Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
©KÉPÚJSÁG 1984. június 2. Különleges kotrógép A graczei bazaltbányában — a wroclawi vajdaságban — sikerrel próbálták ki a Warynski—Bumar Kotró- és Hidraulikus Gépgyár új ter!* mákét, a K—1611 Brawai kotrógépet. A gép különlegessége, hogy a világon először alkalmaztak kotrószerkezeten tolórendszerű gémet. A kotrógép gémje a hagyományos függőleges síkú mozgáson kívül vízszintesen, . előre-hátra is mozgat, ható. A markoló zuhanásakor keletkező energia visszanyerésére és tartalékolására egy speciális berendezés szolÍ gál. Ez az energia az ásási folyamatban is hasznosítha- . tó. Kőbetakarító kombájn Kőfelszedésre alkalmas kombájn prototípusát készítették el a skierniewicei Fo- mus öntödei Berendezésgyárban. Az elevátoros burgonyaszedő gépre hasonlító kombájn két traktorral üzemel. Az egyik a kombájnt, a másik a felszedett követ tároló pótkocsit vontatja. A kombájn ásóvillái 10 centiméter mélyen hatolnak a talajba. A közeljövőben 10 ilyen kombájn kerül ki a, sikierniewicei gyárból az állami gazdaságok megrendelésére. Évszázados hagyományok A jénai egyetem jubileuma A hagyományokban gazdag, krónikájában híres jénai Friedrich Schiller Egyetem néhány hete ünnepelte alapításának 425. évfordulóját. Az NDK legrégibb egyeteme gazdag programmal várta a jubileumra érkező hazai és külföldi vendégeket. A „BÖLCSEK SÖRE” A konferenciák, hangversenyek, kiállítások és ünnepi ülések mellett sor került a hagyományos sörkimérésre is. Talán furcsán hangzik, de e rendezvénynek történelmi alapja van: a XVI. században maga a császár adott engedélyt arra, hogy adómentes sörfőzéssel foglalkozzanak a Saale menti „felsőbb iskolában”, jóllehet az engedély szerzője úgy vélte, hogy csupán a tanárok és a diákok szomját oltja majd az olcsó itóka. Ám az egyetem hamarosan tekintélyes bevételi forrásra tett szert a a sörfőzéssel, mivel Jéna polgárainak is megízlett a „bölcsek söre”. A patinás Alma Mater évkönyveiben sok nagy névre bukkanunk. A XVII. századból például Erhard Weigelé- re. A kiváló matematikus és filozófus Descartes francia filozófusnak azt a tanítását hirdette, hogy a tudományokat a matematikára kell alapozni. Az elsők között volt, aki latin helyett német nyelven tanított. A XVIII. század második felében Wolfgang Goethe és Friedrich Schiller kötődött az egyetemhez. Az utóbbit profesz- szorrá nevezték ki, Goethét pedig, aki felelős volt az egyetem ügyeiért, miniszteri kötelességei szólították gyakran Jénába. Marx Károly 1841-ben szerzett doktori címet az egyetemen. Berlinből (ahol korábban tanulmányait végezte) küldte el kézzel írott tudományos értekezését Bachmann professzornak, a filozófiai fakultás dékánjának, aki így vélekedett a munkáról: „Ez a disszertáció tehetségről, éleselméjűségről és olvasottságról tanúskodik. A jelöltet különösen méltónak tartom a doktori cím viselésére.” EGYÜTT A CARL ZEISS MÜVEKKEL A Saale menti város egyetemének jellege és légköre lehetővé teszi a legkülönbözőbb intézményekkel, például a Carl Zeiss mechanikaioptikai üzemmel való tudományos együttműködést. Ez a gyümölcsöző együttműködés Ernst Abbénak, a híres fizikusnak (az üzemek rész- tulajdonosának) a kezdeményezésére jött létre. Tulajdonképpen e hasznos hagyományt ápolják ma is az egyetem hallgatói, akik közül a leendő matematikusok — tanáraik irányításával — a Carl Zeiss Művek kutatási megbízatása alapján soft- ware-fejlesztéssel foglalkoznak az elektronikus adatfeldolgozás céljaira. A gépészek és közgazdászok pedig a robottechnika fejlődésének tendenciáit vizsgálják. Persze nem csupán ezzel az egy nagyvállalattal állnak szoros kapcsolatban. Megemlíthető a Natali nevű, korszerű számítógépes szülésellenőrző rendszer, amely az egyetem szülészeti klinikájának és a drezdai Robotron Kombinátnak a közös alkotása. Segítségével első ízben sikerült grafikusan kimutatni a magzat szívműködését és az anya szülési fájdalmainak alakulását. — 8 — Az egyetem, melynek 17 tanszékén hatezren tanulnak I Jéna belvárosában sokan betérnek a Rózsához címzett ősi sörözőbe (balra) Jéna újjáépült piactere (Fotó — ADN—ZB — KS) Skoda-törtenelem Egy májusi estén, éppen kilencven évvel ezelőtt, kedélyes beszélgetésbe merült Mlada Boleslávban egy lakatos meg egy könyvkereskedő. Előbbi, akit Laurinnak hívtak, azon kesergett, hogy meg kellett válnia üzlettársától, míg Klement, a kereskedő, amiatt füstölgött, hogy nem tudja megjavíttatni kedvenc kerékpárját. Mikor elváltak, maguk sem sejtették, hogy életük összefonódott, s néhány év múlva nevük bejárja a világot: Laurin és Klement néven céget alapítottak, a mai Skoda személy- autógyár elődjét. Alig száz négyzetméteres műhelyben öt munkással indították meg Csehországban a kerékpárgyártást. A Mlada Boleslav-i autógyár ma nyolcvan hektár területen húszezer munkást foglalkoztat. Klement, aki a kis üzem üzleti ügyeit intézte, nem sokkal később körülnézett Párizsban és arra a következtetésre jutott, hogy a robbanó motoroké a jövő. Motorkerékpárral tért haza és hamarosan maguk is megkezdték a gyártást. A századvég első motorkerékpárjai mai szemmel igen különös alkotmánynak tűnnek: a motort az első villa fölé szerelték és a hajtóerőt közönséges ékszíj közvetítette az első kerékre. A jármű sokkal inkább emlékeztetett varrógépre, mint mai utódjaira, s emellett sebessége gyakorlatilag nem volt nagyobb a gyalogosénál, miközben vezetőjét még olajjal is leförcskölte. Laurin elgondolásai szerint újra meg újra átalakították az első típust, mígnem a ■ ■ századforduló tájára európai mércével tökéletes alkotmány kerekedett ki belőle. Az értékesítéssel viszont komoly gondok voltak. Csehországban a kilátások nem kecsegtettek vérmes reményekkel, a bécsi kereskedők viszont elutasították a cseh árut. Anglia legrégebbi autó- kereskedője azzal a feltétellel volt hajlandó átvenni Laurin és Klement motor- biciklijét, ha emberét öt percen belül megtanítják kezelésére és vezetésére. Az üzletvitelért felelős Klement szerződéssel a zsebében tért vissza Angliából. A Mlada Boleslav-i üzem gyakorlatilag az első használható, megbízható és biztonságos motorkerékpárt gyártotta, amit az is bizonyított, hogy az 1902-es Párizs— Bécs versenyen tizennégy induló közül mindössze négyen értek célba, s közülük ketten is Laurin—Klement motort hajtottak, ök az egész távot meghibásodás nélkül tehették meg. A további versenysikerek és üzleti eredmények alapján lehetővé vált, hogy az addigra már némileg kiterebélyesedett üzemben megkezdjék az autógyártást is. 1905- ben hozták ki a Voiturettát 1100 köbcentiméteres, két- hengeres, hét lóerős motorral és három fokozatú sebességváltóval . A következő évben kialakított kilenc lóerős és már kardántengelyt alkalmazó típus Csehországban először volt alkalmas áruszállításra is. Ezék a járművek óránként negyven kilométeres sebességet tudtak elérni. A Mlada Boleslav-i gyár 1925-ben fúzionált a pilzeni Skoda Művekkel és ez újabb tág lehetőségeket nyitott előtte. A Voiturettától a manapság gyártott S 105/120-as típusig a gyár történetében nyomon követhető a szélesebb közönség számára megvásárolható „népautó” kialakítására való törekvés. A második világháború előtt ezt leginkább az 1934-től gyártott 900 köbcentiméteres „Popular”-sorozat képviselte. Az 1937-ben kifejlesztett Rapid azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a világkörüli autóversenyek történetében először győzte le a bűvös száznapos határt és 97 nap alatt járta körül a Földet. Ez a rekord még a világháború után is sokáig megdönthetetlennek bizonyult. A háború súlyosan megrongálta a gyár termelőberendezéseit. A német fasiszta légierő maradványai még 1945 májusának első napjaiban is bombázták a gyárat és a várost, ősszel azonban már ismét gépkocsik gördültek ki az addigra már államosított autógyár kapuján. A gyár fejlesztő mérnökei egymás után álltak elő a sikeres típusokkal. Ezek közül kiemelkedett az 1964-ben indított Skoda 1000 MB sorozat, ahol először alkalmazták az önhordó karosszériát és az azóta Skoda jellegzetességgé vált farmotort. Ebből a típusból kilenc év alatt egymillió darabot gyártottak, és 1973-ban az akkori termelés 70 százalékát, 110 000 darabot exportáltak. A jelenleg is gyártott S 105/120-ast nyolc évvel ezelőtt indították, de szinte évente módosítanak rajta. Az idén 174 000 darabos gyártást irányoztak elő a tervekben, s ez azt is jelenti, hogy a szerelőszalagról lekerül a fel- szabadulás után gyártott hárommilliomodik Skoda személygépkocsi. A fejlesztés idén sem áll le: a brnói vásáron ősszel bemutatandó újabb változat 1300 köbcentiméteres motorral és öt fokozatú sebességváltóval készül. Várhatóan 1987-től egészen új típus gyártását kezdik meg, amelynek legfőbb jellemzője, hogy orrmotoros és elsőkerék-meghajtá- sú lesz. SZŰCS D. GABOR Az új Kipróbálás alatt áll a „Za- porozsec” szovjet kisfogyasz- tású kocsi új modellje. Ezek a dél-ukrajnai Zaporozsje városban gyártott, léghűtéses motorral ellátott kocsik nagyon népszerűek a Szovjetunióban: könnyűek, gazdaságosak, olcsók. Kifejlesztői figyelembe vették az autósok óhajait, a divat hatását és természetesen az autógyártásban végbeVietnam Ho-Si-Minh-város gyermekkórházában Ho-Si-Minh-V.áros viszonylag új egészségügyi intézménye az 1. számú gyermek- kórház. A 650 ágyas intézet szakemberei az elmúlt esztendőben több mint 57 000 fekvő- és 31 800 járóbeteget kezeltek. Gondos munkájuk nyomán a halálozási arányszám jelentősen— 1,7 százalékra — csökkent. 1983-ban 771 reményvesztett szülőt örvendeztettek meg azzal, hogy gyermeküket gyógyultan adták vissza. A feladatok még jobb ellátása érdekében nővérképző tanfolyamot indítanak, hogy a beteggel legközvetlenebb, állandó kapcsolatban álló ápolónők szaktudását növeljék. Az orvos-nővér kollektívák eredményes kutatómunkát is kifejtenek, tanulmányozzák a klinikai kezelés korszerű módjait, eljárásait, hogy kis pácienseiket mielőbb egészségesen bocsáthassák haza. (BUDAPRESS—VNA) „Zaporozsec” ment fejlődés legújabb eredményeit. A hajtómű-szekrénynek van egy kiegészítő direkt sebességfokozata, ami jó utakon lehetővé teszi a motor erőltetése nélkül nagy sebesség elérését és az üzem* anyag megtakarítását. Az előző modellektől eltérően a csak elsőkerék-meghajtás folytán az autó biztosan veszi a kanyarokat mind a hegyi utakon, mind pedig a csúszós, havas úton. A laza felfüggesztés, a kisebb motorzaj kedvező feltételeket teremt a kocsi üzemeltetésére. Jobb lett az utasfülke belső kiképzése: mivel nincs kardántengely és a motor nem harántfekvésű, azért az utasfülke kényelmesebb, a csomagtartó pedig nagyobb befogadóképességű lett. KNDK „Gyümölcs megye” A gyümölcstermesztésnek ősi hagyományai vannak a koreai kertekben, olyan hatalmas területen azonban, mint amilyen a Kvajl megyei gyümölcskombináté, csak manapság díszlenek hosszú sorokban a gyümölcsfák. A kombinát kertjei csaknem 8 ezer hektáron terülnek el. Amit termésükből nem frissen értékesítenek, azt saját üzemeik dolgozzák fel válogatott, finom falatokká. A kombinát gyümölcsültetvényein ifjúsági brigádok is tevékenykednek. A fő munkaidényben fiatalok ezrei jönnek ide dolgozni. Az óriásfarm dolgozói velük együtt új, meg új feladatokat oldanak meg. Így többek között olyan almafajtákat honosítanak meg a nemrég művelésbe vont táblákon, amelyek hozama a nyolcvanas évék végére hozzájárul ahhoz, hogy ötször-hatszorta több termést takaríthassanak be az almáskertekből. A mezőgazdasági nagyüzem fejlesztési terveinek jellemző számai: a nyolcvanas évek végére megtizenhétszerezik a kezdeti gyümölcsfeldolgozást, hetvenszer akkora lesz a tárolóhelyük, hűtő-szárító-aszaló csarnokaik mindegyike több tíztonna gyümölcstermés to- vábbfeldolgozását biztosítja majd. Drótkötélpályán szállítják ide feldolgozásra a kombinát távolabbi termelőegységeiből a termést. A gyümölcsszállításra pedig gyümölcs-teher- hajó járatot is indítanak. „Gyümölcs megye” értékes fáinak több, mint a fele almafa, 28 százaléka körte-, 9 százaléka őszibarack-, 3,5 százaléka pedig datolyaszil- vafa. Mintegy 80-féle ízletes gyümölcsfajtát adó fa található itt. Májustól a késő őszi hónapokig látványnak is megkapó mindaz, ami itt díszük. A feldolgozó üzem 34-fajta gyümölcsből készít sűrítményeket, italokat, kon- zerveket. A Pungcson nevű élelmiszeripari nagyüzem az ország gyümölcstermésének * a felét képes feldolgozni. (BUDAPRESS—KCNA) mmmmm ÁB
