Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

1984. április 1. NÉPÚJSÁG 3 A hőgyészi párt-vb tárgyalta Dombóvár, KIPSZER gyárrészleg Politikai nevelő munka a KISZ-hen Változatos kéPet tárt a---------------------- Hőgyész n agyközségi párt-végrehajtó bizottság elé a KlSZ-bizott- ság beszámolója, amely ar­ról szólt, hogyan folyik a politikai nevelő munka a KISZ-szervezetekben, és en­nek szerves részeként a párt­taggá nevelése. A vitában ér­vek, ellenérvek hangzottak el, javaslatok a munka ja­vítására. Egyértelműen álla­pították meg, hogy — szem­ben az itt-ott elhangzó vé­leményekkel — a fiatalok ér­deklődnek a politikai kérdé­sek iránt, ám másként kell foglalkozni a fiatalabbakkal, a tizenévesekkel, megint másképpen a húsz éven fe­lüliekkel. A nagyközségi KlSZ-bizott- ság tizenkét alapszervezetet irányít, ezekben az alapszer­vezetekben 186 KISZ-tag van. Vannak alapszervezetek, amelyekben a nevelő munka eredményes — ezekben nem­csak a helyi adottságok job­bak, hanem a pártalapszer- vezet is segíti, figyelemmel kíséri a KISZ munkáját, — van azonban néhány olyan is, ahol a nevelő munka gyen­ge. Ugyancsak az említett két okból. Ezért aztán igen differenciált a kép a párt­taggá nevelés tekintetében is. 1980 óta huszonnégy KISZ-tagot ajánlottak párt­tagnak a KISZ-szervezetek, közülük az állami gazdaság központi I. öt, a MOKÖT alapszervezete hat KISZ-ta- got készített fel a párttag­ságra és ajánlott felvételre, volt viszont néhány olyan, amelyik egyet sem. A tizenkettő közt vannak erős és vannak gyenge KISZ-szervezetek. Különö­sen nehéz helyzetben van­nak a társközségek alapszer­vezetei. Kislétszámú és fő­ként nyugdíjasokból áll a pártalapszervezet, az egyik­ben nincs is negyven év alatti párttag, így a párt- szervezet nem tud kellően foglalkozni a KISZ-szel, nem képes propagandistát adni a KISZ-szervezetnek. • Dúzson nincs is pártalapszervezet. Másrészt, a párttaggá neve­lés _ sem megy, a KISZ-ben lévő fiatalok eljárnak más­hova tanulni, dolgozni, aki alkalmas lenne, vagy alkal­massá tehető a pártba való felvételre arra a munkahe­lyen lévő pártalapszervezet- ben kerülhetne sor, az elő­készítés viszont a faluban lévő KISZ-szervezet dolga lenne. Nehéz kialakítani az összhangot. Az eszmei nevelő munka általános, meghonosodott szervezeti kerete az ifjúsági vitakör. Emellett az ismere­tek gyarapítását jól szolgál­ják a különböző történelmi évfordulókhoz kapcsolódó vetélkedők, járási, megyei szervezésű ifjúsági, politikai megmozdulások, a történelmi helyekre szervezett kirándu­lások. A fiatalok egy része rendszeresen részt vesz a pártszervezetek politikai tan­folyamain, számosán kapcso­lódtak be a művelődési ház különböző szakköreinek munkájába. Részt vesznek a helyileg szervezett kül- és belpolitikai, gazdaság- és társadalompolitikai előadáso­kon. Nyolc alapszervezetben —­------ folyik politikai ok­t atás — öt alapszervezetben a pártszervezet által meg­bízott propagandista végzi ezt. Négy helyen nem tudták beindítani, főleg azért, mert nincs propagandista és a fiatalok többsége is csak a hét végén tartózkodik ott­hon. A nyolc alapszervezet­ben eredményes a nevelő munka. A propagandisták figye­lemmel kísérik a belpoliti­kai, világpolitikai eseménye­ket és ezt munkájukban is hasznosítják. Az alapszerve­zetek többségében tartalmas vitaköri foglalkozások van­nak. Ám az általános képbe tartozik az is, hogy főleg a tizenéveseket tömörítő alap­szervezetekben nem sikerült eléggé megtalálni a mód­szert a politikai kérdések iránti érdeklődés felkeltésé­re. Ezen változtatni szüksé­ges, elsősorban a nagyközsé­gi KISZ-bizottság és az alap­szervezetek segítségével. Cél­szerű lenne az oktatást, ne­velést segítő technikai esz­közök — film, szemléltető­képek, stb. — alkalmazása, amely figyelmüket jobban le­kötné, ismereteik gyorsab­ban gyarapodnának. Ilyen eszközökkel a KlSZ-bizott- ság és az alapszervezetek nem rendelkeznek, ám lehe­tőség van a művelődési in­tézményekkel való szorosabb kapcsolat kiépítésével meg­oldást találni. A vitában kialakult az a vélemény, hogy vonzóbb, a korosztályra „testreszabot- tabb” programokat kell szer­vezni, a fiatalok abba a KISZ-szervezetbe mennek — a választás szabad — ahol jobban érzik magukat és itt nemcsak szórakozhatnak, ha­nem fel lehet kelteni az ér­deklődésüket — és kielégíte­ni — a politikai kérdések iránt is. A KISZ-bizottság és az alapszervezetek nagyobbik része a mozgalmi munka szerves részének tekinti a párttagságra való felkészí­tést. Az ifjúsági vezetők is­merik a kiválasztás legfon­tosabb tényezőit, azt, hogy a párttagfelvételre számbavet- teknek milyen ismereteket kell elsajátítaniok, hogyan kell velük foglalkozni. Ezt az irányító pártszervezetekkel együtt végzik. Az érintett KISZ-fiatalokkal megismer­tetik a párt szervezeti sza­bályzatát, szervezeti felépí­tését, politikáját. A pártszer­vezetek a javasolt KISZ-fia- tal mellé egy-egy párttag­felkészítőt is kijelölnek. A végrehajtó bizott­--------------------------- sag meg­állapította, hogy az utóbbi években fejlődés következett be a KISZ politikai nevelő munkájában, ám — különö­sen a gyengébben működő alapszervezetekben — ezt ja­vítani kell. Építse ki a KISZ-bizottság a területfele­lősi rendszert, igényelje a pártbizottság, a pártszerve­zetek nagyobb segítségét, ahol szükséges, a pártszer­vezetek adjanak propagan­distát a KISZ-nek. Segítsék az eddiginél jobban a párt- bizottság területfelelősei a KISZ-munkát, különösen az eszmei-politikai nevelést. J. J. Elemzés a gazdaság és a kultúra kapcsolatáról Az elmúlt két évtizedben gazdasági és kulturális éle­tünkben mélyreható reform- folyamat bontakozott ki és — bár a változások ellent­mondásosak — az eredmé­nyek nemcsak a művészet, a tudomány, hanem a tömeg- kultúra, az oktatási, közmű­velődési intézményrendszer fejlődésében, korszerűsödé­sében is megmutatkoztak — állapítja meg az az elemzés, amelyet az Országos Köz- művelődési Tanács által fel­kért munkabizottság készí­tett, s amelyet az OKT leg­utóbbi ülésén vitattak meg. A fejlődés lehetővé tette a kulturális hátrányok csök­kentését, az iskolázottság színvonalának emelését, a munkaerő-állomány szerke­zetének korszerűsítését. Ma már nyilvánvaló — véli az elemzés —, hogy a kulturá­lis élet gondjai nem szige- telhetők el a gazdaságban és a társadalomban kibontako­zó ellentmondásoktól. Épp ezért veszélyes az a nézet, amely az ország gazdasági egyensúlyi érdekeire hivat­kozva a kulturális fejlesz­tést másodlagosnak tartja. Korunkat a szellemi munka felértékelődése jellemzi, s ennek megfelelően a gazda­ságnak elsőrendű érdeke az oktatási és a kulturális in­tézményrendszer korszerűsí­tése — hangoztatja az elő­terjesztés.. A gondokat jól jelzi, hogy a felnőtt népességnek csak­nem egyötöde nem fejezte be az általános iskolát, s egyes rétegekben magas azoknak a fiataloknak szá­ma is, akiknek nincs alapfo­kú iskolai végzettségük. A hatvanas évekhez képest korszerűsödött a szakmun­kásképzés, s jelentős válto­záson ment át a közép- és a felnőttoktatás is. Általá­nossá vált a középfokú kép­zés, a felnőttoktatás a het­venes években többlépcsős­sé vált. s az ezredfordulóig további számottevő változá­sok várhatók ezen a téren. A hatvanas és hetvenes években tartalmában és mennyiségében is gyarapo­dott a könyvkiadás, fejlődött a színházak, a levéltárak, a múzeumok, az irodalmi és a tudományos műhelyek- tevé­kenysége. A tömegkultúrá­ban azonban érzékelhetővé vált a nem mindig átgon­dolt fejlesztésből adódó szű­kösség: ez a meglévő intéz­mények fenntartásában, ál­lagmegóvásában és időbeni felúíításában is zavarokat okoz. A tanácskozás vitájában elhangzott: a kultúra a tár­sadalmi erőforrások gvara- DÍtását. az öntevékenység fokozását is szolgálja, ezért — a társadalmi igénveknek n-ionfoielő — állami támoga­tását a továbbiakban is szükséges fenntartani. A múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak fenntartási költ­ségeit 95 százalékban ma is az állam fedezi. Fontos azonban, hogy a kultúrára fordítható pénzeszközök fel- használásakor érvényesüljön az érdekeltek beleszólási jo­ga, a demokratikus ellenőr­zés. A jövőben ösztönözni szükséges a videózás, a kö­zösségi televíziózás terjedé­sét, mert ezek a közműve­lődési formák elősegíthetik a kultúra demokratizálódá­sát. Mások rámutattak: tö­rekedni kell arra, hogy a szakképziéshez az általános műveltség bővítése is kap­csolódják, ugyanis a széle­sebb körű ismeretek meg­könnyítik az új technika, az új munkastílus elsajátítását, s önálló gondolkodásra késztetnek. Az eszmecserén többen aláhúzták: a csökke­nő lakossági kulturális ki­adások következtében meg­növekedett a közművelődési propaganda szereDe. felelős­sége. Fontos, hogy alapos tá­jékoztatást kaDianak. s a kínálat ismeretében választ- hasaoak az emberek. A kul­turális intézmények új, a bevételek növelésére ösztön­ző gazdálkodási rendje azt is előidézheti, hogy egyes rétegek — főleg a fiatalok — kiszorulnak a művelődési házakból. A felszólalók ia- vasolták: az illetékesek min­dent tegvenek meg annak elkerülésére, hogy a gazda­ságos működés kényszere művelődéspolitikai enged­ményekhez. a programok színvonalának csökkenésé­hez vezessen. Húszmillió forintos beruházás A Könnyűipari Szerelő- és Építőipari Vállalat dombó­vári gyárrészlegében nagy­arányú profilváltás ment végbe az utóbbi években. A korábbi főtermékből — a KIPSZER típusú térrács­szerkezetből — amikor a vállalat átvette az üzemet, még évi 20—30 ezer négyzet- méternyit gyártottak, ma csak 8 ezer négyzetmétert. Gyártják még ma is a ká­belcsatornákat — évi 150 ki­lométernyit négyféle típus­ban, előtérbe került a kalo- riferek és egyedi szerkezetek gyártása. A gyárrészleg hor­ganyzóüzemének kapacitása korábban is meghaladta a „belső” szükségleteket, rend­szeresen végeznek bérhor- ganyzást, többek közt az AR- MAFILT Ipari Szövetkezet exportra készülő szennyvíz­kosarait horganyozzák — az idén 150 ezer darabot — és edényeket az enyingi áfész- nek. A horganyzóüzem nemcsak elhasználódott, hanem el is avult. Elsősorban ez tette szükségessé az üzem teljes rekonstrukcióját, amire 17 millió forintot fordítanak és még ebben az évben befejez­nek. Korszerű technológiát honosítanak meg a horgany- zóban, nemcsak az előkészí­tést, hanem a munkadara­boknak a horganyzókádba való merítését és kiszedését is daruval végzik majd. Nő a horganyzókapacitás, a már elbontott, 800x2000 millimé­teres helyett 1250x3500 milli­méteres horganyzókádakat építenek be. A beruházás be­fejezése után nő a termelé­kenység is, kevesebb mun­kásra lesz szükség a hor­A horganyzóüzem egyik felében még folyik a termelés A másik oldalon — ide kerülnek majd az új, korszerű be­rendezések — bontás és építés folyik ganyzásnál, emellett jobbak, egészségesebbek lesznek a munkakörülmények. A horganyzóüzem rekonst­rukciójával egyidejűleg — hárommillió forintos költ­séggel — egy új raktárt is építenek, ezt az üzem dal- mandi raktárának megszün­tetése tette szükségessé. A nagycsarnokban készülnek a horganyzó szellőzőkéményei Vörösbor-fesztivál Befejeződött a Sopronban rendezett nemzetközi vörös­bor-fesztivál. A több napig tartó eseményre egész Euró­pából érkeztek érdeklődők, szakemberek. A verseny leg­sikeresebb hazai résztvevője a Villány—Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát volt: bo­rai 3 aranyérmet nyertek. A Soproni Állami Gazdaság és a Közép-magyarországi Pin­cegazdaság két-két aranyér­met, a Badocsonyvidéki Pin­cegazdaság, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság, va­lamint a Szekszárdi Állami Gazdaság pedig egy-egy aranyérmet szerzett. Az ausztriai és a csehszlovákiai vörös borok 8—8 aranyérmet vittek el. Új paradicsomfajták Gyors sikerre számíthat a termelők körében a Módi elnevezésű új paradicsom­fajta, amelyet a Zöldségter­mesztési Kutatóintézet fej­lesztő vállalatának szakem­berei nemesítettek ki. A fó­liás termesztőknek szánják, mivel igen korai érésű, és az úgynevezett sövényes műveléssel is jól termeszt­hető. Nemcsak a fűtött, ha­nem a fűtetlen fóliasátrak­ban is megél az új paradi­csom, amely jó hozammal „fizet” a szabadföldi korai termesztésben is. Az egy négyzetméterre eső hozama kedvező: 20—30 forinttal na­gyobb bevételre számíthat­nak a termelők, mint a ha­sonló célra nemesített hol­land fajta esetében. A másik paradicsomfajta az eddigi legkorábbi érésű az országban; a Rapid ne­vet kapta a nemesítőktől. A növény a Zöldségtermeszté­si Kutatóintézet újmajori kutatóállomásának, valamint a Gödöllői Búza-Borsó Ter­mesztési Rendszer szakem­bereinek közös nemesítése, hektáronként kiemelkedően jó, 4,3 tonna termést hoz. Mivel növényé magas, gépi betakarításra kiválóan al­kalmas. A szakemberek ar­ra számítanak, hogy minde­nekelőtt a tartósítóipari megrendeléseket elégíthetik ki vele. Mindkét új neme­sítés előnye, hogy a fuzári- um-fertőzéssel szemben vi­szonylag ellenállók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom