Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. július 1. Hétfő: Shultz amerikai külügyminiszter éles szovjetellenes támadásai a „nemzetközi terrorizmusról” rendezett washingtoni konferencián — Budapesten tárgyaltak a ma- naguai vezetők — Jesse Jackson Panamavárosban találkozott a salvadori hazafiak képviselőivel. Kedd Megállapodás Fontainebleauban a közös piaci csúcsértekezleten az Angliának nyújtandó visszatérítés régóta vajúdó ügyében — Csernyenko Moszkvában találkozott Phonvihane-nal, a laoszi pártvezetővel és miniszterelnökkel — Világszerte újabb pénzügyi bonyodalmakat okozott az amerikai kamatlábemelés — Alessandro Nattát választották az olasz KP új főtitkárává. Szerda: Reagan egy beszédében az USA és a Szovjetunió „munkakapcsolatainak” a javítását sürgette — Lemondott Lamsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter, utóda Martin Bangemann lett — Újabb támadások tartályhajók ellen az öbölben — Jesse Jackson Kubában Fidel Cast- róval tárgyalt. Csütörtök: Kiújultak a harcok Bejrútban és környékén — Fogolycsere Szíria és Izrael között — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága elemezte az európai parlamenti választásokon szenvedett vereség okait — Novemberre összehívták a Román KP kongresszusát. Péntek: Szabadon bocsátott amerikaiakkal tért haza Kubából Jackson tiszteletes, Fidel Castro üzenetét Washingtonban visszautasították — Izraeli légitámadás egy libanoni sziget ellen — Az NSZK nagy munkaügyi vitájában megoldás mutatkozik. Szombat: A Szovjetunió kétoldalú tárgyalásokat javasolt az USÁ-ban az űrfegyverek betiltásáról, a tárgyalások színhelye Bécs, időpontja szeptember lehetne — Washingtonban elvben elfogadták a szovjet kezdeményezést, de a tárgyalások tárgykörét túlságosan is kibővítenék — PalJesse Jackson amerikai demokrata politikus közép-amerikai körutat tett, amelynek során ellátogatott Kubába is. (Telefotó) ajánlották az USA kormányának az űrfegyverek betiltásáról. A nyugati hírmagyarázók szerint a Szovjetunió ezzel magához ragadta a kezdeményezést, hiszen nemcsak a tárgyalások tárgykörét határozta meg igen konkrétan, hanem még színhelyt és időpontot is találni a moszkvai javaslatban : Bécs és szeptember. 2. Tartós lesz-e a közös piaci megállapodás? me svéd miniszterelnök az NDK-ban tett hivatalos látogatást. A hét 3 kérdése 1. Előbbre jutott-e a kelet—nyugati viszony a sűrű megnyilatkozások hatására? Ahogy közeledik az USA-ban az elnökválasztás napja (november 6.), annál több szó esik ott a kelet—nyugati viszonyról. Méghozzá úgy, hogy azt hinné a felületes szemlélő: Washingtonban fordulat következett el, hiszen Reagan (aki most már megkezdte elnökválasztási kampányát!) minden alkalmat megragad, hogy kifejezze készségét az amerikai—szovjet — mint ő mondta — „munkakapcsolatok” megjavítására. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy nemsokára összeül a demokrata párti konvenció, ahol kijelölik a Reagannel szemben csatába induló demokrata elnökjelöltet. A jelenlegi elnök és egyben elnökjelölt nem akarja átengedni a demokratáknak azt a korteselőnyt, hogy azok lépjenek fel a kelet—nyugati viszony megjavításának programjával. Moszkvában nagyon jól tudják, hogy a mostani megnyilatkozásokban mekkora a szerepe a voksvadászatnak, s érdemes idézni az egyik felelős szovjet vezetőnek, a PB- tag és KB-titkár Mihail Gorbacsovnak a megállapítását. Washingtonban rájöttek, hangoztatta Gorbacsov, hogy a nyílt, uszító propaganda megfosztja hitelétől az amerikai politikát, ezért hangsúlyozza most képmutató módon a béke és a leszerelés melletti állítólagos elkötelezettséget. Valójában Washington továbbra is katonai erejére építi terveit és meg akarja bontani az erőegyensúlyt. Viszont afelől sem hagyott kétséget Gorbacsov, hogy a szocialista országok igenis pozitív irányú áttörésre törekszenek a nemzetközi életben, s becsületes, tartalmas, komoly tárgyalásokat kívánnak, ezt nyugaton is utalásnak minősítik arra, hogy majd az amerikai elnökválasztás után újraindulhatnak a tárgyalások Kelet és Nyugat között. A hét végére igazi politikai szenzációt hozott az a szovjet javaslat, amellyel kétoldalú tárgyalások megindítását A közös piaci csúcsértekezlet résztvevői. A tanácskozás a hét első felében zajlott le Fontainebleau kastélyában. (Telefotó) A legkevésbé sem lett volna meglepő, ha Fontainebleau- ban az európai közösség tíz tagállama állam- és kormányfőinek értekezletén megint csak kudarcot vallott volna a kísérlet a közös költségvetés terheinek elosztására. Mert az előző csúcstalálkozókon — Athéntől Brüsszelig — a brit makacsság m.egakadályozta a megegyezést.... Most viszont — váratlanul — Thatcher asszony engedékenyebbnek bizonyult, és létrejött egy kompromisszum, amely szerint a brit befizetéseknek kétharmadát térítik vissza. Alig száradt meg a tinta az aláírásokon a megállapodás alján, máris értelmezési vita kezdődött. Thatcher asszony arról beszélt később, hogy ez „tartós” érvényű megállapodás, a legtöbb közös piaci ország vezetői azonban úgy nyilatkoztak, hogy csak két évre rögzítik így a brit hozzájárulás mértékét. Tehát igaza lehet annak az angol hír- magyarázónak, aki cinikus véleményeket idézett: „1986- ban minden ugyanott folytatódik majd, ahol most abbamaradt...” Addig is Mitterrand elnök, aki július 1-ig fél éven át a Közös Piac soros irányítója volt, megelégedéssel nyugtázta a fontainebleau-i megállapodást. Szerinte most már lehetővé válik például a közösség kibővítése, vagyis Portugália és Spanyolország felvétele, emellett pedig a Közös Piac továbbfejlesztésére irányuló tervek megvalósítása is új lendületet kaphat. Ez az optimizmus azonban több kommentátor szerint túlzott. Egyelőre csak félreértették a problémákat. 3. Pozitív jelek mutatkoznak-e végre a közép-amerikai válságban? Igen és nem is. Pozitívan értékelhető Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek, a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó színes bőrű politikusnak közép-amerikai útja. Találkozott a salvadori hazafiak képviselőivel Panamavárosban, ellátogatott Kubába és Fidel Castróval folytatott megbeszélésein síkraszállt az amerikai—kubai kapcsolatok normalizálásáért, majd Nicaraguába is elment. Érdekes az is, hogy a hondurasi kormány úgy döntött: visszaküldi nagykövetét Nicaraguába és részt vesz a sandinista forradalom ötödik évfordulójának ünnepségein. Honduras májusban hívta haza nagykövetét Nicaraguából. Nicaragua helyzetének erősítését szolgálta egy magas szintű kormányküldöttség körútja a héten a szocialista országokban. Dániel Ortega vezetésével Budapesten is tárgyaltak, s itt a magyar vendéglátók leszögezték, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja azt a küzdelmet, amelyet Nicaragua a nemzeti függetlenségének megvédéséért, területi integritásáért folytat. Egyelőre még nem, tudni, milyen eredménnyel jártak azok a megbeszélések, amelyeket egy mexikói fürdőhelyen rendeztek az USA és Nicaragua képviselői között. A ma- naguai kormány külügyminiszter-helyettese és Reagan latin-amerikai tanácsadója között létrejött találkozás Shultz amerikai külügyminiszter emlékezetes managuai villámlátogatásának volt a folytatása. Hogy mennyire foglalkoztatja a világot a közép-amerikai válság, azt az is bizonyítja, hogy az EDU, az úgynevezett Európai Demokratikus Unió, vagyis a konzervatív, kereszténydemokrata pártok „internacionáléja” Oslóban tartott ülésén a napirend legfontosabb pontjaként Kö- zép-Amerika dolgait vitatták meg, s nem is egészen az USA álláspontját téve magukévá... PÁLFFY JÓZSEF Július 1-től emelkedik a 3 évre lekötött takarékbetétek és a takaréklevélre elhelyezett betétek kamata A pénzügyminiszter július 1-vel módosította a 3 évre lekötött betétek kamatát. Ezeknél a kamatláb a jelenlegi évi 7 százalékról 8 százalékra nőtt. A módosítás visszamenőleges hatályú; a korábban elhelyezett betétekre is az új, megemelt kamatláb érvényes. A lejárat előtt: betét felvétele esetén kamat nem jár. Az intézkedéssel összhangban emelkedik a hosszabb lejáratú, takarékosságot szolgáló takaréklevél-betétek kamata is: — Egy^évet meghaladó betét elhelyezése esetén a kamat az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalék lesz. — A két év után felvett betétek kamata változatlanul évi 6,5 százalék marad. — A három év után felvett betétek az évi 7 százalék helyett 8 százalékkal, — az öt év után felvett betétek 8 százalék helyett évi 8,5 százalékkal; — a hat év után felvett betétek a jelenlegi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A takaréklevél-betétek kamatemelése is visszamenő- leges hatályú. A magasabb kamatokat a már meglévő takaréklevél-betétekre is elszámolják. A takaréklevél-betétekre változatlanul 5 ezer, 10 ezer, 20 ezer és 50 ezer forintos összeget lehet elhelyezni. A takaréklevélből a részösszeget a nagyobb címletű betétek kisebb címletűekre való felváltásával, s egy-egy alacsonyabb címletű betét megszüntetésével lehet felvenni. A továbbra is betétben maradó összegek változatlanul az eredeti váltás napjától kamatoznak. (MTI) Módosított KRESZ Július elsejétől, vasárnaptól új rend szerint közlekedünk az utakon: életbe lép a módosított KRESZ. Az új szabályok nem érintik az 1975-ben megalkotott KRESZ lényegét; a változtatásokat alapvetően a közlekedés fejlődése indokolja, valamint az, hogy időről időre igazodnunk kell a nemzetközi egyezményes közlekedési szabályok változásaihoz, hiszen Magyarország is része a világ, s ezen belül Európa közlekedési rendszerének. Számos új kiegészítő elemet építettek be a KRESZ-be, főként a nemzetközi ajánlások és hazai bevált 'kísérletek alapján, s emellett — felülvizsgálva a régi szabályokat — egyértelműbbé, pontosabbá tették azokat a megfogalmazásokat, amelyek eddig félreértésre adhattak okot. A változtatások egyik fontos célja, hogy nagyobb biztonságot élvezhessenek a gyalogosok, a kerékpárosok, a segédmotorosok és a mozgás- sérültek. A fokozott biztonságot szolgálják a vasúti átjárókkal kapcsolatos új jelek, szabályok is. Jelentősen bővül a tájékoztató táblák kőire: ezek jobb eligazodást biztosítanak, és többfajta információt nyújtanak a 'közlekedőknek. Új tábla jelzi például a műemléket, a vízvételi helyet, a síelési, lovag- lási lehetőséget, az erdei sé- tautakat. Több új útburkolati jel is segíti az autósokat. Ilyen például a gyalogos-átkelőhely közeledését jelző cikcakk vonal, vagy a vasúti átjáró táblaképének felfestése az úttestre. (Ezeknek a tábláknak és jeleknek a jó része már hosszabb ideje megtalálható az utakon.) Az új szabályok egyértelműbbé teszik a kapaszkodósáv használatát; ezentúl ezt a sávot csak azoknak a járműveknek kell igénybe venniük, amelyek az adott útszakaszra előírt sebességnél lassabban haladnak; ezt egyébként táblával is jelzik majd. Határozottabb a szabály a buszsáv használata kérdésében is: ez a sáv egyértelműen éjjel-nappal a buszoké, más jármű csak jobbra kanyarodásra veheti igénybe. Vitára adhattak eddig okot az útkereszteződésben elkanyarodó főútvonallal kapcsolatos szabályok: július 1-től annak a járműnek kell irányjelzést adnia, amelyik letér a fő- útró.1 — függetlenül attól, hogy a valóságban egyenesen halad tovább —, a főúton maradó járműnek nem kell irányváltozást jeleznie. Teljesen új szabály, hogy ezentúl a motorkerékpárokat — tompított fénnyel — nappal is ki kell világítani. Nemzetközi ajánlásra külön táblával jelölik meg ezentúl a lakó- és pihenőövezeteket, s jelentősen korlátozzák ott a forgalmat. Üj táblákkal hívják fel a járművezetők figyelmét a várható nagyobb gyalogos, illetve kerékpárforgalomra. A kerékpárosok védelmére az úttesten — ahol van rá hely — sárga vonallal ke- rékpársávot különítenek el. Az új KRESZ a mozgássérültek közlekedését is megkönnyíti: ők — megfelelő egészségügyi igazolás birtokában — behajthatnak olyan területekre, ahol azt egyébként tábla tiltja, s várakozhatnak mások számára tilos helyeken. A vasúti átjárók biztonságának fokozására egyebek között újból kiteszik a több vágányai vasúti kereszteződések előtt a kettős András- keresztet; július 1-től a fénysorompó villogó fehér fénye a járművek szabad áthaladását engedélyezi. A vezetőnek azonban meg kell győződnie arról, hogy folyamatosan át tud-e haladni a vasúti átjárón. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a új közlekedési szabályok előtti időszakban csökkent a balesetek száma, vagyis az utakon közlekedők jobban odafigyeltek a szabályokra, újból felelevenítették régi ismereteiket. A mostani tapasztalatok kedvezőtlenebbek: annak ellenére, hogy megjelent az új KRESZ- könyv, jó néhány ismertető füzetet bocsátottak ki, s számtalan tájékoztató előadást szerveztek a várható módosulásokról. Ügy tűnik, a járművezetők nem veszik eléggé komolyan, hogy változik a KRESZ, pedig már mától — türelmi idő nélkül — már az új szabályoknak megfelelően kell közlekedni. A fekete hercegek birodalma Harc a kokainmaffiával Ezek már nem csatározások, ez már szabályos háború — fogalmazták meg a helyzetet az elmúlt hetekben a kolumbiai újságok. Kivételesen nem a megszokott latin-amerikai határfeszültségek egyikéről, még csak nem is az országban dúló gerillaharcokról ejtettek szót (sőt, e fronton épp nemrég került sor egyesztendős fegyvernyugvás kihirdetésére a kormány és a fegyveres ellenállási mozgalmak között), hanem a délamerikai állam lassan első számúvá váló belpolitikai gondjáról — a kábítószerről. Meggyilkolt miniszter S ez esetben nem újságírói túlzás meghatározásuk: a kábítószertermelés, -kereskedelem és -csempészet napjainkra valóban olyan méreteket öltött, hogy Fernando Belaúnde Terry elnök például az ország és szomszédai közállapotait fenyegető legnagyobb veszélynek nevezte. Feltétel nélküli hadüzenetet hirdetünk — jelentette ki az államfő Neiva székesegyházában, igazságügy-minisztere temetési szertartásán. A kábítószer-gengszterekkel nem kötünk fegyverszünetet, számukra nem lesz könyörület — tette hozzá. Az elnök indulatai köny- nyen magyarázhatóak. Miniszterét, Rodrigo Lara Bonillát ugyanúgy a rendkívüli befolyással bíró kokainmaffia tette el láb alól, mint ahogy a kábítószer-business „„fekete hercegeknek” hívott vezetői számlájára írandó évente sok száz más gyilkosság is. Terrorosztagok támadásai, emberrablások, megvesztegetések és megfélemlítés — a kábítószerüzlet irányítói nem válogatnak az eszközökben. A politikai pártokban éppúgy megvannak az embereik, mint a rendőrségnél, vagy az igazságszolgáltatásban. Néhány szakértő úgy véli, hogy ma már a kolumbiai kábítószerbárók birodalma „állam az államban”: egyesek szerint nagyobb bevételt hoz, mint az ország összes törvényes exportja! Hogy ez számszerűleg mennyi, azt természetesen csak becsülni lehet. Célpont: Florida A legnagyobb felvevőpiac természetesen az Egyesült Államok — bár az elmúlt Ezt hozta a hét a külpolitikában
