Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 109. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 11., péntek f Mai számunkból „ÉLJÜK A MAGUNK CSENDES ÉLETÉT” (3. old.) NEMZETISÉGEK kelet-európAban (3. old.) A HÖGYÉSZ ÉS A DOMBÓVÁR DUPLÁZOTT (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT *4 •TUMp* ¥ TÍZÉVES AZ ÁRVIZKAPÜ (3. old.) Találkoznak 1989-ben Itt a május, a ballagások ideje. S ennek máris van-' nak szemmel látható jelei: megjelentek a tablók a kira­katokban. A középiskolától búcsúzó arcokat nézeget­ve azon tűnődtem, hogy vajon mit is jelent e válás a tizenhét-tizennyolc esz­tendős fiataloknak? Hogy az esztendőkön át kopta­tott padoktól végleg bú­csút vesznek, avagy eljön­nek-e majd az öt—tíz— húsz... éves találkozóra? Hogy nem hiába, hogy nem csak szokásból íródott-e föl a tablóra az, hogy „Ta­lálkozunk: 1989-ben”? Elcsépelt dolog arról be­szélni, hogy a középisko­la elvégzése határkövet je­lent az ember életében. De szóljunk csak róla, mégis. Hiszen ez az elválás vala­mit lezár, ugyanakkor va­lami új felé indít. Űj és kicsit ismeretlen felé. Vi­szont az elválás nem je­lenthet teljes elszakadást. Mert a volt diáktársakhoz, a kollektívához, magához az iskolához és természe­tesen ahhoz a településhez, ahol elvégezte az ember a középiskolát, mégiscsak kötődik, szívesen emléke­zik rá, s szívesen tér oda vissza. S hogy valóban él­jen a fiatalokban a vissza­kérés vágya, abban nem­csak a volt diáktársaknak, hanem a tanároknak és magának a városnak is nagy szerepe kell, hogy le­gyen. Mindig meghatódom, amikor büszke -szavakat hallok, vagy olvasok a régi iskoláról, amikor idős em­berek elevenítik fel vidám és szomorkás élményeiket, amikor a viszontlátás örö­méről beszélnek. Szívből kívánom minél több megyénkben végzett diáknak, hogy úgy állja meg a helyét az életben, hogy iskolája joggal lehes­sen rá büszke. De jól tu­dom, egy intézmény nem képes „fejben tartani” a sok-sok tanuló nevét, nem képes sorsukat figyelem­mel kísérni, s nem is te­heti, hiszen nem ez a dol­ga. Ezért jókívánságomat úgy fordítom, hogy bár­csak minden diák szeretet­tel emlékezne vissza isko­lájára, tanáraira, no és a városra. Arra a városra, melyhez nem csak az első kisebb-nagyobb csínytevé­sek, az első szerelmek kö­tik. Hanem a jó értelem­ben vett lokálpatrióta módján igyekezzék vissza­térni, de legalábbis visz- szaemlékezni. Emlékezni a kapott okos tanácsokra, az elolvasott szép könyvekre, a sikeres faültetésre, a csodálatos hangverse­nyekre a vetélkedőkre, versenyekre. S így a hi­vatalosan megszervezett osztálytalálkozók mellé olyan rendszeres, minden­napi találkozásokat kívá­nok, melyek a munkapa­dok, az íróasztalok, a pul­tok mellett zajlanak. Vagyis azt, hogy aki kö­zépiskolás korában meg­szerette azt a várost, ahol négy esztendőt töltött el, sikerüljön neki akár most, akár a főiskola, egyetem elvégzése után olyan mun­kalehetőséget lelnie ott, ami egyben boldogulását és boldogságát jelenti. — hm — Ülést tartott a Minisztertanács Megkezdődött az Akadémia 144. közgyűlése Csütörtökön az MTA vári kongresszusi termében meg­kezdődött a hazai tudomá­nyos élet idei egyik legjelen­tősebb eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia köz­gyűlése. Az évente ismétlő­dő közgyűlések sorában ez a 144., a tanácskozás kétnapos programjának központi té­mája: a biológia és a társa­dalom kapcsolata. A közgyűlés csütörtöki, ki­bővített zárt ülésének elnök­ségében helyet foglalt: Aczél György, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Mar­jai József miniszterelnök- helyettes, Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke, Pál Lé- nárd, az Akadémia főtitká­ra, Pach Zsigmond Pál, Po- linszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei. Az Akadémia 144. ülését Szentágothai János nyitotta meg. Marjai József, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntöt­te az MTA közgyűlését, annak résztvevőit. A köz­gyűlés — mondta — nem­csak a magyar tudományos életnek, hanem egész társa­dalmi életünknek és gazda­ságunknak is rangos esemé­nye. — Akadémiánk idei köz­gyűlését olyan feltételek kö­zött tartja, amikor belpoliti­kai helyzetünk változatlanul szilárd, viszonyaink nyugod­tak és kiegyensúlyozottak, Szentágothai János meg­nyitója után átadták az aka­démiai aranyérmet és az akadémiai díjakat a tudo­mányos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kuta­tóknak. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a leg­magasabb tudományos elis­merést jelentő akadémiai aranyérmet 1984-ben Szabó Zoltán akadémikusnak, az ELTE szervetlen és analitikai kémiai tanszéke nyugalma­zott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda, a fi­zikai kémiában végzett ku­tatómunkája nemzetközileg elismert eredményeiért, tu­dományos iskolateremtő munkájáért. összesen 12 akadémiai dí­jat — egyénileg, illetve meg­osztva — ítéltek oda. A kitüntetések átadása után Marjai József üdvözöl­te az MTA közgyűlését. nemzeti egységünk pártunk következetes politikájának eredményeként erősödik. Pártunk és kormányunk fő feladatának a magyar nép békés alkotó munkájához szükséges feltételek biztosí­tását, népünk számára a kül­világgal való kapcsolatok­ban is a viszonyok és körül­mények javítását tekinti. El­sősorban ezért örvend ha­zánk általános nemzetközi megbecsülésnek. Röviden áttekintve nép­gazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredmé­nyeit, megállapította: ke­mény és következetes apró­munkával értük el, hogy kül­gazdasági egyensúlyi helyze­tünk romlása megállt, olyan teljesítményeket mutattunk fel az export-, valamint az importgazdálkodásban, ame­lyekkel nemcsak megőriztük, hanem erősítettük az ország tekintélyét, hitelét, javítot­tuk pozícióinkat a világban. — Amit tennünk kell, az nagy nemzeti feladatot je­lent — mutatott rá Marjai József. — Megvalósítása csak nemzeti összefogással lehetséges, amelyben a gya­korlati életben munkálko­dóknak ugyanolyan felelős­ségük van, mint azoknak, akik tehetségüket tudomá­nyos alkotóműhelyekben gyiimölcsöztetik. Mind a hosszú távú nép- gazdasági terv kidolgozásá­ban, mind a gazdasági stra­tégia megvalósításának ku­tatási és fejlesztést szaka­szaiban számítunk a tudó­sok tehetségére az alapkuta­tás és az alkalmazott kuta­tások terén is, s támaszko­dunk véleményükre a poli­tika rövid és hosszabb tá­von megteendő lépéseinek meghatározásakor. — Amikor a kormányzat és a tudományos élet együtt­működését formáljuk, gya­koroljuk — a társadalmi munkamegosztásból adódó kötelességünket teljesítjük. A kormányzat feladata a tu­domány véleményének ki­kérése, gondos összevetése a lakosság más szakmai körei­nek és rétegeinek vélemé­nyével, s ennek alapján a (Folytatás a 2. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács, alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt 1984. április 17-i állásfoglalását, csütörtöki ülésén jóváhagyta a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének állami feladatait és munkaprogra­mot fogadott el a végrehai tás előkészítésére. A munká­latok irányításával és össze­hangolásával az Állami Tervbizottság elnökét bízta meg, egyben kötelezte, hogy az 1985-ben bevezetésre ke­rülő intézkedéseket olyan időpontban terjessze a Mi­nisztertanács elé, hogy azok a harmadik negyedév végéig közzétehetők legyenek. A Kormány felkérte a társa­dalmi és az érdekképviseleti szerveket, hogy közreműkö­désükkel segítsék ele az ál­lami feladatok eredményes végrehajtását. A Minisztertanács értékel­te a számítástechnikai köz­ponti fejlesztési program végrehajtásának tapasztala­tait. Az elmúlt időszakban jelentős eredmények szüléi­tek a számítástechnika alkal­Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a KB székházá­ban fogadta Sztanko Todoro- vot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagját, a bolgár nemzetgyűlés elnö­mazásában és elterjesztése feltételeinek megteremtésé­ben. A Minisztertanács olyan intézkedések kidolgozását tartja szükségesnek, amelyek a szellemi és anyagi erőfor­rások jobb összpontosításával lehetővé teszik a program kiszélesítését, és végrehajtá­sának meggyorsítását. A kormány figyelembe vé­ve az országgyűlésen elhang­zott észrevételeket és javas­latokat, véglegesítette a köz­oktatás és a felsőoktatás fej­lesztési programját, valamint a végrehajtás feladatait tar­talmazó intézkedési tervet. Felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, valamint a tudományos in­tézményeket, hogy vállalja­nak részt a program megva­lósításában. A kormány áttekintette az országgyűlés tavaszi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatokat. Kötelezte a mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek képviselőit, hogy vizsgálják meg az indít­ványok megvalósításának le­hetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javasla­tot tevő képviselőket. (MTI) két, aki parlamenti küldött­ség élén hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a bolgár parlament delegációja, amely Sztanko Todorov vezetésével hivata­los, baráti látogatáson tartóz­kodott országunkban. Marjai József beszéde Németh Károly fogadta Sztanko Todorovot Kubai előadó Tolna megyében Tegnap délben Szekszárd- ra érkezett Roberto Carras­co, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosz­tályának munkatársa. A mintegy kéthetes magyaror­szági előadókörút egyik állo­mása Tolna megye. A Ku­bai Kommunista Párt és az MSZMP közötti megállapo­dás keretében időről időre kölcsönösen kicserélik az előadókat, akik a másik ba­ráti országban tartanak elő­adást aktuális kérdésekről. Három napot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal ismerkedett a kubai vendég, annak szervezeti felépítését tanulmányozta. Valamennyi szocialista országban tapasz­talatcserét folytatnak az is­meretterjesztés módozatai­ról, mert Kubában nincs a TIT-hez hasonló szervezet, ezért ezt a feladatot is a párt kénytelen ellátni. A vendéget tegnap Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára fogadta és adott tá­jékoztatást a megye gazda­sági, társadalmi, politikai és kulturális életéről. Délután az MSZMP Oktatási Igazga­tóságán tartott előadást és konzultációt Roberto Carras­co, az öthónapos pártiskola hallgatói, az oktatási igazga­tóság tanárai és propagan­disták számára. Előadásának címe: A szocialista demok­rácia megvalósulása Kubá­ban. Beszélt, többek között, a szocialista demokrácia helyzetéről, a párt II. kong­resszusáról és a III. kong­resszus előkészületeiről. Ezen időszakban tekintik át a ku­bai gazdaság eredményeit. Az elmúlt évben a tervezett 3,5 százalékos termelésnöve­kedéssel szemben az 5 száza­lékot sikerült elérniük annak ellenére, hogy Kubát is érin­ti a világgazdasági válság. A párt stratégiája kettős célú, egyrészt, helyzetüknél fogva, nagy-nagy figyelmet fordíta­nak a honvédelemre, a stra­tégia másik iránya pedig a gazdaság fejlesztése, ezen belül is a vállalatok rentá- bilitásának növelése. Az előadás után a kubai vendég megtekintette a me­gyei múzeumot. Ma délelőtt ismét előadást tart a tamá­si városi pártbizottságon ugyancsak a szocialista de­mokráciáról, propagandis­táknak és pártvezetőségi ta­goknak. Délután pedig meg­tekinti a Tamási Állami Gaz­daságot, majd elutazik me­gyénkből. Moszkvába érkezett a spanyol király Hivatalos látogatásra csü­törtökön Moszkvába érkezett János Károly, spanyol ki­rály, az ország államfője. Útjára elkísérte felesége, Zsófia királyné is. A spanyol uralkodót és fe­leségét a repülőtéren Nyi- kolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se, külügyminiszter, Vaszi- lij Kuznyecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének első helyet­tese, valamint Pjotr Gye- micsev kulturális miniszter fogadták. János Károly spanyol ki­rályt és feleségét fogadta Konsztantyin Csernyenkó, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Ezt követően megbeszélés­re került sor Konsztantyin Csernyenkó és János Károly király között. A megbeszélésen hasznos és konstruktív véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok bővítésének le­hetőségeiről. ................ A megbeszélésen kölcsönö­sen kifejezték, hogy érde­kükben áll a nemzetközi fe­szültség enyhítése, a békés feltételek biztosítása a szov­jet és a spanyol nép építő­munkájához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom