Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 111. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 13., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) A PATIKUS PIÖCÄIVAL KEZDŐDÖTT (4. old.) EGYENLŐEN? (5. old.) FOGATHAJTÖ- VILÄGBAJNOKSÄG (6. old.) PAKS, A FIATALOK VAROSA (3. old.) Kihez mérjük magunkat? Napjaink gyakran használt fogalmai között vezető helyen áll a versenyképesség. Mondjuk, írjuk, a javítását sürgetjük. Tudjuk-e azonban mindig pontosan, mit is jelent a számunkra konkrétan ez a feladat, hogy milyen szintről, hova kell, s mi módon eljutni, milyen minták segítségével? Gyakran hajlamosak vagyunk általánosítva, vagy éppen leegyszerűsítően, esetleg illúziókat táplálva gondolkodni a versenyképességről, s ritkán reálisan, ahogyan az a honi ipar eddig elért technikai, szervezettségi és képzettségbeli szintjén ésszerű. Tucatszámra jelennek meg például a japán és az amerikai elektronikai ipar csodáit, a csúcstechnológiával rendelkező legelsők félvezető iparának színvonalát, szervezettségét bemutató írások, s ezek mellett ugyancsak tucatszámra látnak napvilágot a bírálatok a hazai ipar tehetetlenkedéseiről az elektronikai ágazat fejlesztésében. E bírálatok rendre-másra megfeledkeznek arról, hogy az amerikai és a japán gazdaság — egyhén szólva — nincs azonos súlycsoportban velünk. Mindkét országban nemcsak a magán-, hanem — és főleg — az állami tőke hatalmas összegei áramlanak az ágazatba, létrehozva — s ez rendkívül meghatározó — a félvezető ipar mellett ennek roppant fejlesztés-igényű infrastruktúráját: a vegyiparát, amely nélkül nincs integrált áramkörgyártás, a berendezésiparát, a berendezések és műszerek szervizhálózatát, a kutató és gyártó szakemberek képzésének rendszerét. Ugyanakkor — s ez az előző feltétellel egyenrangúan fontos — nem kellett létrehozniuk az elektronikai termékek -felhasználóinak, megrendelőinek piacát: az USA-ban főleg a hadsereget, a komputer-ipart, Japánban a híradástechnikát, az autógyártást. Az amerikai kormány szinte számolatlanul költi a milliárdokat, évtizedek óta, a fegyverkezésre, s ezen keresztül lényegében az elektronikai ipar fejlesztésére. A japánok nem rendelkezvén az ütőképes hadsereg húzóhatásával, a híradástechnika fejlesztésével és a termelés automatizálásával teremtettek az elektronikai ágazat számára tekintélyes megrendelői kört. Nem a játékgyártás, és a háztartási computer-tecnika által lett naggyá az USA és Japán elektronikai ipara: hanem a mammut- sorozatokat gyártó fegyver-, illetve híradástechnikai eszközipar elektronikai szükségleteinek talaján; a játékgyártás „melléktermék”. Mit jelenthet akkor a számunkra, ezen a terepen, a versenyképesség? Semmiképp sem azt, hogy törjünk be az amerikaiak űrprogramjába szupergyors integrált áramkörökkel; sem, hogy ütközzünk meg az elektronizált japán távközlés és híradástechnika termékeivel; sőt: még a japán és amerikai tőke segítségével a tajvani és hongkongi zászlók alatt piacra dobott játékokkal sem. A honi elektronikai ipar versenyképességének reális célja csak az lehet, hogy a hazai feldolgozó ipar berendezéseinek elektronizálását legyen képes termékeivel ellátni. Versenyképessége az importmegtakarítás lehetőségét teremti meg, illetve az embargó semlegesítését. A magyar elektronikai ipar reális célja tehát, hogy az Ikarus, a Medicor, a SZIM, a BHG, a Hajógyár stb. gyártmányait tegye versenyképessé a hazai integrált áramkörökkel, mikroprocesszorokkal. Ez a célja a hazai elektronikai fejlesztési programnak. I E programban azonban szoros kölcsönhatásnak kell érvényesülnie. Tudniillik, a hazai elektronikai ágazat úgy lesz képes egyre jobban kibontakozni, amilyen ütemben a hazai feldolgozóipar és az egészségügy, a közlekedés, a távközlés, stb. elektronizálása előrehalad. Tehát, ahogyan nő majd a hazai felhasználói igény, amelyet az integrált áramkör-gyártásnak ki kell szolgálnia. Egyik területen sem szaladhat sokkal előbbre a fejlődés, mint a másikon. (Bár jó lenne, ha mindkettőn gyorsulna. S ha például a MÁV, a Posta és egy- egv nagy vállalat hajlandó lenne a műszaki fejlesztést az elektronikai ágazattal együtt tervezni, s esetleg anyagiakkal is beszállni az elektronikai ipar beruházásaiba.) Az elektronizáció előrehaladásához a gyárakban, az egészségügyben, az oktatásban, a közlekedésben stb. meg kell jelennie az igénynek, az új konstrukcióknak, s meg kell izmosodnia annak a szakembergárdának, amely szemléletében, tudásában elősegítheti az elektronika alkalmazásának gyorsabb kibontakozását. Ez a társadalmi-gazdasági fejlődés keretében mehet végbe, s nem egy-egy gyár eredményének vagy tehetetlenkedésének függvényeként. A fejlődés mai szintjén, az egyre kiterjedtebb társadalmi munkamegosztás keretei között a vállalatok versenyképessége egyre kevésbé múlik csak az adott gyár munkáján, törekvésein. Gyárak, ágazatok láncolatának kell előrelépniük ahhoz, hogy a gazdaság, de akár egyetlen üzem versenyképessége tartósan feljebb kerülhessen egy osztállyal. Ezért mindenki külön-külön is érdekelt az egésznek az előrejutásában, kialakításában. A kohászat, az alkatrészgyártó, a késztermék-előállító ne külön-külön akarjon boldogulni, exportnövelő babérokra szert tenni. Egy teljes termelési lánc versenyképességének összehangolt fejlesztése ígér igazán hasznot. Ennek érdekében ma már korlátlanul lehet önállóan kezdeményezve társulásokat szervezni, közös vállalatot alapítani, szerződéseket kötni, csak kezdjük el véfíre kiaknázni a lehetőségeket. GERENCSÉR FERENC Ballagas, 1984 Ballagok Bátaszéken, ahol a gimnázium 65 végzősét Kunos Ferenc igazgató búcsúztatta Ismét „kivénült” középiskoláink padjaiból egy korosztály és kopogtathat a felsőfokú tanintézetek valamelyikének kapuján az utolsó még középiskolás megméretés, az érettségi vizsgát követően. Megyénk gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban az 1983/84-es tanévben a nappali tagozaton 1003 leány és fiú végez. Mellettük a gimnázium levelező tagozatán 134, a szakközépiskolák levelező tagozatán pedig 323 felnőtt diák tesz érettségi vizsgát. Szakmunkásképző intézeteinkben az idén 1140 általános iskolát végzett ás 48, szakmát érettségi után szerzett tanuló tehet szakmunkás- vizsgát. A rendes korúak képesítővizsgája előtt az egészségügyi szakiskolások, valamint a gyors- és gépíró iskolások közül az idén 95-en állnak. A hét két utolsó napja az említett több, mint kétezer diák bücsúzásától volt me- gyeszerte hangos. A küszöbről visszanéző „vén” diákok tartatták magukat a hagyományokhoz. Végigszerená- dozták a ballagást megelőző napon a városok, nagyközségek utcáit az eső cseperészé- sére mit sem adva. Tegnap pedig búcsúztatásra földíszített iskolákban foglalták el helyüket, hogy búcsút vegyenek osztályfőnökeiktől, majd a tanintézet bejárása után fölsorakozzanak meghallgatni az elköszönő szép szavakat és jó tanácsokat a szülők, barátok, diáktársak koszorújától övezve. Elutazott a PRP küldöttsége Elutazott Magyarországról a Portugál Kommunista Párt küldöttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására május 8 —12. között látogatást tett hazánkban a Portugál Kommunista Párt küldöttsége, Octavio Patonak, a Politikai Bizottság és az Állandó Politikai Titkárság tagjának vezetésével. A delegáció tagja volt Edgar Correia, a Politikai Bizottság póttagja és Manuela Bernardino, a Központi Bizottság munkatársa. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Octavio Patot és a portugál pártküldöttség tagjait. A delegációval Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, az MSZMP és a PKP tevékenységéről, időszerű feladatairól. Az egyetértés és a közös ügy iránti felelősség szellemében véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fontosabb kérdéseiről. Áttekintették a két párt hagyományosan szoros baráti kapcsolatait, és kölcsönösen kifejezték készségüket az együttműködés további elmélyítésére. A Portugál Kommunista Párt küldöttsége szombaton délelőtt elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. BT-határozat Ciprusról Országos döntő "Magyarország az én hazám Műveltségi verseny szakmunkástanulóknak Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este 13 szavazattal egy ellenében (Pakisztán) és egy tartózkodással (Egyesült Államok) elítélte az észak-ciprusi török sza-kadár állam létrehozását, valamint Törökországnak azt a lépését, hogy nagykövetek cseréje révén elismeri e törvénytelen államot. A testület e döntésével síkra szállt a szigetország független, szuverén, területileg egységes, el nem kötelezett politikát folytató álA libanoni nemzeti egységkormány kétnapos tanácskozás után sem volt képes elejét venni a polgárháborús összecsapások kiújulásának. Szombatra virradóan ismét heves tüzérségi párbaj zajlott le a jobboldali vezetésű kormányhadsereg és az ellenzéki fegyveres alakulatok között a hegyvidéki Szűk el- Garbnál, valamint Bejrút déli külvárosában és központjában. Két személy életét vesztette, tízen megsebesültek. Az estéről estére kiújuló harcok hátterében az húzódik meg, hogy a kormány ülésén éles ellentétek támadtak a hadsereg átszervelamként való fenntartása mellett. A dokumentum felszólít minden államot, hogy ne ismerje el a szakad ár köztársaságot és az ENSZ főtitkárának további erőfeszítéseit sürgeti a ciprusi probléma rendezése érdekében. A Biztonsági Tanács határozata nem tartalmazza a ciprusi kormánynak azt az eredetileg szorgalmazott követelését, hogy szankciókat léptessenek életbe Ankara ellen. zése körül. Az ellenzéki miniszterek olyan egységes nemzeti hadseregért szálltak síkra, amely mentes minden felekezeti köteleléktől és előjogtól. A keresztény jobboldal hangadói viszont ragaszkodnak a felekezeti struktúra fenntartásához. Az ellenzék követelte továbbá azoknak a törvényerejű rendeleteknek az érvénytelenítését, amelyek rendkívüli hatalommal ruházták fel a hadsereg parancsnokát és a hadügyminisztert bízták meg a legfelsőbb védelmi tanács vezetésével. Az új megállapodás alapján a kormány tagjai együttesen alkotják a védelmi tanácsot. Ismét országos rendezvény színhelye volt a szekszárdi 505-ös ipari szakmunkás- képző intézet. Ezúttal a Magyarország az én hazám elnevezésű műveltségi verseny országos döntőjét rendezhette meg, a korábban hasonló rendezvényekkel már figyelmet keltett iskola. Ezek és az ezekhez hasonló műveltségi és szakmai versenyek jelentik a szakmunkásképzés napfényes oldalát, mert az csak az egyik igazság, hogy a diákok egy része gyenge bizonyítvánnyal érkezik és a szakmunkásképzőben sem jeleskedik, a másik fele pedig az, hogy évente igen sokan indulnak és szerepelnek eredményesen a szakmai vetélkedőkön, szavalóversenyeken, műveltségi vetélkedőkön. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Kulturális Minisztérium hirdette meg a szakmunkásképzők tanulói számára, a Magyarország az én hazám elnevezésű versenyét. A döntőbe huszonhárom intézet, csapata jutott be, köztük a házigazdák. A csapatok tagjait és felkészítő tanáraikat már pénteken fogadták az iskolában, városnézés után a kollégiumban zenés ismerkedési est volt. Tegnap reggel a Panoráma filmszínházban a verseny témájához és jelentőségéhez méltóan a Himnusszal nyitották meg álversenyt. A vendégeket Babai Zoltán, az iskola igazgatója köszöntötte, majd Póla Károly, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a versenyt, hivatkozva arra, hogy szeretni is azt lehet igazán, amit jól, vagy még jobban ismerünk. A műveltségi verseny célja a diákok hazaképének és ezzel együtt hazaszeretetének tudatosítása, elmélyítése. Műveltségi verseny az elnevezése azért, mert a földrajzi, történelmi, néprajzi ismereteken kívül voltak kérdések, amelyek az adott táj, város, vagy éppen falu, puszta, nagy szülötteinek, művészeinek az életére és munkásságára vonatkoztak. A megnyitón bemutatott film megyénkről egyúttal segédanyag is lehetett a versenyhez, az utána következő irodalmi, diaporámás, műsor pedig, amely a Vallomás a hazáról címet viselte, megadta a verseny alaphangulatát, és oldotta a feszültséget. Az ötfős csapatok három helyszínen vetélkedtek egyidejűleg — a múzeumban, a zeneiskolában és az SZMT- székházban — mindhárom helyen az OPI, a minisztérium vezetőiből és a megye pedagógusaiból álló zsűri bírálta el az azonos kérdésekre adott válaszokat. Búcsúesttel zárult a verseny. Az értékelésre és az eredmények ismertetésére visszatérünk. Libanoni jelentés Kormányviták és harcok