Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-17 / 141. szám
1984. június 11. NÉPÚJSÁG 5 Vásárol a gyerek Nagy segítséget jelent a szülőnek, ha elküldheti a gyermeket a boltba. De amíg a kicsi megtanul önállóan vásárolni, sok türelijies oktatásra van szüksége. Először játékos módszerrel, a vásárlás fogalmával kell őt megismertetni. Erre játékkal lehet a gyermeket rávezetni. Az édesanya (például főzés közben) kéri a gyermeket, hozzon a közértből, az üzletnek kinevezett játéksarokból kenyeret, lisztet, felvágottat. Még jobb a játék, ha egy kis kosárkát is ad neki. Készíthetünk fehér kartonból kivágott játékpénzeket, amelyekkel megismertethetjük a gyermekkel a pénz vásárlóértékét. A gyermek szívesen ismerkedik a papírra írt számokkal, és lassan mérlegelni tudja, hogy mennyi pénzért mit lehet venni. A vásárlási játék jó alkalom arra is, hogy takarékosságra neveljük a gyermeket. Adunk egy bizonyos összeget, de figyelmeztetjük, hogy ennek két napra elégnek kell lenni. Ne költse el egyszerre. Így olyan fogalmakkal ismerkedik meg, amelyeket hasznosíthat, ha már zsebpénzzel rendelkezik majd. Ha a játékból valóság lesz, és boltban vásárol, szüksége van édesanyja útmutatására. Ha a kicsi édesanyja felügyelete mellett megtanul önállóan vásárolni, elküldheti egyedül is az üzletbe. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megtanítsuk őt arra, hogyan itell biztonságosan közlekedni, útkereszteződéseknél átmenni stb. A gyermek nevelése szempontjából nagyon fontos, hogy ne bízzunk rá fizikai erejét és szellemi képességét meghaladó feladatokat, mert a túlterhelés belső feszültséget okoz. Ez elveszi a kedvét a vásárlástól, amit a gyermek csak játéknak tekint, ha nem kell nehéz kosarat hazacipelni, vagy bonyolult vásárlási feladatnak eleget tenni. Ha a vásárlásnál valamit elfelejt, ne szidjuk össze türelmetlenül. Ha őszinték vagyunk magunkkal szemben, belátjuk, hogy mi is számtalanszor elfelejtünk valamit megvásárolni. Inkább küldjük el a gyermeket még egyszer azért az áruért, amit elfelejtett. Így „saját kárán” megtanulja, hogy jobban odafigyeljen, mit kell vásárolni. Nem jó nevelési módszer, ha a vásárlásnál visszamaradt összeget, jutalomként a gyermeknek adjuk. Ha a pénzbeli jutalmazással akarjuk őt a vásárlásra szoktatni, vásárlókedvét növelni, nagyon helytelenül cselekszünk. Ezzel ugyanis a gyermek anyagias életszemléletét segítjük kifejlődni. Végül már csak azért jelentkezik, hogy ő szeretne vásárolni, mert pénzt akar szerezni a megmaradt forintokból. Előfordulhat az is, ha nem marad pénz a vásárlásból, akkor tartja a markát a jutalomért. Ha a gyermek magatartásába beépül a játékosan megkezdett, majd természetes családtagi kötelességként kezelt vásárlási teendő, akkor ő sem vár érte külön dicséretet, vagy anyagi jutalmat. Természetesnek veszi, hogy a családi közösségben ő is vállal valamit a háztartás vitelével kapcsolatos munkából. Tanítsuk meg a gyermeket a vásárlás higiéniájára is. Ne tegye egy hálóba a nyers húst, a burgonyát, a kenyeret. A kozmetika történetéből A szépség elérése, megtartása ősidők óta vágya az emberiségnek. Már a kőkorszak- beli barlangrajzokon is jól láthatók az arcfestékek nyomai, sőt szőrtépő csipeszre is bukkantak a régészek. Hogy honnan származik a kozmetika, nem tudjuk pontosan, de valószínűleg Ázsiában használtak először ilyen szépítőszereket. Téves az a közhiedelem, hogy a XX. századbeli Coty illatszergyáros találta fel a csókálló rúzst! Kínában többezer évvel ezelőtt már ismerték: a Ming-di- nasztia idejében az udvarban élő hercegkisasszonyok már olyan ajakfestéket használtak, mely megszáradás után nem hagyott nyomot maga után. Ennek a speciális rúzsnak eredetileg zöld színe volt, azonban a nedvesség — csók — hatására a rúzs pirosra változott. (A főúri családok nyilván így ellenőrizték leányaikat.) Indiában a gazdag nőknek teljes szépítőszer-készletük volt (kenőcsök, púderek, festékek, illatszerek stb.), és ezek a fésülködő-asztalra kerültek. A legtöbb kozmetikai cikket a kurtizánok vásárolták. Ők népszerűsítették az emberi testnek illatos olajokkal való bedörzsölését is. A mosusz, mirrha, fűszerkivonatok, virágillatú folyadékok is innen származnak. A brámin nők a szépítkezést a művészetek között tartották számon. A távol-keleti szigetvilágban, Ausztráliában is használták a test- és arcfestékeket, de megtaláljuk ezeket Mezopotámia őslakóinál, sőt Amerika indiánjai között is. A 3000 éves Gilga- mes-eposz, az asszír-babilóniai őskorszak mondája felsorolja az akkor használt szépítőszereket (festék, kenőcs, illatszerek stb.) is. Egyiptomban 6-8 ezer éves emlékek vannak a kozmetikának. Sakkarában például egy 3200 éves szekrénykét találtak a régészek egy sziklasírban: ebben 30 fiók volt, mindegyik fiókban más-más szépítkezőszerrel. Már az 1. és 2. dinasztia idejében jól ismerték a gyógynövényeket, ezek kozmetikai titkait, gyógyhatását. Az előkelő nők számára alabástromból való tégelyeket gyártottak. A görögök ólomporral kevert púdert használtak, ilyeneket tettek tartóban hallotaik mellé is. Ismerték a kakukkfüves, mentás, majorannás kenőcsöket is. Nemcsak a nők kedvelték a szépítőszereket, hanem a fér. fiák is. A római Ovidius például egyik költeményében arra hívta fel a nőket, hogy igyekezzenek a szépítkezésben a férfiakat utolérni. A férfiak halántékukat kékesszínűre festették, szemöldöküket fekete festékkel meg- hosszabították, s használtak illatszereket és púdert is. A fürdőkben folyt a kozmetikázás is, melyekhez messze földről hozták a szükséges anyagokat. Ez igen sokba került, ezért időnkint tilalom volt ezek behozatalára Rómában. Persze, ha a császár maga is használta ezeket, mint például Néró, akkor felfüggesztette a behozatali tilalmat. Feljegyezték, hogy Néró egyik kegyencnője három hétig ült meleg vízben, kigöndörített hajfürtökkel, hogy szőke haját aranyfestékkel vonják be. így akarta Néró figyelmét magára felhívni. Divatos volt a rómaiaknál a szamártejben való fürdés, amitől a nők bőrük megújulását várták. Ovidius egyik munkájában részletesen leírja a szépítőszerek használatát és hatását, az érzékek ingerlésére való illatok célszerű hasznosítását. Az ókori szépítőszereket a középkori Európában kevésbé használták, később azonban népszerűkké váltak, any- nyira, hogy például XIV. Lajos kedvese, Pompadour asz- szony a XVIII. század közepe táján évente egy jól felszerelt, nagy uradalom árát költötte el ezekre. A magyar főnemesi családok házi patikájában is volt rózsavíz, menta, sárgavíola, illóolajok tömege, gyógynövények, melyeket a családok nőtagjai szépségápolásra használtak. Ma megnövekedett a szépségápolás fogalma, jelentősége. A kor felfogása szerint mindenkinek joga van szépnek lenni, és ehhez minden eszköz rendelkezésre áll. A kozmetikai szalonok orvosi ellenőrzés alatt állanak, vitaminpakolások, illatszerek, természetes anyagok mellett javasolják a testmozgást is, mert a sport segíti az egészség megtartását, és a szépség megőrzését. RUDNAY JANOS A kilenc hónap múltán nem tudjuk, mit is kezdjünk a kismamaruháinkkal, amelyekből, ha tovább hordanánk, övvel a derekán, összeszorítva — akkor is messziről „kiabálna”, hogy kismamaruha. Átszabni, újra varrni, — hosszadalmas, és nem is biztos. hogy megéri a pénzt és a Bújtatott malacpörkölt Hozzávalók: 30 dkg malachús, 1 fej hagyma, só, bors, pirospaprika, idényben zöldpaprika, paradicsom, télen 1 kanálnyi lecsó, 1 kg burgonya (tisztítva), 5 dkg sajt, 5 dkg vaj. zsemlemorzsa, szerecsendió. A húsból, a hagymából és a lecsóból finom pörköltet készítünk. A burgonyát sós vízben megfőzzük. Leszűrjük, hozzátesszük a vajat, A mai napig szívesen ajándékozunk olyan apróbb tárgyakat ismerőseinknek, amit magunk készítettünk. Szép meglepetés lehet a száraz növények felhasználásával készített falikép. Mielőtt nekilátnánk, készítsük az asztalra az összes szükséges anyagot. A tökéletesen száraz virágokon, füveken, gabonaszálakon kívül zsákvászonra, képkeretre és ragasztóra is gondoljunk. Az olló, tű, cérna se hiányozzék kezünk ügyéből. A képkeret bármilyen formájú és korú lehet, természetesen ha régi, először át kell festeni, vagy pácolni. Miután a képkeret előkészítésével végeztünk, fölfeszítjük rá a vásznat. Ez a művelet történhet ragasztással vagy iratkapcsoló segítségével. Lényeges, hogy a vászon minden oldalon egyformán feszüljön. Ha nincs sok idő, kartonlapot is erősíthetünk a keret hátulsó oldalára. Mielőtt nekilátnánk a virágok fölerősítésének, nem árt, ha egy-két vázlatot rajzolunk, hogyan is mutatnának a növények a legjobban. Először a kép hátterébe tervezett darabokat kell fölragasztani. A ragasztó lehet technokol, UHU vagy barkácsragasztó, esetleg IS. Ha UHU-t vagy IS-t használunk, ez elegendő is, de egyéb ragasztók nyomán nem árt pár öltéssel is fáradtságot, hacsak nem nagyon értékes anyagból készült eredetileg. A most na- gyón divatos bő blúzon kevesebb fáradtságot kíván. A rajz szerint csípő alatt vágjuk el a ruhát, és hajtsuk vissza egy darabon úgy, hogy elférjen benne egy szalag, amivel ösz- szehúzható. ízesítjük a szerecsendióval, majd burgonyazúzóval ösz- szetörjük. A jól áttört burgonyából egy kivajazott jénai tál aljára terítünk egy réteget, arra tesszük a pörköltet. Letakarjuk a maradék burgonyapürével. Tetejére olvasztott vajat locsolunk, reszelt sajttal megszórjuk és sütőben pirosra sütjük. Rakott tarkabab Hozzávalók: fél kg tarkafölerősíteni a növényeket. A hosszú szálakat két ponton varrjuk, a virágokat közvetlenül a fej alatti részen. Így a növényeket önnön súlyuk sem húzhatja le a vászonról. Amennyiben a varrást nem lehet elkerülni, jó, ha az öltéseket is belekomponáljuk a képbe. Tehát vagy azonos színeket használunk a növényekével, vagy éppen eltérőeket. Esetleg egyfélét az összes elemhez. Vékonyabb ágakat és kis gyökereket is beépíthetünk. Biztosan állnak majd helyükön, ha ezeket legalább egy ponton a képkerethez is hozzáerősítjük. Az ismertetett falikép plasztikus, ha síkban akarunk dolgozni, sokkal aprólékosabban kell eljárnunk, szálanként, illetve szirmonként kell felragasztani a képre mindent, s végül az üvegezés következik. Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Hegylakók között gyakoriak a legendák. Trisona városának sziklaomlás következtében történt pusztulását (hasonlít Szodoma bibliai esetéhez) apáról-fiúra szálló monda őrzi. Liechtenstein postája a történetet három bélyegen tárja a világ elé. A drámai témát avatott kézzel gyökerekbe faragta Béni Gassner, műveit reprodukálja a sorozat. Közeledünk a nyár felé, a déli féltekén hamarosan a téli idény kezdődik. Üj-Zéland négyértékű sorozatán ezért a síelés örömeiben gyönyörködhetünk. Törökország 151 névértékű bélyeggel tiszteleg a rendőrség munkája előtt. A brazil és a portugál filatelisták kétévenként közös kiállítást tartanak. A soronkövetkező bemutató alkalmából négy festménybélyeggel gyarapszik a portugál gyűjtők albuma. Hasznos a filatélia, bizonyítja a német posta. A sport- mozgalom az elmúlt évben 150, a gyermekjóléti intézmények mintegy 220 millió forintnak megfelelő összeghez jutottak bélyegek felárából. bab, 25 dkg sertéshús, 1 kis fej hagyma, 15 dkg árpagyöngy, 2 dl tejföl, só, bors, pirospaprika, 1 gerezd fokhagyma. A babot félpuhára főzzük. Közben a sertéshúsból, a hagymából és a fűszerből pörköltet készítünk. Az árpagyöngyöt sós vízben puhára főzzük. Jénai, öntöttvas, vagy római tálba teszünk egy réteget a leszűrt babból, majd a pörköltből és az árpagyöngyből. Tovább rétegez- zük, míg az anyag tart Beletesszük a gerezd szétzúzott fokhagymát is. Végül tejföllel meglocsoljuk. Szükség szerint kevés vizet aláöntve, letakarva, sütőben 25 —30 percig pároljuk. Mozgás nélkül nincs élet Az egyes régészeti leletek vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a honfoglalás idején az átlagos életkor 20-25 év volt. alig egyharmada a mostaninak. Azóta sokat fejlődött az orvostudomány. Bizonyos beteg- ségfajták szinte teljesen kiszorultak a halálokok listájáról (például egyes fertőző betegségek). Ugyanakkor újabb megbetegedések kerültek előtérbe, amelyeket civilizációs ártalmaknak nevezünk. Igaz: az orvosoknak sokáig nem volt tudomásuk arról, hogy egyes-civilizációs betegségek, például az érelmeszesedés már évezredekkel ezelőtt is léteztek. Vajon mi okozza ezeknek a betegségeknek az előretörését? Az emberi szervezet és környezete összhangjának megbomlása. A mozgáshiány, a tultápláltság, a környezet szennyezése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mégis mit tehetnek ezen ártalmak ellen az emberek? A változott környezethez való alkalmazkodás legmegfelelőbb és kulturált formáit kell megtalálniok. Próbáljunk kiegyensúlyozottan élni, mert csak így tudjuk a stressz (a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre) által kiváltott energiát teljes egészében az éppen megoldandó feladatra összpontosítani, csak így tudjuk kivédeni a káros környezeti hatásokat. Ha azonban egyszerre több dologgal foglalkozunk, ha nem pihenünk eleget, felbomlik az egyensúly, idegesek leszünk, fáj a fejünk, a szívünk, és hamar „kiborulunk”. Ilyenkor lassítsunk, kapcsolódjunk ki, ebben segít például a sport, valamint a rendszeres testmozgás. A mozgás hatására fokozódik az izommunka, mely a szívben, az erekben, a tüdőben kedvező változásokat hoz létre. A szív megerősödik, gyorsul a vérkeringés. Megváltozik a vérelosztás, kiürülnek a vérraktárak, jobb lesz az izmok oxigén és tápanyag ellátása. A -légzés javul, csökken a légzésszám, nő a tüdő vitálkapacitása. Az izmok szemmel^, láthatóan megvastagodnak, rugalmasságuk, teherbírásuk nő. így egész szervezetünk kiegyensúlyozottabb, ellenál- lóbb lesz. A fiatalok természetes mozgásszükséglete szinte határtalan. Sajnos a felnőttek nagy része azonban egyáltalán nem, vagy csak kevésbé edzi testét. Nem véletlen, hogy a spártai és athéni nevelés egyik igen fontos része volt a testnevelés. Coménius — aki hazánkban elterjesztette a testnevelést az iskolákban — mondta: „Legyetek egészségesek és virgoncok!” „Egymást kölcsönösen buzdítsátok a serénységre, és űzzétek ki magatokból a renyheséget is!” Bizony ezek még ma is megszívlelendő szavak, mert a rendszeres testmozgás elhagyása visszafejlődést okozhat. Tulajdonképpen izmainkkal éppen úgy vagyunk, mint szellemi képességeinkkel. Ha sokáig nem foglalkozunk valamely témakörrel, tapasztalhatjuk, hogy az arra vonatkozó ismereteink nagy részét elfelejtettük. Hasonlóképpen visz- szafejdődnek izmaink, ízületeink, ha nem foglalkoztatjuk őket. Ilyenkor a test egyes részein könyebben lerakódik a zsír, elhízunk. A rendszeres sportolást nem szabad abbahagyni. A lehetőséghez mérten minél többet tartózkodjunk a szabadban, kiránduljunk, fussunk, ússzunk, kerékpározzunk, korcsolyázzunk, sízzünk, súlyozzunk. Nagyon hasznosak a különféle sportjátékok is. Soha ne feledjük: a mozgástevékenység olyan ősi eredetű, akár az élet. Mozgás nélkül nincs élet! DR. KATONA EDIT Kismamaruhából - blúzon
