Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

1984. március 18. TníÉPÜJSÁG 5 Halálos ellenségünk? fi gombárai Gyermekágy — fél szobába A fekvőhely 150 centméteres magasságig alkalmas a gyermek számára, de tetszés szerint nagyobb méretben is készíthető Nőnap után Egész évben nőnap? Nem, erről nincs szó, mint ahogyan — remélhetőleg — egyetlen családban sincs egész évben „férfinap” sem. Az ünneplés az ünnepnapok­ra való; éppen ez a külön­legessége adja meg az ízét. De mi az, amin talán mégis érdemes most, a nőnap után elgondolkodni? Megünnepeltük(ték) a nő­ket, felköszöntöttük(ték) sze­retteiket a nemzetközi nő­nap alkalmából egy kis cso­kor hóvirággal, egy doboz bonbonnal, apró figyelmes­séggel. Lehet, hogy a férj azt mondta: „Anyu, ma este ne mosogass, megcsinálom helyetted!” Az anyunak jól esett, még akkor is, ha esetleg azt fe­lelte rá; „Ugyan menj már, mi jut eszedbe!” — magá­ban pedig talán ezt gondolta: Még az hiányzik, hogy eltör­jön egy poharat a készletből, nem férfikéznek való az a mosogatás. Legyünk őszinték: gyak­ran, mi magunk, . mi nők „rontjuk el” a férfiakat. Kezdi az anya a gyerekeinél (tisztelet a kivételnek, most nem róluk van szó), amikor a fiúnak azt mondja, ha ép­pen segíteni akar valamit a konyhában: — Eredj innen inkább ta­nulni, ott a te helyed! És folytatjuk mi, felesé­gek, elsősorban az idősebb korosztályból, sőt, nem is csak a saját férjünkkel, nemcsak őt „rontjuk el”. Ha azt látjuk, hogy lányunk éle­te párja ebéd után odaáll mosogatni, akkor rosszalló pillantást vetünk a fiatal- asszonyra: Ejnye, ejnye, ez pedig miféle módi?! És nem is üti meg a fü­lünket a megfogalmazás, amikor dicséret hangzik el: A rendes férj „segít”. Mi az, hogy „segít”?! Részt vesz a munkában otthon, mint ahogyan részt vesz a fogyasztásban is ott­hon. Természetes dolog? Szerencsére a mai fiata­loknak már mindinkább ter­mészetes, csak az idősebbek rosszalló pillantásai el ne rontsák őket. És még valami: ne legyen a legfontosabb, — úgymond ■ presztízskérdés, hogy ki milyen házimunkát végez el ki mennyit vállal az otthoni feladatokból. Lehetőleg min­denki azt csinálja, amit szí­vesebben, ügyesebben csinál, s ha valamelyik munka egy­formán nemszeretem-dolog a férj és a feleség részére is, hat akkor váltsanak: hol az egyik, hói a másik végezze. Egy biztos: házasság még nem borult fel azon, hogy valamelyik házastárs nem szeretett mosogatni, de, ha egyéb okok miatt baj van a társas kapcsolatban, akkor egy ilyen részletkérdés is elefántméretűvé duzzadhat. Kölcsönös megértés és bi­zonyosfajta tűrőképesség __ e z Is kívántatik, mind a két fél részéről és talán nem volt hiába az idei virágos nőnap sem, ha utána ezen is elgondolkodunk. SÁRDI MARIA Egyik legértékesebb táplá­lékunkról van szó, a gombá­ról. Sokan nem is gondolják, hogy fehérjetartalma a húso­kéhoz hasonlítható. Több vitamin (D, Bl, B12) és je­lentős mennyiségű ásványi anyagot (kálcium, foszfor, kálium, vas) is tartalmaz. Ka­lória (energia) értékük nem említésre méltó, vagyis nem sok, így az egészségesen ét­kezők nyugodtan ehetnek be­lőle. ízletes, zamatos, köny- nyen emészthető. Valójában hasznos, értékes élelmiszer, „elősegítheti” a változatosabb, korszerűbb hazai étkezés mi­előbbi kialakulását. Hazánk erdőiben, mezőin mintegy 120 ehető gombafaj­ta található. Súlyosabb mér­gezést mindössze tizenkétfé- le okozhat. Ismerünk még körülbelül harminc olyan gombát, amely ártalmas, de nem életveszélyes az ember számára. A legtöbb gomba­mérgezés nyár végén és ősz­szel fordul elő. Amikor sokat esik az eső, akkor olyanok is kimennek az erdőbe gom­bászni, akik kiváló szakér­tőnek tartják magukat. Vi­szont az utóbbi években a gombamérgezések túlnyomó részét a „saját szedésű” gomba okozta. Családok élete megy tönkre csak azért, mert valakik vagy yplakh túlságo­san és alaptalanul bízott ön­magában. A szedett gombát minden esetben meg kell mutatni .hivatásos gombavizsgálónak! Az országban majdnem min­den piacon, vásárcsarnok­ban megtalálhatók, sőt egyes kirándulóhelyek közelében is. Szívesen és díjtalanul ad­nak tanácsot a hozzájuk for­dulóknak. HIEDELMEK, TÉVESZMÉK Az ehető és mérgező gom­bák megkülönböztetésében nem igazít el bennünket sem a gomba színe, sem a szaga, sem esetleges csípős íze. Té­ves az a régi háziasszonyi feltevés, hogy a mérgező gomba főzőlevébe helyezett ezüstkanál megfeketedik. Rosszul tudják egyesek azt is, hogy a csigarágott, kuka­TEPERTÖS POGÁCSA Hozzávalók: 30 dekagramm liszt, 30 dekagramm tepertő, 3 db tojás, 3 evőkanál tejföl, 2 evőkanál fehér bor, só, 3 dekagramm élesztő, bors. A lisztet a fele darált te­pertővel elmorzsoljuk, hozzá­adjuk a két tojás sárgáját. A kevés tejben felfuttatott élesztővel, a tejföllel, a fehér borral, sóval, borssal össze­gyúrjuk. Ujjnyi vastagra ki­nyújtjuk. A tepertő másik feléből vékonyan megkenjük, majd négy részbe összehajt­juk. 10—15 perc pihentetés után a műveletet megismé­teljük. Kétszer-háromszor hajtogatjuk. Utolsó kinyúj­táskor a tésztát körülbelül két centiméter vastagra hagy­juk. Tetejét tojással meg­kenjük, majd késsel bevag­dossuk. Pogácsaszaggatóval tetszés szerinti méretben ki­szúrjuk, sütőlemezre tesz- szük. 5—10 perces pihente­tés után közepes tűzön ki­sütjük. VAJAS POGÁCSA Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, 25 dekagramm vaj (margarin), egy kávéskanál­nyi só, 4 db tojás, 4 evőka­nálnyi tejföl, 1—1,5 deciliter bor (fehér). A lisztet a vajjal elmor­zsoljuk. A sót kevés langyos vízben feloldjuk: hozzáadjuk a tojások sárgáját, a tej­fölt. Egyenletesen elosztva rálocsoljuk a sós vizet, majd cos gomba nem mérgező. A legsúlyosabb tévedés az, hogy a mérgező gomba ehető lesz, ha leforrázzák vagy fedő nélkül főzik. Ezek, és a ha­sonló — sajnos széles körben — elterjedt hiedelmek az okai annak, hogy nem egy­szer az egyébként óvatos, de nem megfelelően tájékoz­tatott emberek is gomba­mérgezés áldozatai lesznek. A gomba húsának színválto­zása sem dönti el, hogy ehe­tő-e a gomba vagy sem! Hazánkban a halálos gom. bamérgezést többnyire a fe­hér, zöldessárga, sőt zöldes­barna, olajsárga színű, zöld kalapos gyilkos galóca okoz­za. Súlyos mérgezést vált­hat ki a parlagi tölcsérgom­ba. a susulyka, a nagy dög­gomba, a vörhenyes őzláb­gomba, a párducgalóca és a légyölő galóca. A gombát szedőknek tehát alaposan is­merniük kell az összes gom­bát, mert csak az egyes gom­bafajok sajátos jegyeinek is. méretében lehet megkülön­böztetni az ehetőt a mérge­zőtől. A GOMBAVÁSÁRLÁS SZABÁLYAI 1. Csak ellenőrzött gombát vegyünk, ne házalótól vagy piac környékén gyakran lát­ható zugárustól. 2. Ha ismerjük a gomba- fajtákat, akkor is csak szak­értő által megnézett gombát együnk meg. A piacokon el­lenőrzőjegy igazolja a hiva­tásos vizsgálatot. 3. A kukacos, penészes gombát leghelyesebb kidobni. 4. A frissen szedett gombát száraz helyen terítsük szét. Ne tároljuk nedves, meleg vagy nyirkos helyen, ugyan­is a gomba gyorsan magába szívja a vizet és könnyen megromlik. 5. Ha gombát szedtünk, azt mindig tiszta kosárban, töretlenül vigyük haza. 6. A gombából készített ételt még aznap együk meg, még egy napig se tároljuk hűtőszekrényben. Gyorsan romlik és ételmérgezést okoz. hat. Mi a teendő, ha gomba­étel fogyasztása után mégis rosszul lesz valaki? annyi fehér bort öntünk hoz­zá, hogy a tészta összeálljon (körülbelül egy deciliter). Jól összedolgozzuk, majd a tésztát másfél céhtiméter vastagra kinyújtjuk, meg­kenjük tojással, szaggatóval kiszaggatjuk. Sütőlemezre tesszük és erős tűzön, felső lángon megsütjük. HAJTOGATOTT VAJAS POGÁCSA Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, 50 dekagramm vaj (margarin), 1 db tojás, 1 ká­véskanál rum, 1 kávéskanál só. A fele lisztet és a vajat, melyet előzőleg reszelőn le­reszeltünk (vagy drótszűrőn áttörtünk) összegyúrjuk, szögletesre formázzuk, félre­tesszük. A liszt másik felé­hez hozzáadjuk a kevés lan­gyos vízben feloldott sót, a rumot. Beleütjük az egy to­jást, majd rétestésztához ha­sonlóan kidolgozzuk. Kinyújt­juk, ráhelyezzük a szögletes­re formázott lisztes vajat. Az előbbi tésztát ráhajtogatjuk, majd kinyújtjuk. Most újra három részbe hajtjuk a tész­tát és hűvös helyen 10—15 percet pihentetjük. A nyúj­tást, hajtogatást, pihentetést legalább háromszor megismé­teljük. Végül a 2 centiméter vastagra nyújtott tésztát to­jással megkenjük, bevagdos­suk, kiszaggatjuk. Sütőlemez­re helyezve, forró sütőbe tesszük. Felső lángon, erős tűzön megsütjük. A gombamérgezéseket a ti­pikus tünetek alapján cso­portosítják az orvosok. A tü­netekből arra is lehet követ­keztetni, hogy milyen fajta gomba okozta a mérgezést. Gyilkos galóca mérgezés: nemcsak a gombamérgezések, hanem talán minden mérge­zés között a legrettegettebb, a legtöbbször igen súlyos, számos esetben halálos lefo­lyású mérgezés. A legalat­tomosabb mérgezések közé sorolható, mivel a lappangá- si — tehát az étel elfogyasz­tásától a tünetek jelentke­zéséig eltelt idő — hosszú, mintegy hat-huszonnégy óra! Rendszerint émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd gyorsan kialakulnak a mér­gezés súlyos tünetei. Először a csillapíthatatlan hányás jelentkezik, amely nemcsak gyomorgörccsel, hanem a rekeszizom és a hasizomzat izomlázszerű fájdalmával is jár. A görcsök később a be­lekre is kiterjedhetnek és elkezdődik a napokon át tar­tó hasmenés. A mérgezett be­teg viselkedése zavart, ha­sonló a részegséghez. Innen ered az a népi mondás, hogy bolondgombát evett. Ha eze­ket a tüneteket észleljük, a beteget ne hánytassuk, ne itassunk vele semmit, gyógy­szert se adjuk neki. Azon­nal hívjuk ki az orvost. Légyölő galóca, párducga­lóca mérgezés: a bőr kipirul, a pupilla kitágul, a torok szá­raz llesz, görcsök alakulnak ki az evés után egy-két órá­val. Hasonló a teendőnk, mint az előbb. Az enyhébben mérgező gombákban csak hányingert és hasmenést okozó anyagok vannak, amelyek a gomba elfogyasztása után rövid idő­vel hatnak. Ehető gombából készült étel is ártalmas lehet és enyhe gyomorrontást vált­hat ki. Ennek az az oka, hogy a gombát helytelenül tárol­ták, vagy nem megfelelően főzték meg, ezért elszaporod­tak benne a más ételben is esetleg megbújó kórokozók: egyszerűen megromlott. A fentiekből kiderül, hogy a gomba nem halálos ellen» ségünk. Tőlünk függ,, hogy ^DR. KATONA EDIT Divat a csipke Ajánljuk ezt a csipkebeté­tes megoldást olyan blúzra, amelynek meguntuk az ere­deti kivágását. A kivágást olyan mélyre vágjuk ki, hogy a kombiné és a vállpánt ne látszódjon ki a csipkeminta alól. A kivágást keskenyen, apró öltésekkel beszegjük, majd gyöngyfonallal, kis- pálcákkal sűrűn körülhor­goljuk. A csillagsort erre a kispálcasorra dolgozzuk. Meghatározzuk a csillagok méretét. Papírból egyforma köröket vágunk körzővel, ezeket rátűzzük a kispálca­sorra. így megállapíthatjuk, hogy a csillagokat milyen nagyra horgoljuk. Ha a csil­lagsor elkészült és egyiket a másikhoz — továbbá a kis­pálcasorra rádolgoztuk, egy láncszemsorral összekötjük azokat, erre kispálcasort hor­golunk. Ezután láncszem ívekkel dolgozunk a kívánt nyakkivágásig úgy, hogy a láncszemek szemeit kútso­ronként csökkentjük, így fel­veszi a csipkesor a test for­máját. Egy kispálcasorral zárjuk a horgolást. A modern másfél szobás la­kásokban általában a fél szobában kap helyet a gye­rek, ahova sok bútor nemigen fér. A bemutatott gyermek­ágy könnyen elkészíthető há­zilag is, és külön előnye, hogy a kissé magasabbra he­lyezett fekvősík lehetőséget ad a négy, gördíthető játék­doboz elhelyezésére is: ezzel értékes alapterületet takarít­hatunk meg. A forgácslemezből vagy bútorlapból kialakított ágy oldallapjai biztonságosak. A Még több szobás lakásban is sok vitát okoz a családta­gok között, ha valamelyikük „hangoskodik” a saját lak­részében. Mostanában gya­kori, hogy az új építésű la­kásokat üvegajtók választ­ják el, mert ez a típus lénye­gesen olcsóbb a tömör faaj­tónál. Amikor aztán a szo­bákat szeparálni szeretnék egymástól, például ha a nagyszülők, vagy a kamasz- gyerekek kívánják a külön lakrészt, átrendezik a lakást. A közös ajtót lezárják, szek­rényt tolnak eléje, vagy az ajtólapot szőnyeggel dekorál­ják. Mindenesetre ez a meg­oldás is csökkenti az áthal­lást, de távolról sem annyira, hogy a további vitát kizárja. Legjobb, ha magát az üvegajtót látjuk el zajszige­teléssel, ami alapjában nem is túl bonyolult feladat, a hozzávalókat is meg lehet vásárolni, barkácsboltok- ban, a TÜZÉP-telepeken. Többféle megoldást lehet alkalmazni. Lehet például a hangot jól vezető üveget bo­rítással ellátni. Sokan es­küsznek a hungarocell anyagra, de talán még jobban szigetel az ásványgyapotle- mez. Akkora lapot kell az anyagból kivágni, hogy be lehessen szorítani az üveg­lapot körülvevő keretbe. A keret alsó szélébe 2—3 szö­get verünk egymástól megfe­lelő távolságra, alul ezek fogják az anyagot az üveg­hez szorítani, felül óvatosan két-három ferdén vert hosz- szú szeg szolgál ugyanerre a célra. Ezt a lemezt lefesthet­jük, vagy bevonjuk öntapa­dós tapétával. Ha bútor ke­rül eléje, ez a fázis kimarad­hat. Még tökéletesebb megol­dás, ha az egész ajtót szi­fiókok közötti három elvá­lasztólap és a két véglap a jó alátámasztást biztosítja. Fontos szerepe van a hátfal­nak, amely az oldalirányú merevséget biztosítja. Ez ak­kor hatásos, ha a hátlapot a két végfal közrefogja, ösz- szeerősíthetők szegezéssel, de inkább csavarozással, még jobb, ha ragasztással is erősebbé tesszük a kötést. A kész kiságyat festhetjük szí­nesre, de Xiladecor-páccal bevonva is szépen mutat. geteljük keretes megoldás­sal. Keskeny falécből lehet elkészíteni a masszív, erős keretet, erre ragasztjuk a farostlemez borítást. A szi­lárdság érdekében legalább két, vízszintes keretlécet kell beilleszteni, amely erő­síti a keretet és amihez a pozdorjalemezt is hozzá le­het szögezni. Ezután jön a következő művelet, a keret belső, üreges oldalát kipár­názni zajcsökkentő anyag­gal. Az egész lapot fektessük a földre, egyenletes vastag­ságban borítsuk habszivacs­csal*, esetleg vattával. A leg­jobb ha Tenax-ot, vagy más műanyag alapanyagú ra­gasztót használunk. Kenjük be vele a pozdorjalapot, de a habszivacsot, vagy vattát csak akkor simítsuk rá, ha a ragasztó felülete már meg­szikkadt! Végül az így elké­szített kibélelt lapot fedjük be valamilyen anyaggal, amit apró szeggel rögzíthe­tünk a kerethez. (Arra gon­doljunk, amikor a keretlécet kiszabjuk, hogyha nem zár­ják le véglegesen az ajtót, hanem azért használják, a kilincsszerkezetnek vágják ki a helyét.) Befejező művelet a hang­szigetelt bélelt keret ajtó­lapra történő felerősítése. Legegyszerűbb, ha az ajtólap belső oldala felől nyílásokat fúrunk, ebbe hajtjuk be a facsavarokat. A rögzítés leg­kevesebb hat helyen történ­jen, alul-felül a sarkoknál és oldalt a két szélén. Ilyen megoldással már megbízhatóan hangszigetelt ajtót kapunk. Ha az ajtó egy­úttal szobaelválasztás is, sző­nyeggel, esetleg bútordarab­bal takarva falvastagsággal egyenlő értékű hangtompítást jelent. Zajszigetelt üvegajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom