Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
1984. február 9. ( TOLNA ' _ A^tíÉPÜJSAG FIATALOK illi ■ 1 b FIATALOK FIATALOK Versenyezzünk a mininkért Országos vetélkedőt rendez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az ipari-, az építésügyi- és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a közlekedési tárcához tartozó gazdasági egységeknél dolgozó fiatalok számára: Versenyezzünk a milliókért címmel. A vetélkedő célja a kormányzat energetikai, anyagtakarékossági és technológiakorszerűsítési és hulladékhasznosítási programjainak a KISZ által történő támogatása, a programok szemléletének és tartalmának a fiatalok közötti jobb megismertetése, a felmerülő és arra érdemes javaslatok megvalósítása. A döntőbe jutott öt csapat, szakterületének megfelelő, egy hetes külföldi szakmai utat nyer, valamint pénz, illetve tárgyjutalomban részesül. A területi versenyek első helyezettjei tízezer, a második helyezett hétezer, a harmadik pedig ötezer forintot kap. Vigaszsági különdíj — 3000 forint — lesz a jutalmuk azoknak a pályázó csapatoknak, amelyeknek munkája országos szempontból figyelemre méltó. A vetélkedőbe a KISZ KB által meghatározott feltételek^ teljesítését vállaló ötfős csapatok — az átlag életkor 35 év — saját jelentkezésük útján kapcsolódhatnak be. Az első forduló során a csapatok egy általuk választott — elsősorban saját gazdasági egységük területéről vett — témában pályamunkát készítenek, melynek szempontjait nevezésükkor kapják kézhez. A legjobb öt csapat a negyedik forduló után jut a döntőbe, ahol a televízió által is közvetített játékban döntik el a végső helyezéseket. A vetélkedő részletes kiírása és a pályamunkák szempontjai Tolna megyében a KISZ Tolna megyei Bizottságán állnak rendelkezésre. A pályamunkák beküldési határideje 1984. április 14. Rétegek és korosztályok 0 sajátosságok figyelembevétele jellemezte a megyei KlSZ-bizottság tavalyi tevékenységét A KISZ Tolna megyei Bizottsága Szekszárdon megtartott ülésén többek között Kiss Magdolnának, a megyei bizottság első titkárának szóbeli előterjesztése alapján az MB 1983. évi munkájáról tárgyalt. (Űjsághír) MI SEM (természetesebb annál, hogy a megyei KISZ- bizotitság munkaprogramjának elfogadásakor az ifjúsági szövetség legutóbbi — tizedik — kongresszusát veszi alapul. A KISZ-ikongresszus, illetve a KISZ KB aktuális határozatainak megfelelően alakult az elmúlt mozgalmi évben a megyei KlSZ-bizott- iság tevékenysége is. Ezt a tevékenységet sikerek, megoldásra váró feladatok egyaránt jellemzik. Mint arról a KISZ MB el- (SŐ titkára beszámolt a testület legutóbbi ülésén, tevékenységüket az elmúlt mozgalmi évben alapvetően az ifjúsági rétegekkel, korosztályiakkal való differenciált foglalkozás, törekvéseik, érdekeik, igényeik állandó figyelemmel kísérése jellemezte. A diákév keretében kiemelt figyelmet fordítottak a tizenéves fiatalok mozgalmi (munkájának továbbfejlesztésére. Folyamatosan elemezitek, összegezték a határozat, az intézkedések hatását a mozgalmi munkára. Ezek az elemzések, és a középiskolai KISZ-szervezetek akcióprogramjai azt bizonyítják, hogy több területen sikerült előbbre lépni, változást elérni, de néhány kérdésben változatlanul nem született megnyugtató megoldás. Az egyik (ilyen terület a tanulmányi munka, a tanulmányi maz- igalom. Továbbra sem sikerült a (bonyolult értékelési rendszert egyszerűsíteni, a 'bürokratikus vonásokat megszüntetni. Sajnos ennek is (következménye, hogy a mozgalom a középiskolákban ■nem működik megfelelően. Ezekből a tényekből egyenesen következik, hogy ezen a területen feltétlenül szükség van a változtatásra. Ugyanez vonatkozik a tanulói érdekvédelemre, érdekképviseletre is. Ami a megoldást illeti. a beszámoló egyúttal javaslattal is szolgál: javítani kell a középiskolai KISZ-ve- zetőik felkészítését, mert hiába biztosított a különböző fórumokon való részvétel, ha •nincs érdemi érdekképviselet és érdekvédelem. A KÖZÉPISKOLÁKNÁL maradva: a szerződésre továbbra is az osztályalapszer- vezet a jellemző, holott az életkor azonossága mellett, azon kívül, sőt, annak ellenére, sok más lényeges szempontot is a közösségek egybekovácsolásának szolgálatába lehet állítani. örvendetes ugyanakkor, hogy az úgynevezett „tizenéves” határozat és a diákév kapósán sokat javult a szabadidős rendezvények szervezése. A diákcentrumok működtetése, az iskolai diáknapok, diák-discók, sportrendezvények isok lehetőséget biztosítottak a tanuló fiataloknak a szabad lidő tartalmas eltöltésére. Az — mondhatni — programon kívüli (eredmény, hogy sokat javult a különböző KlSZ-szerveze- tók együttműködése a rendezvények kapcsán a művelődési házakkal, sporthivatalokkal. És ha már a diákokról van iszó, ne feledkezzünk meg az isfcolanapökról, -rádiókról, -újságokról sem. Mint ahogy a Népújság sem feledkezett meg ezekről, hiszen több ilyen fórumot is 'bemutatott, éppen ebben a (hetenként jelentkező rovatban. Annál inkább is szí vesen tettük ezt, hiszen az •ilyen jellegű tevékenység elősegíti az iskolai hagyomány- teremtést, az önálló arculat kialakítását — nem egy esetben —, ezek újrafelfedezését. (És az is érthető, hogy ezeknek a fórumoknak a bemutatásánál, támogatásánál egy kicsit az ú j;ságíró-u tánpótlás- ra is gondoltunk.) Ami az eszmei, (politikai (nevélőmunf- kát illeti, leginkább a marxista diá/kákadémia iránt nőtt meg az érdeklődés és ezzel kapcsolatban könyvelheti el a megyei bizottság a legtöbb pozitív tapasztalatot. A diákév kapcsán áltálában elmondható, hogy élénk munka folyt a középiskolákban, pezsgést hozott a középiskolai KISZ-szervezetek életébe, és sikerült elindítani a változtatásoknak olyan folyamatát, amely a következő években is a mozgalmi munka fejlődését szolgálja. A DOLGOZÓ fiatalok — a munkásak és a mezőgazdaságban (tevékenykedők — mozgalmi (tevékenységének szervezésére szintén vannak érvényes réteghatározatok, illetve ezek nyomán megyei feladat- és intézkedési tervek. Ezek értelmében tavaly is kiemelt célja voilt a megyei bizottságnak a KISZ szervezettségének és tömeg- befolyásának növelése e réteg körében. Különösen érvényes ez a mezőgazdaságban dolgozókra. A cél érdekében sokmindent elkövetett a megyei bizottság és a különböző sízintű KlSZ-szer- vek, szervezetek. Énnek ellenére a szervezettség növelésében lényeges eredményt nem sikerült elérniük. Alakult ugyan néhány alapszervezet a termel őszövetk özetekben és a községekben — más területen viszont csökkent a taglétszám. Ezzel kapcsolatban a beszámoló a ténymegállapításon túl természetesen a (tennivalókat is megjelöli: a szervezettség ezen a területen csak úgy növelhető, ha a KlSZ-alapszer- vezeti vezetők a területükön, környezetükben, élő és dolgozó fiatalokkal személy szerint foglalkoznak, nagyobb figyelmet fordítanak az újonnan munkába állókra, a katonai szolgálatból visszatérőkre. Az sem elhanyagolható szempont, hogy javítaniuk kell a (kapcsolatot a környékükön, környezetükben működő általános iskolákkal. A MüNKASIFJÜSAG programjait tavaly az if júmunkás napok rendezvénysorozata foglalta keretbe. A programok szervezésében sikerült jó együttműködést megvalósítania a KISZ-nek a gazdasági egységekkel, a szakszervezettel, a tanáccsal, a KI- SZÖV-vel, a MESZÖV-vel és más (társszervekkel. A rendezvénysorozat fő célkitűzése a fiatal szakmunkások tudásszintjének, elméleti és politikai ismereteinek növelése, bővítése volt. Ami a szakmai versenyeket illeti, az elmúlt éviben itovábbfejlesz- • tették ezek rendszerét. A (munkahelyi versenyeket töhb gazdasági egységnél — például az ipari szövetkezeteknél — munkástovábbképzésd formaként kezelték. Néhány területen a harmadéves szakmunkástanulókat is bekapcsolták a versenybe. A versenyeket a gazdasági vezetők támogatták. A hélyi pártszervek több helyen is eredményesen hozzájárultak a versenyek előkészítéséhez, megszervezéséhez. Ezek a szakmai versenyek eredményesek voltak, jól szolgálták a fiatalok szakmai tudásának gyarapítását, az egészséges versenyszellem kialakítását, és nem utolsó sorban, hasznos információhoz juttatták a gazdasági vezetést, a szakmunkásképző intézetek irányítóit. A fiatal értelmiségiek tevékenységét — a munkásfia- rtalok programjainak szervezése mellett — tavaly is kellő figyelem kísérte. Egy évvel korábban, 1982-ben hozott határozatot a megyei bizottság a fiatal értelmiségiek klubjának létrehozásáról. Ez azóta működik, (bár erőteljesen (támaszkodik az értelmiségi rétegtanáos és a KlSZ-apparátus segítségére. Ami a pályakezdő agrárszakembereket illeti, a korábban kialakult hagyományoknak megfelelően megtervezték ünnepélyes fogadásukat, elbeszélgettek velük a munkakezdés, a beilleszkedés gondjairól, az ezekkel kapcsolatos itennivalókiróil. A tapasztalatok alapján a pályakezdés első évében rendszeresen üzemlátogatásokat, tapasztalatcseréket szerveznek részükre. TAVALY a megyei bizottság egyik fő törekvése az volt, hogy minél jobban megteremtse a műszaki-technikai haladás, a takarékos gazdálkodás munkahelyi feltételeit. Ennek is köszönhető, hogy 1983-ban több helyen alakult FMKT-szervezet, és a fiatalok számára megjelölt fejlesztési, újítási feladatok konkrétabbá váltak. Tavaly tavasszal megalakult megyénkben az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei szervezete. A képviselet munkája a várakozásnak megfelelő, eddig 30 újítás és pályamunka bevezetésének, értékesítésének lehetőségeivel foglalkoztak. Az Alkotó Ifjúság pályázati rendszerben 1983-iban is több f igyelemre méltó munka született Közülük kettő országosan is kiemelkedő volt az anyag- és energiatakarékosság .területén. Sajnos, ez nem egészen ellensúlyozza azt a tényt, hogy több gazdasági egységnél még minidig nem fordítanak kellő figyelmet a (pályázatok kiírására, a fiatal műszakiak kellő foglalkoztatására. A beszámoló sok témát érintett még, például a nevelőotthonokból kikerült, a veszélyeztetett fiatalokkal való foglalkozást, a fiatalokat különösen közelről érintő ilakáskérdést, a rétegmunkát segítő munkabizottságok tevékenységét, a KISZ- szervezetek önállóságát, az idős emberekkel és a környezetvédelemmel való törődést. HA VÉGEZETÜL feitesz- szük a kérdést, hogyan foglalkozott mindezzel a Kommunista Ifjúsági Szövetség •legmagasabb megyei fóruma, megállapíthatjuk: felelősen, úgy, >ahogy a megye sajátosságai megkívánták. Abban, hogy a KISZ a tavalyi esztendőt — az ebben az írásban említett és nem említett gondokkál, megoldásra váró feladatokkal együtt — eredményes évként könyvelheti el, nem kis szerepre van a KISZ Tolna megyei Bizottságának. —a. Mezőgazdaság Az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtása A megyei termelőszövetkezetek és intézmények két évvel ezelőtt, 1982-ben megtartott ifjúsági parlamentjén elfogadott ifjúságpolitikai feladatok intézkedési tervének időarányos végrehajtásáról kaptunk tájékoztatást a Tolna megyei tapács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról. Mint megtudtuk, az iparosodással együtt járó városba- áramlás mellett ma egyre inkább a falvak újraéledése a jellemző. Ebben nagy szerepe van a mezőgazdasági nagyüzemek javuló gazdálkodásának, a falusi agrárértelmiség magvát adó fiatal szakemberek letelepredésre irányuló törekvésének. Az ellenőrzések során folyamatosan értékelték az üzemekben a pályakezdő fiatalok beilleszkedését. Megállapítható, hogy az üzemek az elkészített intézkedési terv alapján segítik a fiatalok munkakörülményeinek fokozott javítását, a lakás- és életkörülményeik tervszerű fejlesztését. A termelőszövetkezetek lakásépítéshez nyújtott támogatási összegének körülbelül 50-60 százalékát a fiatalok kapják meg, azonkívül a szállítójárműveket, eszközöket rendszeresen biztosítják számukra. A szolgálati lakások körülbelül 90 százalékát szintén a fiatalok letelepedése érdekében részükre biztosítják. A félsőfokú pályakezdők részére megfelelő foglalkozta^ tási tervet készítenek, általában munkájukat negyedévenként értékelik, segítik őket a további feladatok megoldásában. A fiatal szakmunkások többsége már tanulmányai során szerződést kötött az üzemmel. A vezetők kiválasztásánál elsődlegesen a fiatalok jönnek számításba. Jövedelmi viszonyaikat figyelembe véve az állapítható meg, hogy a felső, fokú végzettséggel rendelkezők esetében termelőszövetkezetenként eléggé eltérő. Szakmunkások esetébén ez nem igen tapasztalható. A fiatalok többsége a munkaterületükön működő szocialista brigádmozgalomban aktívan tevékenykedik. A szövetkezetek vezetősége —a sportolási és kulturális igények kielégítése céljából — komoly összegekkel támogatja a fiatalokat. Tapasztalatcseréken, kirándulásokon mind többen vesznek részt. A termelőszövetkezetek vezetősége segíti a fiatalok továbbtanulási szándékát, esetenként kötelezi is őket arra. Jelenleg levelező tagozaton, egyetemen tanulnak 23-an, főiskolán 24-en, középiskolában pedig I15-en. A megye mezőgazdasági- és élelmiszeripari üzemeiben 39 felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal 'lépett munkába 1983-ban. Bizonyítaniuk kellett (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Hosszú évek óta nagy csend honolt a kistormási KISZ-alapszervezet körül. — Ne emlegessük a múltat! Biztosan minden érdekelt tudna valamilyen magyarázatot adni a maga módján, de a lényeg akkor is az maradna, hogy az alapszervezet úgyszólván csak papíron létezett, összefogó, mozgósító ereje nem nagyon volt — kezdte a beszélgetést Csapó László, alapszervezeti titkár. — Ügy tudom, februárban lesz egy#éve, hogy újjászerveződtek... — Nem a közelmúlt fel- melegítéséről van szó — vág a szavamba a titkár —, hanem a mozgalom sorainak teljes átrendeződéséről. A faluban megtaláljuk apáink jó példáját, csak a jelenben, a jelenre kell azt alkalmazni! — Mivel kezdődött ez az alkalmazás? — Huszonhárom magam korú fiatal komoly elhatározásával. Aztán folytatódott azzal, hogy kiharcoltunk egy helyiséget, a hajdan volt tanácsház egyik szobáját, de már ez is kevés. Szó van arról, hogy megkapjuk a másikat is. Közbe- vetőleg megjegyzem, hogy a KISZ-szobánk meszelését, festését is mi végeztük. Hivatalosan havonta egyszer ülésezünk, az aktuális problémákat megbeszéljük, de ez szinte minden este lehetséges lenne, mert szórakozási lehetőség híján ez a „találkahelyünk”. — Könnyű a gyűlést összehozni? — Könnyű. Csak a faliújságra kell kifüggeszteni az időpontot, sürgős esetben szólunk egymásnak. Legtöbben a tsz-ben dolgozunk, de a gimnazisták és szakmunkástanulók is ráérnek esténként. — Térjünk vissza az előbb említett alkalmazáshoz. — Szóval, nekünk bizonyítani is kellett, hogy nemcsak papíron létező szervezetről van szó, hanem olyan huszonhárom fiatalról, aki a falujáért is tud tenni, s a maguk kis szervezeti életét is eredményesen tudják kormányozni! Néhány példa. Tatarozták a helyi mozit. Vállaltuk, hogy meghordjuk a szükséges homokot, és a felesleges törmeléket is elszállítjuk. A mozi és az óvoda épülete előtt mintegy ötven méter hosszúságú járdát betonoztunk a kőműves irányításával és Adamovics öcsi, Hanvai Zoli, Gyén Sanyi és Deli Józsi segítségével. Rendeztünk sportnapot, voltunk kirándulni Siófokon. S ha a szükség úgy kívánta — mert kívánta — közösen összeadott pénzből televíziót is vettünk magunknak. Sőt, az óvodásokat megleptük egy csomaghordó télapóval is. Az ifjúsági alap támogatása nem sok, de már magnónk, sakk, tollaskészlet és egyéb lehetőségek vannak arra, hogy a fiatalok esténként jól érezzék magukat — a KISZ-ben. — Eddig a jelenről beszéltünk, tovább is kell lépni. — A terveinket már megbeszéltük. Egy kívülállónak kissé soknak tűnhet, de elmondom. Szeretnénk megkapni a másik helyiséget. Ez az első. Sportpálya létesítését, kialakítását tervezzük, mégpedig a falu központi helyén, egy jelenleg elhanyagolt területen. A tsz gépekkel segítene bennünket, a tanáccsal e tekintetben még egyetértésre kell jutnunk. Előadások szervezését is elkezdtük: az ifjúsági bűnözésről, a polgári védelem időszerű kérdéseiről, feladatairól, valamint külpolitikai tájékoztatót. Hogy pénzünk is legyen, szezonális munkát vállalunk a téglagyárban, szombatonként. Ebből futja majd kirándulásra, biliárdasztalra, ajándékra az ovisoknak. Nem világot megváltó tervek ezek — legföljebb nekünk azok. Bizonyítanunk kell, hogy élünk, vagyunk, dolgozunk. Konrád László Csapó László, a KISZ-titkár