Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

1984. július 25.

NÉPÚJSÁG 3

A külkereskedelem első féléve

Jelentősen mérséklődött hazánk rubel elszámolású külkereskedelmi passzívuma 1983 első félévéhez képest, miközben a konvertibilis forgalomban a tavalyihoz hasonló aktívumot sikerült elérni — ez derül ki a Külkereskedelmi Minisztériumban közelmúltban készített összesítésből, amelyben hazánk idei első félévi külkereskedelmi forgalmát értékelték.

A rubel elszámolású piacokon kivitelünk mennyisége 11,3 százalékkal növekedett, míg behozatalunk megegyezik a tavalyival. Mindez azt eredményezte, hogy a szocialista országokkal szembeni külkereskedelmi passzívumunk az első félév végén a tavalyinak alig fele. Az exportnövekmény döntő része a gépipari exporttöbbletből adódik, emellett — az élelmiszeripar kivételével — valamennyi ágazat növelte kivitelét. Behozatalban különösen a vegyipari és a bányászati termékek importja növekedett jelentős mértékben, összességében az 1984-re előirányzott rubel elszámolású export és import eddigi teljesítése megfelel a tavalyinak.

_A konvertibilis elszámolású forgalomban a kivitel több mint 260 millió dollárral haladta meg a behozatalt, ez lényegében azonos a tavalyival. Nőtt az ipari export, ezen belül is különösen a ko- hászati kivitel, amely az éves tervnek eddig mintegy 57 százalékát teljesítette. Hengerelt acélból például az éves előirányzatnak már több mint 60 százalékát kiszállították, és jelentősen túlteljesítették az alumínium-alapanyag exporttervet is. A vegyipar kivitele 7 százalékkal haladta meg az 1983. első félévit. Számottevően felgyorsult a gyógyszertermékek kivitele is. Kedvezően alakult a közúti gépjárműveik (teherautók, autóbuszok) kivitele: idén eddig egyharmadával többet exportáltunk ezekből a termékekből, mint az elmúlt év azonos időszakában. Jelentősen elmaradt ugyanakkor a gépipar és az élel- miszergadaság exportja.

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Szakszervezeti bizalmi testületi ülést tartottak a TÁÉV-nél, amelynek napirendi pontjai a következők voltak:

1. Szakszervezeti munka tapasztalatai, a továbbfejlesztés feladatai az MSZMP KB 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Előadó: Tóth Béla SZB-titkár;

2. A vállalat 1984. I. félévi eredményei és további feladatok. Előadó: Villányi József igazgató.

A jelenlevőket Katz József, a szakszervezeti bizottság elnöke köszöntötte, majd Tóth Béla, a szakszervezeti bizottság titkára az előre kiadott írásos anyagot szóban kiegészítette. Röviden foglalkozott a szocializmus politikai rendszerével, ennek fejlődésével, ezen belül a szakszervezetek feladatával és munkájával. Kiemelte a KB-határozat új, gyakorlati alkalmazásra váró állásfoglalásait, ennek vállalatunknál történő végrehajtásait.

A második napirendi pont keretében Villányi József igazgató ismertette vállalatunk I. féléves gazdálkodási eredményeit a vállalati mérleg alapján.

A tájékoztatóra jellemző- volt, hogy nagyon kritikus, a vezetők szempontjából pedig önkritikus volt. Az igazgató elmondta, hogy az 1984. évi vállalati célkitűzéseket a múlt év decemberében ez a testület tárgyalta, s a félévi eredményeket is e testület előtt szükséges megvitatni. Itt kell értékelni, hogy mit vállalt a testület, mit vállalt a vállalat vezetése és ebből ki mit teljesített, ki hogyan tartotta be az ígéretét. Közös volt a döntés, közös a felelősség is.

— A vállalati mérleg alapján néhány főbb mutatónk az alábbiak szerint alakult: épszerterm.-ben: 436 mill. Ft bruttó term.-ben 459 mill. Ft árbevétel 439 mill. Ft

Átadás 215 db lakás

Létszám

az I. félévben 2533 fő

Nyereség 28,7 millió forint.

Az I. félév során 4,6 százalékkal nőtt az átlagbérünk, az átlagkereset 6 hónapra 30 132 Ft-ra alakult. Elemezve a tervhez viszonyítva teljesítményünket, néhány helyen lemaradás tapasztalható. Például az épszertermelés területén, az árbevétel területén, elmaradtunk a tervezett létszámtól, és 2—2,5 százalékkal az egy főre jutó termelési értéktől. Javulást mutat az anyagmentes termelési érték s kedvezően alakult a költségszint, forgóeszközeinkkel jól gazdálkodtunk. Pénzügyi helyzetünk májusig jó volt, júniusban romlott, s ezért esedékes hiteltörlesztésünket csak késve tudtuk teljesíteni.

— Tovább elemezve az első félévet, megállapíthatjuk, hogy az új vállalkozásokat a műszaki osztály jól irányítja, vannak, akik szinte erejükön túl igyekeznek helytállni, nagyon túlterheltek, de sajnos, vannak, akik nem végzik jól munkájukat. Nem árulunk el azzal titkot, hogy ezektől a kollégáinktól vagy megválunk, vagy más munkaterületet ajánlunk fel számukra. Javítani kell a vállalat morális légkörét és önmagunkhoz viszonyítva javítanunk kell a termelést és a munkaidő jobb kihasználását. Növekednek a feladataink, a vállalat háztartásában ugyanúgy drágul minden, mint a család háztartásában. Növekednek az állami elvonások, csökken a nyereségünk s ez egyértelműen indokolja, hogy jobban kell dolgoznunk, ha a személyi jövedelmünket szinten tartani, illetve növelni akarjuk. Sokan a munkások és az alkalmazottak köréből azt hiszik, hogy a vállalat által biztosított jövedelem fixnek tekinthető, „ezért nem is kell dolgozni, úgy is megkap, juk”. El kell oszlatni ezt a tévhitet, bérfejlesztés csak akkor lehetséges, ha ezt előbb megtermeljük.

— Vállalatunk munkája a magyar építőipari átlagnak megfelel. Várhatóan az év végéig tervezett gazdasági feladatainkat maradéktalanul teljesíteni tudjuk.

A III. negyedévi főbb gazdasági célkitűzéseink: épszer. termelésünket 310 millió Ft. ra tervezzük, árbevételünknek meg kell közelítenie a 300 millió Ft-ot, ennek érdekében át kell adnunk 208 lakást, be kell fejeznünk a siófoki DÉDÁSZ-t, a bonyhádi általános iskolát és az ehhez csatlakozó 1000 adagos konyhát, Szekszárdon a kórház távfűtő vezetékét és a Tar- tsay utcai gázvezeték kiépítését. Pakson át kell adnunk

a bölcsődét és el kell készítenünk a központi telepünk szociális épületét és a sport- létesítményt. Ezen feladató, kát 65—70 fővel kevesebb létszámmal kell megoldani. Nagyon fontos, hogy megfelelően előkészítsük a IV. negyedév munkáit is. Ezek közül kiemelt figyelmet kell fordítani a paksi MSZMP-szék- ház és a Bonyhádi Cipőgyár átadásra történő előkészítésére.

Vállalatunk igazgatója tájékoztatóját azzal fejezte be, hogy sokkal szigorúbb rendnek, fegyelemnek kell lenni a vállalat minden területén, jobban kell kihasználni a munkaidőt, törekedni kell a minőségi munka fokozására és biztosítani kell a különböző intézkedések, utasítások következetes betartását.

Ezt követték a hozzászólások, majd arra a konkrét válaszadások, és ezzel fejeződött be a kibővített bizalmi testületi ülés.

GYURKOVITS FERENC

A tanácskozás résztvevői

Negyven éve történt (H.)

A Magyar Antifasiszta Ellenállási Mozgalnm

Fegyverrel a kézben

Magyarország német megszállásával (1944. III. 19.) az ellenállási mozgalomban is új szakasz, a fegyveres küzdelem szakasza kezdődött el. A párt harci csoportok alakítására, a nemzeti ellenállás szervezésére hívott fel. „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállóknak. Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a házat, pusztítsátok őket tűzzel-vassal!” — hangoztatta a Békepárt.

Partizáncsoportok

Az ellenállás első látványos megmozdulása a sátoraljaújhelyi börtön politikai fogjainak fegyveres kitörése volt. Ezt azonban a helyőrség és a városba érkező német csapatok leverték. A felkelést követő bírói megtorlás, a harcok és az üldözés során 62-en vesztették életüket. A szerveződő ellenállásra súlyos csapást jelentettek a Gestapo és az SD

(biztonsági szolgálat) akciói is. Alig másfél hónap alatt politikai ökokból 8225 zsidót, antifasiszta ellenállót, külföldi polgárt fogtak el, hurcoltak koncentrációs táborokba.

Az ellenállás politikai vezető szerve a demokratikus, antifasiszta pártokból 1944 májusában létrejött Magyar Front lett. A fegyveres harc vezetésére Pálffy György vezérkari százados irányításával megalakult a KP Katonai Bizottsága, amely 1944 nyarán és őszén Budapesten 14 kisebb-nagyobb partzáncso- portot szervezett. Közvetlen irányításukat Fehér Lajos látta el. A fedőnévvel jelölt csoportok közül említsük meg a Városi színházi nyilas nagygyűlés éllen robbantást végrehajtó „Marót” csoportot, a több kézigránátos akcióval jeleskedő „Szir”, vagy a vasutat robbantó „Laci” csoportokat. Fegyveres akciógárdákat szervezett több úgynevezett „polgári” antifasiszta csoport, valamint a

Magyar Diákok Szabadság- frontja nevű szervezet is.

Budapesten a munkáslakta peremvárosokban — Újpesten, Kőbányán, Pesterzsébeten, Csepelen — jöttek létre nagyobb létszámú fegyveres csoportok. Ezek szervezetileg többnyire valamilyen katonai, légoltalmi, karhatalmi stb. alakulattal,

szervezettel legalizálták tevékenységüket. Az újpestiek például politikai foglyokat szabadítottak ki, megvédték a robbantás elől a városrész víztornyát. A kőbányaiak

hátba támadták az ott védő németeket. A csepeliek fjedig nagy népi megmozdulással (1944. december 4—6.) akadályozták meg a városrész kiürítését.

KISKA és társai

A magyar ellenállás történetében sajátos formációt jelentenek a több kerületben (VIII., XIII., XIV.) létrejött KISKA (Kisegítő Karhatalmi) alakulatok, amelyekbe az ellenállóknak sikerült beépülniük. A zuglói KISKA-ban tevékenykedett például a fiatalokból szervezett Vörös Brigád nevű partizáncsoport, amelynek 11 harcosát a német fasiszták kivégezték. Vidéken elsősorban az ipari központokban, Miskolcon, Diósgyőrben (itt szerveződött meg a híres „Mokan-komité”),

Győrött, valamint a bányavidékeken, Tatabányán, Sári- sápon, Pécs, Komló környékén és Salgótarjánban jöttek létre antifasiszta és partizáncsoportok. A Karancs

— lejtősaknai bányászok levonultak a föld alá, s e jelentőssé vált népi megmozdulással fejezték ki szembenállásukat a nyilas rendszerrel.

1944. augusztus 8-a és október 15-e között sorban rajzoltak ki a kievi partizániis- kolán felkészített, s az ország területére ejtőernyővel ledobott szovjet—.magyar vegyes állományú partizáncsoportok. Kievben egyébként 666 honfitársunk kapott partizánkiképzést. Ezek a csoportok főleg az ország erdős-hegyes területein, valamint Szlovákiában és Kárpátalján szálltak le, ahol megkísérelték partizánbázisok létrehozását. Néhány csoport, mint a Fábry, úszta, Nógrádi csoportok eredményes harci tevékenységet folytattak, de a többségük elvérzett a fasisztákkal vívott egyenlőtlen küzdelemben (Szőnyi, Orley, Molontay és más csoportok.)

Nyilasterror

A nagyobb méretű, a lakosság széles köreit bevonó partizánharchoz' sem az ország természeti feltételei, sem a belső politikai viszonyok nem voltak kedvezőek. Az államhatalmi szervezetek, a csendőrség, majd a nyilasok terrorosztagai hatékony ellenőrzést gyakoroltak az ország területe és lakossága felett.

Október 15-e után újabb internálási hullám kezdődött. Ezreket tartóztattak le, vittek német koncentrációs táborba. 1944 novemberében például a komáromi várerődben 7—8000 politikai foglyot őriztek.

1944. november 22-én a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék árulás révén elfogta a Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát. Ez a szervezet a Magyar Front intézménye volt a németellenes szabadságharc vezetésére. A Felszabadító Bizottság katonai vezetői egy részét december 8-án a Margit körúti fogházban kivégezték.

Az október 15-én hatalomra juttatott Szálasi-rendszer- rel szemben tömeges méretű népi ellenállás bontakozott ki. Az emberek tízezrei szöktek meg a hadseregből, nem vonultak be, nem teljesítették a kiadott utasításokat. A lakosság keresztülhúzta a kiürítési, kitelepítési rendelkezéseket. Menekülni csak az menekült, akinek volt oka félni, hogy régi bűneiért a felszabadult Magyarországon majd felelnie kell.

Itthon és külföldön

A magyar ellenállási mozgalom méreteiben nem volt olyan átfogó, mint például Lengyelországban, Jugoszláviában, Bulgáriában stb. volt. Hazai földön 38 kisebb-nagyobb partizáncsoportban kb. 2500—3000 ember harcolt fegyveresen a szabadságért. A külföldi országokban mintegy 8000 magyar antifasiszta küzdött. A Vörös Hadsereg- gel'együtt harcoló Budai önkéntes Ezred honvédéinek száma pedig 2500 fő volt. A fasizmus elleni harcra szerveződő új néphadseregben, az Ausztriába elvonult 1. és -6. hadosztály soraiban, a szovjet hadsereg alárendeltségébe tartozó vasútépítő alakulatokban pedig kb. 40 ezer honvéd szolgált.

GAZSI JÓZSEF

Villányi József igazgató beszámol az eredményekről és a feladatokról

Kibővített bizalmi testületi ülés a TÁÉV-nél