Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. március 3. Képújság 7 Munkaverseny a konzervgyárban Erkölcsi és anyagi elismerés differenciáltan Kevés olyan területe van a gazdaságnak-gazdálkod ásnak, amellyel annyit foglalkoztunk volna, mint a -szocialista munka verseny. Beszéltünk annak emberformáló erejéről és- természetesen gazdasági hasznáról. Leírtuk azt is, ami még ma sem ritka, hoigy gyakran amolyan „tűzoltásra” használják, vagyis amikor hajiban van az üzem, a vezetése munka versennyel kívánja pótolni az év közben mulasztottakat. Volt, van ilyen, és föltehető- leg lesz a jövőben is, de ma már inkább a folyamatosság a jellemző, a munkaverseny egyre inkább méltó helyére kerül. A Paksi Konzervgyárra nem véletlenül esett a választásunk, -hanem jó példát keresve jutottunk el ide. A társadalmi szervek átgondoltan szervezik a versenyt, a gazdasági vezetés pedig megfelelően értékeld azt, hiszen tudja, hogy anélkül minden tekintetben szegényebb lenne a gyár. A konzervgyárban tavaly májusban jelentősen átszervezték a szocialista brigád- mozgalmat, és ezzel együtt a munkaverseny feltételrendszerét. Amiint Kiszl Ferencné, a szakszervezeti bizottság titkára elmondta, addig 65 brigád volt, jelenleg 47. Maguk a brigádtagok kezdeményezték az átszervezést. Az volt a cél, hogy egy brigád lehetőleg egy vonalban dolgozzék. Ezt lényegében sikerült is eléírni. — Most konkrétan lehet mérni, melyik brigád, hogyan dolgozik — mondja az szb-titkár. — Az ösztönzési rendszer is jobb ebben a formában. — Ösztönzést említ. Hadd kérdezzem meg, csak a brigád együttes elismeréséről van szó, -vagy a brigádon belül differenciált, elismerésről, következésképpen ösztönzésről is? — Igen, akár az erkölcsi, akár az anyagi ösztönzést nézzük, így van. Ami -az anyagi elismerést illeti, a -brigád egy összegben kapja a pénzt. Nem a fizetésről van itt szó, az más kérdés, -hanem a jutalomról. Ezt a jutal-omosszeg-et aztán maguk között elosztják, ki-ki érdeme szerint részesül abból. Az értékelés alapja a brigádok önértékelése és az adott terület gazdasági vezetőjének a véleménye.-Elvdltatbatatlan a tudatosság szerepe a munkaverseny- mozgalomban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez is a fontosabb elem az ösztönzésben, de hát a 'konzervgyáriak is a „piacról élnek”, így nem közömbös a forint sem. Van még egy érdekes -vonása a kapott pénz elosztásának: egy részét személyi jutalomként szétosztják, más hányadát pedig közösen használják föl. A múlt évi változtatás kapcsán vezették be azt is, hogy -most az év közbeni értékeléseket is bevezetik a brigádnaplókba, -tehát napra készen láthatják, hogyan is állnak a versenyben. 'Nagyon - sok célfeladatot kapnak a brigádok. A batáridő után azonnal -megtörténik az értékelés, amely -az erkölcsi és -az anyagi -elismeréssel párosul. Megint csak kinek-kinek érdeme szerint. Az szb-tiitkár a beszélgetés elején említette, hogy pontozásos alapon történik a brigádok értékelése. El is mondta, hogyan -megy ez a gyakorlatban, de inkább egy üzem — a feldolgozó — példáján mutassuk be a sajátos módszert. A feldolgozóban kilenc brigád dolgozik összesen 171 taggal. Vállalásaikat megtették, az értékelés majd a jól bevált pontozásos rendszer szerint történik. A fő hangsúly természetesen a termelésen van. Az aranyj-ölvényes fokozat eléréséhez 500, az ezüstjelvényeshez 400, a bronzjelvényeshez 300 pont elérése szükséges. A pontok közül 200 a -közös vállalások teljesítéséért, 100 az egyéb -kiemelkedő termelési eredményekért és ugyancsak 100—100 a 'művelődés és a -szocialista életmód A „Jóreménység" aranyérmes szocialista brigád tagjai zakuszkát készítenek Az „Ady Endre” üzemfen ntartási brigád ezüstérmes A hőkezelő berendezés működtetése, javítása az arany. érmes „Auróra” brigád feladata _________* _____ t erületén tett vállalások teljesítéséért adható. Nem soroljuk föl, milyen vállalásokat is tett ez a kilenc brigád, hiszen a konzervgyár éppúgy speciális terület, miint akármely más üzem, a pontozásos rendszert az érdekesség miatt ismertettük. Azért a versenyvál- lialiás jegyzőkönyvének utolsó mondata ne hiányozzék: Pontok kerülnek levonásra a munkafegyelem megsértéséért, a tulajdon elleni vétségért. A szocialista munkaverseny nem elhanyagolható része az újítómozgalom. Tavaly 85 újítást nyújtottak be a dolgozók, ebből 62-t fogadtak el. A kalkulált haszon 170 000 forint volt, újítási díj címén 97 300 forintot fizettek ki a gyárban. Azt is el kell mondani, hogy az újítások kisebbik részénél lehetett csak hasznot kalkulálni, mert a többség a munkakörülményék javítását szolgálja. L. Gy. Fotó: Cz. S. Az álombútor és a valóság... A bútorügy változatos. Nem válságos, némi eltéréssel azt is mondhatnánk: alakulóban van a bútorfront. A fogyasztók leszoktak a fogyasztásról. Manapság bútort ismét egy életre, — mint a régmúltban — választ az ember. Ha kap! Ha van miből választani... Érthetetlen és magyarázhatatlan a tény: jelen pillanatban beszélhetünk az álombútorról, de még nem kapható. Álmainkat feledjük el, de jobb lesz mélyhűtött állapotba — bármikor elő- vehessük — tenni. Az előbbiekhez nem kell magyarázat és bővebb felvilágosítás: menjünk be egy bútorboltba és feketén-fehé- ren kiderül: nehéz ma vásárolni. Ennek mi is okai vagyunk. Tíz éve még a bútor olyan divatcikk volt, amit kidobtunk, ha más lett a módi. Most pedig — takarékoskodunk — tartósat szeretnénk, olyat, amelynek a szövete fél év múlva sem feslődik. Kényelmeset, ami fogja az embert, és nem fárasztja jobban, mint az árokásás. Vagy olyan szekrénysort szeretnénk, amire könyvet is lehet rakni... Ne legyen egyhangú, géppel előállított, és az ára is megfeleljen egy átlagos fizetésű állampolgárnak. Ez a sok „tétel” azonban, úgy látszik, antagonisztikus ellentétben áll egymással. A HÁTTÉRIPAR ZSÁKUTCÁJÁBAN... Bus Ambrus a Szekszárdi Bútoripari Vállalat igazgatója szerint a magyar bútoripar alkalmas lenne a mai kor bútorának gyártására, de ehhez nem kap megfelelő anyagot. Az állítás komoly vád. A háttéripar számára. A címzett: a könnyűipar. Nincs megfelelő szövet. Mert az mégis tarthatatlan, hogy a gyárak általában a bútorért éves, vagy kétéves garanciát vállalnak, csak a bútorszövet garanciaideje fél év. Igazságtalanok lennénk, ha csak a könnyűipar nyakába Kresz József kárpitos és Ga rabás Józsefné termelési osztályvezető a steppclés pro blematikáját beszéli meg varrnánk a dolgokat, más kellékek sem kaphatóak. — Még egyszer azt mondom: tudna a magyar bútoripar megfelelő terméket gyártani, ha importból szerezhetnénk be az alkatrészeket — mondja az igazgató. Természetesen erről szó sem lehet. Valutaszegény világban élünk. A legolcsóbb megoldás az lenne, ha megteremtenénk a bútorgyártás hátterét. Ha a beszélgetés ennél a pontnál megszakadna, akkor rossz színben tüntetnénk fel a szekszárdi bútorgyárat. Annyit jelentene, hogy ülnek a babérjaikon és várnak valamire, ami a közeljövőben úgysem lesz elérhető. Szerencsére sem ők, sem az ország bútorgyártása nem ragadt le. Itt van előttünk — egyelőre csak fényképen — a Szirén IV. garnitúra. A szekszárdiak legújabb terméke, bizonyítandó: valami forrásban van, nekünk, vásárlóknak hoznak újat. Ez_a garnitúra a kislakásban élők számára is elfogadható és a kiá helyigénye mellett mégis nyugalmat, állandóságot, patinát mutat. Egyszerű az egész. Az első látásra ezt a nyugalmat a faragott kéztámasz testesíti meg. Ha hosz- szabban időzünk tekintetünkkel, akkor vesszük észre, hogy a plüss steppelve Van, ezzel az az érzésünk támad, mintha a bútort öt- ven-száz évvel ezelőtt gyártották volna, és mégis modern. MODERNIZÁLÁS JÓ TERMÉKEK MELLETT IS Szakemberekkel beszélgetve — Garabás Józsefné, termelési osztályvezető, Angyal Lászlóné prototípus felelős, Angyal László főmérnök — előtűnik, hogy. Szekszárdon rendelkeznek egy olyan technológiával — po- liuretán habosítás —, amely lehetővé teszi a mai kor bútorának kialakítását. És kisüzem révén ellensúlyozni tudják ezzel a rugalmassággal a nagyüzemek anyagi és szellemi erejét. Ügy tudnak versenyképesek lenni, hogy ők diktálják az iramot. Ezt a lépést pedig meg kell tenni még akkor is, ha jelen, légi termékeik mindenkor vevőre találnak. A jövő érdekében, mert a bútort, a szekszárdi bútort egy-két és tíz év múlva is el kell adni. A gyors termékszerkezetváltás — a tavalyi Otthon kiállításon öt új terméket mutattak be — sok munkát jelentett a vállalatnál. Mert nincs önálló tervezőjük, nagy létszámú műszaki osztályuk ami feltétlen szükséges ahhoz, hogy egy-két év alatt teljes gyármányválaszték-cserét hajtsanak végre. Nekik ehhez minden szellemi erőt egyesíteni kellett: a mérnökét, a technikusét, a munkásét... ELFOGADHATÓ ÁRON Nemcsak a gyárthatóság a fontos, az ár is. Mert — mint mondják — a papír türelmes, arra rajzolhatunk bármit, csak azt el is kell adni, és úgy eladni, hogy a vállalatnak haszna is legyen. Van buktató elég. Nem akarják mondani, de néhány évvel ezelőtt az Enikő nevű garnitúrájuk sikert aratott csak éppen a piacon „meghalt a termék”. Még azt sem mondhatják, hogy az Enikő nem volt szép. Csak éppen a piac akkor képtelen volt fogadni. Bukás ez? Kár lenne végleges választ adni rá, De sikertelen termék vagyis piac nélkül nincs sikeres. A mostani új bútorok: a Tiberis, a Szirén IV. a Szirén V, a háromszemélyes öcsi gyermekheverő-garni- túra már megrendelőre is találtak. A Tiberis és a Szirén IV-re a Domus Vállalat úgy tart igényt, hogy monopolA Tiberis ma még csak fényképen Hetesi Jánosné már az új gépen, a steppelőn dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a szekszárdi bútorok tetszetősebb kivitelben kerül jenek a fogyasztók elé termékként árusítja. A Szirén V-re pedig több nagykereskedelmi vállalat adott megrendelést. De ajánlottak — az év első exportja már el is ment Lengyelországba — külföldre is a szekszárdi bútorokat. A neheze még vissza van : a második félévben indulnak meg a nullszériával, akkor kell a kezdeti technológiai hibákat kijavítani, vagyis gyárthatóvá tenni a terméket. Egy-egy ilyen gyártmány- fejlesztés kifejezhető pénzben is. Ennyi és ennyi forintot fizettünk a tervezőnek, ennyibe került a prototípus... de a leglényegesebbet nehéz meghatározni: azt, hogy a gyár több mint 200 dolgozójának mennyi munkája kerül be az új termékekbe. Olyan munka, amelyért nem jár bér, egyszerűen a sikerért dolgoznak, mert a jövőben szeretnének kényelmesebben dolgozni, és azért még több fizetséget kapni, mint ma... A szekszárdi bútorgyáriak nem „váltják meg” a piacot. De arra van esélyük, hogy versenyre szólítsanak fel mindenkit, aki bútorgyártással -foglalkozik. H. J. - G. K.
