Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
1984. április 8. NÉPÚJSÁG s Csak egy félórácska Amikor bevezették az általános szabad szombatot, az egyik külkereskedelmi vállalatunknál dolgozó barátnőm azon füstölgött, hogy ez így neki sehogyan sem jó. Igaz, hogy a szombat elvben „szabad”, de mivel a napi munkaidőt megfejelték a félórás ebédidővel, így naponta fél órával később ér haza, így minden házimunka a hét végére, szombatra torlódik. Most, miután az üzemek után a vállalatok is sorra áttérnek a negyvenórás munkahétre, gondoltam, náluk is változott a helyzet. A minap, amikor találkoztunk, megkérdeztem: „Átálltatok ti is a 40 órára?” Az igenlő válasz után örömmel mondtam: „No. akkor visszakaptad a fél órádat!” Mi az a fél óra?! — felelte, inkább kérdezte vissza kissé felcsattanó hangon. Próbáltam emlékeztetni: annak idején arra hivatkozott, hogy éppen emiatt a napi fél óra miatt telik munkával a szabad szombatja. Elcsendesedett, mint aki újdonságot hall: „Neked tényleg igazad van!” És hozzátette önkritikusan azt is, hogy ezzel eddig egyál. talán nem számolt, és változatlanul munkával zsúfoltak a szabad szombatjai. Talán nem is barátnőm az egyetlen, aki a házimunkája jobb megszervezésével köny- nyíthetne a saját helyzetén. Mi az a fél óra? Nagyon sok, ha jól kihasználjuk, és főleg, ha a család együtt használja ki. Igaz, itt a tavasz, szép az idő vágyunk a levegő után. Jól esik egy kicsit sétálni is alkonyat előtt. Talán még ez is belefér, ha jól beosztjuk az időnket. A héten egy hétköznap este elég az alapos nagy- takarításra, ha a házaspár, vagy ahol már nagyobb gyerekek vannak, a család együtt végzi a munkát. És közben még a mosógép is járhat. Sok családban hétfőn végzik ezt a nagyobb munkát, kedd este jut idő a vasalásra, a szerda, a csütörtök kissé lazább is lehet, bár a csütörtök este arra is jó, hogy amit nem szükséges a hét végére frissen megvenni, azt megvásárolhatjuk az általában hosszabban nyitva tartó élelmiszeráruházakban, boltokban. Mind több családban a péntek a kissé zsúfoltabb délután. Egy kis utántakarí- tás. porszívózás, portörlés, miközben a konyhában készül a hétvégi menü. A legokosabb úgy főzni, hogy két napra legyen azonos vagy a leves (bableves, gulyásleves, húsleves) vagy a második étel, így variációval egyszerűbb, és mégis van egy kis változatosság is. Ami frissen készítendő, azt is elő lehet készíteni befejezéshez, és így nem telik a szombat és vasárnap délelőtt a konyhában. Legyen ideje a családnak együtt kirándulni menni, akár úgy, hogy hideg kosz- tot visznek magukkal, akár úgy, hogy egy jó erős reggeli után, a túrából 3-4 óra körül hazaérve fogyasztják el az előkészített, csak melegítésre váró ebédet. Fegyelemmel, jó munka- szervezéssel az a napi félórácska segíthet a szabad hétvége biztosításában. S. M. Zsebszínház Vigasz a kövérebb időseknek Egy amerikai biztosító társaság sokszor idézett adatai szerint az átlagos várható életkor a súlytöbblet arányában csökken. Magyarul szólva tehát: minél kövérebb valaki, annál valószínűbb, hogy időnek előtte hal meg, vagy legalábbis hamarabb távozik az élők sorából, mint a normális súlyú. A múlt év nyarán New Yorkban tartották meg az elhízással foglalkozó IV. nemzetközi kongresszust, amelyen dr. R. Andress e régi felfogást cáfoló vizsgálatokról számolt be. Már bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az emberi szervezet nem olyan, mint a tartály, amelybe olajat töltenek és kivesznek, tehát az ember testsúlya nemcsak atttól függ, hogy mennyi kalóriát fogyaszt és mennyit használ el. időközben bebizonyosodott, hogy vannak, akiknek alapanyag-cseréje magasabb lángon ég, másoké igen takarékos. Ebből következik, hogy a sovány emberek esetenként igen bőségesen táplálkozhat. TÖLTÖTT VÖRÖSHAGYMA Hozzávalók: 50 dkg (nagy lej) hagyma, 2 dl fehér bor, 25 dkg darált hús, 5 dkg rizs, 2 tojás, 1 fakanálnyi zsír, liszt, bors, só, borsikafű, babérlevél, piros paprika. A megtisztított hagymákat megpároljuk a következőképpen: A fehér bort még egyszer any- nyi vízzel felöntjük, sót, borsl- kafüvet és babérlevelet teszünk bele. Ebben a lében félpuhára pároljuk a hagymákat. A léből kiszedjük, és hűlni hagyjuk. nak és mégsem híznak el, a kövérek pedig minimális kalóriatöbblettel is állandóan gyarapítják súlyukat. De ebből az is következik, hogy a dundi gyermeket kár fogyókúrával gyötörni, és egyenesen bűn azért szidalmazni, mert túl sokat eszik. Ameny- nyire biztos, hogy a gyermekkori elhízás — az esetek többségében — nem hormonegyensúly megbillenésének következménye, annyira biztos, hogy örökletes anyagcsere-adottságok okozzák. A kövér kamaszokat nem fogyókúrával kell kínozni, rá kell őket szoktatni a mérsékletes, a célszerű és ésszerű táplálkozásra. Még inkább revízióra szorul az idős emberek ideális testsúlyával kapcsolatos nézet. Általános szabálynak tekintették, hogy az ember testsúlya akkor normális vagy ideális, ha annyi kiló, ahány centiméterrel magasabb egy méternél. Dr. R. Andress vizsgálatai ezt a nézetet cáfolták meg gyökeresen, mert évtizedeken át végKözben tölteléket készítünk a darált húsból, a megpárolt rizsből és a tojásokból; sóval, borssal fűszerezve. A hagymáknak a közepét óvatosan kitoljuk, majd a hagymarétegeket szétszedjük. Mindegyiket külön-kü- lön megtöltjük az összegyúrt töltelékkel. A levét kissé besűrítjük a zsírból és kevés lisztből készült rántással, majd a töltött hagymákat visszatéve készre pároljuk. Mártásával együtt, köretként főtt burgonyával adjuk asztalra. zett vizsgálatai bizonyították, hogy idősebb korban, a jelzett ideálistól való eltérés egyáltalán nem rövidítette meg olyan mértékben az általános várható életkort, ahogyan a régi nézetek szerint hitték. Amennyiben 20 évtől fölfelé évente egy angol fonttal (435 gramm), tehát átlagban fél kilogrammal nőtt a testsúly, úgy nem csökkent az átlagos várható életkor azokhoz viszonyítva, akiknek testsúlya „ideális” volt. E vizsgálati eredmények tehát azt jelentik most 60 éves korban pontosan 17,5 kg-mal lehetünk súlyosabbak, mint voltunk 20 éves korunkban anélkül, hogy jelentős hátrányoktól kellene tartanunk. Nem kell tehát aggódnia az idős embernek, ha jó az étvágya, s egy kis súlytöbbletre tesz szert. Természetesen változatlanul igaz marad, hogy az elhízás cukorbajra, magas vérnyomásra, ízületi bántalomra, epekőre köszvényre hajlamosít. DR. SZENDE1 ÁDÁM SZEGEDI „GULYÁS” Hozzávalók: 1 kg marhahús (zsírosabb rész), 2—3 fej vöröshagyma, só, szegedi piros paprika (csípős), tarhonya. A marhahúst kockára vágjuk. Jói megmossuk, majd feltesszük bográcsba annyi vízzel, ameny- nyi ellepi. — Ha felforrt, beletesszük a szeletekre vágott hagymát, sót, piros paprikát, ízlés szerint csípősre fűszerezzük. Mikor a levét teljesen elfőtte, saját zsírjában hagyjuk még egy kicsit pörkölődni. Tálalásnál a tálra köretként tarhonyát teszünk és a tarhonya közepébe halmozzuk a gulyást. Csipetkét is adhatunk köretnek, melyet a következőképpen készítünk: a tojásokat annyi liszttel gyúrjuk össze, amennyit felvesz. Kevés sót teszünk bele. Kinyújtjuk a tésztát és kicsipkedjük kis darabokra, majd sós vízben kifőzzük. Lehetőleg bográcsban tálaljuk. Természetesen nem a bolhacirkuszról lesz szó, hanem kis ujjbábokról. A gyermekek közül már sokan megismerhették készítési módját a játszóházi foglalkozásokon, de bizonyára akad közöttük, akit otthon megtaníthatunk erre. Most a ragasztott vagy varrott síkbábokról lesz szó. Ezek elkészítése a legegyszerűbb. Téglalap alapformába szinte minden mesealak és állatfigura belevarázsolható, ha az apróbb részleteket jól átgondoltan helyezzük el. Érdemes pár vázlatos rajzot készíteni töprengéseink közben, mi is jellemző leginkább egy-egy alakra? A rókának például egyenesen fölmeredő hegyes fülei, ugyancsak hegyes, nyúlánk háromszög alakú orra és ferdén álló keskeny szeme már megadja fő vonásait. Jobban pontosíthatjuk a képet fehér mellényével és a hátra ragasztott falevél alakú farok betétjével. A farkas hasonló alakja any- nyiban különbözik, hogy minden elnagyoltabb, durvább rajta, ugyanakkor a fehér rátéteket elhagyhatjuk. A fejrésznél lekerekített forma a macskafélékre, medvékre és emberi figurákra egyaránt jellemző. Itt a fülek állása, formája, a pofa és arcrészek formagazdagsága segít a megkülönböztetésben. A színek összeválo- gatásán is sok múlik. A figurák hangulatát, jellemük főbb vonásait hangsúlyozhatjuk a megfelelő színválasztással. A téglalapok méretét úgy állapíthatjuk meg legpontosabban, ha a gyermek egymás mellé helyezett mutató- és középső ujját körberajzoljuk. Így a szélek össze- ragasztása vagy varrása után is belefér a bábuba egy ujja. Ha nagyobb testvér vagy felnőtt is szeretne játszani a bábokkal, azokat nagyobbra kell szabni. A sorban odakészített kis részletek fölragasztása következik. A rókánál például először a mellény, ezt követően az orr, majd a szem és a fülek következnek. Eztán a hátrészre a farok, s erre a fehér rátét. Miután mindent szép sorjában felragasztottunk vagy felvarrtunk, összeillesztjük a két főelemet, s ezeket is egymáshoz erősítjük. Ha ragasztottuk a szélek mentén, nem árt lepréselni a ragasztó megkötéséig. Erre a célra elsősorban az UHU ajánlható, de bármelyik ragasztóval dolgozunk is, mindkét textil felületét kenjük át alaposan, különben könnyen szétjöhet a bábu. CSÄKY IDA Tízórás pulóver Maradékból, díszpárnák A törtfehér, kék, zöld, narancs noppos T-vonalú pulóvert Bea fonalból fakötőtűvel nagyon gyorsan lehet elkészíteni. A pulóver négy tég. lalapíból és egy csípőpántból áll. Lustakötéssel kötjük. Az elejét 38 szemre kezdjük, a minta jobbról-balra halad, 80 sornyit. A nyakoldalán 10 sort kötünk, rizskötéssel. (1. sor: egy sima, egy fordított, 2. sor: egy fordított, egy sima.) A hátát 48 szemre kezdjük. 80 sort kötünk. Az ujjak is hasonló módszerrel készülnek, 30 szemre kezdjük, 40 sornyit kötünk, a vállhoz közel eső végéhez pedig 32 rizskötéssel készült sort kötünk hozzá. A csípőpánt utólag készül. 5 centiméter magasan, a már összeállított pulóverhez. Szöveg és rajz Pálffy Judit Fotó: Szabó Judit Akár kicsi, akár nagyobb a gyerek, örül ha kuckóját, fekvőhelyét szép kis párnák teszik hangulatossá. A bemutatott párnák könnyen, egyszerűen elkészíthetők, csak a rongyoszsákot kell elővenni. 1. A macskapárnán a sötét szín fekete, maradék kordbársony. A tűpöttyös rész piros-fehér pöttyös karton, a szeme és a bajusza pedig zöld kelme. 2. A kerek citrompárna háta világoszöld, az eleje fehér, amin a gerezdek citromsárga anyagból rátétes megoldással készültek. 3. A háromszög alakú párna az A-betűs nevűeknek monogramul szolgál. Bármilyen színből készülhet. Itt az alap sötétkék vászon, s rajta a rátétes megoldással készült A-betű sötétkék-fehér csíkos vászon. 4. Az oroszlános párna -négyszögletes fazonjához lehetőleg sárga, vagy narancs- színű vastagabb szövet illik. Az oroszlán sörénye fekete vastag fonalból, rojtozással készül. A szeme, orra laposhímzéssel, a szája, lába pedig láncöltéssel. Bélyeggyűjtőknek Körösi Csorna Sándor Március 30-án a Magyar Posta két forint névértékű bélyeget bocsátott ki a a lánglelkű tudós születésének 200. évfordulója alkalmából. Körösi Csorna elindult a magyarság őshazája felé és végül feltárta a tibeti nyelvet, elkészítette a világ első tibeti szótárát. Munkájának jelentőségét ma többre értékeljük mint kortársai. Az új címlet Zsitva Szabolcs grafikusművész tervrajza alapján elénk tárja Körösi Csorna Darjeelingben levő síremlékét, a budapesti Kelet-Ázsiai Múzeum kertjében álló szobrát, valamint Ázsia azon részének térképét, amerre a kutató járt. A bélyeg az Állami Nyomdában készült 1 981 300 fogazott és 5800 vágott példányban. A Körösi Csorna bélyegből ajándékot kapnak a szervezett gyűjtők. A Magyar Posta ugyanis a bélyeg eredeti színét némileg megváltoztatva készíttet el 186 400 példányt, amelynek hátoldalára ezüstszínnel nyomtatják a „MAGYAR POSTA AJÁNDÉKA” feliratot. Ebből a különlegességből a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége valamennyi tagja egy darabot ajándékba ‘kap. ♦ A téli olimpiai játékokat Szarajevóban rendezték. Ebből az alkalomból a házigazda. Jugoszlávia blokkot és hatértékű sort adott ki. A •blokkot a játékok hókristályt ábrázoló jelképe borítja, a bélyegeken pedig megszemlélhetjük a versenyek lebonyolítására szolgáló pályákat.
