Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

1984. február 8. A KÉPÚJSÁG A névadó Györffy István fc3V2Lv 'UU 3U íVS-v Györffy István aznap halt meg, amikor összehívta azt a néhány tanítványát és fiatal képviselőt, akiktől remélte, hogy segítségére lesznek a parasztság tehetséges fiai számára létesítendő kollégi­um, a „kitűnőek iskolája” megszervezésében. Soha nem gondolta, hogy ez a kollé­gium 1942. február 25-én, az ő nevével megalakul mint az első törvény biztosította ön- kormányzatra épülő önálló népi kollégium. Györffy István 1884. feb­ruár 11-én született, s 1939. október 3-án halt meg. Sok olvasónknak talán semmit sem mond Györffy István neve. Ortutay Gyula ezelőtt már harminc éve sürgette a sajtóban művei kiadását. Nagykunsági krónikáját most újra közzéteszik. Bizo­nyára sikere lesz. De sikere volna annak is, amit a ku­nokról, hajdúkról, palócok­ról, matyókról, moldvai csángókról s a magyar ta­nyákról írt. De most nem er­ről van szó, nem az igaz­ságtevő tudományról, hanem arról a Györffy Istvánról, akinek neve alatt fiatalok ezrei vonultak egyetemeink­re, az ellenállásba, a föld­osztás munkájára, aki és akik nélkül elmúlt életünk nem így alakult volna. A népben gondolkodni ,a jelenben — erre Veres Pé­ter tanított meg. A népben gondolkodni a történelem­ben — erre Györffy István. Első professzora volt a nép­rajztudománynak a buda­pesti egyetemen 1934-től, az Akadémia és a finn, észt tu­dományos társaságok tagja, a Néprajzi Társaság alelnö- ke, az Ethnographia szer­kesztője. Ennyi elég viselt tisztségeiről. S ez fontos is, mert nélkülük nem tudta volna kifejteni rendkívül széles nevelő munkáját, ami viszont többet jelent annál, Lapunk december 3-án megjelent számában egyik írásunk a bogyiszlói pedagó­gusok fluktuációjának okait kutatta. A cikkre többen rea­gáltak. Az első — magát megnevezni nem kívánó te­lefonáló — a gratuláción túl közölte, hogy „ülnek” a le­írtak, és amennyiben folyta­tása lesz, személyesen is je­lentkezik. Azóta is várjuk. Ezután gyors egymásután­ban két levelet is kaptunk. Egyiket a helyi pedagógus KISZ-alapszervezet nevében, aláírás nélkül, a másikat pe­dig két aláírással. Érdekessé­ge ennek, hogy az egyikük éppen az ifjúsági alapszerve­zet titkára. Mindkét levélben egyértel­műen a helyi tanácsot hi­báztatják a fluktuáció miatt, mivel nincs elég szolgálati lakás. Helyet kap egyéni sé­relem is, ugyanis nem került be az írásba egyik — az igaz­gató által kiválasztott, sőt végighallgatott pedagógus véleménye. És szólnak a ké­pesített nevelők nehéz, áldo­zatos munkájáról. Később egy újabb levelet kaptunk, amit ugyan nekünk címzett Varga István, de a megszólítás a Szekszárd Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya osztályvezető-he­lyettesének szól. Közzétesz- szük, hogy egészítse ki a Bo- gyiszlóról kialakult képet. íme: 1983. december 3-án je­lent meg egy cikk a Népúj­ságban „Gyökerek nélkül” címmel, ami azt kutatja, hogy mi az oka annak, hogy a bo­gyiszlói általános iskolában rossz a szakos tanárellátott­ság. ön ebben a cikkben nyilatkozott és azt mondta: „Ez a helyzet különböző okok miatt alakult ki. Zártabbak az emberek. Valahogy világ­vége ez a település...” Nem tudom, ön hányszor volt életében Bogyiszlón? Hány órát töltött el itt össze­Györffy István: „A nép­ben gondolkodni a törté­nelemben...” hogy ma valamennyi jelen­tős néprajztudósunk tanít­ványának vallja magát. Volt egy könyve — A néphagyo­mány és a nemzeti művelő­dés —, amelyben összefog­lalta szemléletét: nem elveit, mert az elméleteket múlan- dónak mondta, s csak a ta­pasztalatokra épülő gyakor­lati következtetésekben bí­zott. Ma már sok mindent másként látunk, amit ő kény­szerű kelletlen megfogalma­zott. De könyve rendkívüli hatású volt akkor. És éppen gyakorlati felvetéseiben. Nem a saját okoskodására bízta magát, hanem népünk sok száz esztendős tapaszta­latára. Nagyon köznapi kö­vetkeztetésekből kiindulva, vagyis abból, hogy ne tart­sunk oktalannak egy népet, amelyik léte biztosítására, megmaradására, évezredek alatt a legbölcsebb, erkölcsi, kulturális, gazdasági ered­ményekre jutott. „Ha a né­pi gazdálkodás hagyomá­nyait, rendszerét jól ismer­tük volna, a lecsapolás és öntözés óriási költségeit nagyrészt megtakaríthattuk volna” — írta. Ez csak egyet­sen? Találkozott-e ezekkel a „zárt” emberekkel ? Lehet, hogy a fenti állítást valahol hallotta?... és ön nyilatkozik. Ezek a zárt emberek újsá­got is olvasnak. Gondolom — amellett, hogy minden háznál van televízió, vagy rádió — olvasták az ön nyi­latkozatát, mert azóta sokan megkerestek azzal, hogy „Miért hagyjátok, hogy még mindig így beszéljenek, ho­vatovább így írjanak rólunk. Ha így nyilatkozik a műve­lődési osztályvezető-helyet­tes, akkor még rosszabb lesz a szakos ellátottság, stb. Nos, valamikor tényleg volt egy kis befeléfordultság Bogyiszlón, bizalmatlanab­bak voltak az emberek, mint máshol. Talán az okuk is megvolt rá. Ezt most ne firtassuk. Bogyiszlón 1983-ban a tár­sadalmi munka értéke több, mint 4200 forint volt szemé­lyenként. Ez megyei szinten is a legjobbak közé tartozik. Bogyiszlónak van egy Euró- pa-szerte ismert és elismert, hagyományőrző tánccsoport­ja, aminek minden tagja ezekből a „zárt” emberek­ből tevődik ki. A napokban volt a falu­gyűlés, ahol igen szép szám­mal vettek részt. Az ország- gyűlési képviselőnk ott mondotta: „A választókörze­temben a legjobb falugyűlés mindig Bogyiszlón van már évek óta. Sokan eljönnek, ebből is látni, hogy törődnek az emberek a falujukkal.” Ezek az emberek azt mondják: „Azért nincs peda­gógus, mert nincs megfelelő lakás. Az idén pedagóguslakást építünk! Jövünk szívesen társadalmi munkába! Ami­kor Mözsi Szabó István fes­tőművésznek a lakását — baráti alapon — társadalmi munkában felépítette a köz­ség lakossága, akkor sem kel­lett hívni őket, mentek szi­len gondolat. De idézhet­nénk azt is, amit a magyar marháról írt: „A ridegmar­ha a tuberkulózist nem is­merte... Ha 30—40 évvel ez­előtt tej hozamra tenyésztet­tük volna ki a magyar mar­hát, ma nem kellene drága pénzért betelepíteni az ide­gen marhát, mely több tejet ad ugyan, mint a magyar, viszont hígabb a teje.” A néphagyomány és a nemzeti művelődés Ortutay szavaival „szenvedélyes hitvallás és példamutatás a magyar nép jövője, szabadsága mellett”. Nem volt titka Györffy Istvánnak, csak egyszerűen a népben, a történelemben gondolkodott. Népi kollégiu­mok? Már Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alapítványt tett negyven szegénysorsú jobbágygyerek kollégiumi el­látására Gyulafehérvárott. A debreceni kollégiumban a környék parasztivadékai nőt­tek országos hírű tudósok­ká, tanárokká. Mi a teen­dőnk? A lentről jöttek tá­mogatása. Tönkrement a mezőgazdaságunk? A parlagi tyúk, a bakonyi és szalon- tai sertés, a rackajuh, a ma­gyar marha, a parlagi ló el­tartották. Mi a teendő? Eze­ket tovább nevelni, kite­nyészteni, nemesíteni. Épít­kezés? Kós Károly nevét említi, akit ma építészetünk visszhangoz újra. És keres­sük a rackajuh gyapját a csergékhez, de nincsen. És disszertációt olvasunk a ma­gyar ridegmarha jövőjéről. Olvasmányos amit Györffy a szilaj pásztorokról írt, s vonzó, amit a szűrhímzésről. Mégis gyakorlati útmutatá­saiból merítenék. S éppen most, amikor mezőgazdasá­gunk megújulása elsőrendű gondunk. A népi kollégiu­mok is azért írták fel zász­lajukra Györffy István nevét, mert az ország jövőjét hor­dozó dolgos nép bölcsességé­vel, tapasztalataival élt. Koczogh Ákos vesen. Tessék elhinni, sorol­hatnám még, hogy ezek a „zárt” emberek mennyire közösségi emberek. „Bogyiszló valahogy a vi­lág vége...” Valamikor régen ebben is volt valami igaz­ság. De mit tetszik gondolni, Bogyiszló nem fejlődött? Csak — két-három adat: Jelenleg minden második la­kásra jut Bogyiszlón közép­iskolát végzett személy. Min­den tizedik lakásra egy fő­iskolát, egyetemet végzett (ebben három végzett orvos és kettő most tanul). A községnek nagyobb ré­szében higanygőz-lámpa vi­lágít. Minden második csa­ládra jut egy gépkocsi. A község betonútjának hossza 15,5 km. Nagyot lépett ez a község előre a felszabadulás óta. Ez előtt 48 évvel még komppal közlekedtek Tolná­ra, így el volt zárva a külvi­lágtól, akkor tudatosan a fejlődéstől is, és akkor egy kicsit tényleg a világ vége volt. Az öregek között talán akad egy-kettő, aki megre­kedt ennél a „kompnál”, de a bogyiszlóiak zöme, ma már nagyon korszerűen élő, tisz­tességes és jó munkásember. Szereti a faluját, igazi haza­fi. Tiszteli vezetőit, elöljáró­it és büszke az eredménye­inkre. Nem befeléfordulók a bogyiszlói emberek, lehet rá­juk számítani a munkában éppúgy, mint a társadalmi életben. Nem zárkózottak, inkább azt mondanám, hogy nyíltak és őszinték. Jöjjön el hozzánk gyakran és győződ­jék meg igazamról. És talán az sem ártana, ha — idézek a cikkből — „mélyebbre ha­tó vizsgálat feltárná”, hogy miért rossz a szakos ellátás Bogyiszlón. Varga István Az egész ügyhöz annyit: Varga István levele és a ri­port alapján kiderült, hogy Bogyiszlón már léptek. Az eredményekről örömmel adunk majd hírt. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Tavaly júliustól megszűnt az Autóközlekedési Tainiinté- zet Természetesen a jármű­vezetők (és különféle gépke­zelők) képzése tovább foly­tatódik, immár a megyei ta­nácsok felügyelete mellett. Székesfehérváron szerencsés a megyei intézet, ment az egy esztendeje átadott okta­tóbázison korszerű, jól ki­használható feltéttelek köze­pette végezhetik felelősség­teljes munkájukat. A Fejér (megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya égi­sze alatt három önálló szer­vezet dolgozik: a megyei köz­lekedési felügyelet, az ATI és a vizsgabizottság. Ezek közül létszámát és forgalmát tekintve legnagyobb az ATI, ahol tavaly összesen húszfé­le tanfolyamon oktatták (kü­lönböző szinten) a gépjármű­vezetés elméletét és gyakor­lati fortélyait. Természetesen a „B” kate­góriás (az „úrvezetői”) tan­folyamra jelentkeztek a leg­többen (összesen két és fél ezren), de hivatásos jogosít­ványt is több százan szerez­tek az ATI (tanfolyamainak elvégzése nyomán. Január elsejétől újabb fel­adatokra kellett felkészülni­ük: ez év elejétől kötelező az „A” kategóriás jogosít­vány (a motonkerékpár-veze- tői engedély) megszerzéséhez is az elméleti KRESZ- és mű­szaki tanfolyam elvégzése, valamint 10 órás vezetési gyakorlat. Újdonság az is, hogy ezentúl a lassú jármű­vek leendő vezetői, valamint a segédmotorosok is kötele­sek tanfolyamon és techni­kai-kezelési gyakorlaton részt venni. Az idén már a segédmotorosok is — hason­lóan a „nagymotorok” veze­tőihez — vizsgáznak vezetési gyakorlatból. Január elsejétől újabb tan­tárgyaikkal szaporodott az úrvezetők tanfolyama is: a KRESZ és szerkezettam- üzemeitetési ismeretek mellé csatolták a biztonsági ellen­őrzés és karbantartás (hiba- elhárítás), 'valamint az első­segélynyújtás témakörét. Vizsgázni hibaelhárításból nem keli ugyan, de az okta­tásokon való részvétel (termé­szetesen kötelező. A vidéki jelentkezők ré­szére továbbra is kihelyezett tanfolyamiakat szerveznek, csupán a néhány órás hiba- elhárítási oktatásira és a ve­zetési gyakorlatra kell a me­gyeszékhelyre vagy Dunaúj­városba utazni. SOMOGyTépl#p Keienc nagyobb vizsgála­tot tartott tavaly Somogybán a megyed kereskedelmi fel­ügyelőség. összesen 908 he­lyet látogattak meg az ellen­őrök, kétszázöt esetben kel­lett eljárást indítaniuk, és 380 ezer forint leftt a kisza­bott bírságok összege. A leg­Fotópályázat „Hétköznapok a kollégium­ban” címmel fotópályázatot hirdet a KISZ KB középis­kolai és szakmunkástanuló tanácsa a kollégiumi mozga­lom 25. évfordulója alkal­mából. A pályázaton részt vehet valamennyi középfokú tanintézeti kollégium és diák­otthon lakója. A 18x24 cen­timéteres, fekete-fehér és színes képeket — legalább ötöt, de legfeljebb tízet — a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsá­hoz kell eljuttatni április 10-ig. A legjobb képeket megje­lentetik az ifjúsági sajtóban, készítőik között hat díjat osztanak ki, s a pályamun­kákból kiállítást is rendez­nek. súlyosabb, dlLatve a legálta­lánosabb szabályszegések sorrendje: 92 esetben megká­rosították a vásárlókat, .ti­zennégyszer fordult ©lő ár­drágítás és huszonhétszer akadályozták az áreLlenőrzést a kereskedők, illetve a ven- légláitőhelyek alkalmazottai. Ez utóbbi szabálysértésire kü­lönösen haragszanak az el­lenőrük, mert az a furcsa helyzet állt elő, hogy néhány helyen ezzel a kisebb vétség­gel lepleznek nagyobb siták- Jiiiket. Tulajdonképpen kiska­punak használják ezit a le­hetőségeit, ugyanis a súlyo­sabb bűnöket három esetben elbocsátással „jutalmazzák”, ám az árellenőrzés tehetet­lenné tétele miatt akárhány­szor is lehat bírságot fizetni, s ez úgy tetszik, megéri egye­seknek. Az idegenforgalmi fősze­zon átfogó vizsgálata is ho­zott egy sor szomorú tapasz­talatot. 243 kereskedelmi és vendéglátóegységben 95 fele­lősségre vonás született, 151 ezer forint bírságot szabtak ki. A legszembetűnőbb tálán Rapp Ákos, az aisóbéliaitelepi Vadászianya vendéglő szer­ződéses üzemeltetője volt, aki még egy 1982-ben kisza­bott ötezer forintos bírság­gal is „lóg”, de 1983-ban újább nyolcezer forintos bün­tetést szerzett. Árdrágítás, árellenőrzés 'akadályozása és gazdálkodási kötelezettség megszegése miatt jogerős ha­tározat eltene. Az idén sem lesz kevesebb az ellenőrök feladata. Csak néhány a vizsgálandó témák közül: áreltenőrzés a har­mad- és a negyedosztályú he­lyeken, újra a magánópítés anyagellátása, a zöldség- és gyümölcskereskedelem átfo­gó vizsgálata, a Ba'liaton- part elő- és utószezoni hely­zete, Barcs és a városkörnyék részletes elemzése. Az idén sem titok tehát, hogy hol és kik várhatnak „vendéget” a felügyelőségről — persze nem fogják bejelenteni elő­re, hogy mélyik napon hány órakor mennek vizsgálódni, de ha megtennék sem sokat segítene ez azokon, akiknek vaj van a fején. Ugyanis aki tartósan berendezkedik az ügyeskedésre, az vétkeit nem tudja néhány óra alatt el­kendőzni. PETŐFI NÉPE A megyei áfész-ek ven­déglátóipara szakembereinek részvételével megalakították a Bács-Kiskuin megyei Szö­vetkezeti Gasztronómiai Tár­saságot. A MÉSZÖV keres­kedelmi vezetője megnyitó­jában elmondta, hogy a tár­saság a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége he­lyi szervezetéként működik majd. Feladata a táplálko­zási szokások nemes hagyo­mányainak megóvása, ápolá­sa, azok korszerűsítése, ,to­vábbfejlesztése, a helyi adottságoknak megfelelően. A vendéglátás ez évi ak­Hagyomány már, hogy a rádió minden év tavaszán megrendezi hangversenycik­lusát századunk zenéjéből. A sorozatra idén április 12. és május 17. között kerül sor. A rendezvény egyik fon­tos feladata, hogy nemzeti estek keretében bemutassa a legújabb külföldi kortárs ze­neműveket, az adott ország zeneirodalmát és előadómű­vészetét reprezentáló muzsi­kus közreműködésével. A „századunk zenéje” to­vábbi négy hangversenyé­nek repertoárján is számos, hazánkban még el nem hang­zott, illetve igen ritkán hall­ható zenemű szerepel. A programban napjaink zené­ituáüis üzletpolitikai tenniva­lóiról, a gasztronómiai tár­saság feladatairól és céljai­ról a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség elnöke tartott előadásit Elmondta, hogy a magyar konyhának jó híre van és mindig nagy sikert aratnak szakácsaink a négyévenként rendezett frankfurti „Olimpián”, ahol a világ 1500 szakembere mu­tatta be tudását. Sajnos, itt­hon nem mindenütt ilyen si­keresek a vendéglátóipari konyhák ételei, sok baj van a 'kiszolgálással, a minőség­gel. Közismert, hogy a ven­dég igényeinek kielégítése azért is fontos, mert ettől függ a forgalom, a bevétel s az alkalmazottaik I jövedelme. Van némi javulás, de még sok a tennivaló. Éppen ezért hasznos, hogy létrehozták a megyei gasztronómiai társa­ságot, amely sok segítséget adhat a kulturáltabb vendég­látáshoz. Dummtiilt napló Országosan is figyelemre méltó, hogy az energiaracio­nalizálási pályázatok egyhair- madát a dél-dunántúli régió­ban működő vállalatok, illet­ve intézmények fogalmazták meg. önmagában már ez is mutatja, hogy a kormány- program mielőbbi megvaló­sítása iránt Zalától Bara­nyáig volt eddig a legna­gyobb az érdeklődés. Ami a baranyai pályázatokat illeti: megyénkben az elmúlt év vé­géig több mint 220 terv szü­letett az energiamegtakarí­tásra, illetve a tüzelőolaj ki­váltására. Az elképzelések megalapozottságát bizonyít­ja, hogy mindössze 46 pályá­zatot utasítottak el, és az 1981 nyarán indított prog­ramból az elmúlt év végéig 76 beruházásjellegű pályázat tekinthető befejezettnek, amelyhez jelentős állami tá­mogatás járult. A pályázatok megoszlása a következőképpen néz ki: 13 intézmény általános ener­giamegtakarítást tűzött ki célul, a tüzelőolaj kiváltásá­ra 157 cég pályázott, a mező­gazdasági üzemek közül 6 vezette be a nedveskukorica- tárolást, további három pe­dig a különböző mezőgazda- sági eredetű hullladékok el­égetésével kíván elérni ener­gia-megtakarítást A tüzelő­olajról más energiahordozóra való áttérés egyrészt össze­függ a földgáz Pécsre érke­zésével, másrészt pedig a széntüzelésre való visszaté­réssel. Az utóbbit illetően fő­leg a tanácsok, illetve az azokhoz tartozó intézmények — óvodák, iskolák — hasz­nálták 'ki a pályázat adta le­hetőségeket. Az eddig befejezett beru­házások eredményeként az elmúlt évben 4160 tonna ola­jat takarítottak meg. Ha az eddig benyújtott 223 bara­nyai pályázatot .tekintjük, megvalósulásukat 'követően évente megközelítőleg 2600 tonna fűtőolaj-megtakarítás érhető el, és a tüzelőolaj szénnel való (kiváltása több mint 6750 tonna olaj megta­karítását eredményezi. Mint az Energiafelügyeteten meg­tudtuk, az 1985. év végéig tartó program iránt — a pá­lyázati rendszernek köszön­hetően — továbbra is nagy az érdeklődés, a vállalatok és intézmények keresik a meg­felelő megoldásokat. je mellett helyet kapnak a korábbi évtizedek olyan mű­vei is, amelyek valamilyen ok miatt feledésbe merültek vagy ismeretlenek a hazai közönség előtt. Az idei soro­zatban szerepel majd Ben­jámin Britten egyik utolsó alkotásának magyarországi bemutatója: a Curlew folyó című misztériumopera, amely a szerző Japánban tett uta­zásának hatására született. A hangverseny a Mátyás templomban zajlik le, a poz- nani opera stúdiójának elő­adásában. A ciklusban a hazai zenei életet az Űj Zenei Stúdió együttese és a 180-as csopwrt képviseli. Visszhang Hangversenyciklus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom