Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

( TOLNA ' e KÉPÚJSÁG 1984. március 3. Európa egyik legkorszerűbb repülőtere Mongólia Tudomány és kultúra A hidrogeölógiaii kutatá­soknak igen nagy jelentősé, ge van Mongólia vizekben szegény tájain. A mongol— szovjet hidrogeológiai expe­díció munkatársai gazdag föld alaltiti vízkészletekre bukkantak a nagy kiterjedé­sű Góbi-sivatagban. Az ex­pedícióban részt vevő Jenin- grádi szakemberek, az álla­mi vízügyi és meliorációs ter­vezőintézet dolgozói mongol kollégáikkal a rejtett víztar- italékók felihasználását célzó öntözési program kidolgozá­sát készítik elő. * A jurták hazájából a sok­emeletes háziak országa le­het Mongólia, ha .mindenütt elterjed az új építési mód­szer, amellyel —a hagyomá­nyostól eltérően — az eddi­ginél gyorsabban és jobban építkezhetnek. Az új eljárás­sal 16 emeletes házak léte­sülnek. Az első ilyen ma­gasház Darhanban készültei. Az építkezést nagy figyelem kísérte. A ház szintjeit a föl­dön szerelték össze, majd ez­I uitán húzták egymásra az emeleteket. A számítások szerint az így készülő házak tantósabbak. Nem utolsó szempont, hogy az iparváros ■ lakosságának is tetszik az építkezési forrna, s a mo­I dern házak sora. Siker koronázta a leg­újabb mongol—szovjet archeológiái expedíció útját. Észak-Mongóliéban, Búig an ajmakban egy ősi temetke­zési hely feltárása során ér­dekes leleteit (találtak. Az egyik sírban lovával együtt eltemetett — feltehetőleg ne. mesi származású — ember csontvázára bukkantak. Nap­világra kerültek a gazdagon díszített lószerszámok és 38 darab vésett arany dísz­tárgy, köztük egy kerek aranylemez, amelyikem em­beri fej és íirás látható. A régészek moislt az írás meg­fejtésén dolgoznak, s ha ez sikerül, talán fény derül ar­ra is, kft rejt a sir. 1950. május 1. Ezen a na­pon adták át hazánk nem­zetközi légikikötőjét, a Feri­hegyi repülőteret, amely ak­kor — és még hosszú éveken keresztül — Európa egyik legkorszerűbb légiállomásá­nak számított. Ám annak ellenére, hogy az elmúlt év­tizedekben folyamatos kor­szerűsítésekre, felújításokra került itt sor, a hetvenes évek közepétől egyértelművé vált: Ferihegy kinőtte régi „ruháját", és egyre nehe­zebben birkózik meg a mind nagyobb utasforgalommal, hiszen évente mintegy két- millióan emelkednek a leve­gőbe, illetve érnek földet itt. Megszületett tehát a dön­tés: új, minden igényt kielé­gítő repülőteret kell építeni a régi helyén, olyat, amely évente akár négymilliós utas- forgalmat is zökkenőmente­sen lebonyolíthat. A start tulajdonképpen 1977-ben volt, és az építkezés első üteme 1983. december 31-én fejeződött be. Az eddig elkészült létesítményekből hármat emelünk ki. Elsőként talán azt, hogy a rekonstruk­ció első fázisa útin a műszaki berendezések, a repülés biz­tonságát elősegítő műszerek olyan színvonalasak és kor­szerűek, hogy ma Ferihegyet technikai szempontból az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet) a leg­jobb, vagyis a III/A. kategó­riába sorolja. Az utazóközönség persze, ebből a korszerű műszerezett­ségből, magas színvonalú technikából vajmi keveset vehet észre. Annál is inkább, mert az ide beruházott pénz nagyobb része nem látványos berendezésekben, vagy a mindenki által hozzáférhető és megtekinthető műszerek­ben rejlik, hanem a föld alatt húzódik, bonyolult kábel- rendszerek és vezérlőegységek formájában. Amit szabad szemmel is láthat az utas, az többek között a közelmúltban átadott új leszállópálya. A 60 méter széles és 3700 méter hosszú új „pályaud­varba” — teljes hossza a gu- rulóutakkal együtt 10,1 kilo­métert tesz ki — kétezer da­rab különleges, betonba épí­tett lámpa került, és további kétezer szegély-fény segíti a biztonságos landolást. Ez a leszállópálya a ma forgalom­ban lévő valamennyi géptípus fogadására alkalmas. A har­madik és valóban látványos beruházás, amely az első ütemben megvalósult, az 53 méter magas irányítótorony. Ebben, a repülőtér szívének számító épületben ugyancsak olyan mindenttudó berende­zéseket szereltek be, amelyek a legrosszabb időjárási viszo­nyok között is biztonságossá teszik a gépék le- és felszál­lását. A Ferihegyi repülőtéren az első ütem befejezésével sem áll meg a munka, nincs szü­net. Sőt, a leglátványosabb — legalábbis a nagyközönséget leginkább érdeklő — építke­zés csak most kezdődik iga­zán: az új utasforgalmi épü­let alapozási munkáit már megkezdték a Betonútépítő Vállalat dolgozói, és 1985. augusztus 31-re — egy osztrák sével — elkészül a hat utas- híddal ellátott csarnok. Akad tehát még bőven dol­ga a rekonstrukcióban részt­vevő három generálkivitelező — a 21. számú Állami Építő­ipari Vállalat, a Betonútépítő Vállalat és a Villanyszerelő­ipari Vállalat — szakembe­reinek, mire minden a helyén lesz. Ám minden kétséget ki­záróan — és ezt az eddig át­adott berendezések csak meg­erősítik — Ferihegy ismét Európa egyik legkorszerűbb repülőtere lesz. Amiből az utazóközönség n em sokat láthat: a legújabb berendezés, amelynek a pil óták képzésében van fontos szerepe; a TU—154 B—2 ti pusú szimulátor külső vezér­lő egysége különféle repülési helyzeteket teremthet a szimulátorkabinban helyet foglaló pilóta számára. építőipari cég közreműködő­A szimulátorkabin külső képe — T t Amit minden utas láthat: korszerű optikai rendszer szolgálja a bizt onságos leszállást A világűripar első lépései Jelentés a szovjet repülésirányító központból Az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alek- szandrov maratoni űrutazása. A Szaljut—7 orbitális állo­máson, november 23-án ér­tek sikeresen földet, mint­egy 150 napig tartózkodtak a világűrben. KÜLÖNLEGES FELVÉ­TELEK A Szaljut—7 űrállomást 1982. áprilisától használják. A jelenlegi expedíció a ne­gyedik volt, a tartózkodás időtartamát tekintve pedig a második. Annak ellenére, hogy a Ljahov és Alekszand- rov által végrehajtott kísér­letek egy része a korábbi ku­tatások keretei között ma­radt, jellemző tulajdonságuk, ■hogy számos új műszert al­kalmaztak végrehajtásuk so­rán, és több olyan munkát is elvégeztek, amelyre koráb­ban nem volt példa. A legénység több polgári szerv megrendelése alapján számos űrfényképezési fel­adatot teljesített. A repülés első két hónapja alatt több mint 3300 felvételt készítet­tek, és a Kozmosz—1443-as visszatérő készüléken jut­tatták el a földre. Az expe­díció másik felében újabb négyezer felvételt készítet­tek, melyeket saját maguk vittek vissza a kutatóközpont­ba. Az egyik legérdekesebb munka az elektrotopográfon végzett kísérlet volt. Ennek célja annak megállapítása, hogyan hat a világűr a szer­kezeti anyagokra. Az anyagok világűrben végzett roncso- lásmentes vizsgálatához kö­zel ötkilogrammos fedélzeti berendezést alkottak ( a ha­sonló célú földi berendezések 100 kilósak, sőt ennél is sú­lyosabbak). A szakemberek véleménye szerint a kísérle­tek sikerrel zajlottak le, és az űrtechnika újabb megbízha­tó kísérleti eszközhöz jutott. Ennek segítségével tovább tö­kéletesítheti az űrkészüléke­ket, növelheti megbízhatósá­gukat. ÜR-GYÓGYSZERÉSZET Szenzációs kísérletnek mondható, hogy a Tavrij be­rendezésben szupertiszta fe­hérje-preparátumot sikerült előállítani. A világűrben elő­ször létrehozott anyagot a földi gyógyászatban konkrét célokra, influenza elleni ol­tóanyag készítésére használ­ják. A biológusok feltétele­zik, hogy a világűrben szá­mos olyan gyógyszer állítható elő, melyeknek — mivel tisz­tasági fokuk egészen rendkí­vülien magas — semmilyen mellékhatásuk sincs. A világűripar kifejezés nap­jainkban már nem csupán puszta szó. A világűrben fél­vezetőket, optikai üvegeket állítottak elő, melyeket a föl­di készülékekben használnak és szemünk láttára teremtő­dik meg a világűr-gyógysze­részet. Nem kell jósnak len­nünk ahhoz, hogy előre lás­suk: a jövőben a világűrben nagyobb laboratóriumokra, üzemekre és erősebb energia- forrásokra van szükség. Ilyen szempontból kell ér­tékelnünk azokat a szerelési munkákat is, melyeket Lja­hov és Alekszandrov nagy­szerűen hajtott végre a nyílt világűrben. Néhány év múl­va a jelenlegi orbitális állo­másokat bonyolult, orbitális komplexumok váltják majd fel. Minden valószínűség sze­rint megszokott gyakorlattá válik a nagyméretű energe­tikai mezők építése a világ­űrben, hogy ezen komplexu­mokat energiával láthassák el. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, meg kell tenni az első lépést. Ezt Ljahov és Alekszandrov tette meg. ÖSSZEKAPCSOLÁSI KÍSÉRLETEK Az első Szaljutot és a je­lenlegi hetedik Szaljut űrál­lomást 12 év választja el egymástól. Az első űrállomá­son egy csatlakozóhely volt és nem lehetett belőle kilép­ni a világűrbe. Az 1978-ban felbocsátott Szaljut—6-on már két csatlakozóhelyet ala­kítottak ki, s az űrállomást nemcsak az irányítható Szo- juz-űrhajó, de az automata Progressz teherhordó űrha­jók is megközelíthették. Az orbitális komplexumok mun­kájának hatékonysága jelen­tős mértékben növekedett. A világűrbe kijutás lehetősége növelte az űrállomás meg­bízhatóságát. Elegendő csu­pán arra emlékeznünk, hogy a nyílt világűrben sikerült elhárítani a rádióteleszkóp beakadt antennájának hibá­ját. Jelenleg a Föld-világűr- Föld közötti teherszállítás le­hetőségeinek növelése a leg­fontosabb feladat. Nagyszerűen bevált a Koz­mosz—1443-as ellátó űrhajó, mely a jelenleg keringő orbi­tális komplexum része volt. Szélenergiával előre! A Szovjetunió—'Kuba transzkontinentális útvona­lon szélenergatikaii berende­zésekkel felszerelt nagy te­herbírású száláíitöbajók üzembe helyezését tervezik. Ez a vitorlás kiegészítés a jövő hajócsaládjainak szer­ves része lesz. A (távlati fej­lesztési lehetőségekről ta­nácskoztak a szakemberek a közelmúltban Leningrédban megrendezett szimpozionon. A résztvevők megvitatták a korszerű vitorlásba jók létre­hozásának problémáit, vala­mint a széles körű gyakor­lati alkalmazhatóság kérdé­seit. — Gazdaságossági szem­pontból az aitlani útvonal a legcélszerűbb — mondta Ge- lij Alosudzsan professzor, a szovjet dízel-vitorlás hosszú távú fejlesztési program egyik kidolgozója —. Az itt uralkodó állandó széljárá- sdk hasznosítása komoly gaz­dasági nyereséggel kecsegtet. A lamngrádi szakemberek által kifejlesztett szélenerge- titoaii rendszerrel is felszerelt Drogobios típusú tartályha­jók (vízkiszoríitásuk ötezer tonna) például minden útjuk során a korábban felhasz­nált üzemanyag-mennyiség 14 százalékát megtakarítják... Szintén Leningrádban készült a vitorlás gázszállító­hajó terve. A tervezési doku­mentációk alapján Rigában már megkezdték a lett hajó­zási vállalat egyik motoros hajójának átalakítását. Vi­torlákat kapnak a Kaszpi- tengari hajózási vállalat szá­razáru-szállító hajói is. El­készültek a személyszállító vitorlásak tervei is, amelyek folyón és tengeren egyaránt üzemeltethetők. Előrelátha­tólag a Dnyeperen és a fe­kete-tengeri turistaúltvonala- kon kerülnek elsőként alkal­mazásra. — Kutatásainkat nem a divathóbort vezérelte. Szer­ves részét képezi a Tenger­hajózási Minisztérium hosz- szú távú fejlesztési program­jának — hangsúlyozta Gelij Alcsundzsan. — Mi a magyarázata a vi­torlásflotta iránit újraébredő általános érdeklődésinek? — A mai korszerű hajók az évről évre dráguló üzem­anyag-fajtákból é vente itöbb- mi lliió tonnányi mennyiséget használtak el. Ezen túlme­nően az elhasznált üzem­anyag hosszú kilométereken át húzódó olajfáitokat hagy a víz felszínén. A széljáró hajóknál jóval ritkábban van szükség a hagyományos haj­tóművek bekapcsolására. Az olaj és a szén jelentős mér­tékű megtakarítása mellett ezek a hajók a természet egészét, a biológiai (tartalé­kokat is óvják. Tömegét tekintve a Szaljut— 7-hez hasonlítható (közel 19 tonna) és már egymagában ez a körülmény az automata összekapcsolás gondos ellen­őrzését követelte meg. (A súlytalanság állapota nem jelenti, hogy két nagy töme­gű test ütközése a világűr­ben minden következmény nélkül való.) Foglalkozni kel­lett három űrobjektum ösz- szekapcsolásának problémái, val is. Ne feledkezzünk el a Szojuz szállító űrhajóról sem. A komplexumot a keringési pályán állandóan ilyen vagy olyan helyzetbe kell állítani, ám eközben az összekapcso-- lódó részeknek biztosítaniuk kell a komplexum elemeinek szilárd kapcsolódását. Az orvostudomány, a repü­lés egész ideje alatt képes volt megőrizni Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alek­szandrov jó egészségi állapo­tát és magas fokú munkaké­pességét. A két űrhajós egész­ségi állapotáért — szakértő orvosok szerint — egyáltalán nem kell aggódnunk, a to­vábbiakban sem. MIHAIL CSERNYISOV

Next

/
Oldalképek
Tartalom