Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

1984. május 26. Képújság 7 Helyünk a világban A Budapesti Nemzetközi Vásáron jártunk... Számítógépek mindenütt - Családi házak fából - Bonyhádi újdonságok Á mi feltűnő, és az előbbi­eket erősíti: a magyar ipar sok alkatrészt állított ki, egyre több a részegység, ami feltétlenül előnyös, ami azt eredményezheti, hogy a világ­piacon olyan gép- és beren­dezés-rendszerekkel állunk ki, ami csak ránk jellemző, és természetesen megoldható a szervizelés, a szakember- képzés, az alkatrészellátás ... Ehhez azonban a továb­biakban meg kell teremteni — ami nehézkes — a kiter­melő, az alapanyaggyártó és a feldolgozóipar összhangját. Mert a nehezen megszerzett alap- és nyersanyagot, vala­mint a hozzáadott energiát a lehető legmagasabb feldol­gozási fokon kell értékesí­teni ... Ez törvény. Komoly gazdasági törvény... DÍSZTÉGL4K szekszárdról — FAHÁZHOZ Lecövekelünk mindén számítógépnél. Bámészko­dunk. Percekig, órákig, na­pokig lehetne nézelődni. Ta­lán nincs is olyan kiállító ország, amely nem hozott valamiféle számítógépet. Ez lehetne a vásári tudósítás összefoglalója. Meg termé­szetesen az, hogy a bableves sűrű, inkább főzelék, mint leves. Mért a vásárhoz az étel is hozzátartozik. Ugyan­úgy az életünk része, mint az okos gép, a számítógép. Az a különbség, hogy a ma­gyar ételt ismerjük, a számí­tógépet meg csak bámuljuk. Nem így a gyerekek, akiknek szinte egy egész pavilonnyi területet sza­badítottak fel a játékra, a huszonegyedik század já­tékára... Mi is lehetne ez? A számítógép. Mi felnőttek csak csodálkozunk, ők meg vidáman, jókedvvel nyomo­gatják a gombokat, nézik a képernyőt, és örülnek, mert az eredmény azonnal jelent­kezik. A gyerekek otthon érzik magukat a számítógé­pek körül. Én végül is kikötök a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet személyi számítógépénél. A szakmai ártalom miatt is. Ennek a gépnek szövegfel­dolgozó rendszere mindent tud. Csak be kell táplálni a szöveget, azt rendezi, ki­nyomtatja... Egy hibája az­ért van: mindegy neki, hogy Nobel-díjas regényt, vagy csapnivaló krimit táplálnak belé... A BONYHÁDIAK HÉTVÉGI HÁZA... Már éppen kimérgelődtem magam, amikor a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet mű­szaki vezetőjével találko­zunk. A mérgelődés talán jogos, de lehet, hogy a vidé­ki lelkűiét, a túlzott lokál­patriotizmus dolgozott ben­nem. Szerintem egyáltalán nem elítélendő dolog, hogyha va­laki szeretné látni szűkebb pátriája munkáját is. Erre Természetesen a vásárláto­gató kicsit a hazai „ízeket” keresi Kellemes érzés, hogy az egyik pavilonban a simon- tornyai SIMOVILL Ipari Szövetkezet RP lámparend­szeréből összeállított bűvös meg. kockája várja a látogatót. Már tavaly bemutatták ezt a rendszert, de a sorozatgyár­tása csak 1984-ben indult Hobbi hétvégi ház Bonyhádról föl sehol sem látok Tolna megyei kiállítót. Dehogynem látok, ott van a kiállításon az MMG—AM, a BHG és még számtalan nagyüzem, olyanok, amelyeknek gyára vagy gyáregysége dolgozik a megyében. Kiállításaik is pompásak, díjakat is kap­tak... De valahogy hiányér­zetem van. Nem érződik ezeken a standokon a vidéki egységek munkája. A BHG kiállítópavilonjánál érdek­lődöm, hosszas fejtörés után tudják csak megmondani: a szekszárdiak crossbar te­lefonközpontja is itt van. Fényképen. Az MMG—AM csodaműszereinél is érdemes megállni. Itt megnyugtat az a kép, hogy a szekszárdi kisautomatikák és hegesztő­készülékek mellé nem ír­ták oda a gyártási helyet, de azért mindegyik gyáregység fényképe ott van a kiállítá­son. Tudom, hogy egy nem­zetközi vásáron a kutya sem nézi azt, hogy melyik gyáregységben mi készül, a termék a fontos, de gondo­lom, hogy az a sok ezer em­ber erkölcsileg, aki elvető­dik a vásárra, jobban érez- né magát, ha ott lenne a terméken az a név, város, község, vagy gyár, ahol ő dolgozik. Megnyugszik és felüdül az ember a bonyhádiak kiállí­tásán. Az építőipari szövet­kezet ráérzett valamire, amit bizonyít, hogy még a zuhogó esőben is van érdek­lődő a hétvégi házuk iránt. Amikor pedig felnéznek a homlokzatra, földbe gyöke­rezik a lábuk. A bonyhádiak 10 négyzet- méteres hobbiháza 35 ezer forintba kerül... S manapság 35 ezer forintért mit lehet építeni? — Tudja, én régimódi asz­talos vagyok — mondja Pa- czulay József, a szövetkezet asztalosüzemének vezetője. — Ezért úgy terveztem meg ezt a 10 négyzetméteres kis épületet, hogy annak pati­nája is legyen. Tartozik hoz zá egy 2,5 négyzetméteres te­rasz, az ajtókat, ablakokat, zsalugáterrel szereltem fel. Ugye szép? — Tökéletes. Természetesen a hétvégi házat csak „idecsempészték” a bonyhádiak. Ez az egy épület készült el, és igazi frontáttörést majd ősszel, a fogyasztási javak vásárán várnak. Erőss István műszaki ve­zető inkább a nagyobb me­zőgazdasági üzemek részére készült épület terveit mutat­ja. — Erre van kereslet — mondja, ami azt is jelenti, hogy manapság kemény kon­kurenciával kell megküzde­nie a szövetkezetnek. — De az idei kapacitásun­kat azért már lekötötték. Évente 12 millió forint érték­ben gyártunk faházakat. Kí­nálatunkat folyton bővítjük. Szeretnénk az őszi vásárra kirukkolni egy hőszigetelt bejárati ajtóval, mert olyan manapság nincs a hazai pia­con. — Üzletet kötnek itt a vá­sáron? — Több vállalat bejelen­tette, hogy tárgyalni kíván. HOL A HELYÜNK? A VILÁGBAN? Iparunk az utóbbi években nem lehetett hurráhangulat­ban. A világ ipara — így természetesen a miénk is — súlyos gondokkal küszködött. A nagy nemzetközi vásárok feladata megmutatni; mit tették a nagy világcégek ez idő alatt, hogyan tudtak eh­hez igazodni a magyar ipa­rosok... Beruházási javak vásáráról lévén szó, az összehasonlítás lehetséges. Elég csak meg­nézni az Ikarus által kifej­lesztett és bemutatott autó­busz-családot. Szívet gyö­nyörködtető a reptéri busz, , a konferencia, vagy a luxus­kivitelű jármű. Ezek a gépek mindent tudnak, amit ma a világ más cégei, a megrende­lők igényelnek. Érdemes megállni a magyar szerszámgépek előtt. A cse­peliek CNC-vezérlésű kis megmunkáló gépénél, amely már igazodik a követelmé­nyekhez. Nem azzal tűnik ki — mint általában nálunk szokás —, hogy nagy és ha­talmas, anyagigényes gép­monstrum. Lehet úgy is értékelni a látottakat, hogy a magyar ipar mit tud összességében felmutatni. Hiszen ha csak egyetlen gépet mutatunk, ak ­kor az nem a valóságot tük­rözi. Hiába tud egy ország ipara egyetlen világszínvona­lú szerszámgépet, vagy bár­mit elkészíteni, az nem jelen­ti, hogy ott áll az ipar egé­sze. Együtt kell vizsgálni számtalan tényezőt, mert ma­napság csak komplett, egy­séges áruval lehet megjelenni a világon. A termékhez kell alkatrész, szervizhálózat, sőt, helyenként szakember-export is... Ikarus-csodák... Sláger lesz a tamási radiá­tor — mert ezt már gyárt- « ják I-—-------­-------------------------------------------------------------------- Szemben a SIMOVILL pa­v ilonjával a tamási TA-LUX Ipari Szövetkezet kimondot­Családi ház fából — szekszárdi díszburkolattal A KFKI szövegrendező számítógépe A simontornyai bűvös kocka tan újdonsággal jelentkezett. A Radilux radiátorcsaláddal. A sikert nem kell megjósol­ni, hiszen ahogy hírét vették az építők, a kereskedelem, hogy Tamásiban radiátort gyártanak, azonnal megindult a kérő, kuncsorgó folyam... Hiánycikk a radiátor. És a tamásiak fél év alatt jutot­tak el a sorozatgyártásig. Ezt még tetézi is, hogy már egy újabb, korszerűbb változattal is bemutatkoztak, olyan ra­diátorral, amelynek a hő- hasznósítása tökéletes. A séta alkalmával feltétle­nül álljunk meg az ÉRDÉRT Vállalat . 150 négyzetméter alapterületű családi lakóhá­zánál. A ház fából készült, díszburkolattal. Szekszárdi díszburkolattal. A tetőtérbeépítéses faház négyzetmétere 10 ezer forint­ba kerül, ami azt jelenti, hogy a vásárban felállított másfélmillió forint... ami borsos ár, ha a pénztárcán­kat végigsimítjuk, de kis ösz- szeg, ha tudjuk, hogy ma­napság 12—13 ezer forint fölött vannak a lakások négyzetméter-árai. Az ÉRDÉRT faházában két szakemberrel beszélgetünk. Dobos István főosztályvezető­vel és Sárdi Ferenc szakta­nácsadóval. — Már felépítettünk egy ilyen házat Vecsésen — mondja Sárdi Ferenc. Az idén még exportálunk 20 da­rabot és 1985-re a partner 150 darabot kér. — A dísztéglák érdekelné­nek, lévén szekszárdi lakos. — mondom beszélgetőpart­nereimnek. Apró kitérőt kell tenni most: a dísztéglákat, a bur­kolóanyagot Tischler János gyártja. Tavaly a televízió ötlet- meccs-pályázatán díjat nyert Tischler János, ezután kötött vele szerződést az Alkotó If­júság Egyesülés. A szerződés értelmében az ÉRDÉRT csa­ládi faházához ő gyártja a burkolatot és a kandallót. • H. MM Befejezésül: Az ellátásról nem sokat tudok mondani. Szerdán, a vásár nyitásának napján zuhogott az eső. Meg­próbáltunk babgulyást enni, de főzeléknek mutatkozott... A látottak azonban feled­tették velünk ezt a kis ma­lőrt, A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító cégek az idén is kirukkoltak. Hogy üzletet kötnek-e? Azt hiszem, eladni többen szeretnének, mint vásárolni. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom