Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
( TOLNA ' e KÉPÚJSÁG 1984. március 3. Európa egyik legkorszerűbb repülőtere Mongólia Tudomány és kultúra A hidrogeölógiaii kutatásoknak igen nagy jelentősé, ge van Mongólia vizekben szegény tájain. A mongol— szovjet hidrogeológiai expedíció munkatársai gazdag föld alaltiti vízkészletekre bukkantak a nagy kiterjedésű Góbi-sivatagban. Az expedícióban részt vevő Jenin- grádi szakemberek, az állami vízügyi és meliorációs tervezőintézet dolgozói mongol kollégáikkal a rejtett víztar- italékók felihasználását célzó öntözési program kidolgozását készítik elő. * A jurták hazájából a sokemeletes háziak országa lehet Mongólia, ha .mindenütt elterjed az új építési módszer, amellyel —a hagyományostól eltérően — az eddiginél gyorsabban és jobban építkezhetnek. Az új eljárással 16 emeletes házak létesülnek. Az első ilyen magasház Darhanban készültei. Az építkezést nagy figyelem kísérte. A ház szintjeit a földön szerelték össze, majd ezI uitán húzták egymásra az emeleteket. A számítások szerint az így készülő házak tantósabbak. Nem utolsó szempont, hogy az iparváros ■ lakosságának is tetszik az építkezési forrna, s a moI dern házak sora. Siker koronázta a legújabb mongol—szovjet archeológiái expedíció útját. Észak-Mongóliéban, Búig an ajmakban egy ősi temetkezési hely feltárása során érdekes leleteit (találtak. Az egyik sírban lovával együtt eltemetett — feltehetőleg ne. mesi származású — ember csontvázára bukkantak. Napvilágra kerültek a gazdagon díszített lószerszámok és 38 darab vésett arany dísztárgy, köztük egy kerek aranylemez, amelyikem emberi fej és íirás látható. A régészek moislt az írás megfejtésén dolgoznak, s ha ez sikerül, talán fény derül arra is, kft rejt a sir. 1950. május 1. Ezen a napon adták át hazánk nemzetközi légikikötőjét, a Ferihegyi repülőteret, amely akkor — és még hosszú éveken keresztül — Európa egyik legkorszerűbb légiállomásának számított. Ám annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatos korszerűsítésekre, felújításokra került itt sor, a hetvenes évek közepétől egyértelművé vált: Ferihegy kinőtte régi „ruháját", és egyre nehezebben birkózik meg a mind nagyobb utasforgalommal, hiszen évente mintegy két- millióan emelkednek a levegőbe, illetve érnek földet itt. Megszületett tehát a döntés: új, minden igényt kielégítő repülőteret kell építeni a régi helyén, olyat, amely évente akár négymilliós utas- forgalmat is zökkenőmentesen lebonyolíthat. A start tulajdonképpen 1977-ben volt, és az építkezés első üteme 1983. december 31-én fejeződött be. Az eddig elkészült létesítményekből hármat emelünk ki. Elsőként talán azt, hogy a rekonstrukció első fázisa útin a műszaki berendezések, a repülés biztonságát elősegítő műszerek olyan színvonalasak és korszerűek, hogy ma Ferihegyet technikai szempontból az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet) a legjobb, vagyis a III/A. kategóriába sorolja. Az utazóközönség persze, ebből a korszerű műszerezettségből, magas színvonalú technikából vajmi keveset vehet észre. Annál is inkább, mert az ide beruházott pénz nagyobb része nem látványos berendezésekben, vagy a mindenki által hozzáférhető és megtekinthető műszerekben rejlik, hanem a föld alatt húzódik, bonyolult kábel- rendszerek és vezérlőegységek formájában. Amit szabad szemmel is láthat az utas, az többek között a közelmúltban átadott új leszállópálya. A 60 méter széles és 3700 méter hosszú új „pályaudvarba” — teljes hossza a gu- rulóutakkal együtt 10,1 kilométert tesz ki — kétezer darab különleges, betonba épített lámpa került, és további kétezer szegély-fény segíti a biztonságos landolást. Ez a leszállópálya a ma forgalomban lévő valamennyi géptípus fogadására alkalmas. A harmadik és valóban látványos beruházás, amely az első ütemben megvalósult, az 53 méter magas irányítótorony. Ebben, a repülőtér szívének számító épületben ugyancsak olyan mindenttudó berendezéseket szereltek be, amelyek a legrosszabb időjárási viszonyok között is biztonságossá teszik a gépék le- és felszállását. A Ferihegyi repülőtéren az első ütem befejezésével sem áll meg a munka, nincs szünet. Sőt, a leglátványosabb — legalábbis a nagyközönséget leginkább érdeklő — építkezés csak most kezdődik igazán: az új utasforgalmi épület alapozási munkáit már megkezdték a Betonútépítő Vállalat dolgozói, és 1985. augusztus 31-re — egy osztrák sével — elkészül a hat utas- híddal ellátott csarnok. Akad tehát még bőven dolga a rekonstrukcióban résztvevő három generálkivitelező — a 21. számú Állami Építőipari Vállalat, a Betonútépítő Vállalat és a Villanyszerelőipari Vállalat — szakembereinek, mire minden a helyén lesz. Ám minden kétséget kizáróan — és ezt az eddig átadott berendezések csak megerősítik — Ferihegy ismét Európa egyik legkorszerűbb repülőtere lesz. Amiből az utazóközönség n em sokat láthat: a legújabb berendezés, amelynek a pil óták képzésében van fontos szerepe; a TU—154 B—2 ti pusú szimulátor külső vezérlő egysége különféle repülési helyzeteket teremthet a szimulátorkabinban helyet foglaló pilóta számára. építőipari cég közreműködőA szimulátorkabin külső képe — T t Amit minden utas láthat: korszerű optikai rendszer szolgálja a bizt onságos leszállást A világűripar első lépései Jelentés a szovjet repülésirányító központból Az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alek- szandrov maratoni űrutazása. A Szaljut—7 orbitális állomáson, november 23-án értek sikeresen földet, mintegy 150 napig tartózkodtak a világűrben. KÜLÖNLEGES FELVÉTELEK A Szaljut—7 űrállomást 1982. áprilisától használják. A jelenlegi expedíció a negyedik volt, a tartózkodás időtartamát tekintve pedig a második. Annak ellenére, hogy a Ljahov és Alekszand- rov által végrehajtott kísérletek egy része a korábbi kutatások keretei között maradt, jellemző tulajdonságuk, ■hogy számos új műszert alkalmaztak végrehajtásuk során, és több olyan munkát is elvégeztek, amelyre korábban nem volt példa. A legénység több polgári szerv megrendelése alapján számos űrfényképezési feladatot teljesített. A repülés első két hónapja alatt több mint 3300 felvételt készítettek, és a Kozmosz—1443-as visszatérő készüléken juttatták el a földre. Az expedíció másik felében újabb négyezer felvételt készítettek, melyeket saját maguk vittek vissza a kutatóközpontba. Az egyik legérdekesebb munka az elektrotopográfon végzett kísérlet volt. Ennek célja annak megállapítása, hogyan hat a világűr a szerkezeti anyagokra. Az anyagok világűrben végzett roncso- lásmentes vizsgálatához közel ötkilogrammos fedélzeti berendezést alkottak ( a hasonló célú földi berendezések 100 kilósak, sőt ennél is súlyosabbak). A szakemberek véleménye szerint a kísérletek sikerrel zajlottak le, és az űrtechnika újabb megbízható kísérleti eszközhöz jutott. Ennek segítségével tovább tökéletesítheti az űrkészülékeket, növelheti megbízhatóságukat. ÜR-GYÓGYSZERÉSZET Szenzációs kísérletnek mondható, hogy a Tavrij berendezésben szupertiszta fehérje-preparátumot sikerült előállítani. A világűrben először létrehozott anyagot a földi gyógyászatban konkrét célokra, influenza elleni oltóanyag készítésére használják. A biológusok feltételezik, hogy a világűrben számos olyan gyógyszer állítható elő, melyeknek — mivel tisztasági fokuk egészen rendkívülien magas — semmilyen mellékhatásuk sincs. A világűripar kifejezés napjainkban már nem csupán puszta szó. A világűrben félvezetőket, optikai üvegeket állítottak elő, melyeket a földi készülékekben használnak és szemünk láttára teremtődik meg a világűr-gyógyszerészet. Nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy előre lássuk: a jövőben a világűrben nagyobb laboratóriumokra, üzemekre és erősebb energia- forrásokra van szükség. Ilyen szempontból kell értékelnünk azokat a szerelési munkákat is, melyeket Ljahov és Alekszandrov nagyszerűen hajtott végre a nyílt világűrben. Néhány év múlva a jelenlegi orbitális állomásokat bonyolult, orbitális komplexumok váltják majd fel. Minden valószínűség szerint megszokott gyakorlattá válik a nagyméretű energetikai mezők építése a világűrben, hogy ezen komplexumokat energiával láthassák el. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, meg kell tenni az első lépést. Ezt Ljahov és Alekszandrov tette meg. ÖSSZEKAPCSOLÁSI KÍSÉRLETEK Az első Szaljutot és a jelenlegi hetedik Szaljut űrállomást 12 év választja el egymástól. Az első űrállomáson egy csatlakozóhely volt és nem lehetett belőle kilépni a világűrbe. Az 1978-ban felbocsátott Szaljut—6-on már két csatlakozóhelyet alakítottak ki, s az űrállomást nemcsak az irányítható Szo- juz-űrhajó, de az automata Progressz teherhordó űrhajók is megközelíthették. Az orbitális komplexumok munkájának hatékonysága jelentős mértékben növekedett. A világűrbe kijutás lehetősége növelte az űrállomás megbízhatóságát. Elegendő csupán arra emlékeznünk, hogy a nyílt világűrben sikerült elhárítani a rádióteleszkóp beakadt antennájának hibáját. Jelenleg a Föld-világűr- Föld közötti teherszállítás lehetőségeinek növelése a legfontosabb feladat. Nagyszerűen bevált a Kozmosz—1443-as ellátó űrhajó, mely a jelenleg keringő orbitális komplexum része volt. Szélenergiával előre! A Szovjetunió—'Kuba transzkontinentális útvonalon szélenergatikaii berendezésekkel felszerelt nagy teherbírású száláíitöbajók üzembe helyezését tervezik. Ez a vitorlás kiegészítés a jövő hajócsaládjainak szerves része lesz. A (távlati fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak a szakemberek a közelmúltban Leningrédban megrendezett szimpozionon. A résztvevők megvitatták a korszerű vitorlásba jók létrehozásának problémáit, valamint a széles körű gyakorlati alkalmazhatóság kérdéseit. — Gazdaságossági szempontból az aitlani útvonal a legcélszerűbb — mondta Ge- lij Alosudzsan professzor, a szovjet dízel-vitorlás hosszú távú fejlesztési program egyik kidolgozója —. Az itt uralkodó állandó széljárá- sdk hasznosítása komoly gazdasági nyereséggel kecsegtet. A lamngrádi szakemberek által kifejlesztett szélenerge- titoaii rendszerrel is felszerelt Drogobios típusú tartályhajók (vízkiszoríitásuk ötezer tonna) például minden útjuk során a korábban felhasznált üzemanyag-mennyiség 14 százalékát megtakarítják... Szintén Leningrádban készült a vitorlás gázszállítóhajó terve. A tervezési dokumentációk alapján Rigában már megkezdték a lett hajózási vállalat egyik motoros hajójának átalakítását. Vitorlákat kapnak a Kaszpi- tengari hajózási vállalat szárazáru-szállító hajói is. Elkészültek a személyszállító vitorlásak tervei is, amelyek folyón és tengeren egyaránt üzemeltethetők. Előreláthatólag a Dnyeperen és a fekete-tengeri turistaúltvonala- kon kerülnek elsőként alkalmazásra. — Kutatásainkat nem a divathóbort vezérelte. Szerves részét képezi a Tengerhajózási Minisztérium hosz- szú távú fejlesztési programjának — hangsúlyozta Gelij Alcsundzsan. — Mi a magyarázata a vitorlásflotta iránit újraébredő általános érdeklődésinek? — A mai korszerű hajók az évről évre dráguló üzemanyag-fajtákból é vente itöbb- mi lliió tonnányi mennyiséget használtak el. Ezen túlmenően az elhasznált üzemanyag hosszú kilométereken át húzódó olajfáitokat hagy a víz felszínén. A széljáró hajóknál jóval ritkábban van szükség a hagyományos hajtóművek bekapcsolására. Az olaj és a szén jelentős mértékű megtakarítása mellett ezek a hajók a természet egészét, a biológiai (tartalékokat is óvják. Tömegét tekintve a Szaljut— 7-hez hasonlítható (közel 19 tonna) és már egymagában ez a körülmény az automata összekapcsolás gondos ellenőrzését követelte meg. (A súlytalanság állapota nem jelenti, hogy két nagy tömegű test ütközése a világűrben minden következmény nélkül való.) Foglalkozni kellett három űrobjektum ösz- szekapcsolásának problémái, val is. Ne feledkezzünk el a Szojuz szállító űrhajóról sem. A komplexumot a keringési pályán állandóan ilyen vagy olyan helyzetbe kell állítani, ám eközben az összekapcso-- lódó részeknek biztosítaniuk kell a komplexum elemeinek szilárd kapcsolódását. Az orvostudomány, a repülés egész ideje alatt képes volt megőrizni Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov jó egészségi állapotát és magas fokú munkaképességét. A két űrhajós egészségi állapotáért — szakértő orvosok szerint — egyáltalán nem kell aggódnunk, a továbbiakban sem. MIHAIL CSERNYISOV
