Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
^népújság 1984. július 22. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nem lehetne jégelhárítás Szekszárdon is? A nagy jégverés után sokakban fogalmazódott meg az a kérdés, amit Varga László, Szekszárd, Landler Jenő u. 10. szám alatti olvasónk fel is tett: „Nem le- hetne-e megakadályozni a jégverést Szekszárdon is egy jégelhárító rendszer kiépítésével? A kérdéshez hozzátette: véleménye szerint e rendszer kiépítéséhez a szőlősgazdák is hozzájárulnának .. A kérdésre Barsi Mihály, a Tolna megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője válaszolt: — Az elmúlt években is komoly kár érte Tolna megye egyes részeit, közte a történelmi borvidéket. A legnagyobb idén július 2-án érte az álló kultúrákat, a szántóföldi és a kertészeti növényeket. Az elmúlt időszakokban bekövetkezett károsodások is alátámasztják a megyei párt- és tanácsi vezetés korábban kialakított álláspontját: terjesszék ki a rakétás jégesőelhárító rendszert megyénkre is. — Az országban elsőként 1976-tól 1979-ig kísérleti jelleggel, majd ezt követően üzemszerűen működik a Baranya megyei jégelhárító rendszer. A kedvező tapasztalatok alapján a Miniszter- tanács az elhárítórendszer új területekre történő kiterjesztését látta indokoltnak. A Minisztertanács határozata alapján az érintett megyék, köztük Tolna megye is részt vett az elhárítórendszer ki- terjesztésének ütemét, finanszírozását meghatározó közép- és hosszú távú terv kidolgozásában. E terv előterjesztését az Állami Tervbizottságnak egyetértőén javasolta. Az Állami Tervbizottság döntése alapján Bács- Kiskun megyében: Dusno- kon megépítették a jégelhárító rendszer második tagját. Ez a jégelhárító rendszer folyamatosan 1985-től működik. Hatósugara kiterjed Tolna Telefonszámunk: 16-211 megye leginkább veszélyeztetett területeire is. — Ismereteink szerint a Baranya megyei jégelhárító rendszer ma már korszerűsítésre szorul. A korszerűsítés keretében az észlelő egységet egy magasabb pontra, a Zengő melletti Hármashegyre tervezik áthelyezni,. Ezzel a módosítással hatósugara Tolna megyére is kiterjed. E két rendszer együttes, összehangolt működtetése biztosítja Tolna megye jégeső elleni védelmét is. — A kérdező a beruházás megtérülésére is kitért. Varga László egy évre becsüli a jégelhárító berendezések költségeinek megtérülési idejét. Tapasztalati adatok alapján elmondható, hogy Baranya megyében a biztosítói jégkár kifizetése 55—63 szá- szalékkal csökkent. A tény: a jégelhárító rendszer kiépítésének költsége nem egy év, hanem lényegesen hosszabb idő alatt térül vissza. Beszámít-e a nyugdíjba a mellékfoglalkozás? Egy Tolnai olvasónk — aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük — a következő problémával fordult szerkesztőségünkhöz. Mint írja, mellékfoglalkozásként 4 órai takarítást vállalt. Itt úgy tájékoztatták — mivel háram éve van vissza a nyugdíjig —, hogy a mellék- foglalkozás nem számít bele a nyugdíjba. Azt kérdezi, hogy valóban így van-e? A választ Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója küldte meg szerkesztőségünknek: — A 17/1975. (VI. 14.) M. T. számú rendelet 78. paragrafusának 1. bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összegének a megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonynyal (ipari szövetkezeti tagsággal) egyidejűleg mellék- foglalkozásként fennálló munkaviszonyból származó keresetet időarányosan figyelembe kell venni, ha az igénylőt főfoglalkozásban a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rö- videbb munkaidőre alkalmazták. Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó keresete nagyobb. — Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munkaidő azonos, a mellékfoglalkozásban elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőre kiegészíti. Hol a helye? Bakonyi Jánosné, Tamási, Móricz Zs. ltp. 3. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „A Költségvetési Üzem a mi házunktól pár méterre helyezte el az utcaseprők pihenőjét, egy lemezből készült kisebb épületet. Kértük, hogy olyan helyet jelöljenek ki részükre, ahol nem zavarnak senkit. Én személy szerint a 3. számú épület földszintjén lakom és mindent látok és hallok. A dolgozók igen hangosak, itt történik a munkaeligazítástól kezdve minden. Házunk fala volt egy időben a kerékpár-tároló. Lakásaink saját tulajdonunk, igaz, a pár méterre lévő terület, ahova a pihenő került, közterület. Az általuk használt közterületen azonban nemhogy ők takarítanak, hanem mi takarítunk utánuk. Kötelesek vagyunk a város közepén eltűrni ezt az állapotot, a „köz- tisztasági” dolgozók után takarítani, a gyerekeket tőlük távol tartani, hogy illetlen beszédüket ne hallják? Telefonon beszéltünk a költségvetési üzem vezetőjével, amikor megtudtuk, hogy itt lesz a pihenő, majd kérésünkkel szóban fordultunk a városi tanácshoz, ahol meghallgattak, de minden maradt a régiben.” A tamási Városi Tanács elnökhelyettesének, dr. Mózes Györgynek a válasza: — A tamási Városi Tanács Költségvetési üzeme 1984. május 22-én a Móricz lakótelepen közterületre felállított egy alumíniumból készült garázst azzal a céllal, hogy az a köztisztasági dolgozók étkező-, pihenőhelyéül, téli időben pedig melegedő-, valamint szerszámraktárul szolgáljon. Bakonyi Jánosné szövetkezeti társasházi képviselő ez ellen a felállítás napján szóban tiltakozott a költségvetési üzem vezetőjénél, aki ezt nem vette figyelembe. Ezt követően Bako- nyiné 1984. május 24-én panaszos levelet küldött a városi tanács műszaki és ter- melés-ellátósfelügyeleti osztálya vezetőjének. Az osztályvezető a panaszt helyettesével kivizsgáltatta, aki 1984. június 1-i dátummal a panaszos beadványon azt rögzítette, hogy a helyszíni kivizsgálás alapján a bódé elhelyezését elfogadhatónak találta. Erről azonban olvasóinkat sem szóban, sem írásban — ahogyan az elő van írva — nem értesítette. — A szerkesztőséghez érkezett, írt panaszos levél alapján 1984. július 9-én a helyszínen megvizsgáltam a panaszt és ekkor több lakót is meghallgattam. Egybehangzóan állították, hogy kifogásuk az ott tartózkodó köztisztasági dolgozók magatartása, hangoskodása, trágár beszéde miatt van, amely zavarja nyugalmukat és rossz hatással van az ott játszó gyermekekre is. A kifogásokat megalapozottnak találtam, ezért utasítottam a városi tanács műszaki és ter- melés-ellátásfelügyeleti osztályát, hogy a bódé elhelyezésére lakótelepen kívül új helyet jelöljön ki, és annak áttelepítéséről 1984. július 31- ig gondoskodjon. Ml VÁLASZOLUNK A tervezett árváltoztatás egyes gazdálkodó szervezetek közötti közléséről szól az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1984. (VI. 26.) ÁH számú rendelkezése, amely szerint a termelő vagy szolgáltató gazdálkodó szervezet — az általa tervezett ár-, díjváltoztatás időpontját legalább hat héttel megelőzően — köteles a fogyasztási- cikk-kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetet a tervezett ár-, díjváltoztatásról tájékoztatni, kivéve a szabad árformába tartozó mezőgazdasági termékek ár-, díjváltoztatását. A tájékoztatásnak minden olyan — az árral összefüggő — adatot tartalmaznia kell, amely a szerződések megkötéséhez szükséges. A rendelkezés részletesen szabályozza, hogy annak alkalmazása szempontjából mi minősül tervezett árváltoztatásnak. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 10/1984. (VI. 26.) ÁH számú rendelkezése a fogyasztói áremeléssel kapcsolatos lakossági tájékoztatásról szól és kimondja — többek között —, hogy az ágazatilag illetékes árhatóság valamennyi központi döntésű, valamint a gazdálkodó szervezet által kezdeményezett jelentősebb fogyasztói ár-, díjemelésről köteles az áremelés időpontját legalább tíz nappal megelőzően az Országos Anyag- és Árhivatalt írásban értesíteni, a lakosság tájékoztatását szolgáló közleményt az Országos Anyag- és Árhivatel elnöke feszi közzé. A rendelkezés szabályozza, 'hogy mi tekinthető annak alkalmazása szempontjáből jelentősebb fogyasztói áremelésnek, a kisebb jelentőségű, vagy csak helyi forgalomba kerülő, illetve a speciális cikkek és szolgáltatások fogyasztói áremelésével kapcsolatban pedig akként rendelkezik, hogy ezekről a forgalmazó kereskedelmi, illetve szolgáltató, valamint a termelő gazdálkodó szervezet közösen köteles a lakosságot tájékoztatni. A lakosság tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy abból a fogyasztók az érintett termékek, vagy szolgáltatások körét, az árváltozás mértékét és a fo- gyaztói árváltozás főbb jellemzőit megismerjék. Az e rendelkezésben foglaltak sem vonatkoznak a szabad . árformába tartozó mezőgazdasági termékek áremelésére. Fenti mindkét jogszabály a Magyar Közlöny idei 24. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1984. június 26-án — hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figydlmet a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Közlöny idei 25. számában megjelent, 416/1984. MNB számú arra a közleményére, amely az utazási valutaellátásról szóló korábbi rendelkezést módosítja. A módosítás szerint a turista kiutazási engedéllyel utazók tartózkodási költségeikre három- évenként, egyszeri felhasználásra, személyenként és naponként 1080 forintnak, legfeljebb 14 napra 15200 forintnak, a szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére — a szülő turistaengedélye alapján, a kinttartózkodás időtartamától függetlenül — a szülők gyermekenként 2400 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. A látogató kiutazási engedéllyel rendelkezők — a szülő útlevelében szereplő gyermekeknek is — személyenként 2200 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak. A közleményben megjelölt mennyiségű valuta 1984. június 26-tól vásárolható meg, a közlemény június 27-én jelent meg. Röviden utalunk még a közlekedési miniszterinek o vasúti járművezető szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, ugyancsak a Magyar Közlöny f. évi 25. számában megjelent 12/1984. (VI. 27.) KM számú rendeletére, amely szerint a járművezetők képzése tanfolyamon történik. A rendelet meghatározza, hogy ki vehető fel ilyen tanfolyamra, melyek a vizsgára bocsátás feltételei, megszabja a hatósági vizsgáztatás rendjét, külön rendelkezéseket tartalmaz a szakoktatókra, a vizsgabiztosra vonatkozóan, a rendelet melléklete pedig megjelöli a tanfolyamok tantárgyait, valamint a vizsga tárgyait. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezettének elnöke A gyorsírás becsülete, értéke Becsülöm a gyorsírást, oly sokat kaptam tőle még azon túl, hogy mindennapi kenyeremet adja immár közel három évtizede. Becsülöm nemcsak azért, mert egyszerűen személyiségformáló erején túl növeli a logikai készséget, gyarapítja a szókincset, fejleszti az emlékezőtehetséget, sőt mi több, következetessé is tesz, hanem legfőképpen azért, mert aki magáénak mondhatja, akit hatalmába kerít, abban az emberben van valami plusz képesség szellemiekben. Legalábbis így tudnám nagy vonalakban összegezni mindazt, amivel személy szerint engem elhalmozott. Ha végiggondolom a közel három évtizedet, amióta gyorsírni tudok, fegyelmezettebb vagyok és céltudatosabb. Ha módomban állna — bár egy fecske nem csinál nyarai —, elhinteném ennek a szép szakmának az értékét, hasznosságát, hogy minél több magas fokú gyorsíróról lehessen hallani. A gyorsírásnak jelentős szerepet kellene kapnia, hiszen az élet minden területén hasznosítható. A tudományos munkát végzőknek éppúgy, mint a költőknek, az íróknak, a különböző művészeti ágak képviselőinek, az egyetemistáknak, nem utolsó sorban az újságíróknak is hasznára válna. A magas fokú gyorsíró semmivel sem kisebb értékű ember, mint akár a több nyelvet beszélő, ha még hozzá teszem, hogy e tudományág (gyorsírás) számottevő képviselői mind egyetemi végzettségűek, sokoldalúak, javukra billen a mérleg. A jelek birodalmába csak egyszer kellene eljutnia minél több embernek, de hogyan? A pályaválasztáskor keveseknek jut eszébe a gyors- és gépírást választani. Miért? Talán, mert nincs aki ismertesse és felhívja a figyelmet a gyorsírás értékére, hasznosságára? Már az általános iskolában a pályaválasztás előtt gyorsíró szaktanárnak kellene ismertetnie e szép szakmát és beleültetnie szívükbe, lelkűkbe a fiataloknak a szakmai szeretetet. De még ennél is célszerűbb lenne kötelező tantárgyként bevezetni az általános iskola 8. osztályában, így ki lehetne szűrni a tehetségeseket. Sőt tehetségkutató versenyt kellene számukra rendezni. Véleményem szerint minél több jó beszédíróra volna szükség mégpedig azért, mert a XX. század emberének felgyorsult beszédtempója, maga az élet ezt kéri tőlünk. Hallottam már pedagógusnapról, vasuasnapról, bányásznapról, különböző szakmájú emberek nemzetközi összejöveteleiről, nem irigylem tőlük, megérdemlik. De ha egyszer eljutnánk odáig, hogy e tudományág, a gyorsírás képviselőinek is szentelnének egy napot, amely így hangzana: „gyors- és gépírók napja”, akkor talán többen csatlakoznának táborunkhoz, és a magyar gyorsírás a legigazibb fénykorát élné. Vagy talán ne ringassam magam hiú reményekben, mert a tudomány és technika mind nagyobb ütemben történő előrehaladása korlátokat állít a jövőjének? Ha e gondolatébresztő néhány sorom megszívlelőkkel találkozna, eredményül „CSAK EGY BESZÉDÍRÓT” adna, megérte gyorsíróceruzámat kézbe vennem, és ha nem, akkor is megérte, mert a gyorsírás becsülete ezt követelte tőlem. Krakter Lajosné, a dombóvári kórház dolgozója. J C . . . í'- c r 1 ' 'Z- l■ V-C'j ■ :t,Yf .< ‘íy / 1 ,/ 4 .oüíí. , , * ... c i ,:o : .-z / L- .t i. Z / * 5£ ' S , • ' U, , >-c~- • */. A-w .. _____ f ____ ■' °7 V/. w ' u > -t ( / J j . -fi.- L ^-4^' / 1'.- j . A-- ,L ot /„C;//. n:v t— Jt\L C "! o[! - * : * e U+ ' Z -ja. t -1. / / • J f 'j. -J LV U í.- 1V-., ^ £L - -1r~ j J "V ö A-«// v- z, / r t c Z/ ' „L..C-WV fiz- A. / 0/ ■: <y . Z ) ■ ' -/ t 8VV- ■ k1 A beküldött írás gyorsírásos változata
