Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

1984. március 11. Képújság 3 Begyújtották a téglagyár kemencéjét (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A kölesdi téglagyár ke­mencéjét február 26-án éjfél­kor begyújtották, és március 6-án már a járművek soka­sága vitte a frissen égetett kisméretű téglákat. Az elmúlt év eredményé­ről és az idei tervekről Szűcs János téglagyárvezető az alábbiakat mondotta: — Eredményesen zártuk az elmúlt évet, hárommillió- hatszázharmincezer téglát égettünk, 300 ezerrel többet, mint amennyit terveztünk. A kisméretű tégláink iránt nagy a kereslet, hiszen ve­vőkörünk Komárom—Kis­kunhalas—Pécs—Székesfe­hérvár körzetéből került ki. Az ágazati eredményünk 3 120 000 forint volt. — Még soha nem fordult elő, hogy február végén be­gyújtottunk volna. Most ez azért vált lehetővé, mert 851 ezer darab nyerstéglát kész­leteztünk. Amint az időjárás jóra fordul, nekilátunk a nyerstéglagyártásnak — ter­vünk szerint április elején. Ezzel a mostani begyújtás­sal tudjuk a tervünket négy­millióra emelni. A téglánk iránt a kereslet nem csök­kent. Jelzi ezt, hogy eddig már eladtuk több mint felét. KONRÁD LÁSZLÓ Hordják a kemencébe a nyersanyagot A készletezett nyers tégla Mezőgazdasági gépjavítás a tavaszi munkák előtt A mezőgazdasági nagy­üzemekben a szerelők kihasz­nálták az egyre javuló mű­szaki feltételeket, és a ko­rábbi évekhez képest a leg­több helyen valamivel koráb­ban készítették elő a géppar­kot a tavaszi indulásra. Min­denek előtt a legkorábban a földekre irányított gépeket újították fel. Egy év alatt csaknem 80 ezer négyzetmé­terrel bővült a javítótér; szá­mos üzemben átalakították a régi műhelyeket és új gép- üzemrészeket is átadtak Mindenek előtt a javítás gé­pi feltételeit biztosították a korábbinál magasabb színvo­nalon; az elhasználódott al­katrészek felújítására kü­lönleges hegesztőberendezé­seket szereztek be, és nagy számban vásároltak magyar gyártmányú szervizberende­zéseket is. A részegységek központi felújítását a terme­lési rendszerek keretében szakosították; a kijelölt üze­mekben rendezkedtek be a motorok, kormányberendezé­sek, hidraulikus egységek szerelésére. Hajdú-Bihar megyében a gépjavítók azzal szereztek előnyt, hogy mivel ősszel előbb elkészültek a szántó­földi munkákkal, több idő jutott a felkészülésre. A megyei AGROKER-vállalat 59 hajdúsági téeszbe már az elmúlt év végén 40 millió fo­rint értékű alkatrészt szállí­tott ki, és így a korábbinál jobb volt az utánpótlás. A KITE-rendszer keretében megoldották a fődarabcserét is. Több téeszben alkat­rész-felújító csoportokat hoz­tak létre, és ezek teszik hasz­nálhatóvá a felújításra alkal­mas darabokat. A megyé­ben a téli gépjavítással pár­huzamosan több mint 3000 gépjárművet — zömében te­herkocsit — kell közúti köz­lekedésre levizsgáztatni. A bizottságok egy-egy térség nagv javítóműhellyel rendel­kező gazdaságában a helyszí­nen vizsgáztatnak. Somogy megyében a me­gyei ellátó vállalat mintegy 60 millió forint értékű alkat­részt már kiszállított az üzemekbe, valamint a barcsi anyag-alkatrészbeszerző tár­saságnak, ahonnan a megye déli körzetében működő üzemét látják el. Az AGRO- KER a jobb alkatrészellátás biztosítására a somogysárdi téeszben forgácsolóüzemet hozott létre, és itt számos al­katrészt állítanak elő. A csak kisebb gépműhellyel rendel­kező közös gazdaságok gyak­ran a gépjavító társulások­ra bízzák a nagyobb fel­újítást. Szolnok megye nagyüze­meiben a borsó-, hagyma-, lucernavető gépek és a leg­korábban munkába álló trak­torok már indulásra készek. Az alkatrészellátás ugyan okozott gondokat, de az üze­mek többsége segített magán. A kunhegyesi téesz alkat­részfelújító csoportot alakí­tott, amely korszerű he­gesztőeljárással a motorok forgórészeit hozta rendbe. Egyes alkatrészek megmun­kálásával kisiparosokat bíz­tak meg. A régi gépeket szét­bontották és a használható alkatrészeket újra beépítet­ték. A jászberényi téeszben di­agnosztikai szervizt rendeztek be, itt a gépek pontos beál­lításával az üzemanyag-fo­gyasztást is csökkentik. Fe­jér megyében a szokottnál szintén előbbre vannak a ja­vítással. Az elmúlt ősz ugyanis megkímélte a masi­nákat, a kedvezőbb időjárás miatt hamarabb is tudtak a javítóműhelyekbe vonulni. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban 2000-nél több trak­tort, több ezer kombájnt, munkagépet és szállítói ármű­vet újítottak fel. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a gé­peknek nagyobb része már eléggé elhasználódott álla­potban volt, és emiatt gyak­ran került sor fődarabcse­rére. (MTI) Kiszedik az égetett téglát Számítógépes nyári tábor A számítógépek programo­zásának alapjaival megis­mertető, egész nyáron át nyit­va tartó tábor nyílik az idén Békéscsabán. Június végé­től augusztusig hét csoport­ban hatszáz felsőtagozatos ál­tal' nos iskolai tanuló vesz máid részt a munkában. A két szervező, az Express If­júsági és Diákutazási Iroda Békés megyei kirendeltsége és a békéscsabai ifjúsági ház a békési, valamint a környe­ző megyékbeli fiataloknak rendezi meg a számítógépes táborozást, de az ország más tájairól érdeklődők is jelent­kezhetnek. A hét csoport egy-egy he­tet tölt a csabai táborban — az ifjúsági házban —, ahol naponta öt órán át lesznek foglalkozások. A hatodikos, hetedikes, nyolcadikos gyere­kek, illetve az esetleg jelent­kező középiskolások megis­merkedhetnek a zsebszámo­lógéppel és a nagyobb szá­mítógépekkel, elsajátíthat­ják a programozás alapisme­reteit, s a számítógépet esz­közül használva különböző játékos vetélkedőkön vehet­nek részt. A szabad időt sportversenyek, fürdés, mú­zeumlátogatások, filmvetíté­sek, ismeretterjesztő előadá­sok és kirándulások teszik változatossá. Új sportos öltözékek Bővíti a sportos öltözékek választékát az idén a Soproni Ruhagyár. A vállalat divat- tervezői a bébi, a lányka és 9 serdülő korosztálynak szán­ták a Thermo és a Pingvin nevű termékcsoportot. Az előbbit tavaszi-őszi viselet­nek, az utóbbit télre, főként sportoláshoz ajánlják. A Thermo család tagjait — a dzsekit, a nadrágot és a mel­lényt — a PANYOVA Mi­ami nevű pamut-poliészter kelméjéből készítik. Nagydarog tegnap, ma, holnap Befejezetlen monográfia Gazdag áruválaszték az új ABC-ben Ha egy utazó, mondjuk fél évszázaddal ezelőtt, éjszaka érkezik Nagydorogra, bizo­nyára találkozik a szolgála­tát teljesítő bakterral, aki­nek az a tiszte, hogy őrköd­jék a község nyugalma, csendje, rendje fölött. Éber­ségének legbiztosabb jele­ként azon az utcasarkon, ahova őrjárata során eljut, minden óraváltáskor tülköl a pontos időnek megfelelő számban. Szerencsére akad falvaink- ban egy-egy olyan egyéniség, aki szívesen búvárkodik la­kóhelye múltjában, amely­ből az érdekességeket össze­gyűjtve, leírva a település monográfiája születik. Nagy- dorog esetében ilyen egyé­niség volt Bánáti János, aki 1920-tól követte nyomon a község hétköznapjainak ese­ményeit. Ez idő tájt a feljegyzései szerint Nagydorogon és kör­nyékén egy szeszgyár és egy malom kivételével egyéb ipari üzem nem volt. A do­hánybeváltó 1927-ben épült. Ez 80—90 női, és 10—14 fér­fimunkásnak adott 7—8 hó­napon át szerény keresetet. Ebijén az időben lépett üzem­be a villanytelep is, ami ak­kor csupán a lakások világí­tására szolgált. ■ Találkozik az olvasó e le­írásban olyan kuriózumok­kal is, hogy például Nagy­dorogon 1922-ben egy szí­nészcsalád telepedik le. A Szilágyi nevű művész a csa­lád három nő tagjával — egy primadonna, egy zongo­rista, egy súgó — és a hely­beli fiatalság közreműködé­sével szórakoztatta a kör­nyék lakosságát. Műsorukon népszínművek, kabaréjele­netek szerepeltek. A község életében mindig is fontos „szerepet játszot­tak” viszont az orvosok, ta­nítók, kereskedők, iparosok. Szám szerint 1939-ben kettő orvos, egy gyógyszerész, egy állatorvos, kilenc pedagógus, ötvennégy kisiparos, tizenöt kis- és három nagykereske­dő szorgoskodott. A már em­lített „színházi” szórakozás mellé 1941-ben mozi is meg­nyitotta kapuit. Ezenkívül, hat vendéglő kínált kikap­csolódást. A történelmi események­hez Nagy dörög is idomult, így 1945 áprilisában föld­osztó bizottság alakult, amely a nagydorogi gróf Széchenyi uradalma 4500 hol­das földterületének „szer­zett” 358 új gazdát, öt év múlva, 1950 novemberében községi tanács alakult, Ányas Ferenc elnökletével. Újabb öt esztendő múltán három termelőszövetkezet nevét jegyzi föl a monográfia író­ja, ezek a Felkelő Nap. a Szabadság és az Űj Élet Szövetkezetek voltak, és 311 hold földön gazdálkodtak. Az Üi Barázda Szövetkezet az 1960-ban elkezdett munkájá­val jelezte, hogy Nagydorog is „a nagyüzemi gazdálko­Kedvelt közlekedési eszköz a kerékpár dás útjára lépett”. Az 1960. évi népszámlálás szerint 3260-an laktak Nagydorogon. Ebben az évben 705 nagy- dorogi családnak volt taka­rékkönyve. A betétállomány 4 270 000 forint volt. Ezekhez a számokhoz, összehasonlítás­képpen tegyük a nagydorogi OTP-fiók 1983. évi adatát, mely szerint 195 000 000 fo­rint a betétállomány, amely­hez a két társközség posta, és takarékszövetkezett fo­rintjai is számláltatnak. A lakosság jelenleg 3029 fő. Ezzel átléptünk a mába. A nagyközségi közös tanácsi szintre emelkedett település elnöki funkcióját dr. Hei- dekker Péter látja el. — A fejlődés kollektív munka eredménye — az el­nök ennyit fűz a legutóbbi évek falugyűlési beszámolói­hoz. A Nagydorogon ma átuta­zó építkezések nyomaival találkozik, szinte valameny- nyi utcában. E hét elejének kiemelke­dő eseménye volt a 300 négy­zetméter alapterületű, köz­ponti fűtéssel, hűtőkamrával felszerelt ABC-áruház át­adása. Az áruval zsúfolásig megtöltött gondolák és fal menti polcok között a hét­főnyi kiszolgáló-személyzet az első nap néhány órájá­ban 900 kg banánt, és 4$0 kg narancsot eladott. Az új ABC közvetlen szomszédságában a Napsu­gár kisvendéglő — népsze­rűbb nevén a „fényes” — kirakata néhány plakáttal kelt figyelmet: — Téltemetés Pusztaheö- csén, vidám farsangi felvo­nulás, melyet a program sze­rint a „hercegi pár” nyit meg. — „Nemzetközi” labdarú­gó-mérkőzést játszik Vajta és Kirschlag (osztrák) csapa­ta. — A művelődési ház Ku- rucz D. István festőművész kiállítására és Hofi Géza estjére készül. Ha valaki folytatná Nagy­dorog monográfiájának írá­sát akkor az utókor, maj­dan ilyen feljegyzésekkel ta­lálkozhatna az 1983-as esz­tendőnél : — Tovább épült a nagy­dorogi téesz szigetpusztai szarvasmarha-telepe, Biká- cson felújították a váróter­met, Pusztahencsén, a teme­tőbe és ravatalozóba vil­lany- és vízvezetéket, a mű­velődési házba pedig köz­ponti fűtést szereltek. A csa- ládiház-építők igényének ki­elégítésére Nagydorogon, a Rákóczi utcában 48 házhe­lyet alakítottak ki. Egy-egy házhely ára 40—50 ezer fo­rint. A községben hét tele­pülésre kiható fogorvosi rendelő és a Siómenti Taka­rékszövetkezet székházának építése kezdődött. ... azt is följegyezheti, hogy a nagydorogiak „megvan­nak”... Mert — mint mond­ják — akkor kezdődnek a bajok az embereknél is, ami­kor odafigyelnek a szívükre, gyomrukra, ízületeikre. Ami­kor érzik, hogy ezek is lé­teznek. Ha ezekről nem kell tudomást venni, akkor az ember csak úgy „megvan”. Nagydorogon tehát megvan­nak, vagyis nem panaszkod­nak az emberek, hogy ez vagy az fáj. Teszik a tenni­valóikat, ami nem is kevés. Decs! Kiss János Tanulmányi sétán a 4. a osztály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom