Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. május 3. Megtartotta első ülését a libanoni egységkormány A libanoni nemzeti egységkormány meglepetésszerű kinevezése után két nappal, szerdán még mindig folytatódtak az utólagos kormányalakítási tárgyalások, noha Amin Dzsemajel elnök éppen abból a megfontolásból állította kész helyzet elé a polgárháborús konfliktusban szemben álló vallási-politikai csoportokat, hogy véget vessen az elhúzódó alkudozásoknak. A Vazzan-kor- mány örökébe lépő Karami- kabinet beiktatását halaszthatatlanná tette továbbá, hogy a csapatszétválasztás ellenére mind veszedelmesebb méreteket ölt a tűzszünet megsértése Bejrútban és környékén. A harcok kiúju- lása és fokozódása sajátos módon egybeesett Rasid Karami kijelölt miniszterelnök kormányalakítási megbízatásával. A tíz tagú kabinet összetétele az egyenlő kereszténymohamedán képviselet elvét tükrözi: öt keresztény és öt mohamedán politikus osztozik az összevont tárcákon. Szembetűnő, hogy a legkényesebb kormányposztokat az úgynevezett mérsékelt irányzatok képviselőinek tartották fenn. A külügyminiszter a szunnita mohamedán Rasid Karami miniszterelnök, a hadügyminiszter a síita Adel Oszeiran volt parlamenti elnök, a belügyminiszter pedig a görögkeleti Abdallah Raszi, akit szoros családi és politikai szálak fűznek Szliman Fran- zsije volt köztársasági elnökhöz. A maronita keresztény Camille Samun, a Nemzeti Liberális Párt elnöke pénzügy-, lakásügyi és szövetkezeti miniszter lett, az ugyancsak maronita Pierre Dzsemajel, a Falangista Párt elnöke pedig a postaügyi, az egészségügyi és a népjóléti tárcát kapta meg. Valid Dzsumblatt drúz vezetőt, a Haladó Szocialista Párt elnökét közmunkaügyi, szállítási és turisztikai miniszterré nevezték ki. Nabih Berrit, a síita Amal mozgalom elnökét igazságügyminiszternek, valamint a vízügyi és az energiaügyi tárca irányítójának szemelték ki. Munkaügyi és oktatási miniszterként a szunnita Szelim el-Hossz volt miniszterelnök is tagja a kormánynak. A kormány tíz tagja közül hat részt vett a lausanne-i megbékélési konferencián. Míg Camille Samun és Pierre Dzsemajel elfogadta a kinevezést, Nabih Berri visz- szautasította a neki felajánlott posztot. Szerinte ez nem teszi lehetővé a politikai döntésekben való részvételt és azt, hogy behatóan foglalkozzék az Izrael által megszállt Dél-Libanon helyzetével. Berri úgyvéli, a kormány összetétele és kinevezése ellentétes a Damasz- kuszban kötött előzetes megállapodásokkal. A hivatalos Szíria megelégedéssel fogadta a libanoni kormányalakítás hírét, és teljes támogatásáról biztosította a Karami vezette nemzeti egységkormányt, amelyben valamennyi libanoni fél részt vesz. Bejrútban arra számítanak, hogy Abdel Halim Haddam szíriai alelnök eredményes tárgyalásokat folytat a kedd óta Damasz- kuszban tartózkodó Nabih Berrivel és Valid Dzsum- blattal a Karami-kormány- ban való részvétel szükségességéről. Dzsumblatt több miniszterrel együtt tartózkodó álláspontra helyezkedett. Három miniszter távollétében tartotta meg első ülését szerdán a baabdai elnöki palotában Rasid Karami libanoni miniszterelnök újonnan kinevezett tíztagú nemzeti egységkormánva. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke és Nabih Berri, az Amal mozgalom vezetője az ülés időpontjában Damaszkuszban tartózkodott. Dzsumblatt még nem jutott végleges elhatározásra, Berri viszont ismételten visszautasította a neki felajánlott miniszteri tárcát. A harmadik hiányzó Abdallah Raszi belügyminiszter. Szliman Franzsije volt köztársasági elnök ve je volt. Reagan kínai útjának mérlege Az Egyesült Államok és Kína „képes békében egymás mellett élni”, megvan a „barátság”, és a „jelentékeny előrehaladás” lehetősége is, de az amerikai-kínai kapcsolatokban még mindig „alapvető nézeteltérések” vannak. Így összegezte pekingi tapasztalatait Ronald Reagan elnök, aki egyhetes kínai látogatása után kedden vissza, érkezett az Egyesült Államokba. Kijelentései az alaszkai Fairbanksban hangzottak el, ahol szerdán a Dél-Koreába utazó II. János Pál pápával találkozott. — Reagan nem ért el semmiféle áttörést — értékelte a látogatást kedden a The New York Times. A lap hírelemzője szerint a pekingi út egyetlen külpolitikai eredménye az a puszta tény volt, hogy „találkozott egymással Tokióban befejeződtek a tárgyalások a Japán Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői között. A konzultáción a felek megvitatták a két párt együttműködésének kérdését az atomháború elhárításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, valamint az atomfegyverek betiltásáért Raul Alfonsin argentin elnök kedden „párbeszédre és megbékélésre” szólította fel honfitársait az elnökké választása óta tartott első parlamenti ülésen. A szenátus és a képviselőház összevont ülése előtt elhangzott kétórás beszédében az elnök részletesen szólt azokról a gazdasági, politikai és társadalmi bajokról, amelyekkel balközép kormányának kell megküzdenie a múlt év december 10 óta. Emlékezetes, hogy ekkor ért véget Argentínában a több mint hétéves katonai uralom. „Az ország, mint akkor, jelenleg is a szakadék szélén áll” — jelentette ki az 56 az amerikai konzervativizmus vezetője és a kínai kommunista vezetés.” A lap mindamellett a Re- agan-látogatás belpolitikai eredményének tekinti, hogy Reagan, akit számos támadás ér a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok lerontása miatt, — úgymond — igazolta azt a képességét, hogy tud bánni a másik kommunista hatalommal. A The Christian Science Monitor szerint Ivan Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes pekingi látogatása túl gyorsan követi az elnöki látogatást ahhoz, hogy az időzítést véletlennek lehessen tekinteni. Reagan szovjeteL lenes megnyilatkozásai — minthogy a kínai sajtó és a televízió nem közölte ezeket — el sem jutottak azokhoz, akiknek szánták. és megsemmisítéséért vívott harcban. Mint az Akahata, a JKP központi lapja szerdán beszámolt róla, a felek hasznos véleménycserét tartottak, s megállapodtak abban, hogy a két párt képviselői a közeljövőben Moszkvában folytatják megbeszéléseiket. éves államfő. Argentina külföldi adósságai 43,6 milliárd dollárra rúgnak, az infláció üteme pedig évi 480 százalék. A helyzet orvoslására néhány napon belül Argentína külföldi pénzintézetekhez és a Nemzetközi Valutaalaphoz kíván fordulni az ország külföldi adósságainak átütemezése érdekében. A Falkland (Malvin)-szigetekről szólva Alfonsin Argentina „határozott” álláspontjának adott hangot a szigetcsoport britektől való visszaszerzése értelmében. Ám az csak békés eszközökkel történhet — mondta az argentin elnök. Elhunyt Barabás Tibor Barabás Tibor Kossuth-dí- jas és József Attila-díjas író, a Szocialista Hazáért és a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetettje, aki 1930 óta a párt tagja, hosz- szan tartó betegség után, életének 73. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Contadoratalálkozó Több fontos megállapodás született a közép-amerikai válság politikai rendezését szolgáló tárgyalásokon, de a Panamavárosban kedden befejeződött tanácskozáson a térség országainak külügyminiszterei a legfontosabban nem tudtak megállapodni: nem sikerült kidolgozni egy regionális békszerződés általános kereteit. Hatodik alkalommal találkozott a panamai fővárosban Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador külügyminisztere, hogy az úgynevezett Contadora-csoport (Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela) külügyminisztereinek közvetítésével megoldást találjon Közép-Amerika egyre súlyosabb válságára. A mostani tanácskozás konkrét eredménye az, hogy megvitatták és elfogadták a térség politikai, biztonsági, valamint társadalmi-gazdasági kérdéseivel foglalkozó közös bizottságok javaslatait. A biztonsági intézkedések között különösen fontos a külföldi katonai támaszpontok létrehozásának és a külföldi katonai beavatkozás más formáinak megtiltása. Megegyezés született arról, hogy egyik ország sem engedélyezi, hogy területén más államok kormányainak megdöntésére szervezkedő fegyveres csoportok tevékenykedjenek. A közép-amerikai országok egyetértenek abban, hogy ki kell vonni a térségből a külföldi katonai tanácsadókat, de ellentétek vannak közöttük a kivőhás gyakorlati kérdéseit illetően. Japán-szovjet párttalálkozó Az argentin elnök parlamenti beszéde PANORÁMA Kádár János találkozója külföldi szakszervezeti vezetőkkel BUDAPEST Szerdán az Országházban Sarlós István miniszterelnökhelyettesnek, az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének vezetésével megalakult az 1985-ös Nemzetközi Ifjúsági Év Magyar Nemzeti Bizottsága. * A Nemzetközi Kulturális Intézet meghívására szerda délután — a Lengyelországban és az NDK-ban tett látogatását követően — hazánkba érkezett a Kínai Külföldi kapcsolatok ápolására alakult Társaság delegációja Vang Ping-nan-nak, a Társaság elnökének vezetésével. * A béke ügyét, a világ jóakaraté embereinek összefogását, a népek, a vallásos emberek egymáshoz közeledését kívánja szolgálni a Lutheránus Világszövetség a közelgő . világgyűlésével, amely első alkalommal lesz szocialista országban: Budapesten, július 22. és augusztus 5. között. E törekvéseket hangsúlyozta budapesti sajtókonferenciáján szerdán dr. Carl Mau, a világszövetség főtitkára. A világgyűléshez szervesen kapcsolódó lutheránus ifjúsági találkozó programjáról a svéd Sam Dahlgren, a Lutheránus Világszövetség európai titkára adott tájékoztatást. WASHINGTON Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának munkacsoportja New Yorkban megvitatta a magyar kormány jelentését a gazdasági, szociális és kulturális egyezség-okmány végrehajtásáról. Rácz Pál állandó ENSZ-kép- viselő a jelentés bevezetése és a szakértők kérdéseire adott válaszai kapcsán ismertette a munkához való jog, a szakszervezetek számára biztosított jogok érvényesülését, a társadalombiztosítás terén elért eredményeinket, valamint a szocialista, illetve az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó törekvéseinket. A munkacsonort tagjai elismeréssel nyilatkoztak eredményeinkről és a jelentést elfogadták. SANTIAGO DE CHILE A katonai rendszer elleni tömegtüntetéssel emlékeztek meg Chilében a munka ünnepéről. Santiagóban 250 ezren vettek részt a tíz év óta először engedélyezett felvonuláson. A rendőrség brutális fellépése következtében mintegy százan megsebesültek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a Felvonulási téren találkozott a Szakszervezeti Világszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Kádár János bevezetőben szólt arról, hogy a magyar nép a nemzetközi szolidaritás e nagy ünnepén hitet tesz céljai mellett. Mint mondta: — Mi a békéért harcolunk, a népek szabad fejlődéséért, a társadalmi haladásért, a szocalizmus- ért. Szolidaritást tanúsítunk minden haladó emberrel a világon, éljen bármely földrészen, bármely országban. A Központi Bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket és mindazokat a népeket, haladó mozgalmakat, akiket képviselnek. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a népek meg tudják védeni békéjüket, és a szabadság, a társadalmi haladás ügye győzni fog. — Mi ebben hiszünk, ezért küzdünk és ennek valóra váltását kívánjuk — mondotta végezetül Kádár János. (MTI) Reagan és Kína Szerda esti kommentárunk: Ronald Reagan hazatért Kínából és a világsajtóban megkezdődött az utazás elemzése. Mielőtt az elnök elhagyta Pekinget, szám szerint öt kínai—amerikai dokumentumot írt alá. A szám azonban megtévesztő. Az olyian jelentéktelenebb kérdések mint a kettős adózás mellett, volt ugyan két valóban lényeges pont (együttműködés az atomenergia területén, valamint a műszaki-tudományos információk cseréje). Útja utolsó állomásán. Sanghajban az Egyesült Államok elnöke aligha véletlenül fogalmazott így: „Van néhány fontos kérdés, amelyben egyetértünk...” A legtekintélyesebb amerikai napilap, a New York Times ki is mondja a lényeget: „Reagan nem ért el semmiféle áttörést”. Egyetlen amerikai kommentátor sem hagy kétséget afelől, mi lett volna Reagan számára ez az áttörés: a két nagy ország hetvenes évekbeli kapcsolatának stratégiai lényegét, a közös szovjetéllenes fellépést szerette volna látványosan konzerválni és kiterjeszteni. Ebből nem lett semmi és hogy így történt, az nem az amerikai elnökön múlott. A Fehér Ház már Reagan útja alaltt hivatalosan is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az elnök beszédeiből a kínai sajtó és televízió rendre kihagyta a legélesebb szovjetellenes tirádákat. Erre az utazást higgadt — röviden elemző TASZSZ szovjet hírügynökség is felfigyelt és megállapította: „Reagan... olyan messze imént el, hogy leghevesebb kijelentéseit a kínai fél kénytelen volt kihagyni a televízió és a tömeg- tájékoztató eszközök híreiből.” A jelenlegi utazás bebizonyította, hogy a mai Kína amerikai szempontból nem minden vonatkozásban azonos a hetvenes évek Kínájával. Peking ma nem akar egyértelműen lecsatlakozni senki mellé, saját mozgásterének bővítésén munkálkodik. Ugyanakkor hiba lenne az utazásnak csak ezt az oldalát látni. Ázsiai viszonylatban Afganisztán, Kambodzsa ügye. sőt az elnök ottléte alatt iis folytatódó Vietnam- ellenes fegyveres támadások ezt bizonyítják). Péking a közös érdekéknek meglehetősen tág teret adott, hiszen például a jelentések szerint Teng Hsziao-ping elismerően szólt a nyilvánvalóan Moszkvával szembeni „elrettentést szolgáló erők sziTárdulásáról”. Amerikai részről gondosan ügyeltek arra. hogy bizonyos folyamatosságot érzékeltessenek a kapcsolatokban, amelyek egyébként Ronald Reagannek nem utolsósorban belpolitikai (választási) okokból igen fontosak: május 11-én Kirkpatrick asszony amerikai ENSZ-fődelegátus utazik Pékíngbe, júniusban pedig ia kínai honvédelmi miniszter Washingtonba. De az amerikai sajtó is óv attól, hogy ezekből az utazásokból túl. zott következtetéseket vonjanak le. A Christian Science Monitor például arra emlékeztet, hogy Reagan látogatását gyorsan követi Ivan Arhipov szovjet miinliszterelnők-helyettes pe. king! utazása. HARMAT ENDRE Yeddei javaslatai a csádi megbékélésre Gukuni Veddei, a csádi ideiglenes nemzeti egységkormány elnöke a líbiai Tri- poliban kedden közölte, hogy a nemzeti megbékélés érdekében kész „visszavonulni”, azaz lemondani az ország vezetésére támasztott igényéről. Ezzel járulna hozzá a patthelyzet feloldásához és egyfajta „közbülső megoldáshoz”, amely azt jelentené, hogy a rendezés révén sem ő, sem Hisszén Habré, az Afrikai Egységszervezet által elismert államfő nem gyakorolhatná a hatalmat, hanem egy harmadik személy vezetése alatt állítanák helyre a nemzeti egységet. A két szembenálló csádi fél egyike sem tarthatja meg a teljes hatalmat, s elképzelhetetlen, hogy akár a nemzeti egységkormány, akár a Hisszén Habré vezette, francia erővel hatalmon tartott kormány .beolvadjon a másik szervezetbe — mondta az AFP-nek adott interjúban. Veddei közölte, hogy kész részt venni egy csádi értekezleten, amelyen minden irányzat képviseltetné magát. Egyetlen feltétele, hogy a tanácskozást az Afrikai Egységszervezet elnökének védnöksége alatt tartsák meg. Követelte a külföldi csapatok, vagyis a francia és zaire-i egységek távozását Csádból. Ami a líbiaiakat illeti, „ha vannak ott ilyenek”, azok távozására ezzel egyidejűleg kerül sor — mondta. Kadhafi líbiai vezető hétfői nyilatkozatában már kijelentette: „készek megszüntetni Líbia csádi jelenlétét, hogy a francia kormánynak ne legyen többé ürügye katonái bevetésére”. Franciaországban nagy érdeklődést keltett Moamer el- Kadhafinak a francia televízió számára adott nyilatkozata, amelyben a líbiai államfő a csádi probléma politikai megoldását javasolta s a francia csapatok visszavonására szólította fel a párizsi kormányt. Kadhafi leszögezte: „Ha a líbiai jelenlétet ürügyként használják fel a francia erőknek Csádban való tartására, kijelenthetem, készek vagyunk annak megszüntetésére.” Kadhafi nyilatkozatában rámutatott, hogy Hisszén Habré személye a csádi probléma békés megoldásának legfőbb akadálya, mert makacsul elutasít minden kompromisszumos javaslatot, míg Gukuni Veddei kész lenne engedmények tételére. Ciprus a BI összehívását kérte A ciprusi kormány kérésére várhatólag ma összeül a Biztonsági Tanács a szigetor. szágban kialakult helyzet megvitatására. Kiprianu ciprusi elnök azt szeretné elérni, hogy a BT rendeljen el világméretű szankciókat Törökország ellen. A ciprusi kormány hétfőn azért kérte a BT összehívását, mert Törökország és a novemberben egyoldalúan kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaság nagyköveteket cserélt, és ez súlyosan sérti az ENSZ korábbi határozatait, veszélyes helyzetet teremt a szigetországban. A Biztonsági Tanács annakidején élesen elítélte a szakadár állam kikiáltását. Mint a ciprusi kormány miniszteri rangú szóvivője elmondta, világméretű szankciókkal szeretnék kikényszeríttetni a szigetország északi részét tíz éve megszállva tartó török csapatok távozását és a szakadár köztársaságnak nyújtott ankarai támogatás megszüntetését. Ciprus azon. ban reálisan számol azzal is, hogy az Egyesült Államok a BT-ben megakadályozza egy szankciókat tartalmazó határozat elfogadását.
