Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

A rtÉPÜJSÁG

1984. április 29.

ON KERDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Mikor kapom vissza a pénzemet?

A kérdést egy olvasónk tette fel, aki kérte: ne közöljük a nevét. Megértjük kérését, mert bizony senki sem szereti a nyilvánosság előtt kiteregetni, hogy pórul járt. Olvasónk 1919 novemberében eladta Zsiguli személygépkocsiját. Adásvételi szerződést kötöttek, amit két tanú is hitelesített. A kocsi adója 1979 évre rendezve volt. 1980 júliusában olvasónk kapott egy csekket, hogy az első félévi adót fizesse be. Ebből tudta meg, hogy a vevő még nem íratta át a kocsit. A csekket elvitte a vevőnek, aki akkor be is fizette a tartozását és megígérte: rendezni fogja az átíratást. Novemberben ismét olvasónk kapta a csekket. Üjra elment, újra ígéret és ismét csekk: fizesse be az 1981. évi adót késedelmi kamatokkal együtt. Ráadásul: amennyiben nem fizet, a béréből tiltják le az ösz- szeget. Befizette. 1983. januárjában a járásbírósághoz fordult. Február végén a vevőjétől visszakapta a befizetett összeg felét. Azt hitte: részletfizetési kedvezményt kapott a vevője. A pénz másik felét azóta Is várja. Júniusban a megyei végrehajtási irodától kapott egy végrehajtási lapot, amit akkor kellene visszaküldeni a feladónak, ha megkapta a pénzét. A pénzét nem kapta meg. Most mit tegyen?

Dr. Deák Konrád a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvény- ereiű rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendeletből vett idézettel kezdte a válaszát:

— Ha az adós okirattal valószínűvé teszi, hogy az elT elefonszámunk: 16-211

lene végrehajtás útján érvényesített követelés alaptalan, már kielégítést nyert, vagy egyébként megszűnt, az a végrehajtó, akinél az ügy folyamatban van. köteles az okirati bizonyítékok felsorolásával felhívni a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, és egyúttal az adóstól felvett összegből a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget fizesse be a végrehajtói letéti számlára.

Ugyancsak a fenti jogszabályra hivatkozva idézte a következőket:

— A végrehajtás szünetel, ha a) az adós lakóhelye (tartózkodási helye) nem állapítható meg, és lefoglalható vagyontárgyai nem lelhetők fel. b) az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, c) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget — bár köteles rá — nem előlegezi, d) az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték neki.

Arra a kérdésre, mikor kapja vissza a pénzét — dátumszerű időpontot lehetetlen mondani. Olvasónk akkor kapja vissza a pénzét, ha az adós elhatározza magát, hogy önként fizet, ha ez nem következik be, akkor pedig akkor, ha a végrehajtási eljárás befejeződik. A végrehajtás gyors befejezése érdekében azt javasoljuk: tegyen eleget annak, amit a végrehajtási lapon olvashat: közölje a végrehajtóval, hogy az adós az ön követelésének csupán a felét fizette be eddig.

Mikor lesz hűtőláda?

Való, ami való: megrendeléssel nem lehet húst, zöldséget fagyasztani. „1983. június 22-én fizettem be a Dunaföldvár és Vidéke Áfész áruházában egy kétszázhúsz literes hűtőládát. A megrendelés szerint a leszállítási idő 1983 utolsó negyedéve volt. Többször érdeklődtem.

1983 karácsonya előtt kaptam egy értesítést, amelyben közölték velem: alkatrész- hiány miatt a ládákat nem tudták leszállítani, ha érdekel, menjek be és átírják

1984 első negyedévére. Ez meg is történt. 1984. február 29-én felutaztam érdeklődni, hogy miért nem szállítják a hűtőládákat. Akkor azt válaszolták: a franciák nem szállítják az aggregátorokat és ezért a ládák gyártását megszüntették. Most német ládákat hozatnak és a kiírt időre megkapom...” — írta Tárnái Jakab Paks-Duna- kömlöd. Béke u. 45. szám alatti olvasónk.

És mint Kovács Sándor áfész-elnök válaszából kiderül, a hűtőládát azóta sem kapta meg.

— A levélben foglaltakat kivizsgáltattam és ezzel kapcsolatban a következőket állapítottam meg — kezdte válaszát Kovács Sándor. — Áruházunk műszaki osztálya 1983. június 22-én a 006175- ös előjegyzési sorszámon 1 db ZF—220-as típusú mélyhűtőládára vett fel előjegyzést Tárnái Jakabtól, a várható vételár 30 százalékának egyidejű befizetése mellett. A szállítás várható idejét 1983. IV. negyedévére jelölték meg.

— Sajnálatos módon a mélyhűtőládákra szövetkezetünkkel szerződéses viszonyban álló VOSZK Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat szállítási kötelezettségének a kért mélyhűtőládákból sem az elmúlt, sem az idei évben nem tett eleget. A szállítási időpontokat különböző okokra hivatkozva többször átütemezte. Most a közelmúltban jelezte, hogy a ZF —220-as típusú szállítását egyáltalán nem tudja vállalni.

— Vásárlónknak február 29-én azt ígértük: ha fenntartja igényét, kétszáz literes, más típusú mélyhűtőládára, akkor ha ezek megérkeznek, kiértesítjük és ebből biztosítunk egyet neki. Sajnos ilyent nem kaptunk. Csak 150 literes mélyhűtőládát küldtek, amelyre már korábban megtörténtek az előjegyzések. A 20 Grön- landból négy sérült meg, mely még raktáron van. A roppant bizonytalan szállítás miatt, sajnos vásárlónk igényének kielégítésére, az előjegyzetthez hasonló típusú mélyhűtőládából nem tudunk meghatározott átvételi időpontot ígérni.

— Azt kérjük vásárlónktól: legyen szíves felkeresni személyesen szövetkezetünk kereskedelmi osztályának, vagy áruházának vezetőjét annak tisztázása érdekében, hogy megközelítően hasonló típusú mélyhűtőládával megnyugtatóan rendezni tudjuk az ügyet. Egyben elnézést kérünk az okozott gondért. Sajnos, rajtunk kívül álló okok miatt nem tudtunk eleget tenni eddig kötelezettségünknek.

Ml VÁLASZOLUNK

A társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szól a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 5. számú törvényerejű rendeleté, s ennek végrehajtása tárgyában hozta meg a Minisztertanács az 1009/1984. (III. 31.) számú határozatát. A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a társadalombiztosítási gondoskodásban részesülők körének ki- szélesedése a társadalombiztosítás irányításának olyan továbbfejlesztését indokolja, amely megőrzi és tovább szélesíti annak társadalmi jellegét és ugyanakkor kifejezi, hogy hazánkban a társadalombiztosítás állami feladat. Erre figyelemmel akként rendelkezik, hogy „a társadalombiztosítás irányítását állami szervezetek a társadalombiztosítási tanácsok közreműködésével végzik.” A megyékben és a fővárosban megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanácsot kell alakítani, de társadalombiztosítási tanács működik a társadalombiztosítási feladatot is ellátó munkáltatónál is.

A Minisztertanács említett határozata az Országos Társadalombiztosítási Tanács és a megyékben alakítandó társadalombiztosítási tanácsok összetételét, szervezetét határozza meg, részletesen megjelöli a Társadalombiztosítási Főigazgatóság feladatait, melyek közé — a többi között — a megyei igazgatóságok és ezek kirendeltségeinek, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az irányítása tartozik.

A munkavédelemről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 18/1984. (III. 31.) számú rendelete és a munkavédelem állami irányításáról és ellenőrzéséről szól a Minisztertanács 1010/1984. (III. 31.) számú határozata. E jogszabályok szerint a munkavédelem állami irányítása és ellenőrzése az gos Munkavédelmi Bizottság működik. A munkavédelmi ágazati és felügyeleti tevékenység irányítását megyei szinten a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetője látja el. A rendelet természetesen meghatározza a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek munkavédelemmel kapcsolatos tevékenységét, jogosultságait is, a minisztertanácsi határozat pedig részletesen szabályozza az Országos Munka- védelmi Főfelügyelőség és az Országos Munkavédelmi Bizottság jogállását és feladatait. Itt jegyezzük meg, hogy a főfelügyelőség ellenőrzési feladatait a megyei munkavédelmi felügyelőségek útján látja el, ez utóbbiak hatáskörét és feladatait a főfelügyelőség vezetője utasításban határozza meg, a megyei felügyelőségek vezetői, a munka- védelmi főfelügyelők és felügyelők felett a munkáltatói jogokat a főfelügyelőség vezetője gyakorolja.

A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 13. számában jelent meg és 1984. évi július hó 1. napján lép hatályba.

Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő f.évi 5. számában megjelent arra a közleményre, amely az állami vadászterületen lelövésre engedélyezhető trófeanagyság felső határáról, illetőleg a belföldi bérkilövési díj megállapításáról szól. Ugyanitt tájékozta- t ó jelent meg az 1985. évi ösztöndíjakról. A tájékoztató eligazítást ad az ösztöndíjak és tanulmányutak fajtái és célkitűzései tekintetében, megjelöli a pályázókkal szemben támasztott általános és konkrét követelményeket, megjelöli a pályázat módját

A kizárólag vásárlási tájékoztatóval forgalomba hozható termékekről szóló, több minisztérium által kiadott együttes közlemény jelent meg a Kereskedelmi Értesítő idei 5. számában, amely közleményre az abban megjelölt termékeket árusítók és vásárlók figyelmét hívjuk fel.

DR. DEÁK KONRÁD

a TIT szekszárdi városi

szervezetének elnöke.

Felhívás

Barlangot fedeztek fel Budapesten

Közeleg városunk és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója. Ennek méltó megünneplésére, múltunk és jelenünk jobb megismerésére vetélkedőt hirdetünk TÄJ és történelem

címmel, amellyel helyi hagyományaink ápolásához és tevékeny továbbépítéséhez is szeretnénk hozzájárulni.

A vetélkedősorozatra nevezhetnek ötfős csoportok, amelyek alakulhatnak lakóhelyi és munkahelyi közösségekből, művelődési csoportokból, szocialista brigádok, iskolák, ifjúsági szervezetek tagjaiból, de elfogadjuk baráti körök, családok és alkalmi csapatok jelentkezését is.

A vetélkedő témái:

1. Szekszárd története a kezdetektől 1944. november 30-ig.

2. Városunk 40 éves (politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változásainak főbb jellemzői).

3. Szekszárd a művészetben (irodalom, képzőművészet, zene stb.).

— Az írásbeli fordulókban májustól októberig feladatlapokat teszünk közzé.

— A szóbeli fordulókat októberben üzemekben, művelődési intézményekben, iskolákban rendezzük.

— A döntő városunk felszabadulásának ünnepségsorozatához kapcsolódik, november hónapban.

A rendezők a felkészülést irodalomjegyzékekkel segítik, az ebben felsorolt művek a vetélkedő ideje alatt a megyei könyvtárban, az SZMT munkásművelődési otthon könyvtárában és a Babits Mihály Művelődési Központ társalgójában — helyben olvasásra — a versenyzők rendelkezésére állnak.

A vetélkedő értékelésében fontos szerep jut a csoportok városunkért végzett tevékenységeinek is. Az egyes fordulókhoz tartozó további részleteket a benevezett csapatok számára készülő „Táj és történelem” című füzetekben tesszük közzé.

A vetélkedő díjazása:

Minden vetélkedő csapat elnyeri a városi tanács e célra készülő emlékplakettjét.

A legeredményesebben szereplő csapatok értékes tárgy- jutalomban, a döntő résztvevői 2000—10 000 Ft közötti pénzjutalomban részesülnek.

Jelentkezés: a munkahelyeken és a meghirdető szerveknél igényelhető nevezési lap kitöltésével 1984. május 15-ig.

A jubileumi vetélkedő minden kedves résztvevőjének eredményes felkészülést és jó versenyzést kívánnak a meghirdetők:

Az MSZMP Szekszárd városi Bizottsága — A KISZ Szekszárd városi Bizottsága — A Szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága — A Hazafias Népfront városi bizottsága — Szekszárd városi Tanács — Megyei Könyvtár — SZMT Központi Könyvtár — Megyei Levéltár — Béri Balogh Adám Megyei Múzeum — Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési

Központ

Februárban Budapesten, a rózsadombi Józsefhegyi úton egy ház alapozásánál a mélyben üreget feltételeztek. Ennek megállapítására a gyakorlott barlangkutatókból alakult ALBATECH Gazdasági Munkaközösség tagjait bízták meg, akik a szűk járatok kibontása után most elérték a Józsefhegyi barlang (ezt a nevet kapta) kb. 75 méter hosszú nagytermét. A felszíntől hatvan méterre húzódó üreg másfél millió évvel ezelőtt alakult ki a

mélyből feltörő egykori hévizek hatására. Az így képződött üregek gazdagok a feloldott ásványi anyagokból kikristályosodott képződményekben. A Józsefhegyi barlang a saját válfajában a legnagyobbak között van a világon. Különös értéke, hogy a szebbnél-szebb képződményeknek páratlan gazdagságát és együttes sokféleségét őrzi. Mivel a lejutás rendkívül körülményes, csak hivatásos kutatók látogathatják...

Gipszből kikristályosodott lapok a barlang fenekét;

A barlang bejárata