Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. május 26. a népújság KNDK Számvetés a hétéves terv végén A KNDK-ban 1984-ben zárul a második hétéves tervidőszak. Így természetes, hogy ez az év a számvetések jegyében telik el. A hétéves terv alatt az ipari körzetekben több mint 11 800 új termelő objektum kezdte meg működését. Köztük olyan nagyüzemek létesültek, mint a Taean nehéz- gépgyártó vállalat, a Nam- hung vegyészeti kombinát, a Kim Csaek vasmű új hideg- hengerdéje, vagy a vinalon- kombinát modern üzemrészlege. Korszerű gyorsforgalmi utakat építettek, s újabb 1400 kilométernyi vasútvonalat villamosítottak. Az elmúlt években több mint 300 ezer újítás és találmány született az országban. Szovjetunió Lombikfacsemeték Parányi, ujjnyi nagyságú, világoszöld pelyhes takaróval borított sudár fák láthatók Leningrádban az erdőtechnikai akadémia általános növényökológiai — anatómiai és — fiziológiai tanszékének laboratóriumában. A fák itt lombikban születnek. A Néva-parti város tudósainak először sikerült tűlevelű fát növeszteniük a növényi szervezetből vett, külön élő sejtből. Egy „üvegbölcsőben” 300 hajtás is lehet, amelyek aztán idővel facsemetékké válnak. tatódik a népgazdaság tervszerű bővítése. Az ország hosszabb ideje a KGST egyik legdinamikusabban fejlődő tagállama. (Külkereskedelmi forgalmát is szinte teljes egészében a szocialista közösség kebelén belül bonyolítja le.) A történelmi örökség, az alacsony kiindulási szint magyarázza, hogy számos területen még lehetőség nyílik a fejlődés exten- zív módszereinek alkalmazására is, de több ágazatban már előtérbe került a munMongóliái valóság ígéretes fejlődés ka minőségi jellemzőinek javítása. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az arányos fejlődésre, az elmaradottabb iparágak felzárkóztatására. Mongol megítélés szerint a lendületes előrelépést akadályozó egyik tényező a szükséges munkaerő hiánya. Érthető tehát, hogy a kormányzat minden eszközzel segíti a népesség-szaporulat emelését. Nem csekély eredménnyel: a gazdaság fellendülésével párhuzamosan az ország sokáig stagnáló lakossága a hatvanas évek elejétől napjainkig ugrásszerűen, mintegy 50 százalékkal nőtt. A népességszaporulat jelenleg eléri az ázsiai viszonylatban is kiugrónak számító 30 ezreléket. Az átlagos családnagyság 6—7 fő, vagyis egy-egy famíliában általában 4—5 gyermek van. A lakosság fele manapság 30 évesnél fiatalabb! A pillanatnyi munkaerő-gondokat ez persze nem oldja meg, de biztosítékot jelenthet arra, hogy a mostani demográfiai hullám az elkövetkező évtizedekben elősegíti a távolkeleti baráti állam ambiciózus fejlesztési terveinek valóra váltását. SZEGÓ GABOR Mongóliába — hiába a távolság nagy úr — ritkán jut el magyar turista. Talán ezzel magyarázható, hogy bennünk szívósan tovább él az a néhány sablonkép, amely a távol-keleti ország nevének említésekor az átlagemberben rendszerint „beugrik”. A jurta, ez a díszes, lakóházat .helyettesítő nemezsátor, a teveháton iskolába tartó gyerekek, a végtelen, lakatlan homoksivatagok, a kumisz (erjesztett lótej), mint nemzeti ital. KORSZAKOS ELŐRELÉPÉS S valóban: a jurta ma is a mongol települések képét meghatározó látvány, a gyerekek pár esztendős korban „riyeregbe szállnak”, s az állattenyésztés napjainkban is a népgazdaság alapvető szektora. De az is tény, hogy a mai mongol valóságot a gyors, nem egyszer gyökeres változás jellemzi. Ez vonatkozik mindenekelőtt a társadalmi és gazdasági életre. Az ország 1924-ig, a szocialista átalakulás kezdetéig nemhogy a kapitalizmus korszakáig nem jutott el, hanem szinte prefeudális viszonyok között élt. A most már hat 'évtizednyi fejlődés egyik fő sajátossága éppen az, hogy történelmi léptékkel viszonylag rövid idő alatt évszázados utat jártak be, korszakos előrelépést tettek meg. Mongólia messzemenően kihasználta a Szovjetunióval, majd később a többi szocialista állammal folytatott gazdasági együttműködés előnyeit. (1962 óta teljes jogú tagja a KGST-nek), s az érvényben lévő hosszú távú tervek a korszerű ipari-agrár struktúra kialakítását tűzik ki célul. Az ipar jelenleg a nemzeti jövedelem egynegyedét adja. Legjelentősebb a gazdag hagyományokkal rendelkező könnyűipar (például a bőrfeldolgozás), de számottevően erősödött a fűtőanyag- és energetikai szféra is. Jelenleg ezek az ágazatok büszkélkedhetnek a legfejlettebb műszaki bázissal. A nehézipar másik ígéretes ága a színesfém-kitermelés és -feldolgozás. Alig néhány hónapja, hogy teljes kapacitással üzemel az erdeneti réz- és molibdénkombinát, ahol 1700 dolgozó évente 16 millió tonna koncentrátumot termel. (A felhasznált villamos áram a Szovjetunióból érkezik.) Gyors ütemben folyik az ország egyéb ásványkincseinek, nyersanyag-tartalékainak feltérképezése, a feltárás előkészítése. A HÁZTÁJI SZEREPE A népgazdaság fő feladatai ugyanakkor a mezőgazdaság terén jelentkeznek — itt dolgozik a foglalkoztatottak döntő többsége. A növénytermesztésnek — földrajzi, történelmi és vallási okok miatt — nincsenek hagyományai; gyakorlatilag csupán az ötvenes évek végétől fejlődött ki. Az új kultúrák meghonosításában elsősorban az állami- és szövetkezeti gazdaságok mutatnak példát. Annál ősibb időkre tekinthet vissza az állattenyésztés: az állatállomány évtizedek óta magas szinten stabilizálódott. (Körülbelül 24 millió juhot, szarvasmarhát, kecskét, lovat és tevét tartanak — ez az alig másfél milliós népességszámmal egybevetve világelsőséget jelent!) A fő gond jelenleg az időjárásból eredő ingadozások leküzdése, a takarmányellátás állandó biztosítása, az átteleltetések megoldása, az elhullás csökkentése. Ehhez az itatórendszerek építésére, színvonalas állategészségügyi szolgáltatásra van szükség. Nagy erőfeszítéseket tesznek az állattenyésztők nem ritkán mostoha életkörülményeinek könnyítésére, a lakás- és kulturális feltételek javítására. Az elmúlt években a korábbinál többet foglalkoznak a háztáji gazdálkodás kérdéseivel. Ez — Magyarországtól- eltérően — szinte kizárólag állattartást jelent: az ország különböző adottságú vidékein egy-egy pásztorcsalád 50—75 saját állatot nevelhet — jórészt egyéni fogyasztásra. Kormányhatározat mondja ki, hogy a háztáji állomány számára ugyanúgy biztosítani kell a tápszert, takarmányt és más segítséget, mint az állami, vagy szövetkezeti gazdaságok tulajdonában lévő állatok számára. DEMOGRÁFIÁI ROBBANÁS összességében elmondható: Mongóliában tovább folyA népgazdaság egyik fontos ága: az állattenyésztés Húskombinát a fővárosban Ma már korszerű gépek se gítségével készül a gutul, a hagyományos mo ngol nemezcsizma fejlődés osztonzoi Szovjet-magyar gazdasági együttműködés A sokoldalú szovjet- magyar gazdasági együttműködésben jelentős helyet foglal el a külkereskedelem. A szovjet és a magyar fogyasztókhoz került áruk évről évre egyre jobb minőségűek lesznek. Az árucsere fő szerkezeti mutatói nem változnak, bővül viszont az áruk választéka és nomenklatúrája, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik mindkét ország népgazdasági szükségleteit. Tavaly a szovjet —magyar áruforgalom meghaladta a nyolcmilli- árd rubelt és növekménye 12 százalék volt! Még néhány évvel korábban ez az összeg csak öt mllliárdot tett ki. KÖLCSÖNÖS IGÉNYEK A Szovjetunió továbbra is nagy mennyiségben szállít Magyarországnak energiát és nyersanyagot, gép- és szerszámgépipari termékeket. Az idén a magyar traktorállomány 3600 szovjet traktorral, a gépkocsiállomány pedig 4000 teherautóval és több mint 27 000 személykocsival gyarapodik. A szovjet elektronikai ipar gyártmányai nem kis szerepet kapnak a magyar műszeripar fejlődésében. Az idén szovjet megrendelésre az Ikarus 7600 autóbuszt, hozzájuk tartozó tartalékalkatrésszel gyárt, ezenkívül a hagyományos magyar exportcikkek között ott lesznek a számítástechnikai és híradástechnikai eszközök, hajók, úszódaruk, mezőgazdasági gépek, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek, áruházi berendezések, gyógyszerek, könnyűipari gyártmányok. A magyar üzletekbe viszont a számos szovjet közszükségleti cikk közül nagy mennyiségben kerülnek varrógépek, hűtőgépek, porszívók, kerékpárok és az idén először hordozható színes tv-készülé- kek. Megállapodás jött létre ta- voly júliusban, a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Szovjetunióban tett látogatása során, hogy a két ország közti gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú programját kidolgozzák az 1995-ig terjedő időszakra. Jelenleg 40 szakosítási és kooperációs megállapodás van érvényben. Az ezek keretében gyártott termékek szállítási volumene gyorsabban nő, mint az egyéb gyártmányoké. Az idén is fokozott figyelmet fordítanak az autóipar, az elektronikai ipar, a híradás- technika és a műszergyártás, a vegyipar és a kőolajvegyészet területét felölelő hosszú távú megállapodások teljesítésére. Külön ki kell emelnünk, hogy a Szovjetunió több mint 450 ezer tonna kálium- és nátriumműtrágyát szállít a magyar népgazdaságnak, Magyarország pedig mintegy 20 ezer tonna nagy hatású növényvédő szert küld. VÁLLALATI KAPCSOLATOK Ismeretes, hogy tavaly megkezdte működését a paksi atomerőmű első blokkja. Az első magyar atomerőmű — amelyet magyar intézetek részvételével szovjet intézetek terveztek — újabb bizonyítéka a KGST-tagálla- mok eredményes együttműködésének ezen a területen. A berendezés szerelése, üzembe helyezése .és beszabályozása szintén szovjet szakemberek irányításával folyt és folyik, akik a beindítást követő első két esztendőben aktívan részt vesznek majd az erőmű üzemeltetésében is, egyidejűleg átadva tapasztalatukat magyar kollégáiknak. Szovjet szakemberek segítséget nyújtanak a Dunai Vasmű és más fontos nép- gazdasági objektumok rekonstrukciójában és építésében. A magyar vállalatok mind aktívabban vesznek részt egyes szovjet autógyártó és könnyűipari üzemek rekonstrukciójában, korszerű mező- gazdasági termelési rendszerek meghonosításában. A Szovjetunióban már egész sor, Magyarországon készült csirkegyár működik, most pedig megkezdődött az élenjáró kukoricatermelési módszerek széles körű felhasználása. Befejeződött a likinói autó- buszgyár rekonstrukciójának első szakasza magyar szakemberek közreműködésével, akik a gyár korszerű termelésre való átállításával kapcsolatos további munkákhoz is hozzájárulnak. Tervbe vették továbbá magyar vállalatok közreműködését a tbiliszi és a cserkaszi ruhagyárak, a krasznodari bútorkombinát, a Párizsi Kommün moszkvai cipőgyár és más üzemek rekonstrukciójában. KÖZÖS MUNKATERÜLETEK A kölcsönös együttműködés további bővítésének lehetőségeit keresve új érdekes forma született: magyar vállalatok és intézmények kollektíváinak közvetlen kontaktusai egyes szövetséges köztársaságokban — Moldavában, Azerbajdzsánban, Grúziában és Ukrajnában — élő kollégákkal. Ilyen kapcsolatok alakulnak ki tudományos akadémiák és minisztériumok, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények, rokonvállalatok és intézmények között. A közös munkák témáit maga az élet sugallja. Néhány példa: hatékony technológiák kidolgozása a mezőgazdasági termékek előállítására, őszi búza-, kukorica-, napraforgó-, lucerna-, szója, zöldség-, szőlő- és más haszonnövényfajták létrehozása és javítása, hulladékmentes technológiák kifejlesztése, együttműködés az élelmiszer-, a bőrés cipő-, a bútoriparban és más ágazatokban. A kölcsönös együttműködés új formájává válhat vegyes vállalatok alakítása is. A jogi és pénzügyi feltételeknek, hasonló vállalatok tevékenységének tanulmányozása már megkezdődött, s a jövőben bizonyára szemtanúi leszünk ilyen közös szovjet—magyar cégek megszületésének. A két ország között már megindultak a tárgyalások az 1986—1990 évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. Éppen most rakják le “az alapjait annak, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti áruforgalom — amely előzetes számítások szerint az idén meghaladja a 8,6 milliárd rubelt — ugyanolyan dinamikusan növekedjék, mint a megelőző esztendőkben. RUDOLF KOBAL Bulgária Iparművészek szövetkezetei Négy. évvel ezelőtt alakult meg Bulgáriában a népművészek és iparművészek ipari-gazdasági egyesülése. A szervezet 11 szövetkezetét és 3 állami vállalatot egyesít. Az egyesülés termékei iránt nagy a kereslet. Az itt készülő szőnyegek, hímzések, kerámiatárgyak, népviseletek, fafaragások, kovácsoltvas dísztárgyak közül nem egy elnyerte az Arany kezek díjat a legutóbbi plov- divi vásáron. Különösen keresettek az 500-féle terv alapján készülő szőnyegek. A különleges szőnyegeket úgy szövik-cso- mózzák, hogy mindkét oldalukon egyaránt érvényesül a mintázat. Igen gazdag a kínálat kerámiákból is. Az eddig megformált 3 ezer fajta kerámiatárgy legszebb darabjai Trojan, Veliko Tirnovó, Preszlav és Buszincsi fazekas műhelyeiből kerültek ki. A hímzők — több mint 2 ezren dolgoznak — az ősi népművészeti minták legjobb ismerői. Emellett népviseleti babákat, ezüst bizsukat, népi hangszereket, játékokat, kézzel kötött ruhákat is készítenek az egyesülés tagjai. Termékeiket a világ 50 országában vásárolják.
