Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

1984. június 3. a NÉPÚJSÁG _____» • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kérdések műemlékügyben Ambrus Vilmos, Szekszárd, Körösi Csorna S. u. 13/A/6. szám alatti olvasónk nyugdí­jas, és mint írta: a maga szórakozására és az unokái Okulására összeírta Szekszárd műemlék épületeit (19), szob­rait (30), emléktábláit (10) és egyéb más képzőművészeti alkotásait (14 db). Hogy ösz- szeírhassa, jó párszor bejárta a várost. Eközben tűnt fel neki, ihogy az 50-es élelmi­szeráruházról hiányzik az az emléktábla, amit 1881- ben helyeztek el az épületen Szász Károly szavaival. Hová tűnt ez a tábla? Szekszárd központja csodaszép a Skálá­tól a Köjálig, különösen most, hogy folytatódik az épületek megújulása. Egy csúnya pont van: a volt bőrgyógyászati rendelő épülete és a műem­lék kápolna. „Tudom, hogy a kápolnát műemléki szem­pontból kutatgatják. Hol tart a felújítás tervezése? Mikorra várható, hogy ezt a kis ko­pott épületet környezetének megfelelően — legalább kí­vülről rendbe hozzák?” Ol­vasónk a Béla téren is gyak­ran megfordult. Az ómegye­háza gyönyörű oszlopzata alatt mindig áll egy autó. A rendszámból ítélve állami ko­csi. „Ez az épület Szekszárd legimpozánsabb műemléke! övni kellene! A gyönyörű oszlopzatot a főkapuval sza­badon hagyni a hazai s a Telefonszámunk: 16-211 külföldi turisták előtt, hadd gyönyörködhessenek benne!” Az észrevételeket és a kér­déseket eljuttattuk Kovács Jánoshoz, a szekszárdi Városi Tanács elnökéhez, akitől a következő választ kaptuk a kivizsgálást követően: — Az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség által vezetett műemlékkataszter szerint Szekszárdon 5 műem­lék, 11 műemlék jellegű és 2 városképi jellegű épület (épületegyüttes) áll műemlé­ki védettség alatt. A közel­múltban kezdeményeztük e kör kiszélesítését, további három műemlék és hét vá­rosképi jelentőségű épület felvételét. — Az 50-es ÁBC áruház épületét városképi jelentősé­gűvé kívánjuk nyilvánítani, a levélben írt emléktábla hollétéről, sajnos, felvilágosí­tást nem tudok adni. — A barokk Szent János és Pál kápolna felújítását a közeli jövőben tervezzük a Tolna megyei Tanáccsal és a Balassa János kórházzal együtt. A felújítási terveket elkészíttetjük, amint a fel­újítás anyagi fedezete ren­delkezésünkre áll. —■ A volt megyeháza előtt parkoló gépkocsi tulajdono­sát felhívtam, hogy a jelzett gépkocsit a kijelölt parkoló­helyen tartsák. — Köszönöm a bejelenté­seket, amelyekkel értékeink védelmével kapcsolatos hiá­nyosságokra hívta fel a fi­gyelmet olvasójuk. Helinos inzulinbelövő készülék Bölcskéről írt Kanász Já- nosné (Szamuely u. 19.) és az iránt érdeklődik, hogy hol lehet kapni Helinos Sweden inzulinbelövő készüléket. Mint írja: érdeklődött már a készülék után, de pontos felvilágosítást sehol sem ka­pott. A 11 1-es számú gyógy­szertárban is azt a választ kapta, hogy náluk ez nem kapható. Pedig tudomása szerint felírják, és kapható is valahol, ez a számára fon­tos készülék. A kérdésre a választ dr. László Viktor, a Tolna me­gyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója ad­ta meg: — Helinos inzulinbelövő készüléket, mint erről olva­sójukat is tájékoztatták, a 11 1. számú szekszárdi gyógy­szertár nem forgalmaz. Gyógyszertáraink 01—21. tí­pusú öninjekciózó készüléket forgalmaznak 282 forintos áron, amely gyógyászati se­gédeszköz vényen nem ren­delhető. — Helinos inzulinbetövő készüléket (2 ccm) kizárólag az Orvosi Műszerkereskedel­mi Vállalat, forgalmaz szak­üzletei útján, mely gyógyá­szati segédeszköz vényen rendelhető, 15 százalékos té­rítési díj befizetése ellenében szerezhető be. Az olvasójuk által nevezett Helinos típusú inzulinbelövő készüléket Szekszárdon a megyei kór­ház rendelőintézetében mű­ködő cukorbeteg-szaktanács­adó jogosult felírni. (A szak- tanácsadás helye: Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 15/23. I. em. A rendelési idő: hét­fői napokon 8—14 óráig). A vényre felírt készüléket az OMKER pécsi szaküzletében (Pécs, dr. Doktor Sándor ut­ca 53/1. szám) lehet bevál­tani. Sok eső - sok gond Bátaszékről (Lajvér u. 32.) küldte szerkesztőségünkbe le­velét Titkos Antalné, mely­ben azt írja, hogy a nagy eső után lezúduló vizet az ut­cában az elvezetőn lévő híd nem győzi elvezetni. Több éven át .kérték, hogy a má­sik, páratlan oldalon építse­nek egy átfolyót, amit meg is tettek. De ennek nem sok hasznát látták eddig, mert az megtelt, eltömődött föld­del. Több család összefogott, hogy gép segítségével meg­tisztítsák, utat engedve a le­zúduló víznek. De aztán min­den maradt a régiben. Levelét továbbítottuk a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanácshoz, ahonnét a vá­laszt Bognár Jenő, a tanács elnöke adta meg: — Május 31-én személye­sen kerestem fel a panaszost. Megállapodtunk, hogy a le­vélben foglaltakat június 20- ig megoldjuk. Titkosné tudo­másul vette a javasolt meg­oldást és az általam meg­határozott határidőt is. Megköszönöm levelét, ami­ben felhívta figyelmemet a problémára. Ml VÁLASZOLUNK Folklórfesztivál a Duna mentén Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg július 4. és 8. kö­zött a népművészet nemzet­közi seregszemléjét, a Duna menti folklórfesztivált Ma­gyarországon. Látványos programot ígér az idei ren­dezvény is, amelynek szín­helyei Bács-Kiskun és Tolna megye, Kalocsa, Baja, Szek­szárd és Dees. De vendég­együttesekkel, táncosokkal, kórusokkal, zenekarokkal szinte az egész ország érde­kelt a rangos eseményen. Fellépnek a hosszúhetényi, bácskai, kalocsai, szanyi, ba- gi, bogyiszlói, pécsi, kecske­méti, szarvasi, leninvárosi, debreceni, salgótarjáni, jász­berényi, taktaharkányi, sü- kösdi, sándorfalvi, hollókői, táborfalvi, tököli és buda­pesti együttesek is. A környező országok, a Duna menti népek hagyomá­nyait osztrák, NSZK-beli, csehszlovák, bolgár, jugo­szláv szovjet, román csopor­tok közvetítik. Tág szellem­ben értelmezve a fesztivál elnevezését, meghívtak török, olasz, francia, svájci, NDK- beli és lengyel táncosokat, zenészeket is. Részvételükkel teljesedik ki a program, s a fesztivál alapgondolata: a Duna menti népek közeledé­se a néphagyományok, a tol­mácsolást nem kívánó tánc, zene és ének által. A népmű­vészetek olyan seregszemlé­jére kerül itt sor, amely a közös, összekötő elemeket hangsúlyozza: a népek kul­túrateremtő erejét, s amely­nek célja a népek közöld kölcsönös megértés és barát­ság erősítése, a népművészet, a néphagyományok útján. A folklór hiteles, autenti­kus formájában kerül itt pó­diumra, színpadra, a vásárok, kiállítások termeibe. A zsűri — amely elbírál és nem ver­senyeztet — ügyel arra, hogy „csak tiszta forrásból” táp­lálkozó művek, művészet ke­rüljön a fesztiválra. Az elő­készületekben az Akadémia szakemberei és gyűjteményei voltak segítségére a forráso kát kutató együtteseknek. Szorgalmazva, hogy a Duna menti népek legősibb, leg­szebb hagyományai elevened­jenek fel. Az első Duna menti feszti­vál dátuma 1968 volt. Előbb évenként, kétévenként, majd 1975-től háromévenként ke­rül sor a hagyományok őrzé­se, felélesztése jegyében a folklór e sajátos területét bemutató eseményre. A mű­sorok gerincét a néptánc adja, de lesz népművészeti kirakodóvásár és kiállítás, népzenei és táncházi zeneka rok találkozója. Ez idő alatt tartják Baján a KOTA Nép­zenei Bizottságának ülését, és az országos honismereti tanácskozást. A témával kap­csolatos pályázatok ered­ményhirdetésére és bemuta­tására is ekkor kerül sor. Nem lesz hiány látványos szórakozásban sem — dísz- bemutató, baráti találkozók, menettánc, játszóház, ifjú népművészek kiállítása, ha­gyományőrző és népdalkörök bemutatója, lakodalmi felvo­nulás színesíti a programot. Fafaragók, pingálók, szövők, fonók, hímzők, korongozók és más kismesterségek kép­viselői a helyszínen mutatják be munkájukat. Pódiumra lépnek magyar és külföldi néptáncegyüttesek, paraszt­énekkarok, pávakörök, cite- rás, tekerőlantos, furulyás, dudás népművészek. (Kádár) A VIII. Dun* menll tolklérlesztlvAI plattig* Barokk Kolozsvár A kolozsvári Dacia Kiadó­nál tavaly jelent meg román nyelven Mircea Toca művé­szettörténész érdekes kötete, a Barokk Kolozsvár. A szer­ző az eddig ismert forráso­kon, történelmi-művészeti adatokon kívül új tényekkel, eddig még nem közölt tervraj­zokkal is megismeteti az ol­vasót. Kolozsvár barokk korszaka igen későn kezdődött: körül­belül a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc bu­kása után, amikor Erdély a török hatalmi övezetből osztrák uralom alá került. Az 1700-as évek elejéig — a kis­számú magánépítkezéseken — még a későreneszánsz ha­tása érződött. A kötet 29 kolozsvári ba­rokk épületet és épületegyüt­test ismertet. Az első a Fel­legvár, amelyet az osztrák katonák számára építettek. Az ellenreformáció mozgal­ma hozta létre a jezsuiták, majd a minoriták erőt sugár­zó templomait és rendházait. Az új egyházi erőviszonyó­kat tükrözték a katolikus is­kolák is. Végül a barokk kor maradványai azok a paloták, amelyeket a városba beköl­töző birtokos nemesség épít­tetett. Toca hat barokk templo­mot elemez könyvében: a már említett jezsuita és mi­norita templom mellett a ferences, majd az új unitá­rius, s végezetül a korszak két első román kőtemplomát- A kötet öt barokk iskolaépü­let mellett bemutatja a kora­beli Redoute, azaz a Vigadó épületét is, ismertetőt közöl a barokk papírmalom és vámház építéséről. Végezetül pedig 13 barokk kori palota, -lakóház és tanári lakások be­mutatása zárja a barokk kor számbavételét. A könyv a továbbiakan tárgyalja a ko­lozsvári barokk művészeti sajátosságait. A fegyveres erők és i fegyveres testüle­tek hivatásos állo­mányának szolgálati viszonyáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Magyar Népköz, társaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 7. számú törvény-- erejű rendelete, amikor ki­mondja, hogy: „Az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság tartama — a gyer­mekgondozás céljából igény, be vett illetmény nélküli sza­badságot kivéve — nem szá­mít be a várakozási időbe.” A törvényerejű rendelet a kihirdetése napján — 1984. évi május 5-én — lépett ha­tályba. — Az ipari miniszter 7/1984. (V. 5.) IPM számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az ipari ágazatban történő végrehajtásáról szól, hatálya természetesen az ipari mi­niszter ágazati irányítása alá tartozó tevékenységet folyta, tó munkáltatókra, a felügye­lete alá tartozó költségvetési szervekre és a velük munka- viszonyban álló dolgozókra terjed ki. A jogszabály ki­mondja, hogy az egészségre azonosan ártalmas munkakö­rülmények között foglalkoz­tatott dolgozó napi munkájá­nak befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell bizto­sítani, továbbá, hogy az éj­szakai pótlék mértéke huza­mosabb időn át végzett éj­szakai munka esetén húsz százaléknál kisebb nem le­het, a túlmunka idejére a pótlék mértékét — a túlórák számától függetlenül — a kollektív szerződés száz szá­zalékig terjedően is megálla­píthatja. Rendelkezik a jog­szabály a földalatti pótlékról, e körben kimondja többek között, hogy a kollektív szer­ződésben meghatározott nem fizikai, állandó föld alatti be­osztású dolgozó havonta tel­jesített munkaideje egészére földalatti pótlékra akkor jo­gosult, ha munkaidejének legalább a háromnegyed ré­szében föld alatt dolgozott, az esetenként föld alatti mun­kát végzők részére a kollektív szerződésben földalatti pót­lék átalány állapítható meg, ezt az átalányt minden év­ben az előző évi ténylegesen teljesített és bizonylatolt műszakok alapján újra meg kell állapítani. Ez a jogszabály is kihirde­tése napján — 1984. május 5- én — lépett hatályba. A rakodási munkák több­letköltségének elszámolását szabályozza az Állami Bél­és Munkaügyi Hivatal elnö­kének 9/1984. (V. 5.) ÁBMH számú rendelkezése, amely kimondja, hogy rakodási többletköltséget a vasúti, a közúti és a vízi árufuvarozá­sai kapcsolatban a fuvarozó­nál és a fuvaroztatónál a he­ti pihenőnapon, a munkaszü­neti .napon, a szabadnapon és az ezeket a napokat meg­előző utolsó munkanap mun­karend szerinti munkakezdé­séig terjedő időben, valamint az éjszaka végzett rakodás­nál felmerülő bérpótlék ösz- szege. Az említett többlet- költséget csak a rakodási te­vékenységet, illetőleg az az­zal szorosan összefüggő mun­kát ténylegesen végző dolgo­zó díjazásánál lehet figye­lembe venni. A rendelkezés, amely ter­mészetesen megjelöli azt is, hogy hatálya mely szervekre terjed ki és melyekre nem, 1984. évi július hó 1. napján lép hatályba. A fenti jogszabályok kivé­tel nélkül a Magyar Közlöny idei 19. számában jeLentek meg. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet az egészség­ügyminiszternek az Egész­ségügyi Közlöny f. évi 8. szá­mában megjelent 10 1984 EüM számú utasítása amely az egészségügyi szak­iskolák és az egészségügyi szaközépiskolák hallgatóinak juttatásaival kapcsolatos ko­rábbi utasításokat módosítja, s amelyől itt az alábbiakat idézzük: „A diákotthon (kol légium) ellátásáért a hallgató — szakra és évfolyamra te­kintet nélkül — havi 240 Ft. állami gondozott hallgató pedig havi 120 Ft térítési di­jat köteles fizetni.” „össze­függő gyakorlat esetén az egészségügyi intézmény az egészségügyi szakközépiskola (egészségügyi szakiskola) ta­nulója részére — napi 4 Ft térítési díj ellenében — kö­teles ebédet biztosítani.” Az emelt térítési díjakat 1984 január 23-tól kezdődően kell fizeni. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. Szekszárdi siker Négy hellyel lépett előbbre Május 30-án osztották ki az április 27-én Budapesten megrendezett sebességi, hi­bátlansági gépíróbajnokság díjait. Ez a.legrangosabb ver­seny Magyarországon. Ran­gosabb, mint az országos. Ezen a versenyen az ország­ból mindössze csak 30 mes­tergépírónő vesz részt. Idén is köztük volt Mátés Lajosné, a Tolna megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat mes­tergépírónője, aki tavaly a sebességiben (mechanikus géppel) 5., a hibátlanságiban 9. volt. Nagyon készült erre a ver­senyre. A szombathelyi verseny eredményéről annak idején hírt adtunk. Ott szép sikert ért el. Április 14-ére Kecs­kemétre volt hivatalos. A Bács-Kiskun megyei felsza­badulási gépíróversenyen vendégként szerepelt. A me­zőny legjobbja lett. Április 27-én rendkívül erős mezőnyben indult Bu­dapesten. A versenyzők kö­zött ott volt dr. Ulbrichné háromszoros világbajnokunk is. Mátés Lajosné jó felké­szültségét mutatja, hogy a sebességi gépi robaj nokság­ban sikerült megőriznie az elmúlt évben megszerzett ötödik helyét, a hibátlansá­giban pedig a múlt évi ki­lencedikről az ötödik helyre lépett elő. A helyezések ér­tékét növeli, hogy Mátés La­josné még mindig Robotron mechanikus géppel indult. Emiatt a mennyiségi telje­sítménye eleve kevesebb le­hetett, mint a gömbfejes író­gépekkel versenyzőké. A verseny értékelésekor Kökény Sándor, a verseny- bizottság titkára külön ki­emelte, hogy Mátés Lajos- nénak volt a legkevesebb hi­bája a sebességiben. Az ő hibaszázaléka egy ezreléken belül maradt. Legközelebb talán már ez az egy ezreléken belüli hiba sem lesz. Igaz, legközelebb csak július 15-e körül ren­deznek versenyt, de ezt meg­előzi egy szakmai táborozás Budapesten június 8—14. kö­zött. Edzőtáborozás lesz ez. amelyet a szövetség rendez és amelynek végén a részt­vevők verseny keretében mérik össze tudásukat. Megyénk mestergépírónője, Mátés Lajosné reméli, hogy az edzőtáborozás segíti ab­ban, hogy az egy ezreléken belüli hibaszálék is a múlté legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom