Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-03 / 129. szám
1984. június 3. a NÉPÚJSÁG _____» • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kérdések műemlékügyben Ambrus Vilmos, Szekszárd, Körösi Csorna S. u. 13/A/6. szám alatti olvasónk nyugdíjas, és mint írta: a maga szórakozására és az unokái Okulására összeírta Szekszárd műemlék épületeit (19), szobrait (30), emléktábláit (10) és egyéb más képzőművészeti alkotásait (14 db). Hogy ösz- szeírhassa, jó párszor bejárta a várost. Eközben tűnt fel neki, ihogy az 50-es élelmiszeráruházról hiányzik az az emléktábla, amit 1881- ben helyeztek el az épületen Szász Károly szavaival. Hová tűnt ez a tábla? Szekszárd központja csodaszép a Skálától a Köjálig, különösen most, hogy folytatódik az épületek megújulása. Egy csúnya pont van: a volt bőrgyógyászati rendelő épülete és a műemlék kápolna. „Tudom, hogy a kápolnát műemléki szempontból kutatgatják. Hol tart a felújítás tervezése? Mikorra várható, hogy ezt a kis kopott épületet környezetének megfelelően — legalább kívülről rendbe hozzák?” Olvasónk a Béla téren is gyakran megfordult. Az ómegyeháza gyönyörű oszlopzata alatt mindig áll egy autó. A rendszámból ítélve állami kocsi. „Ez az épület Szekszárd legimpozánsabb műemléke! övni kellene! A gyönyörű oszlopzatot a főkapuval szabadon hagyni a hazai s a Telefonszámunk: 16-211 külföldi turisták előtt, hadd gyönyörködhessenek benne!” Az észrevételeket és a kérdéseket eljuttattuk Kovács Jánoshoz, a szekszárdi Városi Tanács elnökéhez, akitől a következő választ kaptuk a kivizsgálást követően: — Az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség által vezetett műemlékkataszter szerint Szekszárdon 5 műemlék, 11 műemlék jellegű és 2 városképi jellegű épület (épületegyüttes) áll műemléki védettség alatt. A közelmúltban kezdeményeztük e kör kiszélesítését, további három műemlék és hét városképi jelentőségű épület felvételét. — Az 50-es ÁBC áruház épületét városképi jelentőségűvé kívánjuk nyilvánítani, a levélben írt emléktábla hollétéről, sajnos, felvilágosítást nem tudok adni. — A barokk Szent János és Pál kápolna felújítását a közeli jövőben tervezzük a Tolna megyei Tanáccsal és a Balassa János kórházzal együtt. A felújítási terveket elkészíttetjük, amint a felújítás anyagi fedezete rendelkezésünkre áll. —■ A volt megyeháza előtt parkoló gépkocsi tulajdonosát felhívtam, hogy a jelzett gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen tartsák. — Köszönöm a bejelentéseket, amelyekkel értékeink védelmével kapcsolatos hiányosságokra hívta fel a figyelmet olvasójuk. Helinos inzulinbelövő készülék Bölcskéről írt Kanász Já- nosné (Szamuely u. 19.) és az iránt érdeklődik, hogy hol lehet kapni Helinos Sweden inzulinbelövő készüléket. Mint írja: érdeklődött már a készülék után, de pontos felvilágosítást sehol sem kapott. A 11 1-es számú gyógyszertárban is azt a választ kapta, hogy náluk ez nem kapható. Pedig tudomása szerint felírják, és kapható is valahol, ez a számára fontos készülék. A kérdésre a választ dr. László Viktor, a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója adta meg: — Helinos inzulinbelövő készüléket, mint erről olvasójukat is tájékoztatták, a 11 1. számú szekszárdi gyógyszertár nem forgalmaz. Gyógyszertáraink 01—21. típusú öninjekciózó készüléket forgalmaznak 282 forintos áron, amely gyógyászati segédeszköz vényen nem rendelhető. — Helinos inzulinbetövő készüléket (2 ccm) kizárólag az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, forgalmaz szaküzletei útján, mely gyógyászati segédeszköz vényen rendelhető, 15 százalékos térítési díj befizetése ellenében szerezhető be. Az olvasójuk által nevezett Helinos típusú inzulinbelövő készüléket Szekszárdon a megyei kórház rendelőintézetében működő cukorbeteg-szaktanácsadó jogosult felírni. (A szak- tanácsadás helye: Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 15/23. I. em. A rendelési idő: hétfői napokon 8—14 óráig). A vényre felírt készüléket az OMKER pécsi szaküzletében (Pécs, dr. Doktor Sándor utca 53/1. szám) lehet beváltani. Sok eső - sok gond Bátaszékről (Lajvér u. 32.) küldte szerkesztőségünkbe levelét Titkos Antalné, melyben azt írja, hogy a nagy eső után lezúduló vizet az utcában az elvezetőn lévő híd nem győzi elvezetni. Több éven át .kérték, hogy a másik, páratlan oldalon építsenek egy átfolyót, amit meg is tettek. De ennek nem sok hasznát látták eddig, mert az megtelt, eltömődött földdel. Több család összefogott, hogy gép segítségével megtisztítsák, utat engedve a lezúduló víznek. De aztán minden maradt a régiben. Levelét továbbítottuk a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanácshoz, ahonnét a választ Bognár Jenő, a tanács elnöke adta meg: — Május 31-én személyesen kerestem fel a panaszost. Megállapodtunk, hogy a levélben foglaltakat június 20- ig megoldjuk. Titkosné tudomásul vette a javasolt megoldást és az általam meghatározott határidőt is. Megköszönöm levelét, amiben felhívta figyelmemet a problémára. Ml VÁLASZOLUNK Folklórfesztivál a Duna mentén Nyolcadik alkalommal rendezik meg július 4. és 8. között a népművészet nemzetközi seregszemléjét, a Duna menti folklórfesztivált Magyarországon. Látványos programot ígér az idei rendezvény is, amelynek színhelyei Bács-Kiskun és Tolna megye, Kalocsa, Baja, Szekszárd és Dees. De vendégegyüttesekkel, táncosokkal, kórusokkal, zenekarokkal szinte az egész ország érdekelt a rangos eseményen. Fellépnek a hosszúhetényi, bácskai, kalocsai, szanyi, ba- gi, bogyiszlói, pécsi, kecskeméti, szarvasi, leninvárosi, debreceni, salgótarjáni, jászberényi, taktaharkányi, sü- kösdi, sándorfalvi, hollókői, táborfalvi, tököli és budapesti együttesek is. A környező országok, a Duna menti népek hagyományait osztrák, NSZK-beli, csehszlovák, bolgár, jugoszláv szovjet, román csoportok közvetítik. Tág szellemben értelmezve a fesztivál elnevezését, meghívtak török, olasz, francia, svájci, NDK- beli és lengyel táncosokat, zenészeket is. Részvételükkel teljesedik ki a program, s a fesztivál alapgondolata: a Duna menti népek közeledése a néphagyományok, a tolmácsolást nem kívánó tánc, zene és ének által. A népművészetek olyan seregszemléjére kerül itt sor, amely a közös, összekötő elemeket hangsúlyozza: a népek kultúrateremtő erejét, s amelynek célja a népek közöld kölcsönös megértés és barátság erősítése, a népművészet, a néphagyományok útján. A folklór hiteles, autentikus formájában kerül itt pódiumra, színpadra, a vásárok, kiállítások termeibe. A zsűri — amely elbírál és nem versenyeztet — ügyel arra, hogy „csak tiszta forrásból” táplálkozó művek, művészet kerüljön a fesztiválra. Az előkészületekben az Akadémia szakemberei és gyűjteményei voltak segítségére a forráso kát kutató együtteseknek. Szorgalmazva, hogy a Duna menti népek legősibb, legszebb hagyományai elevenedjenek fel. Az első Duna menti fesztivál dátuma 1968 volt. Előbb évenként, kétévenként, majd 1975-től háromévenként kerül sor a hagyományok őrzése, felélesztése jegyében a folklór e sajátos területét bemutató eseményre. A műsorok gerincét a néptánc adja, de lesz népművészeti kirakodóvásár és kiállítás, népzenei és táncházi zeneka rok találkozója. Ez idő alatt tartják Baján a KOTA Népzenei Bizottságának ülését, és az országos honismereti tanácskozást. A témával kapcsolatos pályázatok eredményhirdetésére és bemutatására is ekkor kerül sor. Nem lesz hiány látványos szórakozásban sem — dísz- bemutató, baráti találkozók, menettánc, játszóház, ifjú népművészek kiállítása, hagyományőrző és népdalkörök bemutatója, lakodalmi felvonulás színesíti a programot. Fafaragók, pingálók, szövők, fonók, hímzők, korongozók és más kismesterségek képviselői a helyszínen mutatják be munkájukat. Pódiumra lépnek magyar és külföldi néptáncegyüttesek, paraszténekkarok, pávakörök, cite- rás, tekerőlantos, furulyás, dudás népművészek. (Kádár) A VIII. Dun* menll tolklérlesztlvAI plattig* Barokk Kolozsvár A kolozsvári Dacia Kiadónál tavaly jelent meg román nyelven Mircea Toca művészettörténész érdekes kötete, a Barokk Kolozsvár. A szerző az eddig ismert forrásokon, történelmi-művészeti adatokon kívül új tényekkel, eddig még nem közölt tervrajzokkal is megismeteti az olvasót. Kolozsvár barokk korszaka igen későn kezdődött: körülbelül a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc bukása után, amikor Erdély a török hatalmi övezetből osztrák uralom alá került. Az 1700-as évek elejéig — a kisszámú magánépítkezéseken — még a későreneszánsz hatása érződött. A kötet 29 kolozsvári barokk épületet és épületegyüttest ismertet. Az első a Fellegvár, amelyet az osztrák katonák számára építettek. Az ellenreformáció mozgalma hozta létre a jezsuiták, majd a minoriták erőt sugárzó templomait és rendházait. Az új egyházi erőviszonyókat tükrözték a katolikus iskolák is. Végül a barokk kor maradványai azok a paloták, amelyeket a városba beköltöző birtokos nemesség építtetett. Toca hat barokk templomot elemez könyvében: a már említett jezsuita és minorita templom mellett a ferences, majd az új unitárius, s végezetül a korszak két első román kőtemplomát- A kötet öt barokk iskolaépület mellett bemutatja a korabeli Redoute, azaz a Vigadó épületét is, ismertetőt közöl a barokk papírmalom és vámház építéséről. Végezetül pedig 13 barokk kori palota, -lakóház és tanári lakások bemutatása zárja a barokk kor számbavételét. A könyv a továbbiakan tárgyalja a kolozsvári barokk művészeti sajátosságait. A fegyveres erők és i fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Magyar Népköz, társaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 7. számú törvény-- erejű rendelete, amikor kimondja, hogy: „Az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság tartama — a gyermekgondozás céljából igény, be vett illetmény nélküli szabadságot kivéve — nem számít be a várakozási időbe.” A törvényerejű rendelet a kihirdetése napján — 1984. évi május 5-én — lépett hatályba. — Az ipari miniszter 7/1984. (V. 5.) IPM számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az ipari ágazatban történő végrehajtásáról szól, hatálya természetesen az ipari miniszter ágazati irányítása alá tartozó tevékenységet folyta, tó munkáltatókra, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és a velük munka- viszonyban álló dolgozókra terjed ki. A jogszabály kimondja, hogy az egészségre azonosan ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozó napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani, továbbá, hogy az éjszakai pótlék mértéke huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén húsz százaléknál kisebb nem lehet, a túlmunka idejére a pótlék mértékét — a túlórák számától függetlenül — a kollektív szerződés száz százalékig terjedően is megállapíthatja. Rendelkezik a jogszabály a földalatti pótlékról, e körben kimondja többek között, hogy a kollektív szerződésben meghatározott nem fizikai, állandó föld alatti beosztású dolgozó havonta teljesített munkaideje egészére földalatti pótlékra akkor jogosult, ha munkaidejének legalább a háromnegyed részében föld alatt dolgozott, az esetenként föld alatti munkát végzők részére a kollektív szerződésben földalatti pótlék átalány állapítható meg, ezt az átalányt minden évben az előző évi ténylegesen teljesített és bizonylatolt műszakok alapján újra meg kell állapítani. Ez a jogszabály is kihirdetése napján — 1984. május 5- én — lépett hatályba. A rakodási munkák többletköltségének elszámolását szabályozza az Állami Bélés Munkaügyi Hivatal elnökének 9/1984. (V. 5.) ÁBMH számú rendelkezése, amely kimondja, hogy rakodási többletköltséget a vasúti, a közúti és a vízi árufuvarozásai kapcsolatban a fuvarozónál és a fuvaroztatónál a heti pihenőnapon, a munkaszüneti .napon, a szabadnapon és az ezeket a napokat megelőző utolsó munkanap munkarend szerinti munkakezdéséig terjedő időben, valamint az éjszaka végzett rakodásnál felmerülő bérpótlék ösz- szege. Az említett többlet- költséget csak a rakodási tevékenységet, illetőleg az azzal szorosan összefüggő munkát ténylegesen végző dolgozó díjazásánál lehet figyelembe venni. A rendelkezés, amely természetesen megjelöli azt is, hogy hatálya mely szervekre terjed ki és melyekre nem, 1984. évi július hó 1. napján lép hatályba. A fenti jogszabályok kivétel nélkül a Magyar Közlöny idei 19. számában jeLentek meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az egészségügyminiszternek az Egészségügyi Közlöny f. évi 8. számában megjelent 10 1984 EüM számú utasítása amely az egészségügyi szakiskolák és az egészségügyi szaközépiskolák hallgatóinak juttatásaival kapcsolatos korábbi utasításokat módosítja, s amelyől itt az alábbiakat idézzük: „A diákotthon (kol légium) ellátásáért a hallgató — szakra és évfolyamra tekintet nélkül — havi 240 Ft. állami gondozott hallgató pedig havi 120 Ft térítési dijat köteles fizetni.” „összefüggő gyakorlat esetén az egészségügyi intézmény az egészségügyi szakközépiskola (egészségügyi szakiskola) tanulója részére — napi 4 Ft térítési díj ellenében — köteles ebédet biztosítani.” Az emelt térítési díjakat 1984 január 23-tól kezdődően kell fizeni. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. Szekszárdi siker Négy hellyel lépett előbbre Május 30-án osztották ki az április 27-én Budapesten megrendezett sebességi, hibátlansági gépíróbajnokság díjait. Ez a.legrangosabb verseny Magyarországon. Rangosabb, mint az országos. Ezen a versenyen az országból mindössze csak 30 mestergépírónő vesz részt. Idén is köztük volt Mátés Lajosné, a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat mestergépírónője, aki tavaly a sebességiben (mechanikus géppel) 5., a hibátlanságiban 9. volt. Nagyon készült erre a versenyre. A szombathelyi verseny eredményéről annak idején hírt adtunk. Ott szép sikert ért el. Április 14-ére Kecskemétre volt hivatalos. A Bács-Kiskun megyei felszabadulási gépíróversenyen vendégként szerepelt. A mezőny legjobbja lett. Április 27-én rendkívül erős mezőnyben indult Budapesten. A versenyzők között ott volt dr. Ulbrichné háromszoros világbajnokunk is. Mátés Lajosné jó felkészültségét mutatja, hogy a sebességi gépi robaj nokságban sikerült megőriznie az elmúlt évben megszerzett ötödik helyét, a hibátlanságiban pedig a múlt évi kilencedikről az ötödik helyre lépett elő. A helyezések értékét növeli, hogy Mátés Lajosné még mindig Robotron mechanikus géppel indult. Emiatt a mennyiségi teljesítménye eleve kevesebb lehetett, mint a gömbfejes írógépekkel versenyzőké. A verseny értékelésekor Kökény Sándor, a verseny- bizottság titkára külön kiemelte, hogy Mátés Lajos- nénak volt a legkevesebb hibája a sebességiben. Az ő hibaszázaléka egy ezreléken belül maradt. Legközelebb talán már ez az egy ezreléken belüli hiba sem lesz. Igaz, legközelebb csak július 15-e körül rendeznek versenyt, de ezt megelőzi egy szakmai táborozás Budapesten június 8—14. között. Edzőtáborozás lesz ez. amelyet a szövetség rendez és amelynek végén a résztvevők verseny keretében mérik össze tudásukat. Megyénk mestergépírónője, Mátés Lajosné reméli, hogy az edzőtáborozás segíti abban, hogy az egy ezreléken belüli hibaszálék is a múlté legyen.
