Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

1984. április 29. Képújság 3 Köszöntjük a munkában éten járókat és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! Locsolni drága, öntözni megéri Tolna megye öntözési kapacitásának alakulása 1979-1984-ig 10.000 ha 5.000 ha 1979 1980 1981 1982 1983 1984--------1-------1-------1-------1-------1-------f----­T olna megye öntözési kapacitásának alakulása 1979— 1984-ig Megyénkben 1979 óta 4800 hektárral csökkent az öntö­zési kapacitás. A grafikon jól érzékelteti ezt a vissza­esést, ami egyben az öntöző- berendezések elöregedésével járt együtt. A vízjogi engedéllyel ren­delkező 6206 ha megöntözhe­tő felületből 2402 hektár a korszerűnek mondott fél­stabil a. c. telep.' 3804 hektárnyi terület mo­bil berendezésekkel öntözhe­tő, ahol a berendezések víz­ellátását biztosító szivattyúk mintegy 70 százaléka 4 év alatt nullára amortizálódik. Az üzemekben rendelkezés­re álló 17 (tizenhét) db gé­pi áttelepítésű vízszétosztó berendezés a megöntözhető felülethez képest aránytala­nul kevés. Az öntözés jelen­tős területen kézi áttelepíté­sű berendezésekre alapozó­dik. Az öntözési kapacitás csök­kentésével párhuzamosan, üzemeink egy része évek óta törekszik öntözési lehetősé­gei kihasználására. Meteoro­lógiai adatsorok szerint ugyanis az 1983—84-ben je­lentkező aszály nem ritka időjárási jelenség. Hazánk jelentős területén — így Tol­na megyében is — a csapa­dék évi összege nem éri el az évi 600 mm-t. A tenyész- időszakban lehulló csapadék mennyisége többnyire a kí­vánt szint alatt marad. A víz évről évre meghatározó tényezőként hat a növényter­mesztésre. A meglevő be­rendezések eredményes hasz­nosítását ezek az üzemek a következőképp érik el: — Az öntözést egy agro­technikai elemnek tekintik, mely önmagában nem képes csodákat teremteni. Az egy­szeri, kárelhárító öntözés ál­talában kifejezetten ráfizeté­ses, de ez a művelet, követ­kezetesen alkalmazva köz­vetett és közvetlen hatása miatt kifizetődő. — Az öntözési kapacitás nagyságának és helyének fi­gyelembevételével alakítják ki a vetésszerkezetet, ami lehetővé teszi a speciális (ke- lesztő, növényvédelmi célú) öntözés esetenkénti alkalma­zását. — Az öntözést megháláló növények és fajták megvá­lasztásával javítják a víz- és tápanyaghasznosulás hatásfo­kát. — A legelők hozamának emelésével növeli az áruter­melő növények területét. — A híg trágyával terhelt területeken mélylazítással kombinálva az öntözéssel csökkentik a híg trágya talaj­degradációs hatását. — Folyamatosan lecserélik az elöregedett berendezése­ket, kihasználva az eseten­kénti időszakos árleszállítá­sokat. — Az öntözési üzemegy­ségben állandó törzsgárdával dolgoznak. A csúcsidőszak­ban a Dunántúli Regionális Vállalat szolgáltatását igény­be véve csökkentik az üzem kézimunkaerő-leterheltségét. — A hatékonyan kiöntö­zött víz mennyiségének növe­lésével — a terméseredmé­nyek emelkedése mellett — csökken az 1 m3 öntözővízre eső állandó költség. Az ön­tözés állandó költségei ugyanis a kapacitás kihasz­nálatlanságakor csupán ered­ménycsökkentő tényezőként lépnek fel. Alacsony kihasz­nálás mellett a víz árát azok irreálisan magasra emelik. 600—1000 m3 víz hektáron­kénti kijuttatása esetén már jól érezhető az öntözés ter­mésfokozó hatása, az 1 m3 víz ára pedig 100—120 Ft-ról 3—5 Ft-ra csökken. Az öt­letszerű locsolás tehát való­ban megfizethetetlenül drá­ga, de a kocsolai, mözsi, sió­agárdi és több más szövet­kezet eredményei azt mutat­ják, hogy az öntözés a meg­felelő technológia adaptáció­ja mellett a termelési szín­vonal növelésének egyik meghatározó tényezője lehet. Jó példa Nakon XXII. közegészségügyi napok Tizenkét Tolna megyei előadó Május 2-án nyílik meg Siófokon, a dél-balatoni kulturális központban a XXII. közegészségügyi na­pok 4-én záruló esemény­sora azzal a plenáris üléssel, melyen hazánk járványügyi helyzetéről, eredményeiről, gondjairól lesz szó, a Bala­ton környezetvédelmével kapcsolatos feladatok ismer­tetése mellett. A közegészségügyi napok rendezője — egyben házi­gazdája — a hagyománynak negfelelően a Somogy me­gyei Tanács és KÖJÁL, de részt kért az ez évi tudo­mányos eseménysor szerve­zéséből a MOTESZ tagszer­vezeteként működő Magyar Higiénikusok Társaságának tájegységi tagozata is, mely évi közgyűlését itt tartja a tanácskozások nyitónapján. Az ország minden részéből A Tolna megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szö­vetsége legutóbbi küldött- közgyűlésén elfogadta az idei munkatervét, majd az 1984. évi tervet. Beszámolt a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról Lakos József, a szövetség elnöke. Az 1983. évi gazdálkodásról és az 1984. évi tervkészítés­ről Horváth József, a szö­vetség titkára adott előter­jesztést. Ezután a küldöttközgyű­lés a szövetség nőbizottságá­több százan lesznek a XXII. közegészségügyi napok ven­dégei, akik hat szekcióban, nem kevesebb mint 152 — egyenként 10—15 perces — előadást hallgatnak és vitat­nak meg. Tolna megyét csak a közegészségügyi napok elő­adóinak a körében tizenket- ten képviselik. A szekciók­ban folyó munkán kívül két kerekasztal-konferenciára is sor kerül. Az egyik a csípő szúnyogok elleni védekezés, a másik a kullancsok elleni védekezés kérdéseit tárgyal­ja ismert szakemberek veze­tésével. Hosszadalmas lenne felsorolni, hogy az említett 152 előadásban mi minden­ről lesz szó. így erről csupán annyit, hogy a tudományos eredmények, tapasztalatok közreadása során a köz- egészségügy és járványügy minden területe szóhoz jut. nak 1983. évi munkájáról, az ellenőrző bizottság tevé­kenységéről, az ellenőrzési iroda munkájáról hallgatott meg jelentést, illetve beszá­molót, amelyeket tudomásul vett. Eleki János, a TOT fő­titkára többek között elis­meréssel szólt Tolna megye mezőgazdasági szövetkezetei­nek gazdasági eredményeiről. Ugyan e témához kapcsoló­dott Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára, aki a termelés közgazdasági problémáit elemezte. A MAE Növényvédelmi és Agrokémiai Szakosztálya a naki Dózsa Mgtsz-ben be­mutatóval egybekötött ta­nácskozást tartott a sertés­telepeknél jelentkező trágya szakszerű hasznosításáról. Dr. Gergely István agro­kémiai főmérnök vitaindító előadásában szólt a beruhá­zások hatékonyságának nö­veléséről, az egyszerűbb mű­szaki megoldások alkalmazá­sáról, amelyekben jelenleg is nagy tartalékok rejlenek. A vitaindítót követően dr. Konkoly Lajos szaktanács- adási csoportvezető adott tá­jékoztatást a híg trágya ke­zelésének megyei helyzeté­ről. Kiss József, a naki Dózsa Mgtsz főállattenyésztője be­számolt az elért eredmé­nyekről, majd a telepen te­kintették meg az érdeklődők a tsz által kifejlesztett trá­gyakezelési eljárást. A meg­oldás lényege, hogy a hízó­sertések alatt kis mennyi­ségű szalma van, amit na­ponta cserélnek, a keletkező trágyát lengőlapátos trágya- kihúzóval járműre termelik, és azonnal trágyaszarvasba szállítják. A mosóvízzel is takarékoskodnak, az épüle­tek tisztítása sterimobbal történik. Benesoczky József né a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központ részéről adott tá­jékoztatást a hígtrágyázás országos helyzetéről. A tájé­koztatókat konzultáció kö­vette, ahol végeredményként megállapítható volt, hogy a naki Dózsa Mgtsz-ben a kör­nyezetvédelem és a költsé­gekkel való takarékosság összeegyeztethető. A TESZÖV küldöttgyűlése Kisközségek áruellátása Kitelepülnek az üzletek Az MSZMP XII. kongresz- szusán elhatározott gazda­ságpolitikai célok között sze­repel a nemzetközi fizető- képesség megőrzése mellett az elért életszínvonal és ezen belül az áruellátás színvonalának védelme. * A tamási Köp—Ka Álta­lános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetnél — amelynek ellátási területé­hez tizenhat kisközség tar­tozik — beszélgettünk Ba­jor József kereskedelmi osz­tályvezetővel. A téma sokré­tű és aktuális: a kistelepülé­sek ellátása. Az áfész ke­reskedelmi üzletpolitikájá­nak alapvető célja az ellá­tási színvonal megtartása. Ezért áruforgalmi munká­juk során olyan módszere­ket alkalmaznak, amelyek eltérnek a szokásostól. — Minden kereskedelmi egységre új cikklistát dol­goztunk ki, amelyben meg­határoztuk, hogy mit köteles a bolt tartani, és mit nem tarthat. Ezek napicikkek, amiknek meglétét ellenőriz­zük. Ilyenek: a zokni, a gép­cérna ..., a szeg, a fogó ... — Tudok olyanról — ve­tem közbe —, hogy volt(ak) olyan eset(ek), amikor egy pár cipőfűzőért, vagy éppen cipőkrémért be kellett utaz­ni Tamásiba. — Lehet, hogy előfordult, de nem a szállítás miatt volt így. Ez kifejezetten a boltvezető hibája — mond­ja a kereskedelmi osztályve­zető, majd folytatja a félbe­szakított gondolatmenetet: — A nehezen beszerezhető, vagy elosztásos árukból köz­pontilag segítjük a kisközsé­gek boltjait. Iparcikkekből, ruházati áruból kereskedel­mi akciókat szerveztünk és ezeken leginkább a napi cik­keket, illetve az üzletek pro­filjába nem tartozó árut kí­náltunk. Bajor József elmondja azt is. hogy a megnövekedett utazási költségek miatt kez­deményezték a különböző üzletek kitelepülését. Az iparcikkeknél „erőteljeseb­ben” bevezették az úgyneve­zett főboltosi rendszert. A tamási szakboltoktól — tíz­napos túraterv szerint — kapják az árut a kistelepü­lések üzletei. A választék- bővítést szolgálja a több csa­tornás árubeszerzés is. — Köztudomású — fordí­tok a szón —, hogy a lakos­ság élelmiszerekkel való ki­egyensúlyozott, jó ellátása kiemelkedő jelentőségű. Ez kihat ugyanis a hangulatra, a közérzetre. A januári ár­emelések után joggal igé­nyesebbek a fogyasztók a választékra, mennyiségre, minőségre. Az osztályvezető, miután egyetértését jelzi, elmondja, hogy élelmiszerekből a la­A „mintabolt” belső képe „Vajon friss a kenyér?” kossági szükségletek kielégí­tése folyamatos, megfelelő szintű. Tovább javult a nagy- és kisközségek hússal, valamint töltelékáruval való ellátása. A sütőipari termé­kek mennyisége kielégítő, de a minőséggel sok esetben baj van. A kenyérellátásban a néha előforduló zökkenőt az okozza, hogy „a magán­pékek bezavarnak”. Ami az iparcikkeket illeti, megtudjuk, hogy a több csa­tornás árubeszerzési lehető­ség kihasználása mellett is elég sok a hiánycikk, a ne­hezen beszerezhető áru. így többek között a villanyboj­ler, a hűtőgép, a radiátor, a huzalszeg... Az osztályve­zető elmondta, hogy tartós fogyasztási cikkeket legin­kább a kialakított ellátási központokból — Gyönk, Hő- gyész, Iregszemcse, Tamási — szerezhetik be a vásár­lók, a már említett főbolto­si rendszer keretén belül. Anyagilag érdekeltté tették a „főboltosokat”, hogy a kisközségek áruellátását megoldják. — Csak szállítá­si, illetve szervezési nehéz­ségek miatt késik időnként az áru kiszállítása — közli Bajor József. Az élelmiszer- és iparcikk­kínálat — a városkörnyéki tizenhat településen érinti a nagycsaládosokat, az ala­csony, de a magas jövedel­műeket is. Az előzőek ese­tében az olcsóbb cikkek, a takarékos fogyasztás nem­csak a pénztárcát kímélik, hanem a népgazdaság erő­forrásainak takarékosabb felhasználását is elősegítik. A Köp—Ka ÁFÉSZ igyek­szik az olcsó, közkedvelt hentesárukból megfelelő mennyiséget biztosítani. Ezek tárolására kielégítő hű­tőkapacitással szerelték fel az üzleteket. A beszerzést közvetlen a húsipartól vagy az állami gazdaságtól vég­zik. Csak a boltvezetőn mú­lik, hogy él-e a heti kétszeri szállítás lehetőségével. Ugyancsak az alacsony jö­vedelműeket és a nagycsalá­dosokat segítik azzal, hogy ruházatból az olcsó, közepes árfekvésű árukat is biztosít­ják. A vásárlási körülmények javítása is célja az áfésznek. Korszerűsítik — az anyagi erőforrástól függően bővítik — a bolthálózatot. Tavaly novemberben adtak át Sza- kadáton egy korszerű ve­gyesboltot, melyre — ott- jártunkkor — a helyiek azt mondták, „szinte minden van benne”. Erről személye­sen is meggyőződtünk. A SZÖVOSZ és a Belkereske­delmi Minisztérium állás- foglalása alapján több tele­pülésen — így Koppány- szántón, Értényben, Pári- ban és Mucsiban — a szaka- dáti példa alapján korszerű­sítik az üzleteket. Tamásiban tudják, hogy az áruellátás színvonala a hazai termelőkön múlik, de a kereskedelemnek is jelen­tős szerepe van benne. — él — Fotó: Gottvald Károly A korszerűsített szakadáti üzlet utcai homlokzata

Next

/
Oldalképek
Tartalom