Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984. április 21. NÉPÚJSÁG9 Kuba Latin-amerikai ritmusok Az Aragon az egyik legnevesebb és legnépszerűbb kubai zenekar. Az együttes 1939-ben alakult meg Cien- fuegosban Orestes Aragon vezetésével. A zenekar 1955- ben Havannába költözött, s Aragon halála után Rafael Lay vette át az irányítást. A 12 tagú zenekarral állandóan fellép két táncospár is. Az együttesben egy nagybőgős, egy zongorista, egy csellista, egy fuvolás, három hegedűs, három ütőhangszeres és két énekes szerepel. A jelenlegi zenekarvezető — a közelmúltban elhunyt Layt váltotta föl — Richard Egües, aki a komoly zenében is otthonos, gyakran vendégszerepei a kubai szimfonikusoknál. Az Aragon jellegzetes latin-amerikai tánczenét játszik, szambát, rumbát, cha- cha-chát, bolerót, danzónt és guarachát. Az örökzöld slágerek mellett saját szerzeményeik is sikert aratnak. Nemcsak a 2 toncáspár, a zenekar tagjai is jó táncosok. Zenéjük ugyan nem kifejezetten népzene, de erősen folklór színezetű. A neves együttes jóformán az egész világot beutazta. Bejárták Dél- és Észak-Ame- rikát, voltak Afrikában is. Vendégszerepeitek a Szovjetunióban, az NDK-ban, Spanyolországban, és — a közelmúltban — Csehszlovákiában. Vietnam Az első kávéültetvényt 1857-ben telepítették vietnami földön. A trópusi éghajlat, a jó talajadottságok kedvező lehetőséget kínáltak a kávékultúra meghonosodásához, elterjesztéséhez. Észak-Vietnam felszabadulása után 24 állami gazdaság látott hozzá a kávétermesztéshez. Kinemesítették az időjárási viszontagságokat jól tűrő, bőven termő „katura” fajtát, amely ma gazdag termést hoz. 1982-ben 5200, 1983-ban pedig újabb 2000 hektárral növelték az ültetvények területét. A tervek szerint 1985-ben már 150 ezer hektáron termesztik a kávét. A legnagyobb ültetvények a Központi Fennsíkon és az ország középső megyéiben találhatók. KGST energetika #/. Az olajtól az atomkorszakig Kétségtelen tény: a nyolcvanas évekre a KGST-or- szágok energetikai együttműködése magas szintre jutott. E magas együttműködési szinten óhatatlanul a korábbinál élesebben jelentkeztek mindazok a problémák, amelyekkel a KGST-n belül és a szervezeten kívül kellett, s bizonyos értelemben kell szembenézni még ma is. A hetvenes évek egyik legmarkánsabb viálggazda- sági jelensége az volt, hogy ugrásszerűen — az olaj esetében például kétszer is — megnövekedtek a nyers- anyagárak. Mindez az időközben szűkösebbé vált energiaforrásokkal párosulva azt eredményezte, hogy a szocialista országok legtöbbjében megnövekedtek a termelési költségek — ezek növekedésével pedig egyenes arányban romlott a vállalatoknál előállított termékek versenyképessége. Másik irányú következménye e folyamatnak pedig az lett, hogy igencsak megdrágultak azok a technológiák, eljárások, amelyekkel kisebb energiafogyasztás, s ennek eredményeképpen nagyobb versenyképesség járt együtt. IRÁNYVÁLTÁS Ezeket a gondokat a szocialista országok is világosan látták, s együttesen, s külön-külön is — első lépésként — igyekeztek racionalizálni energiafelhasználásukat. Többé-kevésbé valamennyi szocialista országban hasonló folyamat ment végbe e téren, mégha az arányok el is térnek. Ami hazánkat illeti, figyelemre méltó eredménynek tekinthető, hogy a népgazdaság energia- fogyasztása 1978 óta gyakorlatilag nem változott, sőt a produktív ágazatok fajlagos fogyasztása az elmúlt négy évben .mintegy 11 százalékkal csökkent, öt év alatt több mint kétmillió tonnával mérsékeltük a kőolajfogyasztást, s így az ország energiamérlegében a kőolajszármazékok aránya 41-ről 32 százalékra csökkent. Eközben csaknem 900 olyan beruházás kezdődött meg, amelyek az energiafelhasználás mérséklését célozzák. Ezek közül az elmúlt év végéig 500 meg is valósult. De nemcsak hazánkban, a többi szocialista országban is tapasztalható irányváltás, A most épülő kurszki atomerőmű. A Szovjetunióban az első atomerőmű 1954-ben épült, ez volt az első a világon is. amelynek eredményeképpen mérséklődik az olajfelhasználás az energetikában. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a szocialista országok a következő években lemondanának e fontos nyersanyagról, sokkal inkább arról van szó, hogy az elkövetkező években az olaj- és a földgáz nem az energetikában játsz- sza majd a korábban megszokott vezető szerepet, hanem más olyan fontos ágazatokban, mint például a vegyipar. Az olaj fontos petrolkémiai alapanyag, a földgáz jól hasznosítható a műtrágyagyártásban — a szocialista országok ilyen irányban megtett lépései azt mutatják, hogy a következő időszakban alapvető szerkezeti átalakulásnak lehetünk tanúi. Egyre kevesebb szén- hidrogén ég el az erőművekben, s egyre többet dolgoznak fel tovább a mezőgazdaság, a műanyagipar, a vegyipar számára. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a szocialista országok gazdaságának hosszú távon egyre több energiára lesz szüksége — az energiafelhasználás növekedési ütemének feltartóztatása hosszú időn keresztül nem tartható a gazdaság megkárosítása nélkül. E kettős szorításból az egyik lehetséges kivezető utat a KGST-országok az atomenergia fokozottabb fel- használásában látják. REAKTOROK — SOROZATBAN A szocialista gazdasági közösség tagállamai 1978-ban fogadták el a hosszú távú energetikai célprogramot, amely kiemelten kezeli az atomenergiaipart, s 1990-ig meghatározza a fejlődés fő irányait. Jelenleg a szocialista országok energiamérlegében a nukleáris energia részesedése valamivel meghaladja a 10 százalékot. Ez az arány a tervek szerint az évtized végére eléri a 25 százalékot, vagyis a kilencvenes években a villamos- áram-termelés egynegyede már az atomerőművekből származik. A távlati tervek pedig már azzal számolnak, hogy az atomszektor hányada már megközelíti az ötven százalékot. A 12 évre szóló program szerint 1990-ig — a Szovjetuniót nem számítva — az európai KGST-orszá- gokban és Kubában összesen 37 millió kilowatt kapacitású atomerőművet állítanak üzembe. A Szovjetunió atomerőművi kapacitása pedig több mint négyszeresére nő. Az atomszektor fejleszlté- sével párhuzamosan a szocialista országok szakosodtak az atomerőművi berendezések előállítására is. A reaktorok nagyüzemi sorozatgyártása elsősorban a Szovjetunió profilja — a Volgodonszkban felépült Atommas óriásüzem állítja elő az atomerőmű lelkét. Csehszlovákiában a Skoda gépipari egyesülés az atom- energetikai gépgyártás központja, itt reaktoregységeket készítenek, Bulgária, Lengyelország, Magyarország egyes kiszolgáló egységek gyártására szakosodott. HOSSZÜ TÄVRA A nukleáris energetikai program és a szakosodás 1985-ig terjedő szakasza a WER 440. típusú, úgynevezett nyomott vizes reaktorok gyártásán alapul. Ezután a szocialista országok fokozatosan áttérnek a nagyobb teljesítményű WER 1000-es reaktorok és ezek tartozékainak gyártására —, sőt a mai elképzelések szerint exportjára is. A KGST-országok energetikai együttműködésében eddig elért kétségtelen eredmények korántsem jelentik azt, hogy a közös munka e területén ne maradtak volna tisztázandó kérdések. Vitathatatlan, hogy az egyes részterületeken meglehetősen kidolgozott, s jól működő szakosodási együttműködési egyezmények vannak. Hiányzik ma még azonban olyan átfogó tervezet, amely hosszú távra meghatározná a szocialista országok együttműködésének irányait. Lengyelország Szociális ellátás A különböző formában nyújtott szociális segélyek összege rendre emelkedik Lengyelországban. Az idén a szociális segélyek költségeinek további növelésével számolnak. Növekednek ugyanis a szükségletek, mindenekelőtt az egyszeri gyorssegélyre szorulók száma emelkedik. Tavaly már 600 ezer állampolgárnak nyújtottak egyszeri szociáis segélyt. Rajtuk kívül pedig 64 ezren részesültek rendszeres támogatásban és 65 ezren többszöri segélyben. A becslések szerint ma mintegy 12 ezren várakoznak felvételre a szociális otthonokba. Mellettük 6 ezer olyan embernek kell elhelyezést biztosítani, akik idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, s jelenleg kórházi ágyakat foglalnak el. S mert az utóbbi tíz évben a szociális létesítmények építésében rendkívüli elmaradás volt tapasztalható, a beteg, idős, magányos emberek elhelyezése sok gondot okoz az államnak. Tavaly már bizonyos javulás történt ezen a téren is: a korábban adminisztrációs célokat szolgáló épületek átalakításával 1144 ággyal bővült a szociális otthoni hálózat. Az idén újabb 2500 ágyat biztosítanak az év végéig. Természetesen más szervezetekre is számíthatnak a rászorulók. Tavaly a Lengyel Vöröskereszt gondozóhálózata 70 ezer emberről gondoskodott, a Lengyel Szocialista Segélyezési Bizottság munkatársainak a támogatását pedig 24 ezren veszik igénybe ebben az esztendőben. t Románia A bukaresti Bukarest szívétől, a Diadalívtől alig 5 percnyi gyalogtúra alig 5 percnyi gya- lágban találja magát a város vendége. Csöndes idilli táj ez, ahol a tóparton fűzfák hajlanak a víztükör fölé, csúcsos tetejű, zsindelyes máramarosi házak tárják ki hivogatóan csipkedíszes kapuikat, vízi malmok duruzsolnak, szélmalmok lapátjai nyikorognak egyhangúan, s piheg a kovácsműhely fújtatója. Ez a nagyvárosba telepített vidék: a bukaresti Nép- művészeti és Falumúzeum. A skanzent 1936-ban alapították, s területe még 1948-ban is csak 4 hektárt foglalt el. Ma viszont a 10 hektáros szabadtéri múzeumban Románia 67 néprajzi övezetének mintegy 80 ezer emlékét tekintheti meg az érdeklődő. Izgalmas, sokszínű világ ez itt. Minden tárgyat apránként gyűjtöttek össze az ország tájairól, a dunai árterektől a Fekete-tenger partján át az erdélyi havasokig. A székely porták mellett Olténiából, Munténiából falumúzeum származó parasztházak hívják fel magukra a figyelmet. A Duna-deltából ide került házak erősen délies jelleget mutatnak. A zömök kunyhók falát agyagból verték a hajdani építők, s a tetőt szalmából készítették. Külsejük szerény és igénytelen, de belül látszik, hogy egykori gazdáik élvezetet leltek a színek tarka tobzódásában. A Templomtér környékén, a tóparton sorjáznak a kézműves céhek műhelyei. Láthatók itt aranymosó eszközök, halászfelszerelések, gyapjúverő, -szövő, -fonó és posztóványoló alkalmatosságok. Szemet, szívet vidító látvány a sok-sok népi bútor, faragott gyermekjáték — hinta, baba, ló —, kerámia, szőnyeg, hímzés, viselet is. Mert időről időre népművészeti kiállításokat is rendeznek a skanzenben. Ezeken nemcsak a múlt, hanem a jelen legszebb népművészeti darabjait is bemutatják. A híres skanzent évente mintegy 30 ezer külföldi turista keresi föl. Az akarat csodája Olyan a sorsa, mintha maga az élet akarta volna próbára tenni: mire is képes az ember? — ezt mondta Mark Gallaj, kiváló berepülőpilóta, a Szovjetunió Hőse Hugo Peterszről, a cseljabinsz- ki repülőgyár AN—2 berepülőpilótáinak rajparancsnokáról. Hugo Petersznek nincs lába, ő az egyetlen pilóta a Szovjetunióban, aki művégtaggal repül. Tizenhat éves korában vesztette el mindkét lábát, de nem adta fel a reményt, hogy repülhet még. Hitt a saját erejében. Ezt bizonyítja, hogy mindkét lábának amputálása után megtanult művégtaggal futni, táncolni, síelni, sőt kerékpározni is. Több mint 20 évig tartott, amíg elérte a célját, addig dolgozott motorszerelőként, az aeroklubban oktatóként, vitorlázórepülő volt. De ahhoz, hogy pilótává válhasson, orvosi bizottságok sora előtt kellett megjelennie, meg kellett tanulni a repülés fortélyait, ejtőernyővel kellett ugrania és ami a legfőbb — le kellett győznie a mások kételkedését. Barátai segítettek abban, hogy végül is legyőzte ezeket a nehézségeket. Vannak közöttük újságírók, pilóták és sokan mások. Cseljabinszkban, ahol a forgalomirányítás diszpécsereként dolgozott, Nyikoláj Kovbotovnak, a légiállomás főnökének, és Vlagyimir Szergejnek, az AN—2 alegység akkori parancsnokának segítségével sikerült bemutatnia tudását, s meggyőzni a tekintélyes bizottságott pilótaképességeiről. És íme — az álom megvalósult. Miután másodpilótaként több mint másfél ezer órát repült, elindulhatott első pilótaként is a Cseljabinszk—Magnyito- gorszk vonalon. Hugo Pe- tersz ma rajparancsnok. A raj tagjai fiatal pilóták, akiket nagy szeretettel tanít a szakmára, nevel emberségre. Hugo Peterszet rendszeresen meghívják a cseljabinsz- ki iskolások. Osztályfőnöki órákon mesél magáról, a nehéz évekről, amíg eljutott odáig, hogy első pilótává válhatott. Nem hagy fel kedvenc időtöltésével sem. Síel, kerékpározik, modellezéssel és kertészkedéssel foglalkozik. Tekintélyes mennyiségű postája van, naponként tucatnyi levelet hoz a postás. Petersz (baloldalt) felszállás előtt a repülőtéren
