Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

a népújság 1984. március 10. Szovjetunió Jugoszlávia Mongólia A modern irodalom alapítója Dasdordzsin Nacagdordzs (1906—1937), a legújabb kori mongol irodalom legjelentő­sebb alakja. Író, költő, iroda­lomszervező, nyelvész, új irodalmi formák meghonosí­tója volt egyszemélyben. Ma méltán tekintik hazájában a modern mongol irodalom megalapító j ának. Elszegényedett kisnemesi családból származott. Még szinte gyermekként az új, forradalmi Mongólia első el­nöke, Cerendordzs mellett volt titkár. Tanult Lenin, grádban és Berlinben. Tagja volt az első mongol írócso­portnak. Ez a művelődési kör 1923-ban jött létre Ulán­bátorban. 1924-ben az új tu­dós társaság, Az Írások Aka­démiája már jutalmazta munkáit. Az 1930-ban meg­alakult forradalmi írószövet­ség titkárává választották. Még ebben az évben — né­metországi és szovjetunióbeli tanulmányútja után — je­lentkezett újszerű novellái­val. A KGST egyes célprogramjai előtérbe helyezték a mikro­processzorok és a robottechnológia fejlesztését. A Tesla Távközlési Művek közép-csehországi üzemében szerszám­gépek vezérlőrendszereinek gyártása is folyik. 1982-ben új, önműködő programozott vezérlőrendszert helyeztek üzembe különböző gyártási folyamatok irányítására. A mikroprocesszorokkal működő rendszer alkalmas robotok, szállítószalagok és egyéb gépek vezérlésére is. I Szülőföldem című verse tette országszerte híressé. A nemzeti műveltség útja című folyóirat közölte verses szo- morúiátékát, amely a mon­gol daljáték, opera forrása lett. ,.Á három szomorú ha­lom” zenedráma a mongol zenés színházak állandó re- pertoir-darabja. Tudományos munkássága is jelentős. C. Zsamcaránóval mongolra fordította Marx Tőkéjét., Lengyelország textiliparának hagyományos központja a gyorsan növekvő iparváros, Lódz. Képünkön a lódzl Polanil gyár sok ezer tonnás évi termeléséből a speciális kötőfonalak mintegy 300 tonnával részesednek. ^ ~ ■ Óriási öntecs A leningrádi Izsor gyárban — a Szovjetunió fémkohá­szatának történetében először sikerült bonyolult kémiai összetételű, ötvözött acélból 70 tonnás öntecset készíteni. A szuperöntecsből atomerő­művek bonyolult berendezé­sei készülnek majd. Pillantás a világűrből * Zágráb környékének mű­holdról készített felvétele se­gítségével a jugoszláv geoló­gusok Smidhen közelében hé­vízforrásokat fedeztek fel. A felvételt a Landsat amerikai műhold készítette 918 kilo­méteres magaságból. 1937 óta Jugoszlávia — különböző geológiai gazdasá­gi célokra — jól hasznosítja az amerikai Landsat sorozat­ba tartozó műholdak és a Skylab űrállomások felvéte­leit. A különleges világűri „térképeket” mágneses szala­gok vagy világűri fotópro­dukciók formájában egy kü­lön katalógus alapján rende­lik meg, és a Rómában szé­kelő európai telekommuni­kációs iroda útján fizetnek érte. Jugoszláviában a műholdas felvételeket felhasználják a földrengések kutatói is. A műholdakról készült felvéte­leken (egy felvétel körülbe­lül 34 ezer négyzetkilométe­res területet mutat be) vilá­gosan megkülönböztethetők a földkéreg vetődései. Azok az adatok, amelyek az utób­bi száz év jugoszláviai föld­rengéseiről szólnak, mate­matikai pontossággal bizo­nyítják a vetődések és a föld­rengések közötti összefüggé­seket. A műholdakról készített felvételek elemzésével érté­kes adatokat nyertek a jugo­szláv kutatók a vas-, réz- és bauxitlelőhelyek egyéb ásvá­nyi lelőhelyek, kőolaj- és földgáztelepek hollétéről és méreteiről, A műholdfelvételek jugo­szláviai felhasználásáról ér­dekes könyvet írt — más szerzőkkel együtt — Dr. Ma. rinko Oluictv, a zágrábi Bá­nyászati és Geológiai Kar tu­dományos munkatársa. A könyv első része az űrfényké­pezés technikájával, az ada­tok feldolgozásának módjá­val ismertet meg. A többi fe­jezet az űrfényképek geoló­giai, mezőgazdasági és erdő- gazdasági felhasználásával foglalkozik. Megtudhajuk a könyvből, hogy már 1970-ben jól látha­tó volt a 10 kilométeres ma­gasságból készített felvétele­ken például egy járdán fek­vő szög. Később pedig egy 15 kilométeres magasság­ból készített felvételen jól kivehetőek voltak egy olyan újságnak a betűi, amelyet va. laki éppen egy parkban ol­vasott. Ma már 900 kilométer ma­gasságból felismerhetően fo­tózhatok akár a gyufásdoboz nagyságú tárgyak is. 150 kilo­méteres magasságból expo­nált képen pedig olvasni le­het a föld felszínére letett újságot. Műholdakról készí­tett felvételek alapján ki lehet számítani a rizs, a búza, vagy a többi gabonaféle hozamát, fel lehet mérni az erdővel és gyümölcsössel borított terüle­teket, meg lehet különböztet­ni a fafajtákat és a faanyag­mennyiséget. Termikus fel­vételekkel fel tudják becsül­ni a föld gyomrában rejlő kőolaj tartalékokat, s sivatagi vidéken pedig e felvételek segítenek megtalálni a víz­készleteket. Ilyen típusú űrfelvétele­ket legrégebben az USA és a Szovjetunió műholdjai ké­pesek készíteni, de ma már van hasonló műholdja — bár kisebb számban — Francia- országnak, Kínának, Japán­nak. Nagy-Britanniának és Indiának is. Románia Új város a Duna-deltában Chilia Veohe 3 ezer lakosú falu a Duna-delta szívében, az azonos nevű Duna-iig mentén. A Sulinától 80 kilo­méterre fekvő község lakos­sága évszázadok óta halá­szattal keresi a kenyerét. Mindmáig úgy tűnt, hogy itt a nádrengeteg és a füzesek birodalmában nincs kilátás jelentősebb változásokra. A falu sorsának azonban új irányt szabott a Duna-delta- program. Ez a község már ma is a delta hasznosítását célzó munka központja: a tervezők egy új város arculatinak ki­alakításán dolgoznak. Chilia Vechén modern kikötő, gyü­mölcs. és konzervgyár, tej- feldolgozó üzem és cellulóze- gyár épül. Az új városban 150 személyes szálloda, jól fel­szerelt művelődési központ, a körzetet is ellátó nagy kór­ház, 16 tantermes iskola és kényelmes lakások egész so­ra létesül, még ebben az év­ben. A várostervezők megkülön­böztetett figyelmet fordíta­nak arra, hogy a modern lé­tesítmények beleilleszkedje­nek a tájba, s megőrizzék a helyi építészeti stílus jel- lemzőit. Kötöfonal Lodzbol Visszatér a havasi párduc Tíz havasi párducot — egy egész családra valót — tele­pítettek le a Gisszar hegység nyugati nyúlványain. Az il­latvilágnak ez, a gazdasági tevékenység által megboly­gatott ritka képviselője csak­nem negyed évszázada hagy­ta el, a teljes kipusztulástól fenyegetve, ezeket a vidéke­ket. Ám, azután, hogy a ha­vasi párducok tartózkodási helyein két természetvédelmi körzetet létesítettek, újból megjelentek a vadak a hegy­vidéken. A természetvédelmi területeken más, ritkán elő­forduló állatfajok is szaporo­dásnak indultak: a közép- ázsiai vaddisznó, a turkesztá. ni róka, a vörös mormota, a havasi és a fekete griff, ösz- szesen több mint 200 faj. Bőven termő hibrid A tamhoa — a szilva és az őszibarack sajátos hibridje. Ezeket az alacsony fácskákat jól ismerik Vietnamban. A tamhoa gyümölcsei illatosak és édesek. Kívülről feketés- ibolyaszínűek, belülről bíbor­vörösek A fa már az elülte­tés után egy évvel hét-tíz ki­logramm gyümölcsöt terem. De még csodálatosabb, hogy 4—5 év múlva a tamhoa ter­méshozama több mint tízsze­resére növekszik, és eléri a 120—140 kilogrammot, néha a 200 kilogrommot is. Csehszlovákia Mikroprocesszoros fejlesztés Új lakás tízmillió családnak A szovjet parlament által 1984-re elfogadott gazdasági és szociális program rekord nagyságú öszeget, csaknem 30 milliárd rubelt irányzott elő lakásépítésre és lakás- fenntartásra. Még sohasem fektettek ebbe a szférába ilyen nagy eszközöket. Ezek­ből megközelítőleg 24 milli­árd rubelt új házak felépíté­sére fordítanak, s ez lehető­vé teszi, hogy az év végéig további több mint tízmillió szovjet állampolgár javíthas­sa lakáskörülményeit. Figyelemre méltó, hogy a beruházások növelésére ak­kor kerül sor, amikor az or­szág lakáshelyzete általában is kedvező: a városi lakosság csaknem 86 százaléka, és a falusi lakosság egésze jelen­leg is külön házakban és la­kásokban él. Ennek az évti­zednek a végére — a tervek szerint — gyakorlatilag a teljes városi lakoságot ellát­ják közművesített lakással. A cél realitásáról tanúskodik az is, hogy az új lakások épí­tésének az üteme többszörö­sen is felülmúlja a lakosság növekedését. Így az utóbbi esztendők során az ország lakossága éves átlagban két­millió emberrel gyarapodott, Üj épületek Alma-Ata, a Kazah SZSZK fővárosa központ* ám több, mint tízmilió csa­jában Iád költözött az előzőnél jobb vagy új lakásba. Lazáinak, Vilniusz (Litván SZSZK) új lakónegyede

Next

/
Oldalképek
Tartalom