Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1984. április 8. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Moszkvában véget ért a szovjet—etióp magas- szintű tárgyalássorozat — Befejeződtek Bukarestben a román—kínai külügyminiszteri tárgyalások — Nyilvánosságra hozták a salvadori elnökválasztás eredményét, Napoleon Duarte lett az első, de meg kell ismételni a szavazást, mert nem kapott abszolút többséget. Kedd: Wojciech Jaruzelski és Todör Zsivkov megbeszélése Varsóban — Marchais, az FKP főtitkára sajtó- értekezleten figyelemeztette Mitterrand elnököt a kohászat átszervezésének súlyos következményeire — A hadsereg vette át puccsal a hatalmat Guineában. Szerda: Konsztantyin Csernyenko válaszolt a Szocialista Internacionálé üzenetére — Az USA megvétózta a Biztonsági Tanácsnak a nicaraguai blokádot elítélő határozatát — Reagan nyilatkozata a vegyi fegyvereket betiltó szerződés amerikai javaslatáról — Lotharingiában általános sztrájk volt, Mitterrand sajtóértekezleten védte meg a kohászattal kapcsolatos elgondolásait. Csütörtök: A demokrata előválasztások során Mondale újabb előnyt szerzett New York-i győzelmével — Lan- sane Konte ezredes az új guineai államfő — Izraelben július 23-ra írták ki a parlamenti választásokat. Péntek: Günter Mittag eszmecseréi Bonnban Kohl kancellárral és-Strauss bajor miniszterelnökkel — Mitterrand fogadta a Párizsba látogató kínai külügyminsz- t'ert — Zavargások Kamerunban, az ország határait lezárták. Szombat: Nyugtalanság a pénzpiacon, mert az USA- ban három hét alatt másodszor emelték fel a kamatlábat — Sztrájkharcra készülnek a nyugatnémet vasasok és nyomdászok a 35 órás munkahét bevezetése érdekében — Bukarestben tárgyal Eduardo dos Santos angolai köz- társasági elnök. A hét 3 kérdése 1. Megállította-e már Hart előretörését Mondale a demokrata előválasztások során? Amikor a viszonylag ismeretlen coloradói szenátor, Gary Hart a New Hampshire-i demokrata előválasztáson legyőzte a párt félhivatalos elnökjelöltjét, Carter egykori alelnökét, Walter Mondale-t sokan azt jósolták, hogy a Kennedyekhez hasonlító, a küzdelembe bátran belebocsátkozó politikus fel fogja borítani a papírformát... S valójában néhány további előválasztáson is szépen szerepelt, megelőzte Mondale-t nem egy államban, ahol pedig a tapasztalt, ismert és óriási választási apparátust működtető riválisának volt több esélye. Változatlanul feszült a helyzet Libanonban: nem szűnnek az összecsapások Bejrútban és a főváros környékén. Amin Gemajel elnök (középen) • vezetésével tanácskozik a tűzszünet betartását vizsgáló bizottság (Telefotó) De aztán lassan változott a verseny állása. Mondale az utóbbi előválasztásokon már az élre tört. Hart ugyan még többé-keVésbé ott volt a nyomában, de nem adta fel a versenyt a fekete lakosság jelöltje, Jackson tisz- teletes sem. ő a négerek szavazatait magának szerezte meg, s harmadikként továbbra is versenyben van. Sőt, úgy látszik, hogy a végén ő lesz majd „a mérleg nyelve”:! az elnökjelölt-választó konvención az ő zászlaja alatt megjelenő küldöttek voksától is függhet, hogy ki veszi fel majd a küzdelmet a republikánus Ronald Rea- gannel. A jelek szerint Gary Hart mégsem tud olyan hatással lenni az emberekre, mint annak idején John, majd Robert Kennedy, nem ígér olyan változást, mint amikor a Watergate-botrány erkölcsi mocsarából egy baptista megszállottságával Carter akarta kivezetni az országot. A tévéviták, minden manipulálhatóságuk ellenére is, megmutatják, mennyire felkészült a jelölt, s itt Mondale rutinja, tapasztalata sokat nyomott a latba. S már említettük: sok függ a választási kampányt folytató apparátus létszámától, anyagi lehetőségeitől, a reklámszakmából kölcsönvett ötleteitől. Mondale e téren favoritként indulhatott, Hart eszközei sokkal szerényebbek voltak. S még valami: azon a nyári konvención (mi pártkongresszusnak mondanók) a küldöttek többsége nem is azokból kerül ki, akik most az előválasztások során kapnak megbízást! Ott bizony a pártapparátus emberei lesznek a hangadók, nemcsak szerepükkel, hanem — tömegükkel is. így aztán — ahogy telik az idő — az egyes államok demokrata szavazói a „primary”-ken egyre kevésbé hihetik, hogy Hart mellé állva eldönthetik az elnökjelöltség kérdését. Inkább az a gondolat nyer teret a demokrata táborban, hogy nem érdemes túlságosan megosztani a pártot a Mondale—Hart—Jackson versengéssel, hiszen nem marad erő a Reagan elleni igazi megmérkőzésre. 2. Hogyan alakul a közép-amerikai helyzet a Biztonsági Tanácsban elhangzott amerikai vétó után? Erkölcsi-politikai győzelmet aratott Nicaragua az USA fölött, amikor a Biztonsági Tanács 15 tagja közül 13 elfogadta a nicaraguiai kikötők elaknásításának elítélésére megfogalmazott határozattervezetet. Még Nagy-BrjtanAkcióba lépett a brit rendőrség a Greenham Common-i katonai támaszpontnál, ahol hosszú hónapok óta tart az amerikai rakétatelepítést támadó asszonyok tömegtüntetése. (Telefotó) nia is tartózkodott, hogy azért mégse kelljen igent mondania a washingtoni kormányzat közép-amerikai politikáját közvetve bíráló állásfoglalásra. Az Egyesült Államok szavazott csak nemmel, ami persze, a vétót jelentette. Határozat hát nem született... Viszont az is felért egy erkölcsi sikerrel, hogy a francia külügyminiszter kilátásba helyezte: országa kész részt venni a nicaraguai kikötőknek az aknáktól való megtisztításában. Harry Schlaudeman, az amerikai elnök különmegbí- zottja ezután Managuában járt. ’„Nagyon őszintének, nyíltnak és szívélyesnek” mondta a nicaraguai vezetőkkel, Ortegával és D’Escotóval folytatott tárgyalásait, s reményét fejezte ki, hogy később a tartós párbeszédre is sor kerül az USA és Nicaragua között. Ugyanakkor azonban az amerikai szenátus a sandinista kormánnyal szembenálló ellenforradalmi erők támogatására 21 millió dollárt szavazott meg. Salvadornak pedig katonai gyorssegélyként több mint 61 milliót adnak, az idei évre jóváhagyott más segélyeken kívül. Kennedy szenátor — a legfiatalabb Kennedy, Edward — úgy nyilatkozott, hogy a szenátus a salvadori háború kiszélesítésére és a nicaraguai titkos háborúra szavazott... Talán így lehet összefoglalni a nyugati félteke e térségének eseményeit: középen, vagyis Közép-Amerikában a helyzet változatlan. 3. Tisztán lehet-e már látni a guineai fordulat mozgatórugóit? Egyhamar véget ért az eredetileg 40 naposnak tervezett gyász, amelyet Guineában Sékou Touré halála után hirdettek meg. Kedden vértelen államcsíny zajlott le Conakryban. A hadsereg vette át a hatalmat, annak is az első hírek szerint nyugatbarát tisztjei. Egyes hírmagyarázók úgy tudják, a puccs célja az volt, hogy megakadályozzák a korábbi miniszterelnök, Beavoguinak államfővé való megválasztását, nem értvén egyet annak politikai nézeteivel. Ahogyan az általában puccsoknál lenni szokott, nemzetmentőnek mondja magát az új vezetés. Konte ezredes, az új elnök, első rádióbeszédében keményen bírálta Sékou Touré rendszerét és bejelentette, hogy szabadon bocsátják a politikai foglyokat. Céljük „az igazi demokrácia alapjainak megteremtése”. A most 50 éves ezredes katonai pályájának kezdetén néhány évig a francia hadseregben szolgált. Utoljára a szárazföldi erők vezérkari főnöke volt. Nem fölösleges megemlíteni, hogy mohamedán vgllású. Míg a guineai fordulat háttere a napok-hetek múltával megvilágosodhat, egyelőre nem tudni, mi is megy végbe Afrika egy másik pontján: Kamerunban. A fegyverek ropogása talán válasz arra a meglepő fordulatra, hogy ez év elején a bíróság távollétében halálra ítélte Ahmadou Ahidjot, a korábbi, nagy tekintélynek örvendő elnököt, aki pedig önként adta át a hatalmat 1982 novemberében a maga által kiválasztott utódjának, Paul Biyának. Személyi bosszú? Vallási ellentét? A gazdasági gondok csapnak át felkelésbe? Ma még nem lehet hiteles, végleges feleletet találni a kérdésekre. pAlfy József Raul Alfonsin argentin elnök (középen) televíziós beszédben jelentette be honfitársainak, hogy kormánya nem kevesebb, mint 44 milliárd dollárnyi külföldi államadósság újraütemezését kezdeményezi a nemzetközi pénzügyi intézményeknél. (Telefotó) Kamerunban leverték a zendülést Pentek estére Kamerun fővárosában, Yaoundében kormányhű csapatok leverték a hajnalban kitört katonai zendülést, amelynek célja a jelek szerint Paul Biya elnök hatalmának megdöntése volt. A rádió több órás hallgatás után az esti órákban többször is közölt egy felhívást, amely felszólította a lakosokat, hogy saját testi épségük érdekében ne menjenek ki az utcákra, mert az (elnökhöz) „hű csapatok az ellenállás utolsó fészkeit füstölik ki”. A távközlési kapcsolatok mindmostanáig nem álltak helyre a nyugat-afrikai országgal. Biya elnök értesülések szerint a fővároson kívül tartózkodik. Az egykori gyarmattartó, Franciaország sajtójának érNicaraguai Az Egyesült Államok — nicaraguai ellenforradalmárok ezreinek bevetésével — az eddigi legnagyobb szabású katonai támadást folytatja Nicaragua ellen — jelentette be pénteken Managuában Dániel Ortega, a Nicaraguai Kormányzótanács koordinátora. Honduras felőli mintegy nyolcezer — az Egyesült Államok által kiképzett és felfegyverzett — ellenforradalmár támadja Nicaragua északi határvidékeit, elsősorban Nueva Segovia, Jinotega és Zelaya Norte megyéket. Ezzel egy időben harcok dúlnak az ország déli határán, Rio de San Juan megyében is. A szárazföldi támadások mellett „amerikai specialisták, akiknek a nicaraguai partok előtt horgonyzó amerikai hadihajókon van a bázisuk” elaknásították az ország El Bluff, Sandino és Corinto nevű kikötőit — mondta a nicaraguai vezető. tesülései szerint a zendülést egy bizonyos Szaleh csendőr ezredes vezette. E verzió szerint a zendülők négy harckocsival körülvették az elnöki palotát és elfogták Pierre Semengue tábornok vezérkari főnököt. Utána indult meg az elnökhöz hű csapatok ellentámadása. Más párizsi értesülések szerint a zendülés az ország északi, muzulmán, és déli, keresztény népcsoportja közötti feszültségből pattant ki. A keresztény Biya elnök csütörtökön eltávolíttatta testőrségének minden északi tagját, s ez váltotta ki a zendülést. A volt elnök, Ahmadou Ahidjo, aki jelenleg Dél- Franciaországban él, nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az ő hívei szervezték-e a lázadást. agresszió Az elmúlt hetekben mintegy tucatnyi hajó, köztük több külföldi teherhajó, futott aknára a nicaraguai kikötőkben. A nicaraguai vezető közölte, hogy néhány külföldi teherhajó a szomszédos Costa Rica Caldera nevű kikötőjében rakta partra a Nicaraguának hozott árut, de a tengeren érkező nicaraguai import többségét a célkikötőbe, Co- rintóba és Sandinóba szállították a hajók. „Az Egyesült Államok terrorakciója ellenére nem csökkent jelentősen a nicaraguai kikötők forgalma” — hangsúlyozta Dániel Ortega. Nicaragua minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik az ország legfontosabb kikötője, Corinto vázét megtisztítani az aknáktól. Daniel Ortega bejelentette, hogy néhány ország már jelezte: kész aknaszedő berendezéseket szállítani Nicaraguának. Gáspár Sándor Párizsba utazott Gáspár Sándor, a SZOT és az SZVSZ elnökének vezetésével szombaton magyar szakszervezeti küldöttség utazott Párizsba, a Szakszervezeti Világszövetség Irodájának 31. ülésszakára. A SZVSZ Iroda a szakszervezetek nemzetközi méretű akcióegységének lehetőségeiről és távlatairól szóló előterjesztést, valamint az ifjúság foglalkoztatásának, oktatásának és szakképzésének, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos szerepének időszerű problé. máit vitatja meg. PANORÁMA BEJRÜT Izraeli vadászbombázók szombaton hajnalban légitámadást hajtottak végre a libanoni hazafias erők ellenőrzése alatt álló hegyvidéki körzetek, nevezetesen a Bej- rúttól keletre fekvő Bamdun város ellen. Tel Aviv-i közlés szerint a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű palesztin szervezet támaszpontját bombázták. A közlemény azt állította, hogy a bamdu- ni támaszponton készítették fel az Izraelbe küldött fegyveres osztagok résztvevőit. PEKING Továbbra is 14 kínai tengerparti városra terjesztik ki a négy kínai különleges gazdasági övezetben alkalmazott, vagy ahhoz hasonló gyakorlatot, jelentették a szombati pekingi lapok. A 14 kínai tengerparti város: Talien, Csinhauangtao, Tien- csin, Jentaj, Csingtao, Lian- jünkang, Nantung, Sanghaj, Ningho, Vencsou, Focsou, Kanton, Csancsiang, Pejhaj. A „tárt kapuk” politikájának előretörését jelző fontos politkai döntés, végleges formájában egy 12 napos pekingi gazdasági fórumon született meg. LONDON Ziaul Hakk tábornok, Pakisztán elnöke a londoni tele-. vízióban pénteken este sugárzott nyilatkozatában kijelentette, hogy 1985. márciusában, „amint megígérte”, a jelenlegi statáriálls kormányzást polgári kormányzat váltja fel, és választásokat tartanak. „Azt azonban, sajnos, még nem döntöttük el, hogy a választásokat párt- alapon rendezzük-e” — mondotta és hozzáfűzte: ő maga a politikai pártok kizárása mellett van. Ez a megjegyzés nyilvánvalóan elsősorban a kivégzett Ali Bhutto pártjának, a pakisztáni Haladó Néppártnak (PPP) szól. Közvetlenül Hakk után a Londonban élő és a PPP-t innen irányító Benazir Bhutto, a néhai elnök leánya kijelentette: „választások” egyáltalán nem lesznék Pakisztánban — ilyesmit Ziaul Hakk nem is ígért. ígéretet csak „jelöltek kiválasztására” tett. Következésképp változás sem lesz a jelenlegi rendszerhez képest — Hakk tábornok „a politikai ellenállást semmilyen formában nem viseli el” — mondotta Benazir Bhutto.