Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

1984. február 9. ( TOLNA ' _ A^tíÉPÜJSAG FIATALOK illi ■ 1 b FIATALOK FIATALOK Versenyezzünk a mininkért Országos vetélkedőt ren­dez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az ipa­ri-, az építésügyi- és város­fejlesztési, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi, vala­mint a közlekedési tárcá­hoz tartozó gazdasági egy­ségeknél dolgozó fiatalok számára: Versenyezzünk a milliókért címmel. A ve­télkedő célja a kormány­zat energetikai, anyagtaka­rékossági és technológia­korszerűsítési és hulladék­hasznosítási programjainak a KISZ által történő támo­gatása, a programok szem­léletének és tartalmának a fiatalok közötti jobb meg­ismertetése, a felmerülő és arra érdemes javaslatok megvalósítása. A döntőbe jutott öt csa­pat, szakterületének meg­felelő, egy hetes külföldi szakmai utat nyer, vala­mint pénz, illetve tárgyju­talomban részesül. A terü­leti versenyek első helye­zettjei tízezer, a második helyezett hétezer, a harma­dik pedig ötezer forintot kap. Vigaszsági különdíj — 3000 forint — lesz a jutal­muk azoknak a pályázó csapatoknak, amelyeknek munkája országos szem­pontból figyelemre méltó. A vetélkedőbe a KISZ KB által meghatározott feltételek^ teljesítését válla­ló ötfős csapatok — az át­lag életkor 35 év — saját jelentkezésük útján kap­csolódhatnak be. Az első forduló során a csapatok egy általuk választott — elsősorban saját gazdasági egységük területéről vett — témában pályamunkát ké­szítenek, melynek szem­pontjait nevezésükkor kapják kézhez. A legjobb öt csapat a negyedik for­duló után jut a döntőbe, ahol a televízió által is közvetített játékban dön­tik el a végső helyezéseket. A vetélkedő részletes ki­írása és a pályamunkák szempontjai Tolna megyé­ben a KISZ Tolna megyei Bizottságán állnak rendel­kezésre. A pályamunkák beküldési határideje 1984. április 14. Rétegek és korosztályok 0 sajátosságok figyelembevétele jellemezte a megyei KlSZ-bizottság tavalyi tevékenységét A KISZ Tolna megyei Bizottsága Szekszárdon megtar­tott ülésén többek között Kiss Magdolnának, a megyei bizottság első titkárának szóbeli előterjesztése alapján az MB 1983. évi munkájáról tárgyalt. (Űjsághír) MI SEM (természetesebb annál, hogy a megyei KISZ- bizotitság munkaprogramjá­nak elfogadásakor az ifjúsági szövetség legutóbbi — tize­dik — kongresszusát veszi alapul. A KISZ-ikongresszus, illetve a KISZ KB aktuális határozatainak megfelelően alakult az elmúlt mozgalmi évben a megyei KlSZ-bizott- iság tevékenysége is. Ezt a tevékenységet sikerek, meg­oldásra váró feladatok egy­aránt jellemzik. Mint arról a KISZ MB el- (SŐ titkára beszámolt a tes­tület legutóbbi ülésén, tevé­kenységüket az elmúlt moz­galmi évben alapvetően az ifjúsági rétegekkel, korosztá­lyiakkal való differenciált foglalkozás, törekvéseik, ér­dekeik, igényeik állandó fi­gyelemmel kísérése jelle­mezte. A diákév keretében ki­emelt figyelmet fordítottak a tizenéves fiatalok mozgalmi (munkájának továbbfejleszté­sére. Folyamatosan elemez­itek, összegezték a határozat, az intézkedések hatását a mozgalmi munkára. Ezek az elemzések, és a középiskolai KISZ-szervezetek akcióprog­ramjai azt bizonyítják, hogy több területen sikerült előbb­re lépni, változást elérni, de néhány kérdésben változat­lanul nem született meg­nyugtató megoldás. Az egyik (ilyen terület a tanulmányi munka, a tanulmányi maz- igalom. Továbbra sem sike­rült a (bonyolult értékelési rendszert egyszerűsíteni, a 'bürokratikus vonásokat meg­szüntetni. Sajnos ennek is (következménye, hogy a moz­galom a középiskolákban ■nem működik megfelelően. Ezekből a tényekből egyene­sen következik, hogy ezen a területen feltétlenül szükség van a változtatásra. Ugyan­ez vonatkozik a tanulói ér­dekvédelemre, érdekképvise­letre is. Ami a megoldást il­leti. a beszámoló egyúttal ja­vaslattal is szolgál: javítani kell a középiskolai KISZ-ve- zetőik felkészítését, mert hi­ába biztosított a különböző fórumokon való részvétel, ha •nincs érdemi érdekképvise­let és érdekvédelem. A KÖZÉPISKOLÁKNÁL maradva: a szerződésre to­vábbra is az osztályalapszer- vezet a jellemző, holott az életkor azonossága mellett, azon kívül, sőt, annak elle­nére, sok más lényeges szem­pontot is a közösségek egy­bekovácsolásának szolgálatá­ba lehet állítani. örvendetes ugyanakkor, hogy az úgynevezett „tizen­éves” határozat és a diákév kapósán sokat javult a sza­badidős rendezvények szer­vezése. A diákcentrumok működtetése, az iskolai diák­napok, diák-discók, sportren­dezvények isok lehetőséget biztosítottak a tanuló fiata­loknak a szabad lidő tartal­mas eltöltésére. Az — mond­hatni — programon kívüli (eredmény, hogy sokat javult a különböző KlSZ-szerveze- tók együttműködése a ren­dezvények kapcsán a műve­lődési házakkal, sporthivata­lokkal. És ha már a diákok­ról van iszó, ne feledkezzünk meg az isfcolanapökról, -rá­diókról, -újságokról sem. Mint ahogy a Népújság sem feledkezett meg ezekről, hi­szen több ilyen fórumot is 'bemutatott, éppen ebben a (hetenként jelentkező rovat­ban. Annál inkább is szí ve­sen tettük ezt, hiszen az •ilyen jellegű tevékenység elő­segíti az iskolai hagyomány- teremtést, az önálló arculat kialakítását — nem egy eset­ben —, ezek újrafelfedezését. (És az is érthető, hogy ezek­nek a fórumoknak a bemu­tatásánál, támogatásánál egy kicsit az ú j;ságíró-u tánpótlás- ra is gondoltunk.) Ami az eszmei, (politikai (nevélőmunf- kát illeti, leginkább a mar­xista diá/kákadémia iránt nőtt meg az érdeklődés és ezzel kapcsolatban könyvelheti el a megyei bizottság a legtöbb pozitív tapasztalatot. A diák­év kapcsán áltálában el­mondható, hogy élénk mun­ka folyt a középiskolákban, pezsgést hozott a középisko­lai KISZ-szervezetek életé­be, és sikerült elindítani a változtatásoknak olyan fo­lyamatát, amely a következő években is a mozgalmi mun­ka fejlődését szolgálja. A DOLGOZÓ fiatalok — a munkásak és a mezőgazda­ságban (tevékenykedők — mozgalmi (tevékenységének szervezésére szintén vannak érvényes réteghatározatok, illetve ezek nyomán megyei feladat- és intézkedési ter­vek. Ezek értelmében tavaly is kiemelt célja voilt a me­gyei bizottságnak a KISZ szervezettségének és tömeg- befolyásának növelése e ré­teg körében. Különösen ér­vényes ez a mezőgazdaság­ban dolgozókra. A cél ér­dekében sokmindent elköve­tett a megyei bizottság és a különböző sízintű KlSZ-szer- vek, szervezetek. Énnek el­lenére a szervezettség növe­lésében lényeges eredményt nem sikerült elérniük. Ala­kult ugyan néhány alapszer­vezet a termel őszövetk öze­tekben és a községekben — más területen viszont csök­kent a taglétszám. Ezzel kap­csolatban a beszámoló a ténymegállapításon túl ter­mészetesen a (tennivalókat is megjelöli: a szervezettség ezen a területen csak úgy nö­velhető, ha a KlSZ-alapszer- vezeti vezetők a területükön, környezetükben, élő és dolgo­zó fiatalokkal személy szerint foglalkoznak, nagyobb figyel­met fordítanak az újonnan munkába állókra, a katonai szolgálatból visszatérőkre. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy javítaniuk kell a (kapcsolatot a környékükön, környezetükben működő ál­talános iskolákkal. A MüNKASIFJÜSAG prog­ramjait tavaly az if júmunkás napok rendezvénysorozata foglalta keretbe. A progra­mok szervezésében sikerült jó együttműködést megvaló­sítania a KISZ-nek a gazda­sági egységekkel, a szakszer­vezettel, a tanáccsal, a KI- SZÖV-vel, a MESZÖV-vel és más (társszervekkel. A ren­dezvénysorozat fő célkitűzé­se a fiatal szakmunkások tu­dásszintjének, elméleti és politikai ismereteinek növe­lése, bővítése volt. Ami a szakmai versenyeket illeti, az elmúlt éviben itovábbfejlesz- • tették ezek rendszerét. A (munkahelyi versenyeket töhb gazdasági egységnél — pél­dául az ipari szövetkezetek­nél — munkástovábbképzésd formaként kezelték. Néhány területen a harmadéves szak­munkástanulókat is bekap­csolták a versenybe. A ver­senyeket a gazdasági vezetők támogatták. A hélyi párt­szervek több helyen is ered­ményesen hozzájárultak a versenyek előkészítéséhez, megszervezéséhez. Ezek a szakmai versenyek eredmé­nyesek voltak, jól szolgálták a fiatalok szakmai tudásá­nak gyarapítását, az egész­séges versenyszellem kiala­kítását, és nem utolsó sor­ban, hasznos információhoz juttatták a gazdasági veze­tést, a szakmunkásképző in­tézetek irányítóit. A fiatal értelmiségiek te­vékenységét — a munkásfia- rtalok programjainak szerve­zése mellett — tavaly is kel­lő figyelem kísérte. Egy év­vel korábban, 1982-ben ho­zott határozatot a megyei bi­zottság a fiatal értelmiségi­ek klubjának létrehozásáról. Ez azóta működik, (bár erő­teljesen (támaszkodik az ér­telmiségi rétegtanáos és a KlSZ-apparátus segítségére. Ami a pályakezdő agrár­szakembereket illeti, a ko­rábban kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően meg­tervezték ünnepélyes fogadá­sukat, elbeszélgettek velük a munkakezdés, a beilleszkedés gondjairól, az ezekkel kap­csolatos itennivalókiróil. A ta­pasztalatok alapján a pálya­kezdés első évében rendsze­resen üzemlátogatásokat, ta­pasztalatcseréket szerveznek részükre. TAVALY a megyei bizott­ság egyik fő törekvése az volt, hogy minél jobban meg­teremtse a műszaki-technikai haladás, a takarékos gazdál­kodás munkahelyi feltételeit. Ennek is köszönhető, hogy 1983-ban több helyen alakult FMKT-szervezet, és a fiata­lok számára megjelölt fej­lesztési, újítási feladatok konkrétabbá váltak. Tavaly tavasszal megalakult me­gyénkben az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei szervezete. A képviselet munkája a vá­rakozásnak megfelelő, eddig 30 újítás és pályamunka be­vezetésének, értékesítésének lehetőségeivel foglalkoztak. Az Alkotó Ifjúság pályázati rendszerben 1983-iban is több f igyelemre méltó munka szü­letett Közülük kettő orszá­gosan is kiemelkedő volt az anyag- és energiatakarékos­ság .területén. Sajnos, ez nem egészen ellensúlyozza azt a tényt, hogy több gazdasági egységnél még minidig nem fordítanak kellő figyelmet a (pályázatok kiírására, a fiatal műszakiak kellő foglalkozta­tására. A beszámoló sok témát érintett még, például a ne­velőotthonokból kikerült, a veszélyeztetett fiatalokkal való foglalkozást, a fiatalo­kat különösen közelről érin­tő ilakáskérdést, a rétegmun­kát segítő munkabizottsá­gok tevékenységét, a KISZ- szervezetek önállóságát, az idős emberekkel és a környe­zetvédelemmel való törődést. HA VÉGEZETÜL feitesz- szük a kérdést, hogyan fog­lalkozott mindezzel a Kom­munista Ifjúsági Szövetség •legmagasabb megyei fóruma, megállapíthatjuk: felelősen, úgy, >ahogy a megye sajátos­ságai megkívánták. Abban, hogy a KISZ a tavalyi esz­tendőt — az ebben az írás­ban említett és nem említett gondokkál, megoldásra váró feladatokkal együtt — ered­ményes évként könyvelheti el, nem kis szerepre van a KISZ Tolna megyei Bizott­ságának. —a. Mezőgazdaság Az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtása A megyei termelőszövetke­zetek és intézmények két év­vel ezelőtt, 1982-ben megtar­tott ifjúsági parlamentjén el­fogadott ifjúságpolitikai fela­datok intézkedési tervének időarányos végrehajtásáról kaptunk tájékoztatást a Tolna megyei tapács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról. Mint megtudtuk, az iparo­sodással együtt járó városba- áramlás mellett ma egyre in­kább a falvak újraéledése a jellemző. Ebben nagy szerepe van a mezőgazdasági nagy­üzemek javuló gazdálkodásá­nak, a falusi agrárértelmiség magvát adó fiatal szakembe­rek letelepredésre irányuló tö­rekvésének. Az ellenőrzések során folyamatosan értékel­ték az üzemekben a pályakez­dő fiatalok beilleszkedését. Megállapítható, hogy az üze­mek az elkészített intézkedé­si terv alapján segítik a fiata­lok munkakörülményeinek fokozott javítását, a lakás- és életkörülményeik tervszerű fejlesztését. A termelőszövet­kezetek lakásépítéshez nyúj­tott támogatási összegének körülbelül 50-60 százalékát a fiatalok kapják meg, azonkí­vül a szállítójárműveket, esz­közöket rendszeresen biztosít­ják számukra. A szolgálati lakások körülbelül 90 száza­lékát szintén a fiatalok lete­lepedése érdekében részükre biztosítják. A félsőfokú pályakezdők részére megfelelő foglalkozta^ tási tervet készítenek, általá­ban munkájukat negyedéven­ként értékelik, segítik őket a további feladatok megoldásá­ban. A fiatal szakmunkások többsége már tanulmányai során szerződést kötött az üzemmel. A vezetők kiválasztásánál elsődlegesen a fiatalok jönnek számításba. Jövedelmi viszo­nyaikat figyelembe véve az állapítható meg, hogy a felső, fokú végzettséggel rendelke­zők esetében termelőszövet­kezetenként eléggé eltérő. Szakmunkások esetébén ez nem igen tapasztalható. A fi­atalok többsége a munkaterü­letükön működő szocialista brigádmozgalomban aktívan tevékenykedik. A szövetkeze­tek vezetősége —a sportolási és kulturális igények kielégí­tése céljából — komoly össze­gekkel támogatja a fiatalokat. Tapasztalatcseréken, kirándu­lásokon mind többen vesznek részt. A termelőszövetkezetek vezetősége segíti a fiatalok továbbtanulási szándékát, esetenként kötelezi is őket arra. Jelenleg levelező tago­zaton, egyetemen tanulnak 23-an, főiskolán 24-en, közép­iskolában pedig I15-en. A megye mezőgazdasági- és élelmiszeripari üzemeiben 39 felsőfokú végzettségű pálya­kezdő fiatal 'lépett munkába 1983-ban. Bizonyítaniuk kellett (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Hosszú évek óta nagy csend honolt a kistormási KISZ-alapszervezet körül. — Ne emlegessük a múl­tat! Biztosan minden érde­kelt tudna valamilyen ma­gyarázatot adni a maga mód­ján, de a lényeg akkor is az maradna, hogy az alapszer­vezet úgyszólván csak papí­ron létezett, összefogó, moz­gósító ereje nem nagyon volt — kezdte a beszélgetést Csa­pó László, alapszervezeti tit­kár. — Ügy tudom, februárban lesz egy#éve, hogy újjászer­veződtek... — Nem a közelmúlt fel- melegítéséről van szó — vág a szavamba a titkár —, ha­nem a mozgalom sorainak teljes átrendeződéséről. A faluban megtaláljuk apáink jó példáját, csak a jelenben, a jelenre kell azt alkalmaz­ni! — Mivel kezdődött ez az alkalmazás? — Huszonhárom magam korú fiatal komoly elhatá­rozásával. Aztán folytató­dott azzal, hogy kiharcol­tunk egy helyiséget, a haj­dan volt tanácsház egyik szobáját, de már ez is kevés. Szó van arról, hogy meg­kapjuk a másikat is. Közbe- vetőleg megjegyzem, hogy a KISZ-szobánk meszelését, festését is mi végeztük. Hi­vatalosan havonta egyszer ülésezünk, az aktuális prob­lémákat megbeszéljük, de ez szinte minden este lehetsé­ges lenne, mert szórakozási lehetőség híján ez a „találka­helyünk”. — Könnyű a gyűlést össze­hozni? — Könnyű. Csak a faliúj­ságra kell kifüggeszteni az időpontot, sürgős esetben szólunk egymásnak. Legtöb­ben a tsz-ben dolgozunk, de a gimnazisták és szakmun­kástanulók is ráérnek estén­ként. — Térjünk vissza az előbb említett alkalmazáshoz. — Szóval, nekünk bizo­nyítani is kellett, hogy nem­csak papíron létező szerve­zetről van szó, hanem olyan huszonhárom fiatalról, aki a falujáért is tud tenni, s a maguk kis szervezeti életét is eredményesen tudják kor­mányozni! Néhány példa. Tatarozták a helyi mozit. Vállaltuk, hogy meghordjuk a szükséges homokot, és a felesleges törmeléket is el­szállítjuk. A mozi és az óvo­da épülete előtt mintegy öt­ven méter hosszúságú járdát betonoztunk a kőműves irá­nyításával és Adamovics öcsi, Hanvai Zoli, Gyén Sa­nyi és Deli Józsi segítségé­vel. Rendeztünk sportnapot, voltunk kirándulni Siófokon. S ha a szükség úgy kívánta — mert kívánta — közösen összeadott pénzből televíziót is vettünk magunknak. Sőt, az óvodásokat megleptük egy csomaghordó télapóval is. Az ifjúsági alap támoga­tása nem sok, de már mag­nónk, sakk, tollaskészlet és egyéb lehetőségek vannak arra, hogy a fiatalok estén­ként jól érezzék magukat — a KISZ-ben. — Eddig a jelenről beszél­tünk, tovább is kell lépni. — A terveinket már meg­beszéltük. Egy kívülállónak kissé soknak tűnhet, de el­mondom. Szeretnénk meg­kapni a másik helyiséget. Ez az első. Sportpálya létesíté­sét, kialakítását tervezzük, mégpedig a falu központi helyén, egy jelenleg elhanya­golt területen. A tsz gépek­kel segítene bennünket, a tanáccsal e tekintetben még egyetértésre kell jutnunk. Előadások szervezését is el­kezdtük: az ifjúsági bűnö­zésről, a polgári védelem időszerű kérdéseiről, felada­tairól, valamint külpolitikai tájékoztatót. Hogy pénzünk is legyen, szezonális munkát vállalunk a téglagyárban, szombatonként. Ebből futja majd kirándulásra, biliárd­asztalra, ajándékra az ovi­soknak. Nem világot megvál­tó tervek ezek — legföljebb nekünk azok. Bizonyítanunk kell, hogy élünk, vagyunk, dolgozunk. Konrád László Csapó László, a KISZ-titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom