Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
A^ÉPÜJSÁG 1984. március 18. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 „Az ellátás fekete és barna cipőkrémekből és baga- rolból valóban nem zavartalan. Azonban kis kiesésekkel (3—4 hét) ezeket a cikkeket lehetett kapni Tamásiban is. Jelenleg 1 hónap óta nem volt, most ismételten érkezett a nagykereskedelmi vállalathoz. Felhívtuk a bonyolító szervek figyelmét (nagy- és kiskereskedelem), hogy a beérkezett készletből Tamási városa részére haladéktalanul szállítsanak ki. Kérem önt, hogy a tamási 3. sz. ABC-áruházzal tartsa a kapcsolatot, és reméljük, alkalma lesz fekete vagy barna cipőpasztából vagy bagarolból igényét kielégíteni.” Személygépkocsi típusmódosítása Kutasi István, Szekszárd, Alkotmány u. 25. sz. alatti la, kos a következőket írta leve. lében: Medveczky Balázs, a Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értékesítési osztályának főosztályvezetője ezt a tájékoztatást adta: „ön részéről 1983. szeptember 4-én és az azt követő napokban -távirat nem érkezett, sem olyan levél, amely, ben a Lada 1200-as gépkocsi-igényét kérte volna átíratni 1300-as Ladára. Közölljük, hogy típusmódosítás lehetséges, 1983. március 1-től csak OTP-n keresztül lehet intézni, tehát, ha ön a múlt év őszén ilyen kéréssel fordult hozzánk, már akkor erről értesítettük volna. A Lada 1300-ast 1988. évi szállításra igazoljuk. A típusváltoztatás új rendelésnek számít! A Lada 1200-as gépkocsi- igénye kielégítésének időpontját is el tudjuk halasztani, de kérjük, közölje, mely az az időpont, amikor a gépkocsit átvenné.” Végrendelet Dr. Deák Konrád az alábbi -tájékoztatást adta: „Végrendelkezni lehet köz. végrendelettel, vagy írásbeli magánvégrendelettel. Szó. beli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye, ilyet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli vég- resdeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A Polgári Törvénykönyv 624. §. (3). bekezdése szó szerint így rendelkezik: „A vak, az írástudatlan, ■továbbá az, aki olvasásra, vagy inevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.” Tanácskérő levele szerint az önt végrendelet megírására kérő idős személy „olvasásra képtelen” állapotban van, nevét sem tudja önállóan leírni, csak úgy, ha valaki előbb külön lapra leírja neki. Üzemi baleset Paroczay Sándor kakasdi olvasónk 1947-ben lábfejtörést szenvedett, kórházban volt, majd 1 évig táppénzen. Ez szerinte üzemi baleset volt, és erről kellene egy igazolás. Ugyanis ortopédcipőben jár már húsz éve, ha nem kap a balesetről igazolást, akkor a cipő árát ki kell fizetnie. Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója az alábbi tájékoztatást adta: „Mint írja, 1947-ben kis- béresként lábfejtörést szenvedett, és kórházi ápolásban is részesült. Sajnos, az 1947- ben történt sérülésére vonatkozólag semmilyen adat nincs, de nem is lehetne, mert abban az időben ön nem tartozhatott a biztosítottak körébe, valószínűleg szülei mellett segédkezett azok munkájában. 1982. december 31-ig igazgatóságunk foglalkozott az ortopédcipők készíttetésével, kiadásával, melyről a nyilvántartásunk még megvan, és ön ebben sem szerepel, mint olyan, aki ortopédcipőre térítésmentesen jogosult. Mindezeket figyelembe véve ortopédcipőre való térítésmentes jogosultságát 37 év után megállapítani nem tudjuk.” Cipőpaszta-ellátás Lucza László, Tamási, József A. Up. 18 a. szám alatti lakos kérdezi: „Országos hlánycikk-e a barna és a fekete cipőpaszta?” A kérdésre Andrási Imre, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezetője válaszolt: Telefonszámunk: 16-211 „1983. szeptember 7-én kel. lett volna átvennem a befizetett 1200-as Ladát. Nem vént anyagi kiadásaim miatt 1983. szeptember 4-én feladtam egy táviratot, amelyben értesítettem a Merkur illetékesét, hogy az autót nem tudom átvenni, és egyben típusmódosítást kértem; 1300-as Ladára, és hogy az ezzel járó feltételt is küldjék meg. Sajnos, eddig még semmit sem válaszoltak.” Debreceni Erzsébet, Du- naszentgyörgy, Temető u. 42. szám alatti lakos a következőket kérdezte levelében: „írástudatlannak számit-e az olyan ember, aki csak akkor tudja leírni a nevét, ha előtte valaki külön papírra leírja? Ugyanis egy idős néni megkért, írjam meg a végrendeletét, de csak a nevét tudja leírni, a fent leírtak szerint.” Ez az idős személy nem fogja tudni megállapítani (ellenőrizni), hogy az ön által írt végrendeletben valóban az ő végakarata szerepel-e, írásbeli magánvégrendeletet tehát nem tehet. Tájékoztatásul közöljük még, hogy közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni, a tanácskérő levelében említett idős személy részére ezt a megoldást javasoljuk.” Ml VÁLASZOLUNK A tavaly novemberben a budapesti Szépművészeti Múzeumban történt képlopás külföldi szereplőinek felelősségre vonásával kapcsolatban fordult az érdeklődés az államok között a jogsegély tárgyában kötött szerződések felé. Erre figyelemmel adunk tájékoztatást a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának — a Magyar Közlöny idei 9. számában megjelent — 1984. évi 4. számú törvény- erejű rendeletéről, amely a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában aláírt szerződés kihirdetéséről szől, s tartalmazza magát a szerződést is. Nos, e szerződés szerint a szerződő felek igaz_ ságügyi hatóságai polgári, családjogi és bűnügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak, a jogsegélyt megkeresések útján bonyolítják le. A jogsegély teljesítésénél a megkeresett igazságügyi hatóság saját államának joga szerint jár el, ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső igazságügyi hatóság államának eljárási szabályait is alkalmazhatja, ha ez nem áll ellentétben a belföldi joggal. A szerződés külön fejezetben rendelkezik a kiadatási kötelezettségről, s e körben kimondja, hogy a szerződő felek kérelemre — a szerződésben meghatározott feltételek mellett — büntető- eljárás lefolytatására, vagy büntetés végrehajtása céljából kiadják egymásnak a területükön tartózkodó személyeket, ilyen célból történő kiadatásnak azonban csak akkor van helye, ha a cselek mény mindkét szerződő fél joga szerint bűncselekmény, és legalább egy évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. Nincs helye kiadatásnak — többi főzött — akkor, ha a kiadni 'kért személy a megkeresett szerződő fél állampolgára, vagy a kiadni kért személy a bűncselekményt a megkeresett szerződő fél területén követte el. Ugyanakkor a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a másik szerződő fél kívánságára saját joguk szerint büntetőeljárást indítanak azok ellen az állampolgáraik ellen. akik azzal gyanúsí thatók, hogy a megkereső szerződő fél területén bűncselekményt követtek el. A szerződésnek polgári és családjogi vonatkozásaira — a terjedelem korlátáira is figyelemmel — nem térünk ki. Az igazságügyminiszter 1/1984. (II. 29.) IM számú rendelete a közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról szól. Itt a jogszabálynak csupán — megítélésünk szerint leginkább érdeklődésre számot tartó — arra a rendelkezésére utálunk, amely szerint a közjegyző közokiratot készít, névaláírást, kézjegyet, fordítást hitelesíthet, az előtte felmutatott okiratról hiteles másolatot adhat, illetőleg hitelesítheti az előtte felmutatott okirat másolatát, (fénymásolatát), valamint a közjegyzői okiratról készült fénykép-, filmfelvétel másolatát, tanúsítványt adhat tényekről és körülményekről, különösen valamely okirat felmubatásánák időpontjáról, valamely személy életben létéről, jogi személy ülésén hozott határozatról, külföldön való éljárás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom letételéről, stb. A jogszabály természetesen azt is előírja, hogy a közjegyzőnek miként kell eljárnia és eljárása során milyen körülményeket kell figyelembe vennie. A belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló korábbi jogszabályt módosítja a közlekedési miniszter 6/1984. (II. 29.) KM számú rendelete, amely az oktatási intézmények tanulóit megillető kedvezményt kiterjeszti az állami gondozásban lévő, de oktatási intézményben nem tanuló, munkaképtelen fiatalokra, továbbá kimondja, hogy a nyugdíjasok és a nyugdíjasokkal azonos elbírálás alá esők (ideértve a külföldről Magyarországra települt ás a külföldről nyugellátásban részesülő magyar állampolgárokat is) az országos közforgalmú vasutak vagy a VOLÁN menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A tolnaiak is segítettek. Rencz Márton nyugdíjas tolnai halász munka közben. Busahalászat Faddon A faddi holt Duna-ágban ugyancsak nagyra nőtték a busák. Ezek az amúgy is tájidegen halak, különösen nagy méretükkel, ma már nem kívánatosak a vízben. Ezért döntött úgy a megyei horgász intéző bizottság, többszöri nem túl sikeres próbálkozás után, hogy ismét megkísérlik lehalászni a holtág busaállományát. A Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi halászbribádját kérték fel a murikéra. A tizenkét tagú brigád tíz napig dolgozott a faddi vizen. Az eredmény nagyon szerény volt, mindössze hetven mázsa. Volt olyan nap, hogy tíz mázsát fogtak, de olyan is, hagy semennyit. Ennek különböző okai voltak, mindenesetre egy fontos tanulsággal szolgált a busahalászat: Ennek a munkának a technológiája, különösen az ilyen vizekben, még mindig nem adott, azt tovább kell keresni. A busák átlagsúlya öt kilogramm körül volt, de fogtak harminc kiló felettit is. örvendetes, hogy jó a holtág ballnállománya, és a süllő- állomány is elfogadható. A halászat egy nagyon figyelemre méltó tapasztalattal is szolgált. A faddi falu alatti szakaszt valóságos szeméttelepnek tekintik az itteni lakosok. Sok az elsüllyesztett csónak, a vízben hagyott karócsonk, és a mesterséges süllőtartás. De akadt a három, száz méteres nagyhálóban vassparhelt, eke, és még sok olyan tárgy, amelynek a vízhez ugyancsak kevés köze van normális körülmények között. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Kis ember nagy busával Ez a tanya bizony gyenge eredményt adott Ekkora amurok is akadnak a faddi vízben
