Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

2 TféPÜJSÁG 1984. má.us 11. Tét nélkül? Csütörtök esti kommentárunk. Az elmúlt napokban „nagyüzem” volt az ame­rikai elnökjelöltségért fo­lyó harcban: előbb Texas­ban és Louisianaban, majd kedden még négy állam­ban, Ohióban, Indianában, Észak-Karolinában és Ma- rylandban voltak elővá­lasztások. A demokraták­nál — legalább is névleg — még zajlik a csata Monda­le, Carter egykori alelnöke, Hart szenátor és a fekete bőrű Jackson között. Nos, a legutóbbi megméretések kétségkívül ismét Mondale-nak kedveztek. Hart, akit az első előválasztá­sok meglepő sikerei után a demokraták üstökösének kiáltottak ki, épp csak megkapaszkodni tudott — meg­lehet, az utolsó szalmaszálban. Sokan mondják hát némi joggal, hogy a meccs már lefutott, Hart már nem nyerhet, tehát a san-francisco-i konvencióig hátralévő előválasztások jóformán tét nél­küliek. Csakhogy ez politikailag nem egészen úgy néz ki, mint ahogy a számok mutatják. A párt persze sze­retné azt a jelöltet kiállítani Reagannel szemben, aki­nek a legtöbb az esélye. S bizony előfordulhat, hogy egy versengő megszerzi a küldöttek többségének támo­gatását már hónapokkal a konvenció előtt, aztán nyár­ra, vagy őszre kitűnik, hogy népszerűsége igencsak megcsappant. így jártak a demokraták legutóbb Car- terral, s ezért döntöttek a négy év előtti konvención úgy, hogy a küldötteket jogilag nem kényszeríti az elő- választási elkötelezettség. Tehát a pillanatnyi matema­tikai helyzet nem minden. Mondale egyébként nyilvánvalóan annak köszönheti a ritka rossz indulás utáni sikereit, hogy a párt veze­tése és apparátusa, és a hagyományosan legbefolyáso­sabb demokrata választási erő, a szakszervezetek szö­vetsége is jó előre ő mögé állt. A küldötteknek pedig nem túl érdemes a helyi és országos demokrata veze­tőkkel nyiltan ujjat húzniuk, hacsak nem úgy néz ki júliusban, hogy Hartnak mégis jobb esélyei lennének Reagan ellenében. A coloradói szenátor éppen ezt sze­retné bizonyítani a hátralévő előválasztásokon, főleg a legnagyobb államban, Kaliforniában. Ha sikerülne a hajrában még jól szerepelnie, akkor ha elnökjelölt nem is, de alelnökjelölt könnyen lehet belőle. Annál is in­kább, mert a Mondale—Hart kettőst a közvélemény­kutatók ma a Reagan—Bush párosánál népszerűbbnek tartják. AVAR KÁROLY összeült a libanoni egység kormány (Folytatás az 1. oldalról) reális, megalapozott dönté­sek meghozatala. A kutatás feladata, hogy e döntésekhez tudományos értékű információkkal, vá- iaszutak kidolgozásával, _s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatásá­val, azaz sokoldalúan elem­zett tények alapján felismert és bizonyított összefüggések feltárásával járuljon hozzá. Ehhez a tudomány részéről nagyfokú realitásérzék, az egyes célok megvalósítása során szükségszerűen fellépő sokféle korlátozó tényezőhöz való alkalmazkodó készség, az olykor elkerülhetetlen ke­rülőutak keresésében a kor­mányzattal való együttmun- kálkodás szándéka szükséges. Ezután arról beszélt a Mi-., nisztertanács elnökhelyette­se, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos ered­mények szülessenek, amelyek túllépnek a laboratóriumi kereteken, s a kutatás-fej - lesztés-termelés és értékesí­tés egész folyamatában meg­valósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik har­colnak ezért, ás képesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. — Túlságosan hosszú az átfutási idő a tudomány eredményétől a gyakorlati megvalósításig — folytatta Marjai József, s rámutatott — korszerű szervezéssel egy­bekötött műszaki fejlesztés­re van szükség, ami egy­aránt átfogja a kutatási, fej­lesztési-, beruházási, terme­lési és a kereskedelmi folya­matokat. — A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy e területek között az összhang javuljon, a kapcso­lódások olajozottabbak le­gyenek. A kormány feladata a feltételek biztosítása; a konkrét együttműködés ki­alakítása és szervezése azon­ban már széles körű. alkotó jellegű végrehajtó munka. A konkrét gazdasági célok és az azokat közvetlenül vagy közvetetten megalapozó ter­mészettudományi és társada­lomtudományi alapkutatások között, valamint az innová­ciós lánc esyes láncszemei között a műszaki fejlesztés­nek a híd szerepét kell be­tölteni Ezért a műszaki fej­lesztést a mainál jobban be kell építenünk innovációs rendszerünkbe, élőbbé, szo­rosabbá kell tennünk össze­függését és kölcsönhatását mind a tudománnval. mind a gazdasági gyakorlattal. — A társadalomtudomá­nyokban. s ezeken belül a gazdasági, főként a gazda­ságirányítás kérdéseivel fog­lalkozó kutatásokban olvan tudományos eredményekre van szükségünk, ameivek a magyar valóság sokoldalú, reális tényein alapulnak, és Marjai József beszédét kö­vetően a közgyűlés tudomá­nyos programjának részeként Biológia és társadalom cím­mel Straub F. Bruno akadé­mikus tartott előadást. Be­vezetőben kiemelte: az em­ber a környező élővilágot és annak viselkedését megfi­gyelve jutott el oda, hogy a növénytermesztéssel és az állatok háziasításával képes­sé vált élelmiszert, bőrt, tex­tilt termelni, s ezzel megte­remteni az emberi társada­lom kialakulásának fontos feltételeit. A megfigyelések, a tapasztalatok összegzésével, az élővilág rendszerezésével, az evolúció elméletének megfogalmazásával alakulta biológia tudománnyá. Ez idő tájt a megfigyelés, a kí­sérletezés, a fizika és a ké­mia módszereinek bevezeté­se, a szemmel nem látható szerkezetek és változások megismerése olyan eredmé­nyeket hozott, mint a fertő­ző betegségek okainak fel­módot adnak a lehetősége­inkből kiinduló javaslatok megtételére. Máshol, más körülmények között javasolt, esetleg részben meghonoso­dott elméletek és gyakorla­tok közvetítése érdekes és sok tekintetben tanulságos lehet, de nem helyettesítheti az önálló, a valós helyzetből kiinduló elemző munkát. — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek arra — hangsúlyozta Marjai Jó­zsef —, hogy a magyar ku­tatók hozzájáruljanak gaz­dasági és társadalmi fejlő­désünk meggyorsításához. — A kutatásoktól nemcsak rövid távú és csak a napi szükségletek fedezését cél­zó eredményeket várunk. A közvetlen gazdasági követel­mények erőteljes megfogal­mazása nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolá­sát vagy visszaszorítását. Az alapkutatásokkal növelnünk kell jövőbeni tudományos és gazdasági pozíciónyerési esé­lyeinket. Ezért döntött a kormány a közelmúltban úgy, hogy — pályázatok út­ján — terven felül további 200 millió forintot biztosít alapkutatási célokra. Arról is szólt Marjai Jó­zsef, hogy a kutatások terü­letén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kapcsolatok. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista ha­zánk a változó világban fo­lyamatosan keresi kedvezőbb helyét, az alkalmazkodás kölcsönösen előnyös formáit. E törekvésünk sikeréhez nincsenek örök érvényű re­cent jeink: fennmaradásun­kért ás fejlődési lehetősé­geinkért nap"' mint nap, új­ból és újból meg kell küzde- nünk. Ebben kell együttmű­ködnünk: elméleti szakem­bereknek és gyakorlati vég­rehajtóknak. politikai és gaz­dasági vezetőknek; ez ma or­szágunk ás népünk érdeke — mondta Marjai József, s beszédét zárva további si­kereket kívánt az Akadémiá­nak, a magyar tudósok egész közösségének. derítése, az átöröklés törvé­nyeinek megismerése. . Nyilvánvalóvá vált, hogy — a korábban vallott miszti­kus felfogással ellentétben az élőlény, az emberi test szerkezete és működése ter­mészettudományosán meg­érthető — hangsúlyozta Straub F. Bruno —, s így a társadalom célul tűzte ki nemcsak a fertőző, hanerti az egyéb betegségek megér­tését és leküzdését is. A biológia ezt a feladatot első­sorban a mikroszkópiái ana­tómia és a biokémia eszkö­zeivel részben megoldotta. Az anyagcsere folyamatainak megismerése, a hormonok és a vitaminok felfedezése, az egyes sejtek szerepének fel­ismerése, a diagnosztika fej­lődése e század közepére le­hetővé tette a helyes táplál­kozás törvényeinek kidolgo­zását, számos betegség fel­ismerését, gyógyítását és megelőzését. Ez — egyebek közt — az átlagos emberi életkor gyors emelkedését, a családtervezés lehetőségeit eredményezte. Az előadás további része a társadalom és a tudomány kapcsolatának minőségi vál­tozásaival foglalkozott. Stra­ub F. Bruno kifejtette: a tudomány fejlődésének ala­csonyabb szintjén a gyakor­lat a mindennapi problémák megoldását várja — és kap­ja — a tudománytól. Egy ponton azonban a fejlődés elér odá, ahol a tudomány már nem a meglévő gya­korlatot fejleszti, hanem le­hetővé teszi annak teljes fel­váltását valami egészen új­jal. A fizikától például jobb gőzgépeket és motorokat kért a gyakorlat, ám helyet­te atomenergiát, tranzisztort és számítógépet kapott. Ami­kor a kémiától jobb festéke­ket és gyógyszereket vártak az olyan műanyagokat adott, amelyek életünk lehetőségeit javítják. A biológia az utób­bi évtizedben azzal lepte meg az emberiséget, hogy felismerte: miként lehet egy élőlénynek új tulajdonságot adni. Straub F. Bruno előadását vita követte. A felszólalók egyebek között elmondották: nagyon fontos, hogy az ed­diginél közvetlenebbé váljon a biológia és az ipar kap­csolata. Jelenleg ugyanis a laboratóriumokban elért eredmények hasznosítása még mindig hosszadalmas, lassú az új ipari, nagyüze­mi technológiák kidolgozá­sa. Ezért is jó lenne — mu­tatott rá —, ha az alkalma­zott kutatások hasznosításá­ban több interdiszciplináris — különböző tudományágak­ban jártas szakemberből álló — csoport működhetne. Kül­földön mind gyakoribb ez a módszer, hazánkban viszont még kevéssé alkalmazzák. Ennek okait az oktatás, a képzés jelenlegi, nem elég rugalmas rendszerében jelöl­ték meg a hozzászólók. A vitában többen felhív­ták a figyelmet arra, hogy manapság az alapkutatások jelentőségének bizonyos mértékű leértékelődése ta­pasztalható. Ez azért kedve­zőtlen, mert az ilyen jelle­gű tudományos munka nagy­mértékben meghatározza a népgazdaság jövőjét. A je­lenlegi helyzetben elsősor­ban az akadémiai kutató in­tézeteknek kellene többet foalalkozniuk alapkutatások­kal — mondották —. mert erre a vállalatoknál az ipar­ban* dolgozó tudománvos szakembereknek kevés a le­hetőségük. A néogazdaság szűkös anvagi lehetőségeit tekintve nem szabad szétfor­gácsolni az anvagi eszközö­ket. hanem azokat az eddigi­nél kevesebb témára, de a legfontosabbakra kell össz­pontosítani. fgv válhat ered- m'ánvesebbé a tudománvos munka, s gyorsabbá a gya­korlati hasznosítás — han­goztatták. A vitát összefoglalva Stra­ub F. Bruno válaszolt a fel­szólalásokra. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma zárt ülésen folytatja munká­ját. PANORÁMA BUDAPEST Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros IV. kerületébe látogatott. Először a kollektívák összefogásából épülő művelődési házat ke­reste fel, majd a káposztás­megyeri városrész terveiről, építkezéséről tájékozódott. A Tungsram Rt-ben tett láto­gatás után a Chinoin Gyógy­szer- és Vegyészeti Termé­kek Gyárának üzemeibe lá­togatott és találkozott a gyár politikai, társadalmi és gaz­dasági vezetőivel. * A Magyar Hajó- és Daru­gyárban több száz dolgozó jelenlétében munkásgyűlésen emlékeztek meg a fasizmus felett aratott győzelem év­fordulójáról. A gyűlés szó­noka Berecz János, a Nép- szabadság főszerkesztője, az Országos Béketanács Elnök­ségének tagja volt. KOPPENHÁGA A dán parlament csütör­tökön megvonta az ország pénzügyi hozzájárulását az új amerikai közepes-hatótá­volságú rakéták nyugat­európai telepítésének prog­ramjától. A kis északi ország ezzel kivonta magát a NATO 1979-es kettős határozatának teljesítése alól. RÓMA Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára, szerdán este a ró­mai televízióban pozitívan értékelte Bettino Craxi Lisz- szabonban ismertetett elkép­zelését a rakétatelepítés fel­függesztéséről. Az OKP fő­titkára megerősítette: a kommunisták a baloldali egység megteremtésére tö­rekszenek, de ez nem kény- sz'erítheti hallgatásra őket akkor, amikor a dolgozók ér­dekeit és demokratikus jo­gait megkárosítják. PÁRIZS Mitterrand elnök csütör­tökön fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminisztert, aki kétnapos hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Chnoupek előzőleg Claude Cheysson francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. MOSZKVA Csütörtökön a kora regge­li órákban összekapcsolták a Szaljut—7—Szojuz—T—11 űrkomplexummal a Prog- ressz—21 automatikus teher­szállító űrhajót, amelyet kedden hajnalban indítottak útnak a Szovjetunióból. Az összekapcsolás műveleteit a Szaljut—l űrállomás auto­matikus fedélzeti rendszerei irányították. A, hágai Nemzetközi Bí­róság csütörtökön nyilvá­nosságra hozcftt állásfoglalá­sában felszólította az Egye­sült Államokat, hogy azon­nal szüntessen meg minden­fajta ellenséges katonai te­vékenységet Nicaraguával szemben, és szüntesse be a zsoldoscsoportoknak a nica- raguai kormány megdönté­sére irányuló akciói támoga­tását. A felszólítás vonatko­zik a nicaraguai kikötők aknazárának megszüntetésé­re is: az Egyesült Államok­nak szabaddá kell tennie a h'ajózást, biztosítania a nica­raguai kikötők megközelít­hetőségét. Nicaragua képviselője, Carlos Arguello Gomez nagykövet rendkívüli jelen­tőségűnek minősítette a tör­vényszék határozatát. „Ez nagyban hozzájárulhat a tér­ség békéjének helyreállítá­sához” — mutatott rá. Washington jogi képvjse­Amin Dszemajel elnök nyári rezidenciáján, a Bejrút­tól Észak-Keletre fekvő Bik- fajaban tartotta meg első ér­demi ülését csütörtökön az április 30-án kinevezett liba­noni nemzeti egységkor­mány. A kormányülést tulajdon­képpen a Bikfaja közelében állomásozó szíriai csapatok védernyője alatt tartották meg, noha maga az elnöki palota a libanoni hadsereg, A JANA hivatalos líbiai hírügynökség közlése szerint szerdán sajtókonferenciát tartott Moamer el-Kadhafi. Azt mondta, hogy Tripoli- nak bizonyítékai vannak, amelyek szerint a terroris­tákat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban ké­pezték ki, a szudáni kor­lője kijelentette, hogy „a sürgősségi határozat érvé­nyét a végleges ítélet szab­ja majd meg”. Reagan elnök szerdán te­levíziós beszédében maga is „kontráknak”, azaz ellen­forradalmároknak titulálta a Nicaragua ellen CIA-pénzen háborúzó lázadókat, de ugyanakkor „a nicaraguai szabadság harcosainak” is kikiáltotta őket, akik szerin­te minden segítséget megér­demelnek az Egyesült Álla­mok részéről. A szélsőjobboldali Nacio­nalista Köztársasági Szövet­ség (ARENA) elnevezésű párt szerdán San Salvador­ban bejelentette, hogy jelölt­je, Roberto d’Aubuisson nyerte meg a vasárnap tar­tott elnökválasztást. Az ARENA szerint d’Aubuisson a szavazatok 52 százalékát, Jose Napóleon Duarte, a Ke­reszténydemokrata Párt je­löltje pedig a szavazatok 48 Százalékát szerezte meg. a Dzsemajel-család szülővá­rosa pedig a falangista milí­cia ellenőrzése alatt áll. Az elnöklő Amin Dzsemajel fel­szólította az egységkormány tagjait, hogy zárják le a há­ború fejezetét és nyissák meg a béke, a stabilitás kor­szakát. A kormány a tűzszünet megszilárdítását, a helyzet normalizálását tekinti a leg­sürgősebb feladatának. mányzat pedig segítséget nyújtott nekik. A támadást Kadhafi szerint London és Washington ösztönözte és ké­szítette elő. A líbiai vezető cáfolta, hogy támadás érte volna főhadiszállását: az ak­cióra egy Tripoli központjá­ban levő lakóépületben ke­rült sor. Az ARENA bejelentése alaposan felbolygatta a kedé­lyeket Salvadorban, hiszen a kereszténydemokraták hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint Napoleon Duarte tud­hatja magáénak a szavazatok 54 százalékát. Ronald Reagan amerikai elnök már hétfőn lelkes szavakkal köszöntötte a kereszténydemokraták győ­zelmét. A központi választási bi­zottság az ARENA bejelen­tése után azonnal közölte, hogy az egyik párt adatait sem lehet hivatalosnak te­kinteni. A hivatalos ered­ményt csak 1—2 hét múlva közük. Roberto d’Aubuisson szer­dai sajtóértekezletén azzal vádolta a CIA-t és az ame­rikai külügyminisztériumot, hogy yálasztási csalást szer­vezett Duarte javára. „A sza­vazás egész menete tele volt rendellenességekkel” — hangsúlyozta d’Aubuisson. Straub F. Bruno előadása A hágai bíróság állásfoglalása Két „győztes” Salvadorban Kadhafi nyilatkozata Megkezdődött az Akadémia Ml kÜ7nvíílése Tanácskozik az MTA közgyűlése. (Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom