Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-06 / 81. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 81. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. április 6., péntek. Mai számunkból KINEK Jó A SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSI FORMA A KERESKEDELEMBEN? (3. old.) A SZOVJETUNIÓ MÉLTÓ EGY VB RENDEZÉSÉRE (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT I . HUSZONÖTEZER VOLT TOLNANÉMEDIIG (3. old.) Hetényi István nyilatkozata Az idei népgazdasági terv alapvető célja a gazdasági egyensúly megszilárdítása, versenyképességünk fokozása a lakossági reáljövedelem és az áruellátás elért szintjének megőrzése mellett. A számunkra is immár tartósnak bizonyuló kedvezőtlen külgazdasági feltételek, továbbá a mezőgazdaságot ért tavalyi aszálykárok nyomán óhatatlanul felvetődik a kérdés: főbb célkitűzéseink megítélésében nem következik-e be változás? Erre és más gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási kérdésekre válaszolt Hetényi István pénzügyminiszter Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának adott interjújában. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Napirenden a TÜZÉP tevékenysége — Céljaink között az első helyen továbbra is nemzetközi fizetőképességünk megőrzése, a konvertibilis viszonylaté külkereskedelmi aktívum növelése és a külső adósságállomány csökkentése, továbbá a termelési és exportszerkezet javítása áll. Céljainkat úgy kell teljesítenünk, hogy — nem lebecsülve az importtakarékosság jelentőségét, a belföldi felhasználás, ezen belül a beruházások mérséklésének importfékező hatását — meghatározó tényező az export növelése legyen. Gondjaink oldódására, gazdaságunk élénkülésére ugyanis csak akkor számíthatunk, ha a gazdaságos kivitel növelésében sikereket érünk el. Elmondhatjuk, hogy átfogó társadalmi-gazdasági feladataink teljesítéséhez megfelelő alapot adott a tavalyi év, amely eredményes volt. És — hadd tegyem hozzá — abból a szempontból is annak tekinthető, hogy az 1983-as tapasztalatok ráirányították a figyelmet néhány feszültségpontra. Arra, hogy a következő időszakban a gazdálkodásban mire kell különösen ügyelni. A gazdasági egyensúly megszilárdításában a korábbinál is nagyobb felelősség és szerep vár az iparra, mivel a tavalyi gyengébb ter- méseredménvek nyomán — bár a mezőgazdaság sokat tett az állattenyésztés gyorsabb fejlődéséért —, az ipar teljesítménye lényegében meghatározza az egész export alakulását. Az eredmény jórészt attól függ, hogy vállalataink exportképességük javítására hogyan tudják lehetőségeiket jobban kihasználni. A piaci adottságok szemfüles felmérése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a fegyelmezett munka — nem egyszerűen a formális munkafegyelem — mind-mind olyan tényező, amely vállalaton kívüli eszközökkel nem pótolható. Remélhető, hogy az irányítás új elemei — a keresetszabályozás, az áralkalmazás és a tartalék- képzés rugalmasabb szabályai — az ésszerűbb gazdálkodáshoz a tavalyinál némileg kedvezőbb feltételeket teremtenek, legalábbis a vállalatok egy részének. Az utólagos vásárlóerőkorlátozás elkerülése érdekében nagy gondot kell fordítani a teljesítmények és a jövedelmek közötti összhang biztosítására. Ugyanis ez az alapja a vásárlóerő és az árufedezet egyensúlyban tartásának. Sok függ attól, hogy mennyire sikerül a vállalatoknak a teljesítményekre építeniük a jövedelemképzést. Ennek kialakításában mind a vállalatoknak, mind az irányító szerveknek feladatuk, felelősségük van. Sajátos szereppel és eszközökkel is rendelkeznek ahhoz, hogy e folyamatot a maguk módján elősegítsék vagy hátráltassák. A vállalati gazdálkodásban különösen arra kell ügyelni: az alacsony hatékonyságot ne szentesítsék közgazdaságilag indokolatlan áremeléssel, mert ez fedezetlen vásárlóerő-kiáramláshoz vezetne. Emellett fontos, hogy a gazdálkodók ne vállaljanak nagyobb kötelezettségeket — például a beruházásoknál —, mint amire a jövedelmük fedezetet nyújt. Az irányításnak határozottan kell segítenie a hatékonyság javulását, a termelési szerkezet változását. El kell kerülni, hogy liberális támogatásokkal, aprólékos intézkedésekkel fékezzék, bénítsák a közgazdaságilag indokolt jövedelemalakulást, a munkaerőáramlást és a termelés szerkezetének korszerűsítését, így ugyanis fenntartanánk az alacsony hatékonyságú termelés feltételeit, s ez a jövő szempontjából is káros lenne. — Milyen lehetőség kínálkozik a termelési szerkezet átalakítására egy olyan időszakban, amikor csökkenő beruházásokkal vagyunk kénytelenek számolni? — A kérdés jogos, csak ne higgyük, hogy túlontúl egyszerűsíthető, valahogyan így: több beruházás egyenlő a nagyobb hatékonysággal, a kevesebb pedig a kisebbel. Elég sok olyan időszak volt gazdasági életünkben, amikor éppen a túlzott beruházási tevékenység vezetett egyensúlyhiányhoz és megtorpanáshoz. Persze egy kicsivel több beruházás jól jönne — de nincs. Jelenlegi helyzetünkben a beruházás minőségi jellemzői az elsődlegesek. Sokat lehet tenni a fejlesztések eredményességének növeléséért, például az építési kínálat fokozásáért, az építkezések gyorsításáért, a specializált termelés létrehozásáért, továbbá azért, hogy kiegészítő beruházásokkal segítsük a meglévő kapacitások jobb kihasználását. Ezek egyébként is olyan alapvető célkitűzések, amelyek megoldása nélkül — termelői beruházásokról beszélve — a beruházások mennyiségi növekedésének hatékonysága is kétségessé válna. A felhalmozás korlá(Eolytatás a 2. oldalon) A Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt megtartott ülésén Kabács Béla igazgató számolt be a Déldunántúli TÜZÉP Vállalatnak a lakosság ellátását szolgáló tevékenységéről, és ez alkalommal első ízben. A vállalat — mely Baranya, Somogy és Tolna megyében gondoskodik a tüzelő- és építőanyag-ellátásról — 25 telepet, 1 Fészek Áruházát és 13 boltot üzemeltet. Tolna megye területén működik 7 telepe. 1 műanyagboltja és megrendelő irodája és 2 olajkútja. Mint arra valószínűleg számosán emlékeznek, a pécs—szekszárdi és a kaposvári TÜZÉP vállalatok ösz- szevonása 1974-ben történt meg a lakosság differenciált igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében. Az összevonás dinamikus fejlődési szakaszt nyitott, tegnap a megyei tanács vb-t a vállalat igazgatója erről tájékoztatta írásban és szóban rögzítve, hogy a vállalat gazdálkodási eredményei meghaladják a szakmai átlagot, noha ezekben az eredményekben a tüzelőanyagok forgalma képviseli a kisebb hányadot. S mint ez megállapításként elhangzott, ez szolgáltat legtöbb okot a TÜZÉP tevékenységének lakossági bírálatára is. A vállalat a rendelkezésre álló árualapok összességében kielégíti telepein a vásárlókat, de a választéki igények teljesítésével többnyire adós marad. A magyarázat; évről évre csökken a minőségi szenek részaránya, ami azt vonja maga után, hogy növekedett a brikett és a tűzifa iránti kereslet. De — mint ezt az igazgatói beszámoló hangsúlyozta — a vállalat ellátási területén egyfajta szén és tűzifa állandóan kapható. A minőségi szenek időközönként előforduló hiánya energiahelyzetünkre vezethető vissza. Míg a minőségi szenekből az igények maximális kielégítésére nem kerülhet állandó jelleggel sor, igen jók a vállalat tűzifabeszerzési lehetőségei, nem is tudja mindenkor átvenni az erdőgazdaságok által leszállított mennyiségen túl jelentkező kínálatot a termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól. Volumennövekedésre számít a három dél-dunántúli megyét ellátó vállalat 1984- ben a tüzelőértékesítés terén, figyelemmel arra a népgazdasági érdekre is, amely szerint fokozatosan át kell térni a szénhidrogénekről a szilárd tüzelőanyagok fölhasználására. Tervezi a barnaszenek megismertetését és megkedveltetését, s ennek érdekében a Mecseki Szénbányákkal közösen tüzelés- technikai bemutatót szervez Komlón az év első felében. Itt, a megyében jelenleg Pakson, Tolnán, Bonyhádon és Szekszárdon értékesítenek nagyobb mennyiségű barnaszenet. Az áfészek által üzemeltetett telepek idegenkednek a barnaszén forgalmazásától. Miután Tolna megyében nagyobb arányú a család i- ház-építés, mint Somogybán és Baranyában, sokakat érintő probléma a lakásépítéshez szükséges anyagok beszerzése. A kereslet és kínálat egyensúlya e téren sem alakult ki, úgymond azért, mert az építőanyagipar nem tudott megfelelni az építők igényeinek, így a cikkek egy- részénél a készletezési, beszerzési lehetőségeket meghaladták az igények. A hiányhelyzetben az is hozzájárult, hogy az elmúlt .években komoly mértékű elővásárlási törekvések jelentkeztek a lakosság részéről. Az így támadt hiányt nem tudták pótolni. A vállalat többlet- beszerzései egyes cikkekből pl. kisméretű téglából, egyéb falazóanyagokból, cserépből palából, vb-gerendából, váz- kerámia-födémtestből sem sokat változtattak a helyzeten. Erre az évre a több csatornás értékesítés 'bővítését tervezi a TÜZÉP vállalat, a hazai építőanyagokat szocialista importból származókkal kívánják mennyiségileg megfelelővé tenni. A beszámoló feletti vitában szó esett természetesen TÜZÉP-telepeiník állapotáról is az áruellátási prognózis elemzése mellett. A vállalat az elmúlt évékben korszerűsítette a dombóvári telepet 12,5 milliós értékben Bonyhádon új területet vásároltak, amire raktárt építettek. Pakson bővítették a raktárkapacitást. Tolnán idén elkészül az önkiszolgá- >-< ló rendszerű Fészek Áruház, de ibővül az ottani telep hagyományos kapacitása is, Szekszárdon 2,5 millió forintos költséggel bővítette telepének területét a TÜZÉP vállalat azzal a céllal, hogy a tárolókapacitás növekedésével jobb készletgazdálkodást biztosítson és javíthassa az ellátást. Itt tervez a VII. ötéves terv során újabb Fészek Áruházat létesíteni a vállalat, mely szerepelteti tervei között a tamási tüzép. telep építését is. A napirend felett nyitott vitában dr. Selmeczi Lajosná belkereskedelmi miniszter- helyettes jónak ítélte a Dél- dunántúli TÜZÉP Vállalat tevékenységét, a végrehajtó bizottság viszont úgy foglalt állást, hogy célszerű tárgyalásokat folytatni az arányosabb áruellátás és fejlesztés érdekében a megyei tanács kereskedelmi osztá. lyának a vállalat vezetőivel. A testület ezt követően tekintette át a PM. Ellenőrzési Főigazgatósága Tolna megyei Igazgatóságának tevékenységét a vállalati és szövetkezeti pénzügyi, vállalati ellenőrzések tükrében. A szakma kiváló tanulója A legjobb esztergályosok Szekszárdon Országos szakmunkástanuló-verseny kezdődött tegnap reggel Szekszárdon az 505-ös ipari szakmunkásképző intézetben. Az ünnepélyes megnyitóig. Babai Zoltán, az intézet igazgatója köszöntötte az ország 24 legjobb esztergályostanulóját, akik a helyi és a megyei döntők után kerültek be a legjobbak közé. A megnyitón jelen volt Varjas János, a városi pártbizottság titkára. A kétnapos versenyt Knopf Attila, a városi KlSZ-bizottság titkára nyitotta meg, köszöntve a versenyzőket és az őket felkészítő tanárokat. Nagy Vilmos, a versenybizottság elnöke ismertette a döntő menetét és az ehhez szükséges tennivalókat. Az első hat helyezett, amennyiben a megoldások színvonala ezt lehetővé teszi, mentesül a szakmunkásvizsga alól, vagyis számukra ez a döntő egyben szakmunkásvizsga is. Az írásbeli verseny volt tegnap délután, majd a várossal ismerkedtek a tanulók és tanáraik. Ma délelőtt az országos döntő gyakorlati munkájára kerül sor az iskola tanműhelyében. A versenyzők a megnyitón □ Az iskola tanműhelyében az ezermester-bolt kiállítást nyitott
