Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

2ÍÜÉPÜJSÁG 1984. június 3. Ezt hozta a hét á külpolitikában Hétfő: Csernyenko beszéde a szovjet hadsereg Komszo- mol-vezetőinek tanácskozásán — Losonczi Pál Mongóliá­ba utazott — Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Ram- bouillet-ban — Várkonyi Péter tárgyalásai Bécsben. Kedd: Üj amerikai fegyvereket kapott Szaúd-Arábia — Berlinbe érkezett Kim ír Szén — Pieter Botha, dél- afrikai miniszterelnök Lisszabonban — Szovjet—ausztrál külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. Szerda: Csao Ce-jang kínai kormányfő megkezdte nyu­gat-európai körútját, amelynek első állomása Párizs — A Hongkongról folyó kínai—angol tárgyalások második szakaszára Pekingben került sor — A Biztonsági Tanács ismét elnapolta a vitát az Öböl-háború ügyében. Csütörtök: „Washingtoni nyilatkozat” elfogadásával ért véget az Észak-Atlanti Szövetség tavaszi miniszteri ta­nácsülése — legfelsőbb szintű szovjet—bolgár eszmecse­re Moszkvában — Csernyenko fogadta a szír alelnököl — Svájcban tárgyal a dél-afriaki miniszterelnök. Péntek: Üj barátsági szerződés aláírásával véget ért Losonczi Pál mongóliai látogatása — Az amerikai kép- v;selőház rekordösszegű, 284 milliárd dolláros katonai költségvetést fogadott el — Kim ír Szén befejezte berlini tárgyalásait — Pieter Botha Svájcban tett „félhivatalos" látogatást. Szombat: Ronald Reagan európai útjának első állomá­sán, Írországban — Az FDP münsteri kongresszusán élénk a vita a párt jövőjéről — A holland kormány 1988 előtt nem fogad eurorakétákat — a dél-afrikai kormány­fő Londonban — Shultz váratlan villámlátogatása Ma- naguában — A LEMP Központi Bizottságának kihelye­zett ülése Lodzban. A hét 2 kérdése L Hogyan értékelhetők az újból megsokasodott szov­jet külpolitikai nyilatkozatok? A szovjet vezetők ezen a héten számos olyan fontos, nemzetközi tárgyú nyilatkozatot tettek, amelyek — bíz­vást mondható — nyugaton mélyrehajtó tanulmányozás tárgyává lettek. Ezek közül három emelhető ki minde­nekelőtt: Csernyenko beszéde a szovjet hadsereg Kom- szomol-vezetőinek tanácskozásán; az SZKP főtitkárának, a Szovjetunió államfőjének válasza a nyugatnémet „zöl­dek” egyik vezető személyiségének; a „hatok” — Argen­tína, Görögország, India. Mexikó, Tanzánia és Svédor­szág — felhívásával kapcsolatos szovjet kormánynyilat­kozat. Washingtonban tanácskoztak a NATO tagállamainak kül­ügyminiszterei a kelet-nyugati kapcsolatokról, valamint a Perzsa-öböl helyzetéről. (Telefotó) Várkonyi Péter magyar külügyminiszter az osztrák fő­városban tárgyalt. Vendéglátójával, Erwin Lánc osztrák külügyminiszterrel a megbeszélések kezdetén. (Telefotó) A katonák előtt Csernyenko hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió szüntelen javaslatokat tesz a feszültség enyhíté­sére. Ugyanakkor rámutatott a szovjet védelmi potenciál roppant „féken tartó” erejére, amely a világbékének is garanciája. Sajátos vonatkozásai miatt is érdekes a Petra Kelly» nek, a nyugatnémet „zöldek” egyik hangadójának adott Csernyenko-válasz. A politikusnő azt kérdezte az SZKP főtitkárától, miként lehet kizárni nukleáris vagy vegyi fegyverek bevetését az NSZK ellen? A felelet: maga az NSZK ne váljék soha a Szovjetunió és más szocialista országok elleni agresszió előkészítésének és végrehajtá­sának hídfőállásává. Ahhoz, hogy egyetlen országnak se kelljen aggódnia biztonságáért, fel kell számolni minden tömegpusztító fegyvert — az NSZK-ban éppúgy, mint általában nyugaton és keleten. A „hatok” egy héttel ezelőtt a nukleáris hatalmakhoz fordultak felhívásukkal: ne fokozzák a nukleáris fegy­verkezést, fagyasszák be a nukleáris fegyverkészletet. A Szovjetunió álláspontját egy kormánynyilatkozat rög­zítette: intézkedések egész rendszerét javasolják. Meg kell állapodni arról, hogy beszüntetik a nukleáris arze­nál növelését, hogy lemondanak új típusú nukleáris fegy­verek fejlesztéséről, hogy megtiltják az atomkísérleteket, hogy nem gyártják az olyan hasadó anyagokat, amelyek nukleáris töltetek létrehozására alkalmasak. , 2. Hogyan értékeli a világ a NATO-államok „washing­toni nyilatkozatát”? Az Észak-Atlanti Szövetség szokásos tavaszi miniszteri tanácsülését Washingtonban rendezték meg. Ott, ahol az alapító 12 ország (ma 16-an vannak) képviselői az alap- szerződést írták alá, 35 esztendővel ezelőtt. Az ülésről kiadott úgynevezett „washingtoni nyilatko­zat” ugyancsak azért lett tele békeszólamokkal. Reagan- nek szüksége van arra, hogy a „békeapostol” szerepében is felléphessen, ugyanakkor, amikor továbbra sem hagy fel a NATO-n belül a fegyverkezés fokozásának sürgeté­sével. Washingtonban a jelenvoltak nagy többsége (hol­landok, dánok, spanyolok és görögök kivételével) a hír­hedt 1979-es „kettős határozat” végrehajtását, vagyis a rakétatelepítés folytatását szorgalmazta. Mire aztán nem egy hírmagyarázó a „washingtoni nyilatkozatnak” is va­lamilyen „kettősséget” tulajdonított, a tűz és víz kettős­séget ... Az angol Guardiantól az olasz Repubblicáig a világsajtó számos orgánuma emeli ki, hogy a „washingtoni nyilat­kozat” semmiféle változást nem jelent a nyugat tárgyalá­si álláspontjában. PALFY JÓZSEF Pedagógusnapi ünnepség PANORÁMA Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) számú korosztályok színvo­nalcsökkenés nélküli oktatá­sa, s ezek csak kiragadott, példák, a közoktatásirányí­tás mellett az iskolavezetés­től és az egyes nevelőtől is odaadást kívánó tennivalók. A tehetségek felkarolása és a hátrányos helyzetűek tá­mogatása nemzeti érdek is. Azt szeretnénk, ha mind több nevelőnk válna újító tevékenységével, tanterv és tankönyv, valamint tanesz­közfejlesztő kezdeményezé­seivel, napi munkájával al­kotó pedagógussá. Az ünnepi köszöntő után Császár József, a Tolna me­gyei Tanács elnöke kitünte­téseket adott át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Szászi Gábor, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium igazgatóhelyettese, a Munka Érdemrend bronz fokozatát Miklós Eszter, az ozorai ál­talános iskola igazgatóhelyet­tese kapta. Kiváló pedagó­gus kitüntető címet hárman vettek át a budapesti ünnep­ségen. (Róluk pénteki szá­munkban irtunk.) • Kiváló munkáért kitüntetést nyolc óvónő, harminc általános is­kolai, tizenkét középiskolai pedagógus és tizenkét egyéb tanügyi dolgozó kapott. Nyolc óvónő, kilenc általános isko­lai, négy középiskolai peda­gógus és nyolc egyéb tanügyi dolgozó miniszteri dicséretet kapott. A Szocialista kultú­ráért kitüntetést három pe­dagógusnak nyújtották át. A Babits Mihály Emlékpla­kettel Gáli Ferencnét, a szekszárdi gyakorló iskola tanítóját és Rizner József- nét, a tamási 2. számú Álta­lános Iskola tanárát jutal­mazták. Az egészségügyi mi­niszter Kiváló munkáért ki­tüntetésben részesítette Né­meth Saroltát, a szekszárdi Egészségügyi Szakiskola igaz­gatóját. A belkereskedelmi miniszter Kiváló munkáért kitüntetését Gehringer Mi­hály, a szekszárdi Vendéglá­tóipari Szakközépiskola szak­oktatója, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló munkáért kitünteté­sét pedig Kitti Antal, a len- gyeli Mezőgazdasági Szak- középiskola szakoktatója vet­te át. Miniszteri dicséretben részesült Uzsák Máté, a szekszárdi Vendéglátóipari Szakközépiskola tanára. Kitüntették a legjobb mun­kát végző úttörővezetőket is. Gyermekekért Érdemérmet Temesi Mátyásné. a tengeli- ci általános iskola tanítója kapott. A kitüntetést pénte­ken vette át a Magyar Űt- törők Szövetsége Országos Tanácsánál. Budapesten. Temesi Ágnes megyei út­törőelnök Üttörővezető Ér­demérmet adott át Gungl Ferencnek, a szakcsi általá­nos iskola igazgatójának, Peukert Ferencnének, a dom­bóvári 1. számú Általános Iskola csapatvezetőjének, Balaskó Ferencné gyönki igazgatóhelyettesnek, Buch- holz Jánosnénak, a tamási 2. számú Általános Iskola rajvezetőjének, Kelemen Gergelyné kakasdi rajveze­tőnek, Gergely Istvánné szedresi csapatvezetőnek, Folland Erzsébet decsi szak­körvezetőnek, Gárdái Ferenc­nének, a paksi 1. számú Ál­talános Iskola rajvezetőjé­nek, Kovács Antalnénak, a a szekszárdi IV. számú Ál­talános Iskola rajvezető­helyettesének és Nagy Tibor- nénak, a szekszárdi gyakor­ló iskola rajvezetőjének. Rajtuk kívül húszán része­sültek Kiváló Üttörővezető kitüntetésben. A KISZ KB KISZ-érdemérem kitüntetést Rónai József, a bonyhádi városi művelődési osztály vezetője pénteken a közpon­ti ünnepségen vette át Bu­dapesten. Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizott­ságának első titkára Kiváló ifjúsági vezető érmet adott át Füléné Csorba Katalin­nak, a szekszárdi 4-es szá­mú Általános Iskola tanárá­nak. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Olasz Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvö­zölte Alessandro Pertini olasz köztársasági elnököt. * Befejezte hazánkban hiva­talos, baráti látogatását Van Tien Dung hadseregtábor­nok, a Vietnami Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere vezet­te katonai delegáció. A ven­déget fogadta Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. EGER Gyurkó Géza Rózsa Fe- renc-díjas újságíró, a Heves megyei Népújság főszerkesz­tője, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének al- elnöke június 2-án váratla­nul elhunyt. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. BELGRAD Átlagban húsz százalékkal megdrágultak szombattól a kőolajszármazékok Jugoszlá- jóában. Az áremelésre a szövetségi kormány állásfog­lalása után került sor, amely* lyel úgy döntött, hogy a jö­vőben a kőolajszármazékok ára automatikusan kövesse a világpicai árak változásait illetve £ dinár árfolyam-mó­dosulásait. Közös közlemény Losonczi Pál mongóliai látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) szerződése jól szolgálta a magyar—mongol kapcsola­tok erősítését. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a most aláírt barátsági és együttműködési szerződés a két ország és nép kapcsola­tai további fejlődésének szi­lárd alapja lesz. A mongol fél kifejezte őszinte elismerését a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának és népének a Mongol Népköztársaság szocialista építőmunkájához nyújtott se­gítségért és támogatásért. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott megbe­szélések során a felek aggo­dalommal állapították meg, hogy az imperializmus szél­sőséges erőinek agresszív po­litikája következtében foko­zódott a nemzetközi feszült­ség. Arra törekszenek, hogy megbontsák a történelmileg kialakult stratégiai egyen­súlyt, katonai erőfölénybe ke­rüljenek a szocializmus, a bé­ke és a haladás erőivel szemben. Éppen az ilyen po­litika miatt növekedett meg Európa, Ázsia és az egész világ nukleáris fenyegetettsé­ge. s egyidejűleg a militariz- mus és a rsvansizmus veszé­lye. A két államelnök hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi hely­zetben az emberiség legfon­tosabb és legsürgetőbb fel­adata a termonukleáris ka­tasztrófa elhárítása és a visszatérés az enyhülés poli­tikájához. amelynek nincs ésszerű alternatívája. Kölcsönösen megállapítot­ták: a béke és a biztonság megőrzésének egyetlen lehet­séges útját csakis az érdemi tárgyalások folytatása jelent­heti a fegyverzetek, különö­sen az atomfegyverek korlá­tozásáról, illetve csökkentésé­ről, hogy kölcsönösen elfo­gadható megállapodások szü­lethessenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Hangsúlyozták azok- 'nak a javaslatoknak a fon­tosságát, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé 1983. januári prágai politikai nyilatkozatá­ban, a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1983. júniusi moszkvai közös nyi­latkozatukban terjesztették elő, valamint az elmúlt idő­szakban tett szovjet kezde­ményezéseknek a jelentősé­gét. Rámutattak, hogy a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sét szolgálná, ha a NATO- államok pozitívan válaszol­nának a szocialista országok javaslataira, amelyek a ka­tonai kiadások befagyasztá­sára, illetve azok csökkenté­sére vonatkoznak. Különösen időszerűnek tartják a Varsói Szerződés tagállamainak az észak-atlanti szerződés tagál­lamaihoz intézett budapesti felhívását: kezdjenek sokol­dalú konzultációt a katonai erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondásról és a bé­kés kapcsolatok fenntartásá­ról szóló szerződés megköté­séről. A felek megerősítették el­kötelezettségüket a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése, a vitás kérdések tár­gyalásos rendezése, a két- és többoldalú politikai párbe­széd fenntartása mellett. A magyar és a mongol fél pozitívan értékelte a madri­di tanácskozás eredményeit abban a reményben, hogy az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stock­holmi konferencia hozzájárul a nemzetközi légkör javításá­hoz, a katonai szembenállás csökkentéséhez Európában és az egész világon. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság nagyra értékeli a Szovjetunió következetes erőfeszítéseit a béke megőrzésére és a nem­zetközi feszültség enyhítésé­re. Támogatásukról biztosít­ják a Szovjetunió azon lépé­seit, melyeket a saját és szö­vetségesei biztonságának erő­sítésére tesz. Losonczi Pál és J. Cedenbal kiemelte: nap­jainkban különösen fontos a szocialista közösség országai­nak egysége, nemzetközi együttműködésük erősítése. Ennek kapcsán nagy jelentő­séget tulajdonítanak a KGST- tagországok közelgő legfel­sőbb szintű tanácskozásának. A mongol fél elismeréssel méltatta a Magyar Népköz- társaság tevékeny külpoliti­káját, a béke és a szocializ­mus ügye érdekében tett erő- fesztéseit. Losonczi Pál és J. Ceden­bal nagy figyelmet szentelt az ázsiai térség biztonságával összefüggő kérdéseknek. Ag­godalommal állapították meg, hogy feszültebbé vált a kon­tinens helyzete, mert fokozó­dik az amerikai nukleáris ka­tonai jelenlét, újjáéled a militarizmus, agresszív kato­nai-politikai szövetségek lét­rehozására törekszenek. Mindkét részről hangsú­lyozták, hogy minden erőt mozgósítani kell az ázsiai konfliktusok békés rendezé­se, a kontinens stabilitásá­nak megteremtése, a térség országai közötti kölcsönös megértés és baráti együtt­működés erősítése érdeké­ben. A Magyar "Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság támogatja az indokínai or­szágok és Afganisztán erő­feszítéseit, amelyeket az im­perialista és más rekaciós erők ellen folytatnak szuve­renitásuk biztosításáért, a békéért, a jószomszédi kap­csolatok és az együttműkö­dés megteremtéséért. A felek szolidaritásukról biztosították a koreai nép igazságos harcát, amelyet az ország békés, demokratikus alapokon, külső beavatkozás nélküli egyesítéséért folytat. Losonczi Pál nagyra érté­kelte a Mongol Népköztár­saság aktív külpolitikáját, erőfeszítéseit a nemzetközi békéért és biztonságért. A Magyar Népköztársaság tá­mogatásáról biztosította azt a mongol javaslatot, hogy Ázsia és a Csendes-óceán térségének államai kössenek megállapodást egymás meg nem támadásáról, az erő­szakról való kölcsönös le­mondásról. Hangsúlyozta, hogy ennek a javaslatnak a megvalósulása nagymérték­ben hozzájárulna az egész világ békéjének megszilár­dításához. Losonczi Pál és J. Ceden­bal áttekintette a közel-ke­leti helyzetet, hangsúlyozva a térség problémái átfogó, igazságos és békés úton tör­ténő rendezésének szüksé­gességét. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a közép-amerikai és a karibi térségben kiala­kult feszült helyzet miatt, és elítélte az imperialista be­avatkozás minden formáját a térség országainak bel- ügyeibe. Támogatásukról biztosítot­ták Afrika népeinek harcát társadalmi és gazdasági fel- emelkedésükért, valamint a gyarmati rendszer maradvá­nyainak felszámolásáért küzdő felszabadító mozgal­makat. Véleményük szerint a megoldatlan kérdéseket az Egyesült Nemzetek Szerve­zete határozataival összhang­ban, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, a társadalmi fel- emelkedést elősegítve kell megoldani. A felek kölcsönösen hasz­nosnak minősítették a tár­gyalásokat, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a Mongol Népköz- társaságban tett látogatását, amely hozzájárult a két or­szág, a két nép testvéri ba­rátságához és sokoldalú együttműködésének erősíté­séhez. Losonczi Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa nevében hivata­los baráti látogatásra hívta meg Jumdzságin Gedenbalt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom