Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

1984. május 13. 2^ÜÉPÜJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A Varsói Szerződés új „budapesti felhívását” a magyar külügyminisztériumban vették át a NATO-or- országok budapesti nagykövetei: a katonai erő alkalma­zásáról való kölcsönös lemondást Célzó szerződésre tet­tek javaslatot a szocialista országok — Teng Hsziao-ping Pekingben fogadta Arafatot — II. János Pál pápa láto­gatása Pápua Űj-Guineában. Kadd: Megkezdődött a stockholmi konferencia máso­dik fordulója, a szovjet küldöttség előterjesztette javas­latait az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekről — Reagan fogadta Washingtonban Genscher nyu­gatnémet külügyminisztert — Bush amerikai alelnök Tokióba érkezett. Szerda: Usztyinov marsall napiparancsa a győzelem napján — Magyar felszólalás az ENSZ leszerelési bizott­ságában — Stuttgartban megkezdődött a CDU kongresz- szusa — II. János Pál a Salamon-szigeteken — Nyugat­német—kínai szerződést írtak alá Bonnban az atomener­gia békés hasznosításáról. Csütörtök: Konsztantyin Csernyenko fogadta a Moszk­vába érkezett I. János Károly spanyol királyt — A hágai Nemzetközi Bíróság felszólította az USA-t, szüntesse meg a Nicaragua elleni ellenséges cselekményeket — Hu Jao-pang, a kínai pártfőtitkár befejezte koreai látogatá­sát— Bejrútban első teljes ülésére összeült az új kor­mány. Péntek: Csernyenko Moszkvában Alvaro Cunhallal tár­gyalt — Veronában megnyílt az Olasz Szocialista Párt kongresszusa — Stuttgartban véget ért a CDU kongresz- szusa — Weinberger amerikai hadügyminiszter Tokióban a japán fegyverkezés fokozását sürgette — Ugyancsak a japán fővárosban tárgyalt Thorn, a közös piaci bizottság elnöke. Szombat: Hanoi jelentések újabb vietnami—kínai har­cokról — Az Ír Köztársaság tárgyalásokat javasol Nagy- Britanniának az Észak-lrország fölötti kormányzati ha­talom megosztásáról — Damaszkuszban Asszad elnök Ni- colae Ceausescuval tárgyalt — Űjabb áldozatokat követelt a kilencedik chilei tiltakozási nap. A hét 3 kérdése 1. Milyen visszhangra talált a Varsói Szerződés orszá­gainak budapesti felhívása? A politikai lépések visszhangját nem lehet valamilyen „decibel-adattal” mérni. Nagyon gyakran nem is az szá­mít, hogy a sajtó, a rádió- és televízióállomások mekko­ra teret vagy mennyi műsoridőt szánnak ismertetésére, kommentálására. A közvélemény megnyerése természete­sen igen fontos feladat, de a lényeg, hogy a vezető kö­rök, a kormányok és a hangadó politikusok, a diplomaták reagáljanak kedvezően vagy legalábbis érdeklődéssel egy kezdeményezésre. A hágai Nemzetközi Bíróság felszólította az Egyesült Ál­lamokat a nicaraguai kikötők elaknásításának megszün­tetésére. A testület egyhangúlag elfogadott döntését a bíróság elnöke, a nigériai Tealim Olaware (középen) hir­dette ki. így például az, ami a sajtóvisszhangban majdhogynem pejorative, tehát lekicsinyelve, rosszallóan hangzik el: „a Varsói Szerződés megismételte eddigi javaslatait” az a diplomácia nyelvére lefordítva és a politikai értékelés alapját szolgáltatva úgy értendő, hogy igenis, a Varsói Szerződés országai megmaradnak eddigi vonalukon, ér­vényesnek tartják valamennyi eddigi indítványukat. Persze, nem meglepő, hogy a brüsszeli NATO-központ- ban elutasítás volt a válasz, viszont azt ott is nyugtáz­ták, hogy a Varsói Szerződés országai most tettek először írásbeli, dokumentumban rögzített javaslatot az Észak­atlanti Szerződés államainak egy meg nem támadási szerződés kidolgozásához vezető tárgyalásokra. Egyébként a nyugati hírügynökségek elemzésében általában visza- tér az a megállapítás, hogy a szocialista országok most sokoldalú alapon javasolnak konzultációkat, tehát nem csupán kétoldalú eszmecseréket. A hét elején Stockholmban újrakezdődött konferencián, amely köztudomás szerint az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozik, Varga István nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője felhívta az értekezlet figyelmét arra a fel­hívásra, amelyet a magyar külügyminisztériumban adtak át a NATO-tagállamok budapesti nagyköveteinek. Ugyan­ezen az ülésen Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet delegáció vezetője hat pontból álló részletes javaslatot terjesztett elő. Ez a budapesti felhívás szellemében fo­gant és annak kiegészítéséül szolgált. 2. Milyen gondokkal kell szembenéznie az új libanoni kormánynak? A hét végére sikerült csak úgy-ahogy megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy végre teljes létszámban összeül­jön az új libanoni kabinet, de az úgynevezett nemzeti egységkormány első tanácskozásaival egy időben ismét ropogni kezdtek a fegyverek olyan szembenálló csopor­tok között, amelyeknek vezető emberei ott ülnek a kor­mányban. Nem könnyű tehát az első feladat elvégzése: minde­nekelőtt ugyanis a polgárháború éveiben szétzilálódott hadsereg újjászervezését tűzik ki célul. A kormány — így határoztak a benne képviselt, ellentétes érdekű poli­tikusok — testületileg tölti be a fegyveres erők felügyele­tére hivatott védelmi tanács jogkörét. A két ellenzéki miniszter, Dzsumblatt és Berri is jogot kap a hadsereg átszervezésénél, felhasználásánál a maga véleményének kifejtésére. A spanyol király a Szovjetunió vendége. János Károly pénteken megkoszorúzta Moszkvában az ismeretlen kato­na sírját. Vitatéma volt és marad Libanon és Izrael viszonyának meghatározása. Május I7-én lesz a Bejrútban már egy­oldalúan érvénytelenített izraeli—libanoni megállapodás aláírásának az évfordulója. De épp az évforduló napján nyitják meg Jeruzsálemben az úgynevezett ^.libanoni erők”, vagyis az Izraellel együttműködő jobboldali liba­noni milicisták összekötő irodáját. A milicisták legfőbb irányítását végső soron Pierre Dzsemajel és Camille Chamoun látja el, mindketten a kormány tagjai... Az idősebb Dzsemajel pedig az államfőnek az apja... Továbbra is feszültség tapasztalható az izraeli—szír viszonyban azután, hogy az izraeliek libanoni összekötő irodájának három tagja emlékezetes módon a szír csa­patok kezére került. Fegyveresen próbáltak bejutni a szírek ellenőrizte libanoni területre. A három izraelit a szír közlések szerint hadifoglyoknak tekintik. Megjegy­zendő, hogy az izraeli összekötő iroda éppen az Izraellel együttműködő, már említett jobboldali milíciák, a „li­banoni erők” ellenőrzése alatt álló területen van, így a bejrúti kormány hivatalosan keveset tehet az ellen, ha Samir izraeli kormányfő ragaszkodik az összekötő irodá­nak a fenntartásához. Ezzel ugyanis Jeruzsálem azt a látszatot akarja kelteni, hogy az egy éve aláírt megálla­podás mégiscsak „él”. 3. Hogyan alakul a közép-amerikai helyzet a salvadori választás, a kongresszusi szavazás és a hágai döntés után? A hivatalos Amerika mindig is Napoleon Duarte, a papíron kereszténydemokrata salvadori politikus sike­rére számított: tőle várta, hogy a törvényesség minimá­lis látszatát kelthessék az országban, amelynek egyhar- madát a népi elégedetlenségből erőt merítő hazafias cso­portok mondhatják a magukénak. Napoleon Duarte ve­zethetné Washington szerint győzelemre a salvadori kor­mányhadsereget. Ehhez pénzt és fegyvert szívesen ad a Reagan-kormányzat. Most már a kongresszus várható jó­váhagyásával is. A képviselőház — pedig ott demokrata többség van! — 129 millió dollárt szavazott meg ez évre Salvador támogatására, jövőre pedig 256 milliós katonai segélyprogramot fogadott el a salvadori hadsereg meg­erősítése céljából. (Mellesleg megjegyezve: az ilyen kato­nai segélyprogramok azUSA hadiiparának juttatnak új megrendeléseket!) Ugyanakkor, amikor Reagan sikert könyvelhetett el a kongresszusban, Hágában, a Nemzetközi Bíróság erköl­csi-politikai vereséget mért az imperialista, agresszív közép-amerikai politikára. Egyhangú döntéssel követelte a nicaraguai kikötők elaknásításának megszüntetését és elítélt minden cselekményt, amely erőszak alkalmazásá­val Nicaragua politikai függetlenségére tör. Washingtoni hivatalos közlés szerint elfogadják a hágai ítéletet, s úgy tesznek, mintha az különben is tárgytalanná vált volna, hiszen már megszűnt a kikötők elaknásítása, egyébként pedig azt mindig is tagadták, hogy katonai erőt akartak volna alkalmazni Nicaragua ellen. A szép szavakkal szembeállíthatok keményebb sza­vak: Robert White, aki korábban az USA salvadori nagy­követe volt, úgy nyilatkozott, hogy Reagan amerikanizál- ja a közép-amerikai háborút, s politikájának az lesz a logikus következménye, hogy egyszer majd amerikai csa­patokat fognak bevetni a térségben. PÁLFY JÓZSEF A sztrájk mellett szavazott a nyugatnémet fémipari dol­gozók szakszervezete, hogy így érje el a rövidebb mun­kaidővel a munkanélküliség további növekedésének el­kerülését. (Telefotó). A béke és a szocialista vívmányok védelmezője Mindenki, aki előítélet nél­kül elemzi a Varsói Szerző­dés sokéves tevékenységét, meggyőződhet arról, hogy a szocialista országok védelmi céllal alakult, politikai-kato­nai szervezete kiemelkedő szerepet játszik a világbéke és a szocialista vívmányok védelmében — írja a Varsói Szerződés aláírásának 29. év­fordulója alkalmából a TASZSZ szovjet hírügynök­ség számára Mihail Tyitov altábornagy, az egyesített fegyveres erők törzse főnö­kének helyettese. Mihail Tyitov utalt a Var­sói Szerződés tagállamainak a NATO tagjaihoz intézett felhívására, hogy kössenek megállapodást az erőszakról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Az Egyesült Államok jogot formál magának, hogy a vi­lág bármely térségében be­avatkozzon más államok bel- ügyeibe. Ezzel a céllal a vi­lág 32 országában több mint 1500 katonai támaszponttal és más objektummal rendel­kezik. Ugyanakkor lázas erő­feszítéseket tesz különösen a nukleáris fegyverkezés terü­letén, azzal a céllá, hogy megbontsa a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kialakult katonai erőegyen­súlyt — elemzi a jelenlegi amerikai kormányzat politi­káját a szovjet altábornagy. Ilyen körülmények között a Varsói Szerződés országai számára nincs más út, mint­hogy gondoskodjanak bizton­ságukról, amelynek a legfőbb feltétele a VSZ és a NATO között kialakult katonai-stra­tégiai egyensúly megőrzése — mutatott rá Mihail Tyitov, utalva a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1983 júniusi moszkvai talál­kozójára. A szervezet megalakulása óta eltelt éveket értékelve Mihail Tyitov megállapítot­ta: az egyesített fegyveres erők és a flotta fejlesztése és korszerűsítése szavatolja, hogy a mai, elsősorban az amerikai kormányzat és a NATO kalandor politikája által előidézett körülmények között is megfeleljen a szo­cialista országok védelmi szükségleteinek. Tárgyalás Lusakában Namíbia jövőjéről Szombat reggel Lusakában megkezdődtek az érdemi tár­gyalások Namíbia jövőjéről a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) ás a Dél-afrikai Köztársaság kül­döttsége közt, amelyben he­lyet kaptak a megszállt Na­míbiában engedélyezett pár­tok képviselői is. A tárgyalások feszült lég­körét egy incidens jelzi, ami miatt egy ideig úgy látszott, hogy az értekezlet azonnal kudarcba fullad. A belső pártok képviselői kifogást emeltek egyes SWAPO-kül- döttek személye ellen, mond­PANORAMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Tóth Jánost, hazánknak a Mexikói Egyesült Államok­ba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. * Az Országos Béketanács meghívására május 7. és 12. között hazánkban tartózko­dott a szovjet béketanács küldöttsége, Anatolij Mer- kulov, Ukrajna Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­sága külügyi osztályvezető­je, a szovjet békebizottság elnökségének tagja vezetésé­vel. A delegáció tagjai vol­tak: Grigorij Csuhraj, vi­lághírű Lenin-díjas filmren­dező, a Szovjet Filmművé­szek Szövetségének titkára, Viola Anyicskina, a törté­nelemtudományok kandidá­tusa és Borisz Spejer, a szovjet béketanács osztály- vezetője. A delegációt fogad­ta Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára és Kovács Jenő, az MSZMP KB párt- és tömegszerveze­tek osztályának helyettes vezetője. * Szombaton elutazott Bu­dapestről az a dán küldött­ván, hogy azok — az egyik „belső pártból” kivált politi­kusok — jogtalanul vannak jelen. A megbeszélések zárt ajtók mögött folynak. Előzőleg Sam Nujoma, a SWAPO el­nöke azt mondotta, hogy amennyiben sikerül rávenni a Dél-afrikai Köztársaságot a namíbiai függetlenség felé mutató lépések megtételére, szervezete hajlandó a tűz­szünetre az immár 18 éve folyó felszabadító háborúban. Ha Pretoria csak időnyerés­re törekszik, a SWAPO foly­tatja a küzdelmet — mond­ta Nujoma. ség, amely Niels Bollmann lakásügyi miniszter vezeté­sével május 8. és 12. között tartózkodott hazánkban. Ni­els Bollmann és Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter tárgya­lásokat folytatott a magyar —dán építésügyi együttmű­ködés fejlesztéséről, vala­mint közös vállalat alapítá­sának lehetőségeiről. * A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására, Luyszancsultemijn Ragmadu- lam, a Mongol Nőbizottság elnöke, a Nagy Népi Hurál elnökségének tagja vezetésé­vel szombaton küldöttség ér­kezett hazánkba. SAN SALVADOR A Kereszténydemokrata Párt jelöltje, Jósé Napoleon Duarte nyerte meg a salva­dori elnökválasztásokat — jelentette be San Salvador­ban a központi választási bizottság. Duarte a szavaza­tok 53,57 százalékát, míg el­lenfele, Roberto d’Aubuisson, a szélsőjobboldali Naciona­lista Köztársasági Szövetség (ARENA) elnevezésű párt je­löltje 46 százalékát kapta. A négy és fél éve folyó polgár- háborúban most először cse­rélt ki foglyokat a hazafias baloldali mozgalom és a sal­vadori rezsim. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front szabadon engedte a csaknem két éve foglyul ej­tett Adolfo Castillo ezredest, volt hadügyminiszter-helyet­test, cserébe nyolc gerilláért. Csehszlovák és laoszi döntés Prágában szombaton ülést tartott a Csehszlovák Olim­piai Bizottság. Megvitatták a XXIII. Los Angeles-i olim­piai játékok előkészítése so­rán előállt helyzetet és egy­öntetűen arra a véleményre jutottak, hogy ezek a körül­mények nem teszik lehetővé a csehszlovák sportolók rész­vételét. A Laoszi Olimpiai Bizott­ság bejelentette, hogy a lao­szi sportolók nem vesznek részt a XXIII. nyári olim­piai játékokon Los Angeles­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom