Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-03 / 129. szám
1984. június 3. NÉPÚJSÁG 3 Jön a házikerti vetőmagcsomag Dombóvárról öt és fél millió tasak Jót tesz az eső Szépen fejlődnek a növények Fűszernövény- és különleges zöldségmagok külföldről Nem véletlenül tartották Kaposváron a boltosértekezletet. A rendező szervek — a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága, a Somogy megyei Kertbarát Szövetség, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központja és a Belföldi Ellátó Központ vezetői — arról tájékoztatták a megjelenteket, hogy milyen volt az idei vetőmagellátás, és mi várható e területen a jövő évben. A helyszín megválasztását indokolta: Somogy megyében igen erős és kiterjedt a kiskertmozgalom. A lakosságnak mintegy háromnegyed része foglalkozik zöldségtermesztéssel. Főleg a Balaton környékén van nagy jelentősége annak, hogy a vendégek mindig hozzájuthassanak a kiskertekben termett friss zöldséghez. A tájékoztatókban többször is hangsúlyozták: a jó zöltí- ségvetőmag-ellátás nemcsak gazdasági, de politikai kérdés is. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az országban, ezen belül természetesen: Baranyában, Tolnában, Somogybán is a zöldségtermesztési kedv. A dombóvári területi központból a három megye hatszáz boltját látják el tasakolt vetőmaggal. A kiemelt nagyobb boltok közvetlenül a Belföldi Ellátó Központtól kapják a vetőmagot. Dombóvárról 1975-ben még csak négymillió tasak vetőmagot szállítottak ki a boltokba. Tavaly már öt és fél milliót, jövőre pedig a felmérések szerint hétmillió' a három megye kiskerttulajdonosainak igénye. Tolna megyében idén 125 boltban árusítottak tasakolt zöldségmagot: 117-be Dombóvárról, nyolcba pedig közvetlenül a Belföldi Ellátó Központból szállították a tasa- kokat, összesen 2,1 milliót. Hogy ezeket az igényeket időben és jó minőségű vetőmaggal ki tudják elégíteni, már most megkezdték a felkészülést. December 31-ig az üzletekben lesznek a tasa- kok, hogy a kiskertekben időben földbe kerülhessen a mag. A baranyaiak kérték: a vetőmagellátó vállalat' Vegye figyelembe a megye mediterrán jellegét, és minden magot ennek megfelelő időben biztosítsanak a boltoknak. Ugyancsak ezt kérték a Tolna megyei boltosok is, tekintettel arra, hogy nálunk is korábban tavaszodik, mint az északi megyékben. A tanácskozáson szóba került, és ezt a boltosok is alátámasztották: alapvető feladat a boltosok szakértelmének a növelése. Azokban a boltokban, ahol vetőmagot is árusítanak, az eladó kellene, hogy a vásárló az első számú szaktanácsadója legyen A tapasztalatok sajnos, azt mutatják: a boltosok zöme e szerep betöltésére jelenleg nem alkalmas. Ennek egyik fő oka, hogy a vetőmagstandon állandóan változnak az eladók. El kellene érni, hogy a vetőmaggal foglalkozók lehetőleg állandóak maradjanak, hogy elsajátíthassák a vásárló tájékoztatásához szükséges legfontosabb ismereteket. Erre annál is inkább szükség lenne, mert arra a kérdésre: nem lehetne-e a tasakokra valamiféle használati utasítást ráírni, nagy vita kerekedett, amelynek a vége az lett: egyrészt a tasakok kicsik, kevés szöveg férne rá, másrészt: ha például felírnák a vetési mélységet, akkor részletezni kellene, hogy mennyi ez homok, kötött, középkötött talajon, stb. Egy szó mint száz: ezeket az ismereteket továbbra is szakkönyvekből, régebben kertészkedőktől.' a kertbarátkörökben, TIT-előadá- sok keretében és egyéb módokon kell megszerezni. Többen kifogásolták, hogy nem minden tasakon ábrázolják azt a növényt, amelynek magja benne van. Megígérték : a jövőben a tasakokra fokozatosan rákerülnek a színes fényképfelvételek. A tasakos vetőmag mennyiségében Magyarország Hollandia, Dánia, Franciaország után a negyedik helyen áll Európában. Ami a lakosság tasakos vetőmaggal való ellátását illeti, Európában elsők vagyunk. Európa legtöbb országában ugyanis még ma is a kistermelők nagy része elsősorban azt a magot veti el amit a kertjében fogott. A magyar vetőmagnak jó híre van a világban. Kitűnőek a magyar vetőmagok, mégis sokan jobban hisznek a külföldiben. Választékbővítésként hoztunk és hozunk is be külföldről, de mint elmondták: a lehetőségek leszűkültek. Külföldi vetőmagvak beszerzésére 43 millió devizaforint áll rendelkezésre — ebből a pénzből szerzik be a nagyüzemek vetőmagvait is —, és ennél nagyobb lenne az igény. Ebből a pénzből általában választékbővítésre és különleges zöldségmagok behozatalára futja. A magyar vetőmagellátás választéka így is jónak mondható: 1984- ben 37 zöldségfaj 271 fajtáját hozták forgalomba. Csak példaként: 33 fajta paprika, 30 fajta paradicsom, 20 fajta káposzta, 30 fajta karalábé közül választhatta ki a kistermelő annak a fajtának a magját, amit termelni akart. A választék jövőre is hasonló lesz, sőt, bizonyos mértékig bővül is: kapható lesz az üzletekben több különleges, külföldről behozott zöldségmag és árusítják majd a ma oly divatos fűszernövények magjait is. Vita alakult ki a tervezett házikerti vetőmagcsomag körül. A tervek szerint a házikerti vetőmagcsomagban olyan 25—30 féle vetőmag lett volna, amelyet a leggyakrabban termesztenek a kiskertekben. Voltak érvek, ellenérvek. Az ellenérvek között szerepelt: van, aki palántát szokott vásárolni, mit jtezdjen az például a paprika-, a paradicsommaggal. Az eszmecsere eredménye: kétféle házikerti vetőmag- csomag lesz. Az egyikben olyan magvak lesznek, amelyek palántázáshoz szükségesek, a másikban olyanok, amelyeket közvetlenül lehet vetni. Más újdonság is várja a kertbarátokat. Forgalomba hozzák a dobozolt dughagy- mát és csomagolva kaphatják a virágkedvelők a virághagymát is. Jó volt a vetőmagválaszték a szekszárdi mezőgazdasági ÁBC-ben is A tavaszi vetések befejezésével jelenleg már csak a növényápolási munkák folynak a megye mezőgazdasági üzemeiben és a kisgazdaságokban. Az ideális májusi időjárás a szántóföldi növénykultúrák robbanásszerű kelését eredményezte. Májusban eddig 10Ó milliméter csapadék hullott. A nagyüzemi szőlőkben a kártevők és kórokozók elleni védekezést harmadszor végzik el, részben ezzel magyarázható, hogy a növényegészségügyi helyzet kielégítő. A májusi csapadék kedvezett a növényállomány fejlődésének, csupán a renden lévő lucerna első növedékét érinti hátrányosan a gyakori eső. Gyakorlatilag a beltartalmi érték csökkenésével kell számolni az elkövetkező időben. A mezőgazdasági üzemek 1984. évi tervinformációs adatszolgáltatása megtörtént. Az ágazat 1984. évi termelés- növelését a mezőgazdasági termékek termelési értékének — összehasonlító árakon mért — 4 százalékos növelésével határozza meg a nép- gazdasági terv. Valamennyi ágazat, kivéve az állattenyésztést, termékkibocsátásának növelése szükséges a terv megvalósításához. A növénytermelésben az országos célkitűzés az 1982. évi termelési szint elérése. Az országosan tervezett búza-, kukorica-termésátlag növelését — mely lehetővé teszi az eddigi legnagyobb gabonatermés betakarítását — 4—5 százalékos kukoricaterü- let-növekedés mellett tervezik. A gabonavetés-terület mindössze 1,03 százalékkal nagyobb, mint az előző évben volt, további növelésre az erősen gabonacentrikus vetésszerkezet következtében csekély lehetőség adódik. A megye stabilizálódott vetésszerkezetét jelzi a fontosabb növények közel változatlan részaránya. Egyedül a cukorrépa-terület csökkenése Permeteznek a szekszárdi Aranyfürt Téesz szőlészetében sebb mértékben is, mint 1983-ban. Az üzemek érzékenyen reagáltak a gazdasági problémákra. A kertészeti ágazaton belül a nagyüzemi termelés csökkenésével párhuzamosan fejlődik a nagyüzemek által integrált háztáji és kistermelés, mely biztosítja a megye zöldségellá- ását. Az állatállomány 1983. évi nagysága, a rendelkezésre álló takarmány, valamint a várható külpiaci helyzet határolja be az 1984. évi állattartásra vonatkozó központi előirányzatokat. A szarvasmarha-állomány 2,23 százalékos növelését, ezen belül 2,31 százalékos tehénállománynövelést helyeznek kilátásba nagyüzemeink a megyében. A felvásárolt tej 1983-ban 1,04 millió hektoliter volt a két nagyüzemi szektorban a tervezett mennyiség idén 1,13 millió hektoliter, mely 8,7 százalékos növekedést jelent. A vágómarha-termelés tervszáma 8,68 százalékkal alacsonyabb, mint az 1983. évi 14 506 tonnás értékesítés. A sertéstenyésztés az állattenyésztési ágazatok közül nagyságrendileg és minőségileg a legdinamikusabban fejlődött. A nagyüzemi szektor 1983. év végi összes serKözcl hat hete szállítják a primőrárut az üzletekbe Mözs- röl. Fischer Ádámné és Oblisz Antalné uborkaszedés közben. téslétszámának 99,83 százaléka (343 432 sertés) az 1984- re tervezett létszám. A vágósertés-termelés tervszámai a két nagyüzemi szektorban együttesen 15,90 százalékkal magasabbak, mint az 1983. évi tény. Az 1983. évi termelés a megyében összesen a kistermeléssel együtt meghaladta a Szekszárdi Húsüzem szükségletét. A termelés hozamai mellett a megye nagyüzemei mintegy 1,5 százalékkal magasabb termelési érték előállítását tervezik 1984. évben, az azt megelőző évhez viszonyítva A termékértékesítés árbevétele és a termelés ráfordítása gyakorlatilag az 1983. év szintjén alakul: 99,98, illetve 100,56 százalék. Mind emellett, az üzemek az évről évre bekövetkező költségnövekedést 1984-ben takarékos gazdálkodással szinten tartják, és a hatékonyság növelésével számolnak. A vállalati nyereség 12,8 százalékos növelését irányozták elő a megye agrárágazatában gazdálkodó nagyüzemek. Az érték- növekedésen túlmenően, az üzemi termelési értékhez viszonyítva az 1983. évi 12.6 százalékos nyereségnek 14,0 százalékra történő növelésével számolnak. A vállalati beruházások az országos tendenciának megfelelően megyénkben is mint egy 20 százalékkal csökkennek 1984-ben. Ennek oka az ültetvénytelepítések megvalósulásának kifutása. Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy a termelés színvonalát figyelembe véve, az előző években is viszonylag alacsonyabb mértékű gépberuházás az 1983. évi ténynek csak 74,7 százalékában realizálódik. A fejlesztési források szűkösségét jelzi, hogy a mintegy felére csökkenő állami támogatás és a beruházásokkal arányos saját forrás csökkenése mellett, több mint 30 százalékkal több hitelt kívánnak igénybe venni az üzemek. összegezve megállapítható, hogy a megye agrárágazatában gazdálkodó nagyüzemek 1984. évi tervkoncepciói egybeesnek a népgazdaság és a megye célkitűzéseivel. Élvonalban a bátaszéki takarékszövetkezet A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet eredményesen oldotta meg 1983. évi gazdasági, gazdálkodási és szövetkezetpolitikai feladatait, ezért a pénzügyminiszter a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért „Dicsérő oklevéllel tüntette ki. A szövetkezet választott vezetőségi tagjai és dolgozói részére szervezett ünnepi tanácskozáson Helle Jánosné, a szövetkezet elnöke tartott beszámolót, méltatta a szövetkezet tisztségviselőinek és dolgozóinak munkáját, majd ezt követően Szántó Miklós, a Pénzügyminisztérium főosztály- vezetője átadta a szövetkezet kollektívája részére a dicsérő elismerést. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Szekeres Károlyné dolgozónak „Kiváló Munkáért” kitüntetést adományozott, ezt Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke adta át. Szoboszlai Jenő Zöldség-, gyümölcsexport Jól indult a szezon a Hungafructnál; az év első öt hónapjában 15 százalékkal növelték — az elmúlt év azonos időszakához képest — a zöldség- és gyümölcskivitelt. Elsősorban a vöröshagyma volt kelendő, és ezt a korábbiaknál magasabb áron sikerült értékesíteni. A külföldi vevők szívesen vásárolták a Szentes környéki gazdaságokban termett jó minőségű broccolit is. Jelenleg a káposzta exportja adja a legtöbb munkát. Folyamatosan szállítják külföldre a kamionok ezt a zöldséget.
