Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-17 / 141. szám
A^fÉPÜJSÁG 1984. június 17. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért kerülik el a régi buszállomást? Nincs olyan intézkedés, amely mindenkinek egyformán jó lenne. Mindig akad kifogás. Ez történt a dombóvári autóbusz-állomás áthelyezése után is. Levelet kaptunk egy olvasónktól, aki azt írta, hogy: „Szeretném megtudni, hogy Dombóváron miért nem érintik a várost, illetve a volt buszállomást a távolsági járatok. Kertvárosban lakunk, két gyermekem Szek- szárdra jár iskolába. Az autóbusz 5.40 órakor indul a MAV-pályaudvarról. Az első helyijárat (kertvárosi) 5.33 órakor érkezik a régi pályaudvarra, de onnét 5.30 órakor elmegy az 1-es járat, így nem megoldott a bejárás. Ha el akarják érni a buszt, fel kell kelni hajnalban és gyalog bemenni a régi buszállomásra. Én helyben dolgozom, de az új buszállomás átadása óta, mindenhol a bosszúságot tapasztalja az ember. A helyijáratok zsúfoltak. A vidéki és helyijáratok, valamint a vonatok nincsenek egyezteve kellően ...” Olvasónk nem közölte a teljes nevét. Ennek ellenére, gondolva arra, hogy hasonló levelet írhattak volna mások is Dombóvárról, szokásunktól eltérően, választ kértünk a kérdésre Pech Józseftől, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatójától. — A dombóvári autóbuszállomás áthelyezését a megnövekedett forgalom tette szükségessé. A Hunyadi téren a közlekedés már nagyon balesetveszélyessé vált. Ennek megszüntetése érdekében született a városi tanáccsal egyetértésben az áthelyezésről szóló döntés. Az autóbusz-állomásnak a vasútállomás előtti térre történt átTelefonszámunk: 16-211 helyezésével a Szekszárd, Kurd, Tamási, Kocsola irányába induló és az onnan érkező járatok nem érintik a Hunyadi teret. E járatok Hunyadi tér érintésével való közlekedtetését ezután sem tervezzük, mert ezzel a tér zsúfoltsága ismét a régi lenne. A Hunyadi tér és az új autóbusz-állomás között jelentkező megnövekedett utazási igény lebonyolítására öt új járatpárt állítottunk be az 1. sz. helyi járati vonalon. — A bejárással kapcsolatos panaszra azt tudom válaszolni, hogy: a Kertvárosból 5.20 órakor induló 2. sz. helyijárat igénybevételével biztosított a csatlakozás a Hunyadi tér és a vasútállomás között. Másik lehetőségként kínálkozik, hogy a 2. sz. helyijárattal a kórházig utaznak és ott szálnak át a Szek- szárdra közlekedő autóbuszra. — A menetrend tervezése' időszakában a menetrendi értekezleten elhangzottak alapján alakítottuk ki a dombóvári menetrendünket, figyelembe véve a MÁV menetrendtervezetét is. Konkrét eset ismerete nélkül a csatlakozás hiányára nem tudok választ adni. Hová lett a film vége? Alsónyékről kaptuk a levelet. A levélíró arról tájékoztatott bennünket, hogy az alsónyéki mozinézők fel vannak háborodva. Gyakori, hogy a jó filmekből egész részek hiányoznak. Május 23-án vetítettek egy filmet, amelynek hiányzott a vége. Egyszerűen csak kijelentették: vége, nincs tovább. Vissza kellett volna adni a jegy árát. Végül felhívja a figyelmet: jobban ellenőrizni kellene az alsónyéki mozit is, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő. Harmat József, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója megköszönte a bejelentést, és az ügy kivizsgálása után a következő választ adta: — Saját apparátusunknak sok-sok előadást kellene naponta, ellenőrizni. Nagyon nehéz a fegyelmezetlen dolgozó tettenérése. Ezért örülünk. a moziba járók jelzéseinek. E jelzések nagy segítséget nyújtanak nekünk. Különösen hasznos, ha névvel teszik meg a bejelentést, mert így könnyebb az ügy végére járni, jobban lehet bizonyítani. A bizonyítás a felelősségre vonáshoz elengedhetetlen. — A jelzett esetet vállalatunk ellenőrével megvizsgáltattam. Utólag megállapítottuk, hogy nem a gépész volt a gondatlan, csonka filmet kapott, hiányzott az utolsó tekercs. Az üzemvezető és a gépész figyelmét felhívtam a gondosabb munkára. A jövőben az alsónyéki mozinál fokozottabb ellenőrzést végzünk, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. A buszvezető nem tudhatja? özvegy Börcsök Istvánná, Bátaszék, Malom u. 6. szám alatti olvasónk egy. „emlékezetes” utazásáról írt. „1984. május 5-én, szombaton, Paksról szerettem volna Báta- székre hazajutni. Kis menetrend-könyvecskémből néztem ki, hogy abban az időben Szekszárdon átszállással tudok hazamenni. Pakson a 12.40 órakor induló autóbuszra ültem fel. Szokásomhoz híven:' „Jó napot kívánok, kérek Szekszárdig egy menetjegyet.” (Mindig köszönök a gépkocsivezetőnek, hisz én megyek az ő „otthonába”.) Amikor kiértünk a városból, előrementem és megkértem, legyen szíves megmondani: elérjük-e Szekszárdon a 13.30 órakor induló bátaszéki járatot. Meglepőek voltak a válaszai: ő azt nem tudhatja, hogy mikor merre mennek a buszok, különben is minek ez a járat is, csak az ő szabad idejét veszik el vele, nézzem meg, alig, van utas, egyébkéné neki 13.35 órakor van a beérkezési ideje, és úgy tudja, hogy Bátaszékre félóránként vannak járatok. Én ültem, de ő Szekszárdig mondta a magáét egy férfiutasnak: „Ilyenek az utasok, soha nem elégedettek, a reggeli bonyhádi járatain is mindig nyafognak, mindegyik különböző időpontban szeretne úticéljához elérni, miért nem mennek akkor vonattal, a buszsofőrökre senki sincs tekintettel...” Olvasónk érthető okokból elfelejtette az autóbusz rendszámát felírni. Ennek ellenére a Volán 11. sz. Vállalat vezetői kivizsgálták az ügyet és megtalálták azt, akiről szó volt. Pech József, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója a következő választ adta szerkesztőségünknek: — A gépkocsivezető, mivel nem dolgozott ezen a vonalon, nem ismeri a Bátaszékre induló járatok menetrendjét. Az autóbuszvezetők nem rendelkeznek menetrend-könyvvel — (miért ne rendelkezhetnének? — a szerkó, amelynek segítségével információt tudnának adni. — Sajnálatos 'és helytelen magatartás volt a gépkocsi- vezető részéről, hogy magánjellegű problémáit az utar sokkal éreztette. Erre, valamint az udvarias magatartásra, írásban figyelmeztettük. Ml VÁLASZOLUNK Zágrábi híradás Elloptak egy tonna A szenzációt keltő tudósítás a zágrábi Vjesnik című lapban jelent meg, majd az újvidéki Magyar Szó is közzétette az évszázad egyik nagy bűnügyi szenzációjaként tálalva a nem mindennapi bűnügyet. Zágráb hozzánk sincs messzebb, mint Cjvidékhez, a határmenti kapcsolatok csatornáin már rég eljutott hozzánk a zágrábi nemesfémrablás híre. Talán nem untatjuk a kedves olvasót, ha a hivatalos nyomozati adatok alapján mi is ismertetjük az eddig feltárt részleteket. Hihetetlen a tény: április harmincadikén az IKOM fémárugyár Ilica utca 191 számú házban lévő fémraktárából minden segítség nélkül behatolt egy Zlatko Ben- kovic nevű 34 éves férfi, és onnan 36 tömb színezüstöt ellopott. 941—983 kilogramm súlyú ezüstöt egymaga hordta ki a raktárpincéből az épület előtt álló kocsijába. A zsákmányt a környéken, félreeső rejtekhelyen, börtönviselt barátainál, megtévesztett jóhiszemű ismerőseinél rejtette el, abban bízva, hogy elmosódik a forró nyom, és apránként értékesíteni tudja a 110 millió dinárt érő zsákmányt. Az emberben akarva-aka- ratlanul is megfogalmazódik a kérdés: hol voltak az éjjeli őrök, miért nem jelzett a biztosító berendezés, egyáltalán hogy juthat be valaki egyedül, minden segítség nélkül egy ilyen nagy értékű kincset rejtő raktárba? A válasz ugyanolyan hihetetlen, mint amilyen a budapesti Szépművészeti Múzeum esetében — azzal a különbséggel, hogy csupán u deszkakerítést kellett megbontani, majd egy síma lakatot szétfeszíteni a pince lejáratánál. Öröktől nem kellett tartania a betörőnek, mert .a pinceraktárat, — benne az egy tonnányi színezüstöt — egy árva lélek sem őrizte. A tettesnek inkább az ezüstrudak kicipelése okozhatott gondot, mert az utcán azért éjszaka is járnak-kel- nek az emberek és a zsákot cipelő, sokszor térülő-forduló betörő véletlenül is feltűnhetett volna valakinek. Szerencséje volt, senki sem látta meg, nem érték tetten. Fémrudakról lévén szó, a tolvajnak viszonylag köny- nyebb dolga volt, mint a „mi olaszainknak”, hisz csak türelemmel ki kellett volna várni az értékesítés kellő időpontját. Az ezüst nem rozsdásodik, így igen egyszerű az elrejtése: el kell ásni. Benkovic is ezt tette. Az ezüstrudak egy részét a medvedniki erdőben, a Kraj- levac melletti erdőben, Si- munovic község határának egy elhagyott, félreeső részén, Mala Mlakán a futball- pálva melietti bozótban rejtette el. Zágrábban is haezüstöt gyott valamit, de csak keveset, mert félt ,hogy a rendőrség hamar nyomra talál. Benkovicnak persze sürgősen kellett a pénz, ezért türelmes várakozás helyett, elébe ment sorsának. Tudni kell, hogy büntetett előéletű volt és nemrégiben szabadult a lepoglavai fegyház- ból. Alvilági ismerősei révén vette fel a kapcsolatot Vladimir Starvecictyel, aki a betörés idején az NSZK-ban tartózkodott, de a jó zsákmány hírére sürgősen visz- szautazott Jugoszláviába, hogy Benkovic-csal találkozzék. A betörő két ezüstru- dat ajánlott fel neki, és megbízta a 34 ezüstrúd értékesítésével. Starcevic tovább bővítette a kört, az üzletet felajánlotta a körözés alatt álló, börtönből szökött Milan Vukasnak és szállásadóinak, Mijko Ovanjkov- és feleségének. Így már öten tudtak az ügyről, — bár a kincsek rejtekhelyét Benko- vics nem árulta el nekik sem. A zágrábi rendőrség május harmadikén szerzett tudomást az ezüst-lopásról. Az IKOM fémárú-gyár amelynek korábban a jelvénykészítés volt a főprofilja, az utóbbi időben már nem foglalkozott jelvények tömeges gyártásával. A tonnányi ezüstről szinte meg is feledkeztek, — mindenesetre nem őrizték különben, mint bármi más nyersanyagmaradékot. Az IKOM felelősei közül két na- pig senk' sem tudta, nem vette észre, hogy eltűnt 110 millió dinár értékű nemesfém az őrizetlenül és biztosítatlanul hagyott pinceraktárból. A rendőrségi nyomozás kezdetben semmi eredményt nem hozott. Két hét múlva azonban, amikor Benkovic egyik bűntársa, Mijko Ivanj- ko értékesíteni akart egy ezüstrudat, a Rubin elnevezésű nemesfém-felvásárló szervezetnek, rögtön lecsaptak a nyomra, és néhány nap alatt valamennyi gyanúsított rendőrkézre került. Ivanjko kilétét pár óra alatt azonosították, majd csapdát állítottak neki, és hamarosan latartóztatták Milan Vukast, Wladimir Starcevi- cet, Zlatko Renkovicot. Néhány jellemző adalék az ügy nyanúsítottjaival kapcsolatban : Zlatko Benkovic: kiváló sportoló, erős, ügyes, vállalkozó szellemű ember. (Ami azt illeti az egy tonna ezüst kihordásához, elrejtéséhez szükség is volt edzettségre és fizikai erejére.) Wladimir Starcevic: 1969- ben résztvett a Generálturist irodájának kirablásában, amiért hat évi börtönre ítélték. Mindig vonzották a kalandfilmek, a látványos küzdősportok. Feketeöves kara- tézó, aki nemrégiben a zágrábi sportcsarnokban is fellépett egy nyilvános karate-bemutatón. Milan Vukast többször is elítélték már, tavaly például öt évet kapott. Szenvedélye az autó, nemrégiben ő lopta el a zágrábi Dinamo középcsatárának Shirocco-ját. Ez a három bűnöző a lepoglavai börtönben ismerkedett meg egymással és most együtt kerülnek majd a bíróság elé is. (A Vjesnik cikke nyomán — KS) ■f Lapunk olvasóit szé- I les körben aligha I érinti, ezért csupán i röviden utalunk ar- j ra, hogy a Magyar -1 Közlöny idei 20. szá. mában jelent meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 8. számú törvényerejű rendelete a tanársegéd munkakör betöltéséről és a művelődési miniszter 11/1984. (V. 19.) MM számú rendelete az említett törvény- erejű rendelet végrehajtásáról. A két jogszabály lényege: A tanársegéd munkakörben való első alkalmazáskor határozott időtartamú — háromtól öt évig terjedő — munkaviszonyt kell létesíteni. Nem kell az előbbi rendelkezést alkalmazni, ha a szakember legalább három év oktatási gyakorlattal rendelkezik, vagy az oktatói munkakör szakirányának megfelelő valamely munkaterületen legalább három évig színvonalas tevékenységet végzett, illetőleg tudományos továbbképzésben végbizonyítványt szerzett. Határozott idejű alkalmazás esetén a tanársegéd munkáját — a munkaszerződés lejárta előtt legalább nyolc hónappal — a közvetlen munkahelyi vezető értékeli, az alkalmazásra jogosult vezető a tanársegédet, a munkaszerződés lejárta előtt hat hónappal — a munka értékelésének közlésével — írásban köteles értesíteni újabb időre történő alkalmazására vonatkozó javaslatáról vagy arról, hogy a továbbiakban nem kívánja őt alkalmazni. A jogszabály megjelöli a tanársegéd részéről ilyen esetben tehető további lépéseket is. Az Ipari Közlöny f. évi 8. számában tájékoztató jelent meg a pályakezdők fogadásáról és d munkahelyre történő beilleszkedésük segítéséről. A tájékoztatóban az Ipari Minisztérium javasolja, hogy a vállalatok vezetői — a helyi KISZ és szakszervezeti szervek segítségével — a sajátosságok figyelembevételével igazgatói utasításban és ifjúságpolitikai intézkedési tervben határozzák meg a munkahelyi vezető ezzel kapcsolatos feladatait, a pályakezdő, elsőmunkahelyes fiatalok fogadása valamennyi munkahelyen rövid tájékoztatással kezdődjön, ez alkalommal kerüljenek ismertetésre a legfontosabb dokumentumok, így a kollektív szerződés, az ifjúságpolitikai intézkedési terv. A tájékoztaHattyúk a Balatonon tást követően célszerű gyár- látogatást szervezni és ezen ismertetni a gyártás folyamatát, az egyes egységek termelő tevékenységét! Személyes megbeszélések keretében a munkahelyi vezető közölje a pályakezdővel munkakörét, bérezését, időbeosztását, a szociális juttatások igénybevételi lehetőségeit, a helyi szokásokat, a munkahelyi fegyelmet, a fiatallal szemben támasztott követelményeket stb. A vállalatnál működő Ifjúsági Bizottság iktassa munkaprogramjába a pályakezdők beilleszkedésével összefüggő feladatok végzését, végrehajtásának ellenőrzését. Ugyanitt közlemény jelent meg a szállítási szervezetek vállalaton belüli helyéről, szerepéről és feladatairól. A közlemény szerint különböző vizsgálatok megállapították, hogy a vállalatok vezetése általában nem tekinti a szállítást gazdálkodási té-' nyezőnek (pl. a költségeket nem vizsgálják megfelelő mélységben), gyakori, hogy szakképzettsék nélküli dolgozókat foglalkoztatnak szállítási munkakörökben. Az említett hiányosságok megszüntetéséhez a közlemény ajánlást ad a szállítási szervezetek felülvizsgálatára. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 8. számában tájékoztató jelent meg a gépész illetve 'vegyész gazdasági mérnök képzésről, mely képzés célja okleveles gépész-, vegyész-, villamosmérnökök számára olyan társadalomtudományi és részben műszaki ismeretek nyújtása, amelyek szükségesek a mérnökök által betöltött műszaki-gazdasági határterületi funkciók, továbbá vezetői beosztások sikeres ellátásához. A tájékoztató rögzíti, hogy a speciális ismeretek milyen tagozatok keretében sajátíthatók el, s hogy a továbbképzés tanulmányi ideje két év, illetve négy félév, eligazítást ad természetesen a jelentkezéssel és továbbtanulással kapcsolatos egyéb kérdésekben is. Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Munkaügyi Közlöny idei 7. számában megjelent a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló jogszabályok egység» szerkezetbe foglalt szövege. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. ősz óta élnek Vonyarcvashegy környékén a hattyúk. A Balaton vízében magát jól érző bütyköshattyúpár idén már költött, s a szülőket most már hat, még szürkésszínű fiatal kíséri útjukon.
