Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

1984. április 8. •'touo'n _ a "rslÉPÜJSAG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e központi fűtés és központi antenna? Szekszárdon, a Tartsay la­kótelep 7—9. szám alatt 24 család lakik egy bérházban. A lakók kifogásolják, hogy ezzel a bérházzal nem törő­dik senki. Nincs se központi antennájuk, se központi fű­tésük, pedig mindkettő jó lenne. Azt kérdezik: beveze- tik-e hozzájuk a központi fűtést, vagy a földgázt és számíthatnak-e arra, hogy bérházukba is beszerelik a központi tévéantennát? A kérdésekre Orbán György, a Szekszárdi Város­gazdálkodási Vállalat igaz­gatója válaszolt. — Az épület távfűtésre kötését a műszaki adottsá­gok — távvezeték hiánya — nem teszik lehetővé. A városi gázvezeték-hálózat ki­építésétől függően a gázfű­tésre való áttérés megvaló­sítható. Ennek időpontja ma még nem határozható meg. Válalatunk a fűtéskor­szerűsítést itt nem tervezi. — Az állami lakóépülete­ken végezhető munkák körét jogszabály határozza meg. Az olyan épületen, amelyen a kivitelezéskor nem volt közös antenna, ott csak a fel­újítással egyidejűleg lehet ilyent létesíteni. A Tartsay ltp. 7—9. számú épület fel­újítását nem tervezzük, mi­vel a városi tanács határo­zata 1985. évre eladásra ki­jelölte. Amennyiben a bér­lők a vételi lehetőséggel nem kívánnak élni, az 1986—90- es években az épületen a szükséges részleges felújí­tást, vagy nagyobb karban­tartást elvégezzük. A mun­kák kapcsán, az akkori mű­szaki és pénzügyi feltételek függvényében kerülhet sor az épületnek a lakótelep an­tennahálózatára történő rá­kötésére. Pecsétfoltok a nadrágon Ami azt illeti, nem csoda, ha elfogyott Pápai Károly, Szekszárd, Wosinsky lakóte­Telefonszámunk: 16-211 lep 11. szám alatti olvasónk türelme, aki a következőket írta szerkesztőségünknek: „1983. október 6-án a szek­szárdi Patyolatnak vegytisz- tításra adtam sötétkék ter- liszter nadrágomat. Két hét múlva úgy akarták vissza­adni, hogy a nadrág egyik szárán négy-öt tízforintos nagyságú élénkzöld folt volt. Ezért én nem vettem át. Azóta többször visszaküldték a telepre, majd onnan visz- szahozták anélkül, hogy a pecséteket kiszedték volna. Legutóbb decemberben lát­tam a nadrágomat változat­lan állapotban. Azóta hite­getnek: .Majd csinálunk va­lamit.’ Kérem, segítsenek!” Gál Istvánné, a Tolna me­gyei Textiltisztító és Ruhá­zati Vállalat igazgatója vá­laszolt a kérdésre: — Tisztítás után visszáru­ként 1983. XI. 15-én került vissza először a nadrág az üzembe, mivel Pápai Károly a foltok miatt nem vette át. 1983. december 9-én küldtük ismét a felvevőhelyre. 1984. februárjában jelentkezett Pápai Károly a központi üzemben és kérdezte: mi lesz a nadrágjával. Ekkor tudtuk meg, hogy ismét nem vette át. A foltok vállala­tunknál nem kerülhettek a nadrágba, mert az anyaga van kimarva, elvékonyodva. Ezek után a nadrágot a fel­vevőhelyről bekértük , és március 9-én a kártérítési eljárást lefolytattuk, Pápai Károlynak a kártérítési ösz- szeget átutaltuk. — A vállalónő ellen eljá­rást indítottunk a helytelen vállalás miatt és azért, mert a reklamációt nem továbbí­totta hozzánk. Hirdetés helyett — plakát Pávkovits Andrásné, Báta, Vágóhíd u. 934. szám alatti olvasónk tette fel a kérdést: „Miért nem jelenik meg már régóta — nem tudom mióta — a szekszárdi és pár vidéki város mozijainak mű­sora, netán a színházé is? Hat éve vagyok gyesen, most már elmehetnék néha hét végén Szekszárdra egy mo­ziba vagy színházba, de saj­nos a műsort nem tudjuk. Emlékszem, régebben közöl­ték a moziműsort. Miért szüntették meg? Szerintem sok ember örülne, ha tájé­koztatást kapna a városi kulturális műsorokról.” A kérdésre Harmat Jó­zseftől, a Tolna megyéi Mozi­üzemi Vállalat igazgatójától kértünk választ. — A levélíró észrevételé­vel egyetértek — kezdte nyi­latkozatát. — Reális igény, hogy időközönként szívesen járna Szekszárdra egy-egy filmet megnézni. Az újság­ban való moziműsor-hirde­tést gazdasági nehézségek miatt ideiglenesen megszün­tetni kényszerültünk. Való­színűnek tartom, hogy ez az igény mások részéről is fel­merült, ezért felhívtam a szekszárdi mozi üzemigazga­tójának figyelmét, hogy a városkörnyéki települések mozijainak küldjön havonta moziműsort ismertető plaká­tot és műsornaptárt. Ebben a következő községek érin­tettek: Öcsény, Decs, Sárpi­lis, Várdomb, Bátaszék, Bá­ta, Alsónána, Mórágy, Szál­ka, Kakasd, Sióagárd, Zom­ba, Harc, Mözs, Tolna. Hogyan örökölhet az unoka? A végrendelettel már fog­lalkoztunk lapunkban. Erre hivatkozva írt egy olvasónk — teljes névvel és címmel — és azt kérdezte: hogyan tud­ná csak az unokájára hagyni a házát? Levélírónk fia meg­halt. Egy ötéves kisgyereke maradt, akit az édesanyja gondoz. Levélírónk a kis uno­káját csak az óvodában lát­hatja: „Hogyan lehet végren­deletet írni úgy, hogy az anyát, mint a kiskorú gyám­ját teljes joggal kizárjam az örökségből, ö szeretné azt a házat, ami az én tulajdonom, megkaparintani...’ A kérdésre dr. Deák Kon­tódtól kértünk választ: — Az olvasó levele szerint a fia meghalt, ő tehát az öröklésből kiesett, helyén az ő gyermeke, tehát olvasónk unokája örököl. A menye — a fentiekre figyelemmel — olvasónk hagyatékából nem örököl, őt külön kizárni az öröklésből nem szükséges. Ha elhalt fián kívül nincs más örökös, akkor nem szükséges végrendeletet készítenie, hi­szen egyedül az unokája lesz, aki a hagyatékot, adott eset­ben a szóban forgó házat, a törvényes öröklés rendje sze­rint fogja megörökölni. — Családjogi törvényünk szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyám­ság alatt áll. Olvasónk uno- káia nem gyámság, hanem szülői felügyelet alatt van. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, ne­velésének, vagyona kezelésé­nek, valamint törvényes kép­viseletének jogát és köteles­ségét foglalja magában. Nem tartozik a szülő kezelése alá a kiskorú gyermek olyan va­gyona, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhe­tik. Ha tehát olvasónk most ajándékozna valamilyen va­gyontárgyat az unokájának, kiköthetné, hogy ezt a va­gyontárgyat a menye nem ke­zelheti, ha azonban unokája a törvényes öröklés rendje szerint fogja megörökölni a szóban forgó lakóházat, akkor ezt a gyermek nagykorúságá­ig édesanyja fogja kezelni. — Minthogy olvasónk több körülményt nem írt meg, ja­vasoljuk, hogy a részünkről nem ismert körülményeket is elmondva, forduljon közjegy­zőhöz, aki szükség esetén a végrendeletet is elkészíti. Ml VÁLASZOLUNK A közterület-fel­ügyeletről szól a Minisztertanács 16/1984. (III. 18.) számú rendelete, amely szerint a köz­terület rendjének és tisztasá­gának fokozott védelme, el­lenőrzése érdekében városok­ban, illetőleg gyógy- és üdü­lőterületi településeken a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának előzetes egyetér­tésével a helyi tanács közte­rület-felügyeletet hozhat lét­re. A felügyelet megszervezé­sére és működésére irányel­vek jelennek meg. A rende­let 1984. április hó 1. napján lépett hatályba. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének 3/1984. (III. 18.) ÁH számú rendelke­zése a külkereskedelmi tevé­kenységre jogosult vállalatok árképzéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja, ki­mondja — többi között —, hogy a külkereskedelmi vál­lalat mely esetekben köteles árvetést készíteni s azt is, hogy a jogszabályban megje­lölt esetekben az árvetést 5 évig meg kell őrizni. A ren­delkezés a kihirdetése napján (1984. III. hó 18-án) lépett hatályba, az ott előírtakat a hatályba lépést követően ér­vényesítésre kerülő árrések tekintetében kell alkalmazni. A szabad árformába tarto­zó egyes árak (dijak) terve­zett emelésének előzetes be­jelentési kötelezettségéről szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 4/1984. III. 18.) ÁH számú rendelkezése, amelyből itt csupán annyit emelünk ki, hogy a nyereség mértékéhez kötött bejelentési kötelezett­ség nem vonatkozik a külke­reskedelmi árakhoz igazodó árképzés körébe tartozó ener­giahordozókra, ipari alap­anyagokra és félkésztermé­kekre, továbbá a külkereske­delmi árakhoz igazodó árkép­zés körébe vont feldolgozó- ipari vállalatokra. A fenti jogszabályok a Ma­gyar Közlöny idei 11. számá­ban olvashatók. Az Ipari Közlöny f. évi 3. számában jelent meg az ipa­ri miniszter 106/1984. IpM. számú utasítása a társa­dalmi tulajdon védelméről. Az utasítás megjelöli a társa­dalmi tulajdon védelmének célját, kimondja, hogy a társadalmi tulajdon védelme a vállalat minden dolgozójá­nak kötelessége, ugyanakkor a vállalat igazgatóját a társa­dalmi tulajdon védelméért fokozott felelősség terheli. Az igazgató idevonatkozó felada­tai között kiemeli a bűnüldö­zés társadalmi bázisának és a károkozások elhárításáért érzett felelősség erősítését, a társadalmi tulajdont károsító cselekmények elkövetését elősegítő feltételek felszámo­lását, a kár megelőzése érde­kében szükséges szervezeti, üzemrendészeti intézkedések megtételét, a társadalmi tu­lajdon védelmével kapcsola­tos utasítások kiadását és ezek végrehajtásának ellen­őrzését, a vállalat dolgozói­nak felvilágosítását, oktatá­sát a társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatos jogok­ról és kötelezettségekről, a társadalmi tulajdon védelme érdekében együttműködést a nyomozó hatóságokkal stb. Részletesen megjelöli az uta­sítás a vállalatok dolgozóinak idevonatkozó feladatait is, így — többek között — azt, hogy a dolgozók a társadalmi tulajdon védelme érdekében kötelesek a vállalat belső és külső ellenőrző szerveinek munkáját segíteni, a közvet­len felettesnek, vagy az arra kijelölt személynek jelenteni, ha tudomásukra jutott, hogy a társadalmi tulajdon elleni cselekmény elkövetése van előkészületben, illetve ilyen cselekményt követtek el. A vállalati igazgató az utasítás alapján 1984. június 30-ig kö­teles a vállalat társadalmi tu­lajdon védelméről szóló sza­bályzatát elkészíteni és a vál­lalati szervek illetékes veze­tői részére a dolgozókkal va­ló ismertetés céljából kiadni. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Munkaügyi Közlömy f. évi 3. számában megjelent, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociá­lis ellátásáról szóló jogszabá­lyok alkalmazásához adott irányelvre, amely irány­elv résaletesen megjelöli a munkáltatói rehabilitációs megbízott feladatait, az egészségügyi szervek közre­működését a foglalkozási re­habilitációban. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke lfédett növényeink Az ittír sfiArány Kora tavaszi növényeink egyik legritkább ékessége. Általában március közepén kezd virágozni, idén azonban a hosszú tél miatt fejlődé­sében kissé elmaradt. Nyu­gat-balkáni (illír) elterjedé- sű faj, innen kapta nevét. Magyarországon csupán egyetlen szigetszerű lelőhe­lye van Gyula jnál, ahol azonban tömegesen terem. Itt éri el elterjedésének leg­északibb határát. Legköze­lebb hazánktól délre, Jugo­szláviában fordul elő. Álta­lában a félnedves talajú gyertyános-tölgyesek képe­zik legfőbb termőhelyét, de behatolhat nedves patak menti égerligetekbe, sőt szá­razabb mikroklímájú cseres­tölgyesekbe is. Feltűnően szép élénklila virágai miatt korábban tömegesen ültet­ték át kertekbe. Szerencsére ma már különösebb veszély nem fenyegeti, mert termő­helyére csak igen nehezen megszerzhető engedéllyel le­het bejutni. Törvényerejű rendeletben megállapított eszmei értéke: 3000 Ft. A kakasmandinkó Ez a ritka, kedves kora tavaszi növény március első felében kezdi bontogatni vi­rágait. Idén a hosszúra nyúlt tél miatt kissé megkésve in­dult virágzásnak. Lila virá­gai a ciklámenre emlékez­tetnek, ezért többfelé, né­piesen „vadciklámen” néven ismerik, noha a két növény között még távolabbi rokon­ság sem áll fenn. Dél-eurázsiai elterjedésű faj. Hazánkban meglehető­ma már védettsége miatt szigorúan tilos. Törvényere- jú rendeletben megállapított eszmei értéke: 2000 Ft. A leánykökörcsin Kora tavaszi hírnökeink egyik legkedveltebb növé­nye. Virágzása általában március közepétől egy hóna­pon át tart, gyapjas-bozontos megjelenésével, kékeslila virágaival lenyűgöző lát­ványt nyújt. A dél-orosz pusztáktól Bajorországig terjedt el. Magyarországon a közép- hegységben szórványosan fordul elő, másutt azonban meglehetősen ritka. Megtalál­ható a Mecsek és a Villá­nyi-hegység meleg déli ol­dalainak néhány pontján, de itt-ott menedéket nyújtanak sen ritka, de szerencsére termőhelyein általában elég nagy egyedszámban él. Bel- ső-Somogy délkeleti részén és a zselici dombokon né­hány populációja ismert. Je­lezték a Szekszárd melletti nevezetes Sötétvölgyből is, de ez az előfordulás még megerősítésre szorul. Termő­helyein félnedves talajú, hű­vös mikroklímájú gyertyá­nos-tölgyesekben, ritkábban bükkösökben él. Feltűnő szépsége miatt ko­rábban virágárusok elősze­retettel ’szedték. Árusítása számára Dél-Dunántúl ho­mok- és löszrétjei is. Első- sősorban természetes erede­tű száraz gyepek növénye, de behatolhat ezen növény- társulásokkal közvetlenül érintkező bokoredőkbe is. Elbűvölő szépsége miatt állományait a virágárusok erősen megritkították, gyak­ran • tövestül vitték haza kertjeikbe. Szerencsére ma már védettséget élvez, ezért árusítása, pusztítása szigorú­an tilos. Törvényerejű rende­letben megállapított eszmei értéke: 2000 Ft. A tavaszi hérics Nevét Adoniszról, a férfi­szépség istenéről kapta (Ado­nis vernalis), ami eleve azt juttatja eszünkbe, hogy el­bűvölő külsejű növénnyel állunk szemben. Március második felében kezdi bon­togatni élénksárga, mintegy 5 cm átmérőjű virágait, s virágzása eltart egészen má­jus elejéig. Eurázsiái elterjedésű nö­vény. Magyarországon a középhegységben viszonylag gyakori, a többi tájegységen azonban egyre szórványo­sabban fordul elő. A Mecsek és a Villányi-hegység szá­raz déli oldalain találkozha­tunk vele, ahol a sziklafüves lejtők és a velük közvetlenül érintkező bokorerdők jelleg­zetes növénye. Dél-Dunántúl dombvidéki tájain elsősor­ban homok- és löszréteken él. Állományait a kirándulók ezrei és a gyógynövény­gyűjtők erősen megtizedel­ték, ezért is szorult védelem re. Törvényerejű rendelet ben megállapított eszmei ér téke: 500 Ft. Dr. Kevey Balázs —Futó Rita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom