Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! £7 _ C7 AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 95. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. április 22., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) FALUGYŰLÉSEK (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A BORHIBÁKRÓL (5. old.) EBTENYÉSZTŐK SZERVEZETE (4. old.) A kibontakozás programja Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye nem érte váratlanul közvéleményünket — a gazdaság - helyzete alighanem a társadalom közérdeklődésének középpontjában áll. Okot adott, ad erre, hogy az utóbbi években ugyancsak kénytelen volt szembe­találkozni azzal, amivel a világon mindenütt szembe­néznek az emberek: a 80-as évtized kihívásával. Ma­gyarországot mindez az egyensúly, a fizetőképesség megőrzéséért folytatott kemény küzdelemmel, a ma­gánemberig ható kényszerű takarékossággal, s az élet- színvonal stagnálásával érintette. Hogyan, milyen módon folytassuk a küzdelmet el­kötelezett céljaink megvalósításáért? Miként érhetjük el, hogy az elmúlt negyedszázad vívmányait meg- védjük, s — ha szerényen s óvatosan is, de megalapoz­zuk egy újabb nekilendülés lehetőségét? A válaszok megfogalmazása, a hozzájuk vezető út megkeresése létfontosságú. Ezért kezdeményezte az MSZMP azt a munkaprogramot 1983-ban, amely po­litikai felelősséggel, szakértelemmel, eddig felhalmo­zott tapasztalatokkal hivatott megkeresni a legcélra­vezetőbb megoldást. E tevékenységről tulajdonképpen azt is mondhatjuk — része a párt módszerének, az önmegújítás, a rendszeres korszerűsítés gyakorlata. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése is e mederben halad, mintegy bizonyítván a folyamatosság és a megújulás együttfutását: az MSZMP politikája folya­matos reformpolitika. Az előttünk álló közlemény mindennek a jegyét magán viseli, felfedezhető benne az 1956-os megráz­kódtatás utáni kiindulás, 1957., a mai gazdaságpolitika I startja, majd 1968., az új gazdasági mechanizmus gon­dolata, 1980—81., az új fejlődési pálya koncepciója, s most, 1984-ben a gazdaságirányítás továbbfejlesztése a 80-as évtized szorításából való kibontakozás akció- programja. Mi ennek a lényege? A KB-közlemény ezt így fo­galmazza meg: „...a szocialista építőmunkában nö­vekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolni. Feladataink megoldása, hosszú távú tár­I sadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a I hazai munkánkat, maximálisan kihasználjuk gazda­sági adottságainkat, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket... A Központi Bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy a gazdaságirányítás folyamatos, összehangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági szabályozást, az in­tézményi és szervezeti rendszert és segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakozását.” Azaz: nem elszigetelt részintézkedésekről van szó, hanem a munkamegosztásnak olyan újraszervezéséről, amely- ; nek hatásai túlmutatnak a termelés-fogyasztás terü­letén. I ' I Mi változik, milyen célokat jelöl a KB határozata? A változásról annyit — követjük a reform logikáját: a KB döntése a nemzeti teljesítmény, a hatékonyság növelésének szolgálatában áll. Anélkül, hogy felsorol­nánk valamennyi módosulást, néhány fontosra utalunk. Az első kiemelendő: az új lehetőségek kapcsán az ál­lami tulajdon sértetlen marad, ám a vele való gaz­dálkodás megváltozik. Mód nyílik a vállalati gazdál­kodás keretében az új szervezeti formák működteté­sére; a vállalati tanács, a választott vezetőséggel funkcionáló vállalat lényegében az önállóság olyan fo­kát jelenti, amelyre korábban nem volt lehetőség. Ez nem az állami szervek, a minisztériumok feladatát csökkenti — ezek a gazdaságpolitika kialakításában és megvalósításában továbbra is főszerepet játszanak. Ám az irányítás eszközrendszere módosul — a köz- gazdaságiak javára. A Központi Bizottság közleménye ezért állapítja meg: „...Javítani kell a köztulajdon­nal való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulaj­donosi tudatát... A szocialista állam gazdaságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtá­sának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek kimunkálása és működtetése.” A komplex intézkedési program keretében fokozó­dik az árak, a piaci viszonyok, a versenyhelyzet, s nem utolsósorban a teljesítményhez igazodó ösztön- , zőbb bérezés szerepe. A változásoktól a minőség ja- f vitását, a valódi teljesítmények honorálását várhatjuk. A Központi Bizottság határozata hamarosan a végre­hajtás szakaszába kerül: itt a KB felkérte a Miniszter- tanácsot, dolgozza ki az irányítási rendszer fejleszté- ■ sével kapcsolatos állami feladatokat és terjessze az erre vonatkozó javaslatait az országgyűlés elé. Ám ad- I dig is alapvető érdekünk, hogy az új törekvések szel- | lemében szervezzük munkánkat. MATKÖ ISTVÁN Kiváló vállalatok, pénzintézetek, igazgatóságok KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi minisz­ter, az érintett szakszerveze­tek elnökségével egyetérés- ben a következő vállalatok­nak adományozta a Kiváló címet: Mineralimpex Magyar Olaj- és Bányatermék Kül­kereskedelmi Vállalat, Transelektro Magyar Villa­mossági Külkereskedelmi Vállalat, Hungarotex Textil­külkereskedelmi Vállalat. KÖZLEKEDÉS A közlekedési miniszter, az érintett szakszervezetek elnökségével egyetértésben a következő vállalatoknak ado­mányozta a Kiváló címet: MÁV Debreceni Körzeti Üzemfőnökség, MÁV Dom­bóvári Építési Főnökség, MÁV Miskolci Igazgatósága, Magyar találmány hollan­diai és olaszországi kizáróla­gos hasznosítására kötött megállapodást a NOVEX. A szerződés értelmében a nagy teljesítményű szennyvíztisz­tító rendszert a NOVEX és a holland SKIMOVEX közö­sen állítja majd üzembe. A MÁV Székesfehérvári Jár­műjavító Üzem, MÁV Szom­bathelyi Körzeti Üzemfő­nökség, MÁV Záhonyi Üzem­igazgatósága, Volán 3. szá­mú Vállalat, Volán 10. szá­mú Vállalat, Volán 21. szá­mú Vállalat, XIV. sz. Autó­javító Vállalat, Fővárosi Szállítási Vállalat, Hungaro- camion Nemzetközi Autóköz­lekedési Vállalat, Közúti Gépellátó- Vállalat, Utasellá­tó Vállalat. PÉNZINTÉZETEK A pénzügyminiszter, az érintett szakszervezetek el­nökségével egyetértésben a következő vállalatoknak, igazgatóságoknak és takarék- szövetkezeteknek adományo­zott Kiváló címet: Pénzjegynyomda, Állami Pénzverő, a Pénzügyminisz­térium Szervezési és Ugyvi­találmány alkalmazásával — különleges kiképzésű, ferde műanyag csővezeték-hálóza­ton át áramoltatják a szennyvizet — a hagyomá­nyos rendszerekhez képest 50—100 százalékkal növelhe­tő a teljesítmény. További előnye, hogy mintegy 30—50 telgépestítési Vállalata, az OTP Borsod megyei Igazga­tósága, az OTP V. és XVI. kerületi fiókja, az Állami Biztosító Borsod megyei, Pest megyei és XVII. kerü­leti Igazgatósága. Kiváló cí­met kapott a badacsonyto­maji, a barcsi, a beledi, a besenyszögi, az endrődi, a hatvani, a kisdunamenti, a kiskundorozsmai, a kiskun­félegyházi, a kiskunlacházi, a mezőkeresztesi, a mohácsi, a nagybaracskai, a nagyvá­zsonyi, a polgári és a raka- mazi takarékszövetkezet. POSTA A Magyar Posta elnöke, a Postások Szakszervezetének elnökségével egyetértésben a Kiváló Igazgatóság címet adományozta a Miskolci és a Soproni Postaigazgatóság­nak. százalékkal kisebb a térfo­gat- és a helyigénye. Nem­csak új létesítményeknél al­kalmazható, hanem beépíté­sével a meglévő telepek ka­pacitása is növelhető. A rendszer min légy 50 százalé­kos költségmegtakarítást tesz lehetővé. Egy hónap múlva nyílik a BNV Egy hónap múlva, május 23-án nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Vá­sár, a beruházási javak szakkiállítása. Az előzetes jelentkezések alapján mint­egy 30 ország kiállítói mu­tatják be termékeiket a ta­vaszi BNV-n, mely az el­múlt évtizedben Európa egyik legjelentősebb vásárá­vá vált. Olyan nemzetközi marketingfórum alakult ki a kőbányai vásárvárosban, amelyen nemcsak a hazai vállalatok bővítik kapcsola­taikat partnereikkel, hanem a külföldi kiállítók egymás­sal is kötnek üzleteket. Töb­bek között ezzel magyaráz­ható, hogy az idén a koráb­binál mind a szocialista, mind a tőkés országokból több kiállító érkezik, és nagyobb területen mutatják be kínálatukat. Jelentősen növekszik a Szovjetunió vá­sári részvétele, és a koráb­biakhoz képest többen jön­nek el Franciaországból, Svájcból és Svédországból is. A Budapesti Nemzetközi Vásáron 13 árucsoportban hasonlíthatják össze kíná­latukat a hazai és a külföldi termelők. A múlt évhez ké­pest számottevően bővül az elektronikai és az energeti­kai termékeket bemutatók kínálata. Magyar találmány hasznosítása külföldön Hampshire naposcsibe Hőgyészről (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Hazánkban a New-Hamp- shire tyúk fajtafenntartó te­nyésztésével és nemesítésé­vel a Hőgyészi Állami Gaz­daság foglalkozik. A hőgyé­szi törzstenyészethez kap­csoltan az egész országot szaporítótelepek hálózzák be, amelyek arra hivatottak, hogy a háztáji állattartókat jó minőségű, gazdasági ér­tékmérők tekintetében érté­kes baromfival lássák el. A gazdaságnak 20 000 db- os tenyészállománya van a csurgói, csernyédi és lengye- li kerületeiben. A törzsállo­mány vizsgálatát, felújítását, a tenyésztői munka irányí­tását a Gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutatóintézet ge­netikusa, dr. Biszkup Ferenc végzi, gondoskodva arról, hogy a fajta előnyös tulaj­donságai tovább fennmarad­janak és a legjobb családok tojásai jussanak el a köz­pontban lévő keltetőházba, ahol 21 nap alatt fejlődik ki és kel ki egy-egy kiscsirke. Az előkeltetés az 1—18. na­pig tart, a bújtatóba a 19— 21. napig vannak a tojások. A kikelt csirkéket először „Marek”, bénulás elleni vé­I I • ­dőoltással látják el, majd mindegyiket szexál ják. A szexálást, az ivar szerinti szétválogatást négy japán szakember végzi hetente két-két alkalommal, órán­ként 1200 darabot válogat­nak. A piacra a szexálás után kerülnek a naposcsi­bék. Egy-egy keltetési idényben — január elejétől július kö­zepéig — megközelítőleg egymillió csibét keltetnek, amelyek legnagyobb szám­ban naposcsibeként kerülnek értékesítésre. Évi 90 000 db az előnevelt állományuk, amiből főképpen saját törzs­tenyésztésüket biztosítják. A New-Hampshire tyúk ve­gyes hasznosítású fajta, ami annyit jelent, hogy közepes környezeti viszonyok között is jól és gazdaságosan képes termelni. Tojástermelés mel­lett hústermelése is számot­tevő. Munkájuk eredményessé­gét, a fajta népszerűségét bizonyítja, hogy május köze­péig — a kakasok kivételé­vel — minden csibe előjegy­zésben elkelt. BÁRDOS LASZLÓNÉ Fotó: Mártonfai Dénesné Kikelt kiscsibék szexálás előtt Minden naposcsibét „Marek” védőoltással látnak el Yamashita japán szakember szexálás közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom