Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
1984. június 30. tolna'N _ NÉPÚJSÁG 5 Eredményeinkben fontos a szakszervezetek szerepe a mi megyénkre is az országos viAlapjában véve szonyok a jellemzőek. Tolnában is erősödött a párt vezető szerepe, nőtt tömegkapcsolata. Joggal állapíthatta meg a megyei pártbizottság ülése, hogy a megye lakossága részéről széles körű bizalom és támogatás tapasztalható a párt politikája iránt. Megyénk fejlődésében is meghatározó szerepe van a gazdaságnak. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésének évenkénti növekedési üteme meghaladja az országos átlagot és ez az elkövetkező években is, várhatóan, így lesz. A teljes foglalkoztatottság, az országos helyzethez hasonlóan, megyénkben is biztosított. A településeken javult az alapellátás színvonala és az egészségügy is lépést tartott az általános fejlődéssel. Hasonlóképpen a közoktatásról is ugyanezt mondhatjuk el. Lényeges fejlődést tapasztalhatunk a közművelődés terén, legalábbis ami a városokat illeti, de minden jel arra mutat, hogy a községek ilyen irányú ellátására is lehet megoldást találni. Ennyi bevezető föltétlenül szükségesnek mutatkozott hogy közelebb jussunk a szakszervezet helyzetéhez, szerepéhez megyénkben. Akár a gazdasági, akár a társadalmi fejlődésre gondolunk, mindenképpen hangsúlyozni kell, az eredmények létrehozásában jelentős a szakszervezetek szerepe, amelyek Tolnában a bérből és fizetésből élők 96 és fél százalékát tömörítik soraikba. A szakszervezeteknek a megyében kialakult helyük és szerepük van, elismerést és tekintélyt vívtak ki. Felelősséggel részt vesznek a politika alakításában, formálásában és megvalósításában — állapította meg a megyei pártbizottság ülése., Megyénk szakszervezetei, szervezettségüknél, tömegbefolyásuknál fogva, mozgalmi eszközökkel képesek a párt politikájának tudatosítására, mozgósítanak a párt- és szak- szervezeti szervek határozatainak végrehajtására. Mindenhol ott vannak, véleményüket kifejtik, erre lehetőségeik adottak. Növekvő színvonalon vesznek részt gazdaságpolitikai feladatok megoldásában, fejlődik gazdaságsegítő munkájuk, agitációs és propagandatevékenységük. Gazdagodó a munkára nevelő, a munkaverseny-mozgalom szélesítésében, a kulturális, a sportakciókban folytatott, valamint a vállalati, a lakóhelyi és településpolitikai tevékenységük. Politikánk alakítása, legyen bármilyen területről szó, elképzelhetetlen a szakszervezetek közreműködése nélkül. A megye pártszervei a gazdasági, társadalmi, politikai célok kimunkálásakor igénylik a szakszervezetek véleményét, javaslatait. Ugyanakkor a szakszervezetek részéről is megvan a törekvés a döntések előkészítésében, a politika megyei alakításában való részvételre. A községi pártszervek és a szakszervezetek kapcsolatában változást jelent, hogy újjáalakultak a szakmaközi bizottságok, amelyek feladata az adott területen dolgozó szakszervezeti tagság községpolitikával kapcsolatos véleményének, igényeinek összegyűjtése, továbbítása, képviselete, mozgósítás a megvalósítás érdekében. Tevékenységük máris eredményes, munkájuknak is következménye a települések szépülése, a környezetvédelem fellendülése. Ez nem kis mértékben annak köszönhető, hogy a községi pártszervek és a szakmaközi bizottságok kapcsolata jó, a pártirányítás érvényesül és a szakszervezetek részéről egyértelmű a párt politikája támogatásának szándéka. többségében — nagyon helyeA munkahelyek sen — rendszeres, napi munkakapcsolat alakult ki a párt és a szakszervezeti tisztségviselők között, ami alapvetően a közös feladatokról való konzultálásban, a kölcsönös tájékoztatásban és a feladatok egyeztetésében nyilvánul meg. A pártszervezetek, -szervek rendszeresen visszatérnek olyan kérdések tárgyalására, mint például a bérezés, a munkaverseny-mozgalom alakulása, a munkavédelem helyzete, a demokratikus fórumok működtetésének tartalmi tapasztalatai. Megyénk pártszervezeteiben mind nagyobb gondot fordítanak a szakszervezetekben pártmegbízással munkát végző kommunisták tevékenységére. Döntő többségében kellően elismert a szakszervezetben végzett pártmunka. Ne hallgassunk azokról a kérdésekről sem, amelyek olyan területre utalnak, ahol a kívánatosnál kisebb az előrelépés. A szakszervezeti tagság körében, de a bizalmitestületi üléseken is többször előfordul, hogy a figyelem, az érdeklődés a bérjellegű, az elosztási kérdésekre összpontosul. Ez önmagában még nem volna baj, a baj az, hogy kevésbé felismert, kevésbé tudatosult a dolgozókban a termelés és az elosztás közötti kapcsolat, a termelés minőségi, hatékonysági tényezői és azoknak elsődlegessége, meghatározó szerepe. Ez szorosan összefügg az egyes szak- szervezeti szervek munkamódszerének fogyatékosságaival, de ugyanakkor az adott területek párt-, és gazdasági vezetői ilyen irányú tevékenységének hiányosságaival. Ennél a témakörnél kell szólni arról is, hogy még mindig nem minden esetben sikerült tudatosítani, hogy minden egyes dolgozó alapvetően érdekelt a termelés minőségi és hatékonysági céljainak teljesülésében és egyben felelős is azokért. Találkozni, azzal is, hogy a termelés segítése és az érdekvédelem, az érdekképviselet szétválik. Ezeken a helyeken még nem ismerték fel, hogy csak ott lehet eredményes érdekvédelem, érdekképviseleti munka, ahol eredményes, gazdaságos a termelés. Még mindig ezen a témakörön belül: az eddigieknél jobban kell törekedni arra mind a pártszervezeteknek, mind a szakszervezeti szerveknek, hogy az érdekek összhangja érvényesüljön, hogy a kisebb közösség, csoport érdekeinek föltétien figyelembevételével, mindig a nagy közösség érdeke kerüljön előtérbe. Erre vonatkozóan találkozhattunk nagyon sok jó példával, de helyenkénti hiányosságokkal is. és tesznek a szakszervezetek, az Sokat tettek idott területeken tevékenykedő párt- ízervek irányításával, tagságuk politikai, szakmai műveltségének növeléséért, a közgondolkodás szocialista jellegének erősítéséért, a szocialista életmód és erkölcs terjesztéséért. Arra törekednek, hogy a gazdasági élet, a gazdaságirányítás új vonásai által támasztott követelményeknek megfelelően még jobban kibontakozzék a szakszervezetek sokirányú nevelő jellege, politizáló tevékenysége. L. GY. Szombat Tünde, a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulója, az iskola ifjúgárdista egységének tagja szolgálatban a vízi rendőrökkel. Sárszentlörinci horgászokat ellenőriz Kemény András zászló» A Duna megyénk ékessége. Teljes hosszában ritkán láthatjuk. Fotóriporterünk, Gottvald Károly a paksi vízirendőrökkel töltött egy napot, bepillantva munkájukba, és a vízi élet mindennapjaiba. A Duna 68 kilométeres szakaszán, Dunaföldvártól Ér- sekcsanádig tartottak ellenőrzést a vízirendőrök. Munkájukat a területen hat önkéntes rendőri csoport — 67 ember — segíti, Pakson pedig egy ifjúgárdista egység vesz részt munkájukban. Az itt szolgálatot teljesítő rendőrök legfontosabb feladata, hogy biztosítsák a nemzetközi hajózást, ellenőrizzék a kitűzőrendszer folyamatos működését. Folyamatosan ellenőrzik a belföldi hajózó forgalmat, a horgászokat, a fürdőzőket... Ezen a június 23-i, szombati napon élénk hajóforgalom volt, sokan horgásztak, a kalocsai strandon MHSZ napot tartottak, ötpróbázók mintegy 150-en Fajsznál fordultak vissza, hogy a célba Bajára érjenek. Bóni-foknál motorcsónakázó és pihenő emberek voltak a Dunán. Fajsznál sok száz utast szállítottak a túlsó partra Csere Tibor, révész Preko Lajos főtörzsőrmester, a motorcsónak vezetője Fajsznál, az orvos ellenőrizte az ötpróbázókat Szekszárdi vízi úttörők táboroztak a Bóni-foknál Lux Sándor „a Bóni-fok őre" Vízirendőrökká a Danán
