Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
1984. március 18. Képújság 3 Kereskedelmi ellenőrzés Zárni csak pontosan... Üvegvisszaváltási ügyek A Tolna megyei Tanács V. B. (kereskedelmi osztálya és felügyelősége nemrégiben a megye állami és szövetkezeti boltjaiban és vendéglátó- ipari egységeiben vizsgálta a nyitva tartás rendjét, és az üvegvisszaváltás helyzetét. Az ellenőrzésbe bevontak 224 egységet és három kereskedelmi központot. Az ellenőrzésben zömmel társadalmi ellenőrök vettek részt, 194 egységben ők fordultak meg. Megállapították — többek között —, hogy a nyitva tartási rend a fogyasztóknak általában megfelelő. A nyitási és zárási időpontokat a vizsgált egységek legnagyobb része betartotta. A zárás időpontjáig a vásárlókat beengedik és udvariasan kiszolgálják, egy vendéglátó egységben tapasztalták, hogy már félórával zárás előtt elkezditek takarítani. A korábbi vizsgálat óta eltelt időszakban a kereskedelmi szervek központjai többet és hatékonyabban foglalkoztak a nyitva tartással kapcsolatos kérdésekkel. Jobban alkalmazkodnak vásárlási szokásokhoz, a nyitva tartási rend megszegése úgyszólván csak magánkereskedőknél fordul elő, minimális számban. A hosszabbított nyitva tar. tásnál az az általános tapasztalat, hogy szombaton 11 óráig nagy a forgalom, majd fokozatosan csökken a vevők száma, de csak az összes vizsgált egység 3 százaléka üzemel szombaton hosszabbított nyitva tartással. A vizsgált kereskedelmi központoknál általában pozitívak a tapasztalatok a bevásárlónapról. Kivétel a paksi áfész, ahol ez nem hozta a várt forgalmat. Az üveggöngyölegek visz- szaváltásának vizsgálata 160 boltra, s 45 vendéglátó egységre terjedt ki. Míg a nyitva tartási idők esetében pontosan tájékoztatják a vevőket, addig az üvegek visszaváltási árait illetően hiányos a tájékoztatás. Az összes egységek 65 százalékánál nem felelt meg az előírásoknak a tájékoztató elhelyezése, a feltüntetett visszaváltási ára?* pontatlanok és hiányosak voltak. Ellenőrizték, hogy a visszaváltást végző dolgozók ismerik-e az üvegek árait, kiderült, hogy 95 százalékuk tudja az árakat, hiányosság csak néhány esetben fordult elő. Az üzletekben ritkán fordul elő, hogy teljesen elkülönítve tudják kezelni az üvegvisszaváltást. A helyzet oka a boltok kis alapterülete, mégsem tűrhető, hogy kenyér és péksütemény, vagy hús árusításával együtt végezzék az üvegvisszaváltást. A folyamatos üvegvisszavál» tás a bolti dolgozóknak anyagi érdeke is, mivel jutalékot kapnak. A kereskedelmi felügyelőség a kisebb hiányosságok megszüntetésére az ellenőrzési .naplóban adott utasítást, az átfogó vállalati intézkedést igénylő kérdésekben írásban hívták fel valamennyi gazdálkodó szervezet vezetőinek a figyelmét a jogszabályok maradéktalan betartására. A feltárt szabálytalanságokat követően hét dolgozóval szemben folytattak le szabálysértési eljárást, további 11 esetben a felelősségre vonás folyamatban van. Fiatalok az új Nemzeti Színházért A KISZ Központi Bizottsága csaknem 60 levelet kapott az ország különböző tájairól az új Nemzeti Színház felépítéséért indított akció első fél évében. Ezek a levelek úttörőktől, iskolai, munkahelyi KISZ-szervezetektől, a néphadsereg Iko lletkt í v ái t ó 1 érkeztek, s nemcsak felajánlásokról tudósítanak, hanem országos felhívásokat is tartalmaznak. A KISZ KB titkársága múlt év októberi állásfoglalásában szorgalmazta, hogy az ifjúsági közösségek szervezzenek társadalmi munkákat, amelyek ellenértékét fizessék be az ismert OTP- számlára. A geresekaráti 1746-os számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat úttörői és a helyi Ságvári Endre KlSZ-alap- szervezet felhívással fordult az ország valamennyi úttörőjéhez és kisdobosához, a KISZ-tagokhoz; végezzenek együtt minél több olyan társadalmi munkát, amelynek bevételét a Nemzeti Színház építésére ajánlhatják fel. Az akciónak — egy korábbi, sikeres úttörő-megmozdulásra utalva — az „Egymillióan Vagyunk, egymillió forintot adunk” elnevezést adták. A Magyar Néphadsereg 8931-es, 7-es számú munka- csoportja felajánlotta, hogy a népgazdaságban végzett munkájuk egynapi bevételét a Nemzeti Színház számlájára fizetik be, s egyben felhívással fordultak az ország egyetemein, főiskoláin és középiskoláiban tanuló, a gazdasági munkában is részt vevő fiatalokhoz, hogy hasonló felajánlással támogassák a Nemzeti Színház ügyét. Középiskolai KlSZ-szerve- zetekben született meg az az ötlet, hogy társadalmi munkák ellenértékéből, illetva kulturális rendezvények bevételéből vásárolják meg a tanulók az emlékbélyegeket. Ha a kiszesek közösen végeznek társadalmi munkát, az zal egyben hozzájárulhatnak környezetük épüléséhez-szé- püléséhez is, ha pedig amatőr művészeti csoportjaik tartanaik előadásokat, tartalmasabbá, színesebbé is tehetik a mozgalmi életet. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium KlSZ-bizottságá- nak felhívása az amatőr mozgalomban működő csoportok hoz szól: szervezzenek olyan előadásokat, amelyek bevételét a Nemzeti Színház számlájára utalják át, illetve tetszésük szerint fordítsák em- lékibélyegek vásárlására. Á szentesi diákok ezt az akciót összekapcsolják az iskola fennállásának 300., illetve gimnáziummá válásának 125. évfordulójával. (MTI) Fogyasztási cikkekhez Használati útmutatók A belkereskedelmi és az ipari miniszter közös rendeleté értelmében a termelő, az importáló és a forgalmazó vállalatok, illetve magánkereskedők írásban, magyar nyelven és főként közérthetően kötelesek tájékoztatni a termékek használatának, kezelésének módjáról, valamint minőségi jellemzőiről a vásárlókat. A használati-kezelési útmutató tartalmazza, hogyan használható a termék s azt is, hogy mennyi ideig tartható el. A szöveges tájékoztató helyett — mint ez a textilipari termékeknél már bevált gyakorlat — jelekkel is történhet a tájékoztatás, amennyiben ezt az illetékes minőségellenőrző intézet engedélyezte. Az úgynevezett minőségtanúsítás a termékeknek azokat a lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit tartalmazza, amelyek a vásárló számára fontosak, valamint, hogy hányad osztályú az adott árucikk. Ha nem első osztályú, az osztályba sorolás okát is közelni kell. Ehhez betű, vagy egyéb jelzés csak akkor alkalmazható, ha az egyértelmű és közérthető. A terméken ezenkívül fel kell tüntetni a gyártó, illetve az importáló cég nevét is. A használati-kezelési útmutatóról és a minőségi tanúsításról a belföldi termékeknél a gyártók, az importcikkeknél pedig az importáló és forgalmazó vállalatok közösen kötelesek gondoskodni. Mielőtt új termék kerül forgalomba, a kötelező előzetes minőségvizsgálat során a kijelölt minőségellenőrző intézet azt is vizsgálja, hogy megfelelő-e a vásárlási tájékoztató. Azt, hogy a rendeletet a gyártók és forgalmazók betartják-e, az ipari minőség- ellenőrző intézetek, valamint a KERMI és a kereskedelmi felügyelőségek rendszeresen ellenőrzik. Ha szabálytalanságot tapasztalnak, megtiltják, illetve feltételhez kötik a termékek forgalomba hozatalát. (MTI) Számítógépes vízellátás Takarékos és üzembiztos megoldást találtak a város vízellátására Székesfehérváron. Számítógép szabályozza a vízszivattyúk működését — csak akkor kapcsolja be azokat, amikor szükséges. Az egy esztendeje üzemelő rendszer segítségével már eddig is tíz százalék villamos energiát takarítottak meg. A kezelők ma már csak felügyelnek a szivattyúkra. Rang, szerep, közérzet Kettős szerepben Tanácstagként „csak” egy utcát képviselek... Baranyai Lajos, a ger- jeni Rákóczi Termelőszövetkezet főállattenyésztője nem az az ember, aki szereti a tétlenséget. Ellenkezőleg! Nagyon is agilis, tevékeny, a közösségért szüntelenül tenni akaró fiatalember. Biztosan erre figyeltek fel Gerjen- ben, amikor 1971-ben a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöki tisztével bízták meg, majd a legutóbbi tanácstagi választásnál rá adták voksu- kat a Vajda Ignác utca lakói. Azóta kettős funkcióban tevékenykedik a községért. Erős, barna, jól öltözött, megfontolt ember Baranyai Lajos, akit a szövetkezet irodájában arról faggattunk, hogy milyen rangja, szerepe, közérzete van egy kisközségben élő tanácstagnak. A főállattenyésztő cigarettára gyújt, maga elé néz és szinte önmagától kérdezi: — Rang?... Biztosan rangot is jelent a tanácstagi munka, de én nem tudom különválasztani a népfrontmunkától. Igaz, tanácstagként csak egy utcát képviselek, népfrontelnökként viszont az egész községet. Ezek ^kiegészítik egymást... Egy személy — egy tanácstag — az én véleményem szerint nem tud nagy dolgokat csinálni, de ha kialakul egy team, akkor mindkét funkcióban előre lehet lépni. Hogy ez mennyire így van, igazoliák az emlékek. Baranyai Lajos nem gerjeni születésű, csak 1970-ben került a községbe. Először az állami gazdaságban dolgozott, később a tsz-hez „szegődött”. Itt a háztájival is foglalkozott, így nagyon sok emberrel kapcsolatba került. Megismerték és megszerették. Ez segítette ahhoz, hogy élvezze a gerjeniek bizalmát, és alighanem „itt kezdődött a tekintély” is. A közéleti ^tevékenység a népfrontmunkával folytatódott. — „Ügy vagyok — gondolkodik el beszélgetőpartnerem —, majdnem a harmadik helyre sorolom a tanácstagi munkát. Lehet, hogy más — aki csak tanácstag — nem így van, de nálam ez a rangsor.” Majd témát vált. — Tekintély?... Vegyes érzés fog el. Amikor probléma van megkeresnek, de a tanácstag gondja nem mindig talál megértésre. Természetesen ez nem általános jelenség. Aztán a munkára, az eredményekre — amelyeknél sosem felejti el megjegyezni, hogy közös tevékenységük sikere — terelődik a szó. A Vajda Ignác utcai út építését társadalmi munkában végezték el 1981-ben. Ez nem ment simán, vita nélkül, hisz a nyolc nap társadalmi munka mellett háromezer forint közműfejlesztési hozzájárulást is kellett fizetni. A meggyőzés hatott, így az első napi háromnégy „munkás” száma a későbbiekben megtízszereződött. Gond volt, hogy a diófák ága rálóg a villanyhálózatra és a DÉDÁSZ nem vágta le mondván, mindenkinek a saját dolga. A község vezetése ezt is megoldotta. Az apró — de jelentős — dolgok között említi Baranyai Lajos, hogy sikerült elintéznie, hogy választókörzetében egy rászoruló megkapja a rendszeres szociális segélyt. Majd ismét a népfrontelnök beszél: „Fő problémánk most — községi szinten is — a közvilágítás. A régi lámpák egyre többször felmondják a szolgálatot, alkatrész nincs. A teljes felújítás háromszáz- ezer forintba kerülne. Ügy tudom, ennek a megoldása a DÉDÁSZ feladata lenne. Nehéz megértetni a tanácstagokkal, hogy a község hozzájárulása ablakon kidobott pénz lenne...” Később a tanácstagi szerepre tereljük a szót, de ismét nehéz kettéválasztani a funkciókat. Legalábbis Baranyai Lajos esetében. Minden vb-ülésen kettős szerepben van jelen. — Az érveket meg kell védeni — közli. Példának hozza ismét az útépítést, amelynél az volt-a legfőbb szempont, hogy a falu közlekedését segítsék. Aztán az elvégzett társadalmi munkákról beszél, amiknek az értéke 1981-ben 3 millió, 1982-ben 6,6 miliő — ez a település- fejlesztési verseny ötödik helyét jelentette —, 1983-ban pedig 10,5 millió forint volt. Ezek a számok jól példázzák a lakossági összefogást. Az eredmények mellett hallunk a gondokról is. Néhány tanácstagnak szólni kell, hogyha már vállalta a megbízatást, akkor jelenjen meg a tanácsüléseken, és képviselje választóit. A tanácstagi jelölést is szóba hozzuk. — „Volt olyan tapasztalatom — közli —, hogy a statisztika alapján túl sok az elvárás a tanácstaggal szemben. Nő legyen, fiatal, értelmiségi, munkás, stb... Ilyen kis községben, ahol a csecsemőt és aggastyánt is beleszámítva 1500 ember él, nagyon nehéz így kiválasztani.” Tapasztalatommal hizako- dom elő: — Ügy tudom, a fiatalok nem mernek felszólalni a tanácsüléseken. Leginkább csak hallgatnak. Nálunk kialakult, hogy kik szólnak hozzá. Általában 6—8 személy az, akinek állandóan van véleménye. A tanácstagok zöme csak akkor szól, ha a felvetés őt vagy a körzetét érinti. A községfejlesztési témák azonban mindenkit érdekelnek, mindenkit vélemény- nyilvánításra késztetnek. A gerjeni tanácstag közérzetének minősítésére egy szót használ; jó. Ugyanis nem volt még olyan dolog, ami hátrányosan érintette volna. Mindig meghallgatták és ami fő, intézkedtek is a tanács vezetői. Megpendítettem, hogy milyen tervei, elképzelései vannak a következő idő*' szakra. Ismét a kettős funkció válaszol: — Ügy érzem, nem fejeztünk be minden munkát. Szeretnénk megoldani a falu szélén lévő szeméttelep ügyét, vagy intézményes szemétszállítással, vagy más módon. Távlati tervünkben szerepel egy tornaterem építése. Célunk továbbra is az, hogy társadalmi összefogással biztosítsuk az alapvető dolgokat a lakosságnak és az iskoláknak. Baranyai Lajos eredményesnek értékeli az elmúlt időszakot, ami a közös ösz- szefogás „terméke”. Vallja, hogy a gerjeni emberek a jó cél érdekében nagyon sok áldozatra képesek. Mindehhez csak annyit fűzünk, hogy jó, ha van egy „új gerjeni” — kettős szerepben. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kapfinger András
