Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
a népújság 1984. április 24. Varsó jelene F Hl FF ■ es jovoie A lokálpatrióták által Európában a legszebbnek tartott Lazienki park, a Cho- pin-emlékmű, az óváros piaca, a kultúrpalotát körülvevő modern házak — erre különösen büszkék Varsó lakosai. Noha ezek az építmények merőben különböznek stílusukban, egyben közösek: mind abból a romhalmazból nőttek ki, amelyet a visszavonuló fasiszta csapatok hagytak 1945-ben a sokat szenvedett város helyén. A varsói építmények 85 százaléka a népi hatalom éveiben, a felszabadulás óta eltelt négy évtizedben jött létre. Varsó mai helyzetéről beszélgetve szó esik a legendás „varsói lendületről”, arról a leskesedésről, amely annak idején az egész újjáépülő várost magával ragadta. Világosan kivehető az a kívánság is, hogy most, amikor véglegesen fel kell számolni az utóbbi nehéz években bekövetkezett visszaeséseket, életre kell kelteni a jó hagyományokat. Eugeniusz Zajko, a város főpolgármesterének helyettese és dr. Andrzej Jaworski főépítész a város problémáiról és terveiről elmondották, hogy Varsó 1,641 milliós lakossága 15 000-rel fog gyarapodni az év végére. 64 gyerek születik naponta a fővárosban — egyébként az egész országban demográfiai fellendülés tapasztalható. Legégetőbb gond tehát a lakás — mondja a főpolgármester helyettese. Az utóbbi években itt olyan rés keletkezett, amelyet a bonyolult gazdasági helyzetet tekintetbe véve nem lesz könnyű betömni. 1983-ban 8000 új lakást adtak át, s 10 000 lakás átadását tervezik 1984- ben. Csakhogy 20 000-t kellene építeni évente a jövőben, ha a legrászorulóbba- kon segíteni akarunk — mondja Eugeniusz Zajko — s ezt négy-öt éven belül el kell érni. A városatyáknak konkrét terveik vannak: sokat várnak a Varsó központjában lévő foghíjak beépítésétől, s ha hozzávesszük a város déli és északi részén lévő építési területeket, akkor jelenleg Varsóban 150 000 új lakás számára van hely. „Ta- tarozási kúrának” vetik alá az óvárost, s a terv része az is, hogy a jövőben nagyobb kapacitásokat fordítanak a lakóházak tatarozására és helyreállítására. Ugyanakkor — az ipar ex- tenzív fejlesztésének leállításával összefüggésben — meg akarják akadályozni a vidéki munkaerő beáramlását a fővárosba, korlátozni kívánják Varsó lakosságának további gyarapodását. Ma már nem vita tárgya a varsói metró. „A vállalkozás költséges, de nincs más választásunk, fel kell építenünk a metrót, mert több autóbuszt és villamost a belváros már nem fogadhat be, reménytelen dugók keletkez. nének — mondja Eugeniusz Zajko. A metróvonal 23 kilométer hosszúságban fogja átszelni ,a várost észak-dél irányban. Az alapkövet már lerakták, s nyolc éven belül szovjet gyártmányú vonatok fognak közlekedni az első útszakaszon. Új kórház Karl Marx-Stadtban A gyógyítás szolgálatában Csehszlová kia Ahol nem szorít a cipő Karl-Marx-Stadtban, a szász ipari központban nemrég új kórházat avattak. Az intézmény, a megyei kórház központja, belgyógyászati, sebészeti és szemészeti klinikával és az intenzív osztály- lyal, összesen 770 ágyas. HÄZITELEFON Az épületegyüttesben csupán két szobatípus van, leggyakoribb a négyágyas. Mindegyikhez külön mosdófülke és erkély tartozik. Sok szobát a súlyos betegek kezeléséhez szükséges lélegeztető berendezéssel is felszereltek. Minden beteg mellett házitelefont helyeztek el, amelynek segítségével szót válthat az ápolónővel. Az ágyakon olyan sűrített levegővel működő ékpárna van, amelyet a beteg játszi köny- nyedséggel, tetszés szerinti magasságba állíthat. Az intenzív osztályokon finn rendszerű ágyak vannak, amelyeken akár a vérátömlesztést is el lehet végezni. Könnyítés az ápolók részére az ágytálak automatikus öblítése — ez egyébként svéd találmány. Van-e elég ápolónő? A középszintű egészségügyi személyzet fizetésének két évvel ezelőtti emelése kedvezően hatott a helyzetre. Vonzó az is, hogy egyre több korszerű egészségügyi intézmény létesül. A diagnosztikában és a gyógykezelésben egyaránt nagy léptekkel hódítanak tért a legkorszerűbb módszerek. Mindezek következtében a fiatal lányok köréből az utóbbi években egyre többen szeretnék elsajátítani ezt a szakmát. A legtöbb lány gyermekápoló vagy szülésznő szeretne lenni. Mindezek ellenére a betegágyak mellett még mindig nincs elég ápolónő. MENTŐÁLLOMÁS A BEJÁRATNÁL Néhol panaszkodnak, hogy sokáig kell várni a kórházi ágyra, ha nem éppen valamilyen súlyos betegségről van szó. Ez különösen az ipari gócpontokon figyelhető meg. Az NDK-ban ezer lakosra átlagban 10,5 kórházi ágy jut — nemzetközi ösz- szehasonlításban ez kedvező arány. Az új Karl-MarxStadt-i kórház révén lényegesen bővült a kapacitás: lehetőség nyílt arra, hogy lépésről lépésre felújítsák a város régi kórházait. Igaz, gondot jelent, hogy gyakran kell helyet biztosítaniok olyan idősebb embereknek, akik sokkal inkább gondozásra, mintsem gyógykezelésre szorulnak. A nagy erőfeszítések ellenére azonban a szociális otthonok befogadóképessége sem elegendő. A heveny betegségben szenvedőket, a baleseteseket természetesen gyorsan felveszik. Közvetlenül a bejárat mellett van a mentőállomás 10 helyisége: a szükséges vizsgálatokat, a röntgenfelvételeket, valamint a kisebb sebészeti beavatkozásokat itt haladéktalanul el lehet végezni. Más eestben néhány hetes várakozási időre kell felkészülniük, Inge Tost Vajon hány emberre lenne hirtelen szükség ahhoz, hogy azt a több mint háromezer pár cipőt, amelyet a gottwal- dovi cipőgyár múzeumában a világ mintegy 40 országából gyűjtöttek össze, felpróbálja és elmondja róluk, kényelmesek-e vagy sem. A csehszlovák cipőipar központjában, a morvaországi gottwaldovi cipőgyárban, amely a legnagyobb lábbeli gyártó vállalat az országban, 1959 óta gyűjtik a világ csaknem minden tájáról a lábbeliket az ókortól egészen a legmodernebbekig. Az ókori Egyiptom lakói háncsból készült egyszerű sarut viseltek; a tehetősebbek és az uralkodók arannyal díszítették szandáljukat. A bőrt a középkorban kezdték a cipő alapanyagául használni, az akkor igen elterjedt brokát, velúr, bársony és atlasz anyagok mellett. Abban az időben a cipőknek hosszú, csőralakú orra volt és gyakran igen nagy „jártasság” kellett ahhoz, hogy ezekben a lábbelikben járni is tudjon viselőjük. Csak a XV. század vége felé kezdtek szélesedni a formák rövidülni a cipőorrak, s akkor vált divattá az is, hogy más-más színű anyagból készítették a bal és a jobb lábra valót. A történelem folyamán a divatos cipő formája az egyik végletből a másikba csapott át, ez természetesen mindig a lábbeli viselőjének lábát viselte meg. A cipészek egy- egy új, modern forma kitalálásakor nem rohantak az orvosokhoz megtudakolni, kedvez-e a lábfej fekvésének az ilyen vagy olyan cipellő. Így például a tehetősek szűk, magas sarkú cipővel rongálták gyermekeik még fejlődésben lévő lábát. Néhány országban tudatosan formálták — deformálták — a lábat. A cipő az egyes országokban jelentősen különbözött egymástól, függvén az éghajlati viszonyoktól, a felhasznált alapanyagtól, a helyi szokásoktól és hagyományoktól. 1830-ban, amikor Francia- országban feltalálták a cipővarrógépet, megkezdődött a lábbeli tömegméretű, ipari KNDK keretekben történő gyártása. Csehországban a cipőipar kialakulása Gottwaldov (Zlin) városához fűződik. Az egykori Zlint lényegében a „cipőkirályként” ismertté vált Bata Tomás tette naggyá. 1894-ben Bata megalapította a városban cipőműhelyét, ahol kezdetben főként varrttalpú nemez papucsokat készítettek. Az első világháborúban már bakancsokat gyártott az osztrák-magyar hadseregnek. A csehszlovák állam megalakulása után Bata kitűnő üzleti érzéke és összeköttetései révén egyre hatalmasabbá fejlesztette cipőgyárát, s a harmincas években már monopolhelyzetben volt az országban. Zlin cipőgyára olyan fogalommá vált Csehszlovákiában, mint például a Ford az Egyesült Államokban. Bata Tomás nemcsak gyárával, hanem a várossal is törődött — a gyár közelében lakóvárost épített ki, ennek tervezésében Le Courbu- sier, a világhírű francia építőművész is részt vett. A cipőipar fejlődése 1945. után, a Bata-gyár államosításával is lendületes maradt. A gottwaldovi gyár egyike a szocialista országok legnagyobb cipőgyárának. A jelenleg mintegy 24 ezer munkást foglalkoztató üzemekben évente 42 millió pár lábbelit gyártanak; ebből 65 százalék külföldi vevőkhöz kerül, a többi az országban marad. Legnagyobb importőrük a Szovjetunió, a tőkés országok közül Kanada, az Egyesült Államok, az NSZK és Nagy- Britannia. A vállalat tervezői évente kétezer új elgondolással állnak elő. Minden új formát, fazont ortopédorvosok ellenőriznek és hagynak jóvá. A cipőmúzeum kollekciójának egy részét a zlini-gott- waldovi gyár termékei teszik ki, a vállalat jelenlegi termékei is ott vannak a vitrinekben. E termékeken keresztül megismerkedhetünk a cipőipar fejlődésével, az új termelési technológiákkal, összehasonlíthatjuk a kézzel varrott cipőket a mai modern nagyipari termelésben előállított divatos lábbelikkel. ŰJVÁRI MARGIT A Karl-Marx-Stadt-i megyei kórház kétrészes új épülettömbje Üj vidéki színház Hamhüng tartományi székhely, több mint 150 ezer lakosú iparközpont. A városban nemrégiben új színházat avattak. Az 50 ezer négyzetméter alapterületű épület 1,7-szer- te nagyobb, mint a phenjani Nagyszínház. A hamhüngi színház nagyterme 2500, kamaraterme pedig 700 férőhelyes. A nagyterem korszerű technikai berendezésekkel ellátott színpada cirkuszi előadások megrendezésére is alkalmas. A színpad 22 méter széles és 41 méter mély. A nézőtér és a színpad között nincs határvonal, így a közönség karnyújtásnyira helyezkedik el a játék színhelyétől. Az épületben 800 kisebb- nagyobb szoba kapott helyet: próbatermek, öltözők, műhelyek, korrepetítori helyiségek. Van itt ezenkívül kiállítóterem, étterem és gyermekmegőrző is. A színház környékén ifjúsági parkot és gyermekpalotát létesítenek. Ez a negyed lesz Hamhüng kultúrális központMongólia A lámaorvosoktól a steril műtőkig Az ingyenes orvosi ellátást törvény biztosítja a mongol állampolgárok részére. Az egészségügy folyamatosan korszerűsödik, s — a mozgó egészségügyi szolgálat révén — az ellátás még a nehezen megközelíthető és a legtávolabbi körzetek lakói számára is elérhető. Hosszú út vezetett azonban a mostani eredményekig. 1925-ben — négy évvel a forradalom győzelme után — a gyógyító lámákon — szerzeteseken — kívül még mindössze 2 diplomás orvos és 5 felcser praktizált az országban. Az első igazi — 15 ágyas — kórházat is akkor létesítették a fővárosban, Ulánbátorban. S bár a lámaorvosok jól ismerték a sok esetben hatásos népi gyógymódokat, a himlővel, a pestissel, a vérbajjal, a nagyarányú csecsemőhalandósággal, valamint egyéb súlyos járványokkal és népbetegségekkel szemben tehetetlenek voltak. Ezért az új Mongóliában az egyik első , sürgető feladat az volt, hogy megindítsák az orvosképzést és kiépítsék a szervezett egészségügyi hálózatot. Ebben igen sok támogatást nyújtott a már jóval több tapasztalattal rendelkező fiatal szovjet állam. Orvosokat, egészségügyi szervezőket és felvilágosítókat küldött Mongóliába, s saját egyetemein fogadta a leendő mongol orvosokat, felcsereket. Az egészségügyi felvilágosító propagandamunkában részt vett a haladó mongol értelmiség is. Kemény harcot vívtak az egészségügyi kultúra kialakításáért és a modern európai orvoslás befogadtatá- sáért. A harmincas években már szép számmal gyógyítottak a szovjet egyetemeken végzett mongol orvosok. Bevezették a különböző kötelező oltásokat, s sorra épültek a városi és vidéki kórházak. 1940-ben már 108 orvos praktizált, számuk 1970-ben 2259-re, 1980- ban pedig 3686-ra emelkedett. Mára már úgyszólván teljes egészében megszüntették a régen oly pusztító népbetegségeket, s a gyermekhalandóság a minimálisra csökkent. Jelenleg az országban több mint 4 ezer orvos tevékenykedik, a középfokú egészség- ügyi képzettséggel rendelkező szakdolgozók száma pedig 14 ezer. A kórházak száma meghaladja a 110-et, az ágyaké pedig a 14 ezret. A fővárosban 23, a megyékben átlagosan 3-6 kórház fogadja a rászorulókat. Mongólia legkorszerűbb egészségügyi intézménye a Központi Állami Kórház, amelynek hatemeletes épületében 10 műtő, intenzív osztályok, szakrendelők kaptak helyet. A 600 ágyas kórházat csehszlovák segítséggel építették. Sürgős esetekben rendelkezésre áll a mentő- és a légi mentőszolgálat is, városon és vidéken egyaránt. Az egészségügyi kiadások az éves állami költségvetés 10 százalékát teszik ki. Gyógykezelés az uszodában Diagnosztika
