Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
1984. április 17. f tOlM \ NÉPÚJSÁG 3 Romlott a pénzügyi fegyelem Mit kínál a kereskedelem? Szabálytalankodó vállalatok „Az előző esztendeihez képest romlott a pénzügyi fegyelem” — állapítja meg évről évre a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának ellenőrzését összegező jelentés, amely az idén márciusban is a kormány ülésének napirendjére került. A bizonyítvány ezúttal sem volt jobb a korábbinál. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága 1983-ban összesen 3220 vállalat és szövetkezet házatá- ján vizsgálódott, és ellenőrizte — teljes körűen — az 1981. és 1982. évi gazdálkodás szabályszerűségét. Az ellenőrzések 81,7 százalékát jegyzőkönyv felvétele követ- te. Erre akkor van szükség, ha a revizorok lényeges hibát, mulasztást, szabálytalanságot tapasztalnak. Kétségtelen: a gazdálkodók helyzetét nem javítják a gyakori szabályozó-módosítások: a sűrű változtatások időszakában gvakrabban vétenek. Ugyanakkor az is előfordul, hogy némelyik cég a szigorú gazdasági feltételeket ügyeskedéssel, számviteli manőverezéssel igyekszik kivédeni. PÉNZÜGYI MANŐVEREK A főigazgatóság szakemberei emellett úgy vélik: a pénzügyi fegyelem rosszabbodásához hozzájárult az is, hogy változatlanul nem kielégítő a pénzügyi-számviteli munkakörben dolgozók munkájának megbecsülése. Mindez fokozza a fluktuációt (és ezáltal a szakértelem csökkenését), valamint a létszámhiányt, ami viszont kapkodáshoz, pontatlansághoz vezethet. Sok nehézséget okoz az is, hogy a belső ellenőrök megbecsülése sem megfelelő, különösen a szövetkezeti szektorban hagy sok kívánnivalót maga után. Erre utal, hogy olykor nem helyesbítik az önrevízióval feltárt szabálytalanságot. Inkább a hatósági ellenőrzés és a bírság kockázatát vállalják. Az ellenőrzések gyakori számszerű pontatlanságot (az 1981. évinél 16 százalékkal többet) tapasztaltak a vállalati eredmények kiszámításánál. A pontatlanság csaknem fele a költségvetési kapcsolatokat is érintette. A küAprilislban zajlik országszerte a kollektív szerződések vitája, melynek során a vállalati vezetőik beszámolnak a szerződésekben foglaltak múlt évi teljesítéséről, s megvitatják a dolgozókkal, hogy 1984-re milyen módosítások szükségesek. Az Állami Dér- és Munkaügyi Hivataliban rámutattak, hogy a vállalati munka új feltételei és az időközben megjelent jogszabályok lényegében mindenütt szükségessé teszik az öt évre szóló kollektív szerződésék módosítását. Sokhelyütt azonban nem elég csak azokat a pontokat módosítani, amelyeknek szaibá. lyai a múlt évben változtak, hanem érdemes teljes egészében felülvizsgálni a kollektív szerződést. A tapasztalatok szerint ugyanis a vállalatok nagy részénél még mindig sok olyan rendeletet tartanak nyilván, melyek már régóta idejüket múlták. A megnövekedett vállalati önállóság lehetőséget ad arra, hogy rugalmasan gazdálkodjanak a munkaerővel, munkaidővel. így a berendezések jobb kihasználása érdekében vállalaton belül, akár üzemrészenként is egymástól eltérően állapíthatják meg a munkarendet, a műszakok számát, s ha a feladataik idényjellegűek, akkor ennek megfelelően akár hónapokra is eltérően szabályozhatják a napi munkaidőt. A több műszakos munkarend anyagi ösztönzé. lönböző adóhiányok aránya 64 százalékos volt. A revizorok arra is fényt derítettek, hogy mind több gazdálkodó próbálkozik pénzügyi manőverekkel kimélni fejlesztési alapját. Ilyen szabálytalan elszámolásokat tapasztaltak például a Május 1. Ruhagyárban, a Metri- pond Mérleggyárban, a Magyar Kábel Művekben, a Borsodi Vendéglátó Vállalatnál, a Dunavecsei Fémipari Vállalatnál, a Jászberényi Apritógépgyárnál, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, valamint az áfészek 60 százalékánál. Gyakoribbá váltak a különböző adók (munkadíj-, részesedési, bérfejlesztési adók) téves számításai. Az e tekintetben is hosszú lajstromban egyebek között a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága, a Veszprém megyei ÁÉV, a Péti Nitrogénművek, a Labor Műszeripari Művek, a Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat, a Vasvill Kereskedelmi Vállalat és a duna- földvári Alkotmány Mgtsz található. TÖBB BÍRSÁG Növekedett a szabálytalanul, vagy vitatható módon szerzett személyi jövedelmek és más előnyök aránya. A főigazgatóság ebben a témakörben 263 gazdálkodónál végzett vizsgálatot, és a revizorok 154 helyen tártak fel szabálytalanságokat. A hibák száma ennél is több, egy-egy gazdálkodóra ugyanis átlagosan két kifogásolható jelenség jutott, de olyan szervezet is akadt, ahol 4— 6 féle szabálytalanságot is vétettek. Az e tekintetben sokat szabálytalankodók között volt: a mátraballai Üj Barázda, a hernádkércsi Béke. a makói József Attila, a drávaszabolcsi Dózsa Mgtsz, a pécsi Szikra Nyomda és így tovább. Gyakori szabálytalanság volt, hogy jogtalanul fizettek térítési díjat a személyi tulajdonban lévő gépkocsira, szabálytalanul létesítettek másod- és mellékállásokat, vállalati pénzeket magáncélra használtak. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az is gyakran előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői jogtalan előnyt biztosísére a vállalatok az idei évtől központi támogatást is kaphatnak a műszakipótlék emeléséhez. Ennek mértékét és az érintett munkaköröket a kollektív szerződéseikben kell rögzíteni. Az év elején változtak a dolgozók besorolási kategóriái, valamint bértételeik alsó és felső határai is, ezit a kollektív szerződéseken is át kell vezetni. A dolgozók új besorolásánál a munka feltételei mellett azt is figyelembe vehetik, hogy milyenek a szakképzettségi köve. telményék, s tisztázhatják azt a sokhelyütt régóta vitatott kérdést, hogy a különféle tanfolyamok közül melyeket ismerik el a vállalatnál, mint szakmai képesítést. A vállalatok többségénél ma már teljesítményibérben dolgoznak a fizikai munkások, akiknek jogos kérése, hogy a mennyiség .mellett munkájuk minőségét is vegyék figyelembe. Az ilyesfajta bérezés feltételeit szintén a kollektív szerződéseknek kell tartalmaznia. A megfelelő szakember- utánpótlás minden vállalat érdeke, ezért arról is dönthetnek a kollektív szerződésekben, hogy nagyobb kezdő- fizetést adnak annak a fiatalnak, aki kiemelkedő eredménnyel végezte tanulmányait. A kollektív szerződések az idén már új módon intézkednek a vállalati kitüntetésekről is. tottak a vgmk-knak és a szakcsoportoknak. A szabálytalanul szerzett jövedelmekkel kapcsolatban az elemzések megállapítják: nagy részük, megfelelő vezetői magatartással kizárható, vagy kiküszöbölhető lett volna. Mindezt bizonyítja, hogy a feltárt esetek csaknem kilencven százaléka mögött a vezetők elnéző magatartása, az ellenőrzés elmulasztása rejlett. A szabálytalanságok következménnyel járnak: az utóbbi időszakban növekedett a vállalatok által kifizetett bírságok összege és a személyes felelősségre vonás. 1983-ban a gazdálkodókra összesen 1 milliárd forintot (az 1981. évihez képest 44 százalékkal többet) róttak ki. A visszaesőknek (a vizsgált időszakban 324 volt az ismétlődően hibát vétők száma) az átlagosnál jóval nagyobb bírságot kellett fizetniük. NÖVEKVŐ SZIGOR Több a személyes felelősségre vonás is: A főigazgatóság saját hatáskörében 1981-hez képest tavaly 20 százalékkal több szabálysértési eljárást indított. Emellett más hatóság (elsősorban a kereskedelemben) 55 alkalommal kezdeményezett szabálysértési eljárást. Az ellenőrzési szervezet 133 alkalommal kezdeményezett munkajogi felelősségre vonást, és a befejezett esetek 85 százaléka zárult fegyelmivel. Bűncselekmény alapos gyanúja, a társadalmi vagyon elleni vétség, adócsalás és más súlyos mulasztások miatt nyolc esetben tett feljelentést a szervezet, emellett négy alkalommal gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a kormány a közelmúltban megtartott ülésén megállapította: a fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt veszteségek érik a népgazdaságot. A kormány kötelezte az irányító szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok sértőinek felelősségre vonására. Molnár Patrícia Távközlési konferencia Kétnapos országos ifjúsági-tudományos konferencia kezdődött „Hírközlő rendszerek és berendezések” címmel hétfőn a Távközlési Kutató Intézetben. A tanácskozást a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa kezdeményezésére, az országos középtávú kutatási-fejlesztési 'tervhez kapcsolódóan a Távközlési Kutató Intézet KISZ-szerve. zete és a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezete a Híradástechnikai Tudományos Egyesület bevonásával második alkalommal rendezi meg. A konferencián híradástechnikával foglalkozó ipari, kutató-fejlesztő és oktatási bázisok fiatal szakemberei szakterületük jelenéről és jövőjéről alkotott elképztléseiket, kutatási programjaikat, eredményeiket ismertetik. A konferenciai célja a szakmai információk kölcsönös cseréje mellett az, hogy lehetőséget adjanak e szakembereknek a tudományos pályán való elindulásra, publikálásra, előadói készségük fejlesztésére. A irészltvevők három szekcióiban, több mint 60 előadást hallgatnak meg. Kiemelt témaként szerepel a ráddahírközlő és mikrohullámú rendszerek tervezés 3, gyártása és méréstechnikája: valamint az átviteli és kapcsolástechnikai áramkörök és berendezések fejlesztése. A kollektív szerződések vitája Sárga címkés ételek Bencze Istvánné közel ötven termékből tud kínálni a vevőknek Az elmúlt hét végén is vétettem orvosunk tanácsa ellen, nem fogadtam meg a különféle, egészségre nevelő társadalmi és hivatalos szervek ajánlásait. Azaz nem étkeztem egészségesen. Azaz nem hagytam fel öt évtizedes táplálkozási gyakorlatommal. Bőséges volt a szombati reggeli, az ebéd, még a vacsora is. A vasárnap ugyan higgadtabban kezdődött, mert zsírban sült pirítós kenyér teával volt a menü. Az első. Mert ki tud ellentállni a most megkezdett füstölt szalonnának, amelyben két sávban is húsréteg húzódik és a kertben már zöldell a vöröshagyma, amely tudvalévő éppoly fontos kísérő a szalonnához, mint külföldi magas rangú vendégekhez a szirénázó rendőrautó. Hát, ha már vétettem, legyen úgy. Am feljogosít e vétség ellenére mégis a hivatás, hogy legalább másokat óvjak a túltáplálkozástól, hogy amikor kórházba kerülünk, ne azt írják a lázlapunkra, hogy túltáplált. Éppen ezért ildomos, hogy az ember kissé jobban körülnézzen a boltokban, mit kínálnak azoknak, akik nem magyarosan, hanem köny- nyebben akarnak étkezni. Mondjuk vajjal habart zöld- borsókonzervet, egy szál virslivel. Netán édességet keresnek, amely ugyancsak sárga címkével jelölt, mint általában a fogyókúrázóknak, diétázóknak ajánlott. Mint a jó magyar, három szekszárdi élelmiszerüzletben jártam, legyen így az igazság teljes. Skála, 25-ös Népbolt, Bartina. E három üzlet a legnagyobbak között van. Szóval e három üzletben a fogyókúrázóknak, diétázóknak kínált áruk választéka nem nagy. Van befőtt, a dunakeszi konzervgyárból, vegyes is, almából készített úgyszintén. Mindegyik friss — nagy a forgalom ezekből, nem ér rá a gondolán megöregedni. És ízletes, nem érződik rajta a vegyszer, amely tartósítja. Az édesítőszerek választéka szegényes. Leginkább nyugati importból származik, az NSZK meg Svájc a fő szállító, de van magyar gyártmányú is, amely szegényesebb csomagolásban, negyedannyi áron kapható, mint a nyugatiak. A lekvárok. Apró dobozkába, műanyagba csomagolva, a választék kitűnő. Ám az árak is figyelemre méltóak. Egy-egy kis dobozban 30 —80 gramm lekvár fér, éppen két sovány palacsintába elegendő. A lisztek. Köztudomású, egyre több olyan ember van, aki érzékeny a különféle búzakészítményekre, lisztre, grízre. S ezért találta ki az ipar a kukoricalisztet, a rozslisztet, a rizs helyett az árpagyöngyöt. Ezekből lehet könnyű ételeket készíteni. A süteményekről. Pontosan egy éve nagy bemutatót tartottak a fővárosban. Fogyókúrázóknak való ételeket tálaltak e bemutató vitrinekbe, majd az újságírók asztalára . Elképesztő választékot találtunk. A Rákóczi termelőszövetkezet, a Budapesti Csokoládégyár, a Fővárosi Vendéglátóipari Vállalat megközelítően százféle süteményt, krémest, szárazát, ropogósát, puhát, teához, tejhez valót, étkezés utánra, uzsonnára, értekezletre valót. Mind ízletes, finom volt. Egyikhez sem használtak répacukrot. S nem lehetett különbséget tenni a hagyományos cukrászati sütemények és a diétások között. Két hét múltán ismét a fővárosban jártam azokban az üzletekben, amelyeket árusításra kijelöltek. A termékek tized- részét, ha meg tudtam volna vásárolni. A csokoládék. A Diósgyőri Csokoládégyár áttörte a magyar édesipar betonfalát. Kitűnő minőségű áruval, sárga címkéssel látja el a fogyókúrázókat, diétázókat. A termékek három-öt ízzel készülnek, legalábbis én eddig ilyenekkel találkoztam. Természetesen van nyugati import csokoládé is. Az NSZK- ból hoznak be rendszeresen, volt rá példa azonban, hogy a szavatossági idő lejárta miatt az árut leértékelték. Tekintélyes mennyiségű finn édességet például állati eledelnek adtak el — a szavatossági idő felülvizsgálata nemcsak a kalóriaszegény ételeknél volna indokolt, hanem más termékeknél is. Azonban jobban tesszük, ha az általános tapasztalatok összegezése után megkérdezzük a kereskedőket. A Fü- szért szekszárdi csoportvezetője, Bencze Istvánná azzal kezdi, hogy az élelmiszer összforgalmúknak 3—4 százalékát teszi ki évente a kalóriaszegény ételek árusítása. Főleg a szövetkezeti és Népbolt ABC áruházak a vevőik, a maszekok nem viszik a drága árut. A vevőkör a megyében évek óta kialakult, újak általában akkor jelentkeznek sárga címkés áruért, ha meghallják, hogy menynyire finom egyik-másik termék — és a nők közül azok, akik a molettség határán vannak. Főleg a szörpöket vásárolják. A forgalom érdekes módon alakult az elmúlt évben, Horváth János, a Füszért fiókigazgatója mondotta: — Forgalmunk tavaly tőkés importból származó kakaóból, csokiból, cukorkából, dobozos áruból 162 ezer forint volt, az idén 200 ezret tervezünk. A hasonló hazai termékek forgalma tavaly 722 ezer forint volt, ez évben 760 ezer körül alakul. A diabetikus befőttekből kiszállítottak a kiskereskedelmi hálózatba 265 ezer forint értékűt. A készételekből már gyengébb a választék, van egy káposztafőzelék, meg egy húsgom- bócos étel, ez utóbbi sószegény, rajtunk marad majd az egész készlet, aki egyszer vesz belőle, az többet aligha. Az édesítő szerek éves forgalma általában negyed- millió forintot ér. A szekszárdi, általában a hazai üzleteket befőttel, dzsemmel, itallal a Dunakeszi Konzervgyár látja el, Nagyhalásziból cukorkát küldenek, a dombóvári áfész üzeméből Emese néven kukoricás teasüteményeket és liszteket is forgalmaznak. Üjabban felkapott áru a díszdoboz, a hazai is ízletes árut tartalmaz, azonban, aki „ad magára”, az a franciát vásárolja. Tavaly a magyar termékből talán kétezer csomaggal adtak el. A kalóriaszegény ételeket fogyasztók tábora, mint Ben- czéné mondta, alig-alig növekszik. Oka ennek nyersanyaghiány, a csomagolóeszközök gyenge minősége, és egyes termékekből a túlkínálat, másokból pedig az egyenetlen szállítás. Késik például az Arola, az őszibarack, a cseresznye, a körte, az alma és a szilvabefőtt. A meggy megérkezett. Az időszakos ellátásnak a szavatossági idő rövidsége is oka. Ügy gondolom, a kalóriaszegény, diétás termékekről és diabetikus, betegeknek való ételekről még tudnánk sokat mondani' de azt javaslom, hogy keressük az üzletekben az árut, a sárga címkését, meg a más jelűt is. És ha nő a kereslet, a nagykerek tudnak rendelni, a gyárak hajlandók termelni. A szekszárdi Skála Áruház gondoláján jó a választék PÁLKOVÁCSJENŐ Fotó: Gk.
