Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

1984. június 2. Képújság 9 A bolgár kultúra ♦ * A perniki gyermekklubban. A kis festőművész. Május 24-én volt a szláv írásbeliség, a bolgár kultúra és művelődés napja a Bolgár Népköztársaságban. Ezen a napon a bolgár nép Cirillre és Metódra emlékezik, akik több mint 11 évszázaddal ez­előtt megteremtették a szláv írásbeliséget. A szláv isten- tisztelet és az ehhez szüksé­ges írásbeliség bevezetésé­vel a bizánci asszimiláló tö­rekvések, a latin papság és a német feudális uraik el­nyomó kísérletei ellen vették fel a harcot. Cirillnek és Metódnak köszönhető, hogy Bulgária már a korai közép­korban Európa egyedüli or­szága, ahol a nép nyelve egy időben az irodalom nyelve is. Az ünnep a nemzeti meg­újhodás korában jött létre, f kiemelkedő szerepet játszott a nép nemzeti öntudata meg­őrzésében. A közel másfél száz évvel ezelőtt létrehozott olvasókörök a művelődés igazi központjaivá váltak, tö­mörítették a nemzet erőit. Később, a monarchofasizmus idején az ünnep a bolgár kultúra és oktatás demokra­tikus és haladó hagyomá­nyainak megtartására nyúj­tott lehetőséget. A háború után a művelő­dés valóban szabaddá, a szé­les tömegek közkincsévé vált. A közoktatás a szép- irodalomnak a színház és a képzőművészet eddig nem tapasztalt fejlődésnek in­dult. Bulgáriában ma 18 ezer kulturális intézmény tevé­kenykedik (színházak, mo­zik, olvasókörök és művelő­dési otthonok stb.) Az or­szágban működő 10 350 könyvtár állománya 89 mil­lió kötet. A művészeti ön­tevékeny mozgalomban iga­zi népi tehetségek bukkan­nak fel. Rendkívüli mérték­ben megnőtt a kultúra tár­sadalmi szerepe és az élet­mód kialakításában; hatha­tós tényező a dolgozók ne­velésében, az egész társada­lom fejlődésében. Az utóbbi években Bulgá­riában több mint száz jelen­tős kulturális objektum léte­ünnepe sült: Nemzeti Kultúrpalota, a Béke Zászlaja emlékmű Szófiában, a nemzeti meg­újhodás harcosáinak pante­onja Ruszéban, a pleveni harcokat megelevenítő kör­panoráma, a Buzludzsa csú­cson emelt emlékmű, a su- meni 1300 éves a bolgár ál­lam elnevezésű emlékmű­együttes és mások. A bolgár kultúra napját mindenütt megünnepelték Bulgáriában. A városokban és falvakban a fiatalok ezen a napon színes felvonuláso­kat rendeztek. Májusban minden megyében hivatásos és öntevékeny művészek részvételével kulturális ün­nepségeket tartottak. Már hagyományossá váltak Szli- venben a Szliveni tüzek, Jambolban az Arany Diana elnevezésű ünnepségek, Di- mitrovgrádban a Költészet Dimitrovi Napjai. Minden évben megrendezik a Szófiai zenei heteket, a Májusi iro­dalmi napokat, a Bolgár könyv heteit. A Bolgár Népköztársaság több mint 110 országgal tart kulturális kapcsolatokat. Át­adja saját kultúrájának kin­cseit és merít a világ kul­turális kincsestárából. Éven­te csaknem 250 nemzetközi tudományos találkozót, fóru­mot, pályázatot, fesztivált rendeznek. Szófia négy íz­ben adott otthont az írók nemzetközi béketalálkozójá­nak; egyben a Béke zászlaja nemzetközi gyermektalálkozó fővárosává is vált. Ebben az évben a szláv írásbeliség, a bolgár kultúra és művelődés ünnepe a szo­cialista forradalom bulgáriai győzelme 40. évfordulója je­gyében zajlott. GEORGI BOKOV (Fotók — Sofiapress — KS) Huszonöt ezer robotgép Útban a termelés komplex gépesítése felé ••A Szovjetunió ötéves terv­időszakának (1981—1985) gazdasági feladatai között fontos helyet foglal el a ter­melés komplex gépesítésé­nek és automatizálásának programja. Az eltelt három év alatt a Szovjetunió jelen­tősen előrehaladt ebben az irányban. A gépgyártó válla­latok tudományos munkatár­sai, szakemberei, kollektívái az új gépek, berendezéseik, műszerek, számítástechnikai eszközök sok ezer modelljét alkották meg és vezették be a tömeggyártásba. Mindez lehetővé tette, hogy az öt­éves tervidőszak kezdetétől több mint 16 ezer üzem­részt, műhelyt és gyárat ál­lítanak át a komplex gépe­sítésre és automatizálásra. Ez idő alatt több mint 1600 au­tomatizált vezérlő- és infor­mációfeldolgozó rendszer lé­tesült, többek között a tech­nológiai folyámatok több mint 1200 automatikus ve­zérlőrendszere. A komplex gépesített és automatizált üzemek száma tavaly, meg­haladta a százezret. Gyermekek vidám felvonulása Szófiában a szláv írásbeliség ünnepén i idén nyitották meg Szófiában a Nemzeti Történelmi Múzeumot Magyarok, mongolok, mongolisztika Mérőkészülékek és fényvezetők Speciális rezgésvizsgáló készüléket terveztek a len­gyel Bányaipari Intézet Mű­száki Akusztikai Méréstech­nikai Kutatóüzemében. A készülék segítségével lehető­ség nyílt az egyes gépek és berendezések műszaki hibái­nak — például a csapágyak kilazulásának, a fogaskerék­áttételek zavarainak, felvo­nóberendezéséknél a kötélzet túlzott kilengésének — vizs­gálatára. A készüléket a kö­zeljövőben 5 bányában is al­kalmazzák. A berendezés ha­jógyárakban, kohóművekben is hasznosítható. A' föld alatti gépek vizs­gálata során keletkező jele­ket fényvezetőkkel juttatják a felszínre. Erre a célra a kutatóintézet más intézetek­kel együttműködve egy 300 méter hosszú, 6 csatornás fényvezetőt készített. Minibusz a Crvena Zastava programban A kragujevaci „Crvena Zastava” autógyár szerelő- szalagjairól évente több mint 200 ezer személyautó, 12 ezer kisteherautó és 5 ezer kisebb szállítójármű kerül a piacra. A gyár ezentúl 16-, illetve 32-üléses minibuszok készí­tésével is foglalkozik. Az el­ső 200 minibuszt már elküld­ték partnereiknek. Az üzem­szerű gyártást 5 közeljövő­ben kezdik meg. A Zastava járművek a vi­lág sok országában kereset­tek. A vásárlók között ta­lálható Nagy-Britannia, Gö­rögország, Hollandia, Fran­ciaország. A Mongólia iránt érdeklő­dő magyar az országról szóló irodalommal ismerkedve meglepetéssel tapasztalja, hogy a két nyelvben tucat­jával fordulnak elő közös szavak. A kar mongolul „gar”, a balta — „balt”, a teve — „teme”, a szakáll — „szahhal”, a kölyök — „gö- lög”, a bátor — „bátar”, és így tovább. Bár a mongol nyelvben magyar szavak éppúgy nincsenek, ahogy a magyarban sincsenek mon­gol szavak, az egyezések mégsem a véletlen művei. Török nyelvekből kerültek jövevényként — s jóval a magyar honfoglalás előtt — ide is, meg oda is. Ha a magyarság keleti eredete nem is igaz úgy, ahogy Körösi Csorna Sándor hitte, népünk igen régi ke­letű, kapcsolata egy sereg keleti néppel a nyelvünkben is kimutatható tény. Éppen a magyar nyelv finnugor jel­legét végérvényesen bebizo­nyító Bundenz József (1836 —1892) állította össze az első rövid mongol nyelvtant és mandzsu alaktant „tanulni vágyó magyar ifjaknak, ha netán nyelvük távolabbi kap­csolataira lennének kíváncsi­ak”. Kara György profesz- szor, az ELTE belső-ázsiai tanszékének vezetője fogal­maz így, s szavaiból az is kiderül, hogy akadtak ilyen kíváncsiak, ha nem is so­kan. Az első a 140 éve született Bálint Gábor volt (1844— 1913). Már gimnazistaként megismerkedett az angol, A következő években 30 milliárd dinárt ruháznak be régi bányák korszerűsítésére és újak nyitására a szerbiai Duna-szakasz környékén. Eb­ből hétmilliárdot a jasenova- ci és melnicei szénbányák francia, német, olasz, héber, arab, török, perzsa és új­görög nyelvvel, majd — a világhírűvé lett Vámbéry Ármin kalandos közép-ázsiai utazásán felbuzdulva — a mongollal és a mandzsuval is. Az első tudós magyar volt, aki (1871-ben) Urgában, a mongol „élő buddhák” szék­városában, a mai Ulánbátor elődjében gyűjtött nyelvvé- szeti anyagot, de az itt élő halha mongolok nyelvjárásán kívül tanulmányozta a Baj- kál-környékí burjátokét és a Volgánál lakó kalmükökét is. Munkái kéziratban maradt részének megjelentetése a következő években várható. (Érdekességként: Bálint Gá- &or volt Magyarországon az eszperantó első művelt fél- karolója is.) Párhuzam a ma­gyar és a mongol nyelv te­rén című, 1877-ben‘megjelent könyve szerint Bálint Gábor hitt a két nyelv rokonságá­ban, s nem vette észre, hogy az egyezések nagyobbik ré­sze török jövevényszó, a többi meg egyszerű vélet­len. Ám mindez csak előzmé­nye a magyarországi mongo- lisztikának. E tudományág rendszeres művelése és ok­tatása — amint Kara pro­fesszor elmondja — „az el­ső világháború után kezdő­dött, s Ligeti Lajos nevéhez modernizálására fordítanak, jelentős összeget emészt fel a Drmno mellett 3,5 millió fűződik, akár a mandzsu— tunguz kutatások. Vagy mint a sinológia megalapozása és a tibetológia csornai hagyo­mányának felelevenítése.” Ligeti ismerte fel, hogy a török népek ősi kultúráját éppúgy megsemmisítette az- iszlám, ahogy a magyarokét a kereszténység. „Ezzel szem­ben a mongol régiség , gyö­nyörűen megőrződött a buddhizmus mellett, vagy ki­tapintható külön rétegként a buddhizmus alatt.” A régi magyar méltóságnév, a „kende”, valójában török, de már csak a mongol nyelv őr­zi, ahogyan „kölyök” sza­vunk sem fordul elő egyik ismert török nyelvben sem. Ligeti Lajos az utolsó nagy magyar orientalista, aki Kö­rösi Csornáéval és Vámbé- ryével még némileg rokon körülmények között, sok ne­hézséggel küszködve töltött éveket Belső-Ázsiában, egye­bek között mongol lámako­lostorokban. A most 82 éves tudós által hozott könyvek, fanyomatok, kéziratok képe­zik a Magyar. Tudományos Akadémia mongol gyűjtemé­nyének magvát. Ha Körösi Csorna volt az első európai, aki tudományos igénnyel ta­nulmányozta a tibeti nyelvű Kandzsurt, az északi budd­hizmusnak ezt a 108 kötetes „Bibliáját”, a mongol vi­tonnás szénkészlettel rendel­kező új bánya létesítése is. A program teljesítésével a szonylatban ugyanez áll Li­geti Lajosra: ő készítette el a mongol kánon ma is hasz­nált katalógusát. Kiigazítot­ta a hamis magyar—mongol szófejtéseket: Afganisztánban felfedezte a már kihaltnak hitt, a dzsingiszi hódítók le- származottaiból lett „mo- gol” etnikumot: neki köszön­hető a két legfiatalabb ori­entalisztikai tanszék — a kelet-ázsiai és a belső-ázsiai — életre hívása az egyete­men... Mindezeknek a stúdiu­moknak a haszna — túl azon, hogy tisztázták és tisz­tázzák a magyar őstörténet számunkra korántsem érddk- telen részleteit — a mai mongol művelődés számára is kézenfekvő. Ahogy Kara professzor fogalmaz: „A mongoloknak nem sok ide­jük volt még saját műveltsé­güket fölgöngyölíteni: histó­riai és egyéb nehézségek gá­tolták őket. Akadémiájuk csak 1961-ben alakult. Ma már elég jelesen működnek, oda kell figyelni tudósaikra, dehát a társadalomtudomá­nyokban a nemzetközi szín­vonalhoz fölzárkózni, az nem megy gyorsan és könnyen. Mindaz, amit a nemzetközi tudományosság — és közte a magyar mongolisztika — elért, a mongol tudomány számára módszerként és tényanyagként tekintve egyaránt értékes lehet. S az sem mellékes, hogy a világ sok táján művelt mongolisz­tika öregKti egy nagy múl­tú, de kis lélekszámú nép ősi kultúrájának és mai si­szerbiai Duna-táj bányáiból évente több mint 11 millió tonna szenet termelnek ki a jövőben. Jugoszlávia bányái az idén mintegy 60 millió tonna különböző fajta szenet adnak. » A Szovjetunió néhány más iparilag fejlett országnál ké­sőbb lépett a termelési fo­lyamatok robotizálásának út­jára. Gyakorlatilag a robot- technika széles körű beveze­tése csak a jelenlegi ötéves tervidőszakban kezdődött meg. Három évvel ezelőtt a szovjet vállalatiknál hatezer programvezérlésű ipari robot működött. Jelenleg számuk meghaladja a 25 ezret. Ezek a számadatok fogalmat ad­nak a szovjet termelés ro- botizálási üteméről és arról, hogy a robotgyártás terén a világon csak Japán előzi meg. A huszonöt ezer ipari robot azonban csak a kezdet. A termelési folyamatok roboti- zálási programja a további­ak során is gyorsított ütem­ben valósul meg. Az idén több mint 11 ezer robot elő­állítását tervezik; a szak­értők számításai szerint az ötéves tervidőszak végére a robotpark eléri az 50 ezer egységet. Az utóbbi időben más or­szágokhoz hasonlóan á Szov­jetunióban is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kor­szerű számítás- és rnifcjo- processzor-technika alapján automatizált tervezőrendsze­reket alkossanak. Már van­nak tapasztalatok: e rendszer bevezetése az ország számos vállalatánál lehetővé tette, hogy a műszaki dolgozók munkatermelékenysége több tíszeresével növelhető. Mindezen problémák komplex megoldása lehető­vé teszi, hogy automatizált vállalatok létesüljenek a kö­zeljövőben. A Szovjetunió­ban két moszkvai óragyár lesz ilyen automatizált vál­lalat; később az automatizált üzemek széles hálózatát fej­lesztik ki. kereinek hírét... NAGY KAROLY Több szén a Duna-tájról SHHHHH

Next

/
Oldalképek
Tartalom