nyeterületből egy hektárnyit borítottak síkfóliával, és már bizonyosnak látszik, hogy nem csalatkoznak, a várt kétszázezer forint árbevételt meghozza ez a terület. Jó egy hete szüretelik az illatos, édes gyümölcsöt, s ha kétszer annyi lenne, azt is elkapkodnák a vevők. Az első terméseket hetven forin­tért vette át a Zöldért, de még a hét végén is negyven­öt forintért szállították a fő­városba, a Balaton-partra, és természetesen a megyeszék­helyre is. Kisebb mennyisé­gű görögdinnyét is betakar­tak síkfóliával, rövidesen ez is piacra érik. Ma még természetesen ko­rántsem olcsó csemegének számít a dinnye, de a szö­vetkezet gondolt a főszezon­ra is. A Zöldérttel való szer­ződésen túl, a lakossági ellá­tás érdekében, Kaposfőn és Kiskorpádon dinnyeárusító helyeket nyitnak. Sokat vár az idén a ter­melőszövetkezet a kertészeti ágazatától. A dinnyén kívül — elsősorban a konzervgyár­nak — paprikát termelnek, az idén növelték a zöldbor­só és zöldbab .termőterületü­ket is. A százötven hektárnyi területről eddig íiegyven va- gonnyi konzervborsót szállí­tottak Nagyatádra, összessé­gében a múlt évinél mintegy negyven százalékkal többet, nyolc és fél millió forint ár­bevételt várnak a kertészeti ágazattól. Gorsiumban lotákhoz, templomokhoz hasz­nálták fel. A nyugati oldalon viszont feltehetően az akkor még magas vízállású Sárvíz lehetetlenné tette a bontási, számítási munkákat. Básti Juli és Bács Ferenc jelenete (Inkei Alice felvételei — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom