Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

1984. április 6. 2 ÍIépCuság Becsületes, tárgyszerű leszerelési tárgyalásokat! Csernyenko válasza a Szocialista Internacionálénak Az MNB és az OKGI hitelmegállapodása a Világbankkal A nemzetközi helyzet meg. javításának, a fegyverzetkor­látozási tárgyalások felújítá­sának lehetőségeiről szólt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára a Szoci- a'ista Internacionálé vezetői­nek hozzá intézett üzenetére szerdán közzétett válaszában. Az SZKP KB főtitkára egyetértését fejezi ki azzal a megállapítással, hogy a vi­lághelyzetben feltétlenül szükség van a javulásra. Az európai és általában a nem­zetközi helyzet komoly mér­tékben romlott, a fegyverke­zési hajsza egyre veszélye­sebb méreteket ölt, miköz­ben a nukleáris fegyverze­tek korlátozásáról és csök­kentéséről folytatott tárgya­lások folyamata szétesőben van, — egy előre kitervelt politika következtében. A Szovjetunió egyetért az­zal, hogy javítani kell ezen a helyzeten — mutat rá az SZKP KB főtitkára. — Szük­ség van a párbeszédre, egye­bek között a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszédre is. Ennek azon­ban becsületes, tárgyszerű, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvével összhang­ban álló megállapodások ki­dolgozására irányuló tárgya­lásnak kell lennie. A Szovjetunió részéről nem hiányzik a szándék egy ilyen dialógushoz de ehhez megfelelő készségre lenne szükséges az Egyesült Államok részéről is. Az amerikai kor­mányzat azonban, bár az utóbbi időben gyakran han­goztatja, hogy párbeszédre törekszik a Szovjetunióval, nemcsak hogy nem támaszt­ja alá ezt a készséget gyakor­lati lépéseivel, hanem kifeje­zetten cáfolja is azt. Minden új, Európában elhelyezett nukleáris rakéta veszélyes határvonalhoz visz közelebb és egyáltalán nem tanúsítja a tárgyszerű megbeszélések­re, az európaiak számára oly fontos kérdések megoldására irányuló szándékot. Csernyenko leszögezi: a Szovjetunió továbbra is meg- győződésies híve a fegyverke­zési hajsza megfékezésének és visszafordításának. Ezt szolgálják javaslatai is, töb­bek között a minden nukle­áris fegyverzet haladéktalan befagyasztására, a hadászati fegyverek korlátozására ás számot tevő csökkentésére, az európai nukleáris szem­benállás radikális csökkenté­sére, a világűr militarizálá- sának elhárítására, a vegyi fegyverek betiltására és meg­semmisítésére tett indítvá­nyai. Ezeket a háborús veszély kiküszöbölésére szolgáló ja­vaslatokat maga az élet dik­tálta. Ezek a javaslatok reá­lisak, s azonos mértékben megfelelnek minden állam érdekeinek, a népek várako­zásának. Ugyanez érvényes arra a közelmúltban tett szovjet ja­vaslatra is — mutat rá Konsztantyin Csernyenko —, hogy szülessen megállapodás azokról a normákról, ame­lyeket kötelező érvénnyel valamennyi nukleáris hata­lomnak meg kellene tarta­nia egymás közötti kapcso­lataikban. Fontos, hogy minden nukleáris hatalom politikája céljának a nuk­leáris háború elhárítását te­kintse, s e céllal összhang­ban alakítsa kapcsolatait más, hasonló országokkal. Az utóbbi időben külön­böző nyugati körök, így a Szocialista Internacionálé és sok szocialista, valamint szociáldemokrata párt is ja­vaslatot tettek a nukleáris háború veszélyének csökken­tésére, a nemzetközi feszült­ség mérséklésére. Mindez azt bizonyítja, hogy megvan az óhaj az enyhülési folya­mat felelevenítésére. Ez azonban önmagától nem kö­vetkezik be, csak a jelenle­gi helyzet javítására tett pozitív intézkedések ered­ményeként. A háborús veszély csök­kentése és a béke megerő­sítése érdekében a Szovjet­unió kész széles körben és aktívan együttműködni min­den országgal, minden béke­szerető társadalmi erővel, köztük a Szocialista Interna- cionáléba tartozó pártokkal is. Továbbra is szakadatla­nul a fegyverkezési hajsza megfékezésére, az enyhülés­hez való visszatérésre, az európai és egyetemes bizton­ság megerősítésére törekszik — szögezi le a Szocialista Internacionálé vezetőihez in­tézett válaszában Konsztan­tyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára. PANORAMA MOSZKVA Magyar napot tartottak a fémmegmunkáló és fémfel­dolgozó berendezések nem­zetközi kiállításán Moszkvá­ban. A nemzetközi bemuta­tón hét magyar vállalat ál­lította ki termékeit. A ma­gyar kiállítási részleget több magasrangú szovjet vezető tekintette meg, köztük Nyi- kolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. VARSÓ Csütörtökön befejezte négynapos lengyelországi hivatalos baráti látogatását, s elutazott Varsóból a Todor Zsivkov vezette magas szin­tű bolgár párt- és állami küldöttség. BERLIN Nem térhetnek vissza a Német Demokratikus Köz­társaságba azok a személyek, akik a közelmúltban áttele­pültek Nyugat-Németország- ba és Nyugat-Berlinbe — je­lentette be az NDK külügy­minisztériuma. Mint a mi­nisztérium szóvivője közöl­te. számos volt NDK állam­polgár — aki az utóbbi hó­napokban a madridi talál­kozó zárónyilatkozatával összhangban kiutazhatott, most kérvényezte visszaté­rését az NDK-ba. PEKING Csütörtökön Pekingbe ér­kezett a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szov­jet Társaságai Szövetségé­nek és a Szovjet—kínai Ba­ráti Társaságnak a küldött­sége. A múlt év júliusában a kínai—szovjet társaság delegációja tett kéthetes lá­togatást a Szovjetunióban. A hét első felében Wa­shingtonban két hitelmegál­lapodást írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt képviselői a Világ­bankkal. Áz egyik megálla­podás értelmében a Magyar Nemzeti Bank 110 millió dolláros hitelt vesz fel ipari exportfejlesztési és szerke­Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a hannoveri nemzetközi vásár megnyitását követően, ked­den és szerdán Hannoverben megbeszéléseket folytatott a legjelentősebb NSZK-beli cé­gek vezetőivel, a gazdasági és pénzügyi élet képviselői­vel. A kormány elnökhelyette­se csütörtökön Bonnban ta­lálkozott Hans-Dietrich Gen­scher szövetségi alkancellár- ral, külügyminiszterrel és Gerhard Stoltenberg szövet­ségi pénzügyminiszterrel. Tegnap Szekszárdon Egyed Mihály elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége, amelyen részt Ligeti László, a SZOT alel- nöke. Az ülés napirendjén sze­repelt a szakszervezeti jog­segélyszolgálat megyei hely­zete; tájékoztató az alap­szervezetek részvételéről a vállalati tervezésben, a gaz­dasági feladatok végrehajtá­sára történő mozgósításban; zetátalakítási beruházások finanszírozására. A másik, 90 milliós hitelt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt veszi fel a hazai szénhidro­gén-kutatás, mélyfúrás, olaj- és gáztermelés fejlesztésére. Mindkét hitel 15 éves le­járatú és a törlesztését há­roméves türelmi idő után kell megkezdeni. (MTI) Ezit követően Marjai Jó­zsef Kővári Péternek, ha­zánk bonni nagykövetének csütörtöki, bonni rendezvé­nyén NSZK-beli politiku­sokkal és üzletemberekkel tárgyalt. A vásáron mintegy 50 ál­lam majdnem 6 és félezer ki­állítója mutatja be termékeit félmillió négyzetkilométer­nyi területen. A nagy nemzetközi gazda­sági seregszemlén kilenc szocialista ország is képvisel­teti magát, köztük kétéves szünet után a Szovjetunió is. tájékoztató a szakszerveze­tek tevékenységéről a gaz­dasági vezetők éves munká­jának megítélésében. Megvitatta és elfogadta az elnökségi ülés a Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsa káderhatásköri jegyzékének módosítását. A megyei pártbizottság március 30-i üléséről, vala­mint a két SZMT-elnökségi ülés között végzett munkáról Horváth József vezető titkár adott tájékoztatást. Marjai József Genscherrel tárgyalt SZMT-elnökségi ülés Hetényi István nyilatkozata Ünnepi állománygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) tozott színvonala más okok miatt is a kívánatosnál ke­vesebb lehetőséget ad a ter­melési szerkezet átalakításá­ra. Egyrészt a felhalmozás­ból még mindig viszonylag sokat kötnek le a készletek, másrészt kétségtelen tény, hogy egy sor beruházási esz­köz viszonylag magas ára sem kedvez azoknak, akik fejlesztésre szánják el ma­gukat. Érezteti hatását egye­bek között az, hogy a beru­házási anyagokat, terméke­ket előállító iparágakban a termelékenység meglehető­sen alacsony színvonalon van. Ezekben a kérdések­ben bő tere van a javítás lehetőségének, és e javulás eredményezheti azt, hogy a fogyasztás sérelme nélkül legyenek növelhetőek a pro­duktív beruházások. Az adott lehetőségen belül az is szol­gálhatja a termelési szerke­zet átalakítását, ha vállala­ton belül és a vállalatok kö­zött fokozódik a beruházási eszközök, illetve pénzeszkö­zök áramlása a gazdaságo­san nem megújítható, nem fejleszthető termelésből a hatékonyan gazdálkodó ága­zatokba, amelyek jól megfe­lelnek a műszaki haladás szempontjainak és az újfaj­ta igényeknek. A fejlesztés nem képzelhető el úgy, hogy a meglévő mellett hozzunk létre újat; a kevésbé haté­kony helyét kell elfoglal­nunk, újjal felváltanunk. Mostanában nem a mammut- beruházások idejét éljük, meg kell elégednünk a ki­sebb fejlesztésekkel, anélkül azonban, hogy ezek gazda- dasági jelentőségét lebecsül­nénk, hiszen az ésszerű pro­filváltás, diverzifikálás nagy lendítő erő lehet, és erre sze­rencsére ma is bőven van jó példa. — Miképpen segíti a költ­ségvetés a népgazdasági egyensúly megteremtését? — Az állami költségvetés egyensúlyának megteremté­sére irányuló erőfeszítéseink a népgazdasági egyensúly létrehozását célozzák. A költségvetési egyensúly meg­szilárdítása elsőrendű köve­telmény. A költségvetési hiány az 1982. évi 12,2 mil­liárd forintról 1983-ban mint­egy 7 milliárd forintra csök­kent, és az idén már csak 3,5 milliárd forint hiányt tervezünk. Az egyensúly megteremtése látszólag egy­szerű: növelni kell a költ­ségvetés bevételeit és mér­sékelni kiadásait, illetve fé­kezni, megakadályozni azok növekedését. A dolog lényege és nehéz­sége abban van, hogy meg kell találnunk az ehhez szükséges legjobb módszere­ket és megválasztanunk, hogy hol vannak az igazi lehetőségek; azaz kit és ho­gyan érint ez a folyamat. Szigorú takarékosságot ér­vényesítünk a kiadások te­rén. 1983-hoz képest nem növekednek az idén az ál­lam felhalmozási kiadásai. Csökkentjük a költségvetés­ből folyósított vállalati és ártámogatásokat is. Mérsé­keljük — körülbelül 5 szá­zalék körüli szintre — a költségvetési intézmények kiadásainak növekedési üte­mét. Minden költségvetési szervnél megköveteljük a ta­karékosságot, és ahol lehet­séges, ott kezdeményezzük az intézmények szervezeté­nek korszerűsítését. Ügye­lünk azonban arra, hogy az intézmények — takaréko­sabb gazdálkodással — ké­pesek legyenek társadalmi­lag alapvető és elsőbbséget élvező egészségügyi oktatási továbbá kulturális felada­taik ellátására. A költségve­tés bevételeit — mint is­meretes — elsősorban a vál­lalatok, szövetkezetek és in­tézmények befizetései hatá­rozzák meg. A befizetések 4—5 százalékos növekedésé­vel számolunk. A kiadások növekedésének mérséklése azért is fontos, hogy ne le­gyen szükség a vállalati adó­terhek aránytalan, mérték­telen növelésére, ami ke­resztezhetné érdekeltségüket. Sajnos, még nem mondható el, hogy a bevételek megte­remtését teljesen összhangba tudtuk hozni a vállalati ér­dekeltség szempontjaival. Vannak kényszermegoldások is. A szabályozók jövőévi változtatásának egyik célja éppen az, hogy ezeket minél inkább szűkítsük. — Hogyan összegezhetők a vállalati gazdálkodás általá­nos tapasztalatai, s miben látja a további tennivalókat ezen a téren? — Az 1983. évi vállalati gazdálkodás számszerű jel­lemzői tanulságokkal szol­gálnak. A vállalatok és szö­vetkezetek nyeresége tavaly, az 1982. évinél 5,5 százalék­kal több volt. Ugyanakkor 70 gazdálkodó egység vesz­teséggel zárta az évet, en­nek összege — a tröszti bel­ső nyereség-átcsoportosítás után — 6,3 milliárd forint. Az egy évvel korábbihoz képest növekedett a veszte­séges és alaphiányos vállala­tok száma. Ez azt mutatja: a nehezebb gazdasági felté­telek között erősödik a vál­lalatok pénzügyi-gazdasági helyzetének differenciálódá­sa. A nyereségből képzett vállalati alapok összege — a növekvő költségvetési elvo­nás hatására — csökkent, örvendetes ugyanakkor, hogy a gazdálkodók nem kis ré­sze rugalmasan alkalmazko­dott a kialakult helyzethez, erősödött vállalkozói maga­tartásuk, és ezzel több-keve­sebb sikerrel ellensúlyozták a nehéz gazdasági körülmé­nyeket. Figyelmeztető vi­szont. hogy elég gyakori a pénzügyi fegyelem megsér­tése, pedig a jogszabályok megtartásának követelménye nem valamiféle túlzott pénz­ügyi pedantéria. A „tévedés” egyértelműen azt jelenti, hogy valaki vagy valakik megkárosodnak. Egyáltalán nem tekinthető — úgymond — bocsánatos bűnnek, ha az a „valaki” történetesen az állam, hiszen az állami fel­adatok ellátását csak a terv­szerűen érkező bevételekből lehet biztosítani, és a jelent­kező bevételkiesést követő szabályozó-szigorítás máso­kat súit vétlenül, másoknak kell pótOlniok az elmara­dást. Azt hiszem, ezúttal is szólnom kellett ezekről a gondokról, ám a vállalati gazdálkodás egészét mégis az minősíti talán legérzékle­tesebben, hogy a nemzeti jövedelem növekedik. Ez a vállalatok érdeme. — Milyen főbb vonásai vannak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos terveknek, elképzeléseknek? — A gazdaságirányítási rendszert úgy kívánjuk fej­leszteni. hogy az a tényle­ges vállalati önállóság erő­södését, a rugalmas vállal­kozói magatartás térhódítá­sát eredményezze; tehát még jobban késztessen és ösztönözzön a hatékonyabb gazdálkodásra. Ezt célozzák a gazdaságirányítási rend­szer komplex továbbfejlesz­tésére irányuló munkák, amelyek nyomán a fő irá­nyok már kialakultak. A közgazdasági szabályozó- rendszer továbbfejlesztése — az ár-, adó- és támoga­tási rendszerben végrehaj­tandó összefüggő lépéssoro­zat révén — a nyereségér­dekeltség erősítését és a bérgazdálkodás szabadabbá tételét tűzik ki célul. A vál­tozások az indokolatlan ter­melési- és a társadalompo- litikailag sem szükséges tá­mogatások fokozatos meg­szüntetését szolgálják. Vál­toztatni kívánunk az erőfor­rások értékelésén, drágítva az élőmunka terheit, előse­gítve az élő- és holtmunka­ráfordítás ésszerűbb megvá­lasztását. A szabályozók mó­dosításától, a gazdasági ver­seny kibontakoztatásától azt várjuk, hogy a vállalati nye­reség jobban fejezze ki a tényleges hatékonyságot, és differenciálódása érdemben befolyásolja a gazdálkodó szervezetek fejlődési lehető­ségeit. Mindez akkor való­sulhat mea. ha a gazdaság- irányítás többi elemének to­vábbfejlesztése is elősegíti a piaci viszonyok fokozot­tabb érvényesülését, a válla­lati önállóság növekedését, a vállalkozói magatartás terje­dését. valamint olyan eszkö­zök, intézmények létrehozá­sát. amelyek a vállalatok mozgásterét, cselekvési lehe­tőségeit bővítik. (MTI) Ünnepi állománygyűlést tartottak a Tolna megyei Rendőr-főkapitányságon, me­lyen részt vett Péter Szigf­rid, a Tolna megyei párt- bizottság titkára, Császár József, a Tolna megyei Ta­nács elnöke, Szénási László ezredes, a Tolna megyei Te­rületvédelmi és Hadkiegészí­tő Parancsnokság parancs­noka, a Szovjet Déli had­seregcsoport egyik alakula­tának parancsnoka és politi­kai helyettese, valamint több állami- és társadalmi szerv képviselője is. Az ünnepség keretében dr. Adrián Zsigmond r. ez­az 1984. április 3-án megtartott március havi lottó-jutalomsorso­lásról, melyen a 12. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslistá­ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk : a — vásárlási utalvány (1000 Ft) b — Zastava 1100 GTL típusú személygépkocsira szóló utal­vány, c — Lada 1200 S típusú személy- gépkocsira szóló utalvány, d — Moszkvics 2140 típusú sze­mélygépkocsira szóló utalvány, e — Hi-Fi torony I. (100 000 Ft), f — színes tv I. (70 000 Ft), g — Hi-Fi torony II. (45 000 Ft), h — video-játék (30 000 Ft), i — színes tv II. (24 000 Ft), j — Diamant magnetofon (8000 Ft), k — szerencse-utalvány (40 000 Ft), 1 — otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft), m — zenesarok-utalvány (20 000 Ft), n — vásárlási utalvány (20 000 Ft), o — háztartásikisgép-utalvány (15 000 Ft). p — vásárlási utalvány (10 000 Ft), r — vásárlási utalvány (9000 Ft), s — vásárlási utalvány (7000 Ft), t — vásárlási utalvány (5000 Ft), u — vásárlási utalvány (4000 Ft), v — vásárlási utalvány (3000 Ft), z — vásárlási utalvány (2000 Ft). A nyertes szelvényeket 1984. április 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 2 378 475 k, 2 385 250 p, 2 398 836 U, 2 412 322 r, 2 419 215 1, 2 426 008 S. redes, a főkapitányság veze­tője kitüntetéseket adott át. A kiemelkedő munka elis­meréseként a belügyminisz­ter a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozata ki­tüntetést adományozta Szili Lajos r. őrnagynak, a Köz- biztonsági Érem arany foko­zatával tüntette ki dr. Láng Károly r. alezredest, Balássa Tibor r. alhadnagyot, Szűcs József r. zászlóst, Rózsa Sándor r. főtörzsőrmestert, soron kívül előléptette r. al­ezredessé Németh Lajos r. őrnagyot, ezen túl 62 fő ré­szesült különböző elismerés­ben. 2 432 801 t, 2 439 594 k, 2 446 387 o. 2 453 180 k, 2,459 973 ! r, 2 473 559 U, 2 480 352 u, 2 493 938 V, 2 507 524 V, 2 514 317 p, 2 521 110 n, 2 527 903 V, 2 534 696 n, 2 555 075 1 Z, 2 568 661 V, 2 589 040 m, 2 595 833 n, 2 602 626 z, 2 616 212 z, 2 623 005 z, 2 636 591 t, 2 650 177 z, 2 656 970 r, 2 677 349 U, 2 697 728 p, 2 704 521 S, 2 711 314 V, 2 718 107 Z, 2 731 693 1, 2 757 072 j, 2 758 865 z, 2 772 451 Z, 2 792 830 Z, 2 813 209 v, 2 820 002 : j, 2 826 795 k, 2 833 588 p, 2 840 381 z, 2 847 174 1, 2 860 760 n, 2 867 553 z, 2 874 346 z, 2 894 725 t, 2 908 311 U, 2 915 104 k, 2 928 690 k, 2 935 483 u, 2 942 276 t, 2 976 241 v, 2 898 827 ’ U, 2 996 620 t, 44 658 089 m, 44 664 882 m, 44 868 672 z, 44 875 465 r, 44 882 258 u, 55 649 163 z, 55 655 956 z, 55 669 542 z, 78 004 926 k, 78 011 719 k, 78 025 305 o, 78 032 098 k, 78 038 891 m, 78 052 477 u, 78 059 270 z, 78 066 063 n, 78 072 856 k, 78 086 442 n, 78 093 235 r, 78 100 028 z, 78 106 821 z, 78 113 614 n, 78 120 407 z, 78 154 372 1, 78 161 165 u, 78 167 958 m, 78 174 751 z, 78 188 337 u, 78 201 923 z, 78 208 716 k, 78 215 509 t, 78 235 888 s, 78 249 474 U, 78 256 267 z, 78 263 060 k, 78 269 853 t, 78 297 025 v, 78 310 611 k, 78 317 404 t, 78 344 576 1, 78 351 369 1, 78 358 162 n, 78 364 955 o, 78 371 784 u, 78 392 127 z, 78 398 920 u, 78 412 560 t, 78 419 299 V, 78 446 471 t, 78 453 264 z, 78 460 057 z, 78 4665 0 1, 78 480 436 z, 78 487 229 1, 78 494 022 j, 78 500 815 u, 78 507 608 z, 78 514 401 z, 78 527 987 p. 78 541 573 k, 78 555 159 k, 78 561 952 m, 78 575 538 z, 78 595 917 z, 82 006 002 s. 82 012 796 1, 82 019 589 1, 82 026 382 n, 82 039 968 s, 82 046 761 V, 82 053 554 k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom