Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
1984. február 8. NÉPÚJSÁG 5 Irmm/'árin • Önerőből való megújulás, megújulási készség, innováció. Tágabb értelemben: új gazdasági koncepció, gazdálkodási forma, módszer, eljárás megvalósítása a termelésben, szervezésben... piackutatásban. Az új technikai, szervezései stb. módszer felfedezésétől annak megvalósulásáig terjedő folyamat. Szűkebb értelemben: a termelési folyamat valamely elemeinek minőségi, változását, ugrásszerű fejlődését kiváltó jelentős megújítása. Nemcsak a modellek és gyártmányok, de a termelési eljárások jelentős megújításának folyamata is. Az innováció kiterjedhet a műszaki fejlődés valamennyi belső mozzanatára: a munkaeszközre, anyagra, a technológiai folyamatra, a termékre, a termelés szervezetére; lényegében tartozik az új tudományos eredmények alkalmazása ezeken a területeken. Az innováció akkor valósulhat meg a gazdaságban, ha a termelés tényezői érettek arra, hogy az újítást befogadják, teret engednek érvényesüléséhez, vagy azzal összhangban fejlődnek... (A politikai gazdaságtan kisszótára, 1981. 178. old.) Jelen oldalunk fejléce azért kívánt ekkora terjedelmet, mert ilyen részletes definíciót most adunk először lapunkban az innováció értelmezéséről. Járt utat járatlanért... Az újítómozgalom megyénkben Van egy magyar közmondás, miszerint „járt utat járatlanért el ne hagyj!” Nem .mondom, kényelmes megoldásit kiírtál ez a szemléiét, amelyet nemcsak igaztalannak, hanem rendkívül veszedelmesnek is tartok. Igaztalan és egyszersmind veszedelmes voltára engedjenek meg egy leegyszerűsített — sőt, vállalom még azt is, hdjgy primitiv — hasonlatot. Ha az a bizonyos ősünk jó néhány százezer, vagy italán egy-kót millió évvel ezelőtt le nem mászik és meg nem próbál két lábra állni, még ma is a fán ugrálnánk és négykézláb szaladgálnánk az élelem után. Ma persze messze más a helyzet — éppen annak következtében, hogy ősünk le- másziatt és elkezdte az azelőttinél sokkal intenzívebben használni az eszét —, de egy pillanatig se higgyük-, hogy a „jánt utat..szemlélet mindörökre eltűnt és nincsenek, akik hajlamosak a kényelmesebb megoldást választani. Azt választani akkor is, ha nem sok eredményit biztosít, legfeljebb a szinten tartáshoz élég, de a kookázatvállálástól úgy félnek, mint az ördög a tömjént öl. .Nagyon sokain akadnak gazdasági életünkben ma is, akik csák akkor hajlandók valami újba kezdeni, ha biztosak lehetnek a sikerben. Csak azért vállalnak felelősséget, ami láthatólag biztosan „bejön”. Mi következik ebből? — a beosztott is látja, hogy főnöke mondvacsinált óvatosságból elkerüli a döntést, határozott igent vagy nemet 'nem hajlandó 'mondani, tehát — magyarán — kibújik a felelősség alól. Csoda, hogy ezek után a beosztottak is hasonló megoldást választanak, halogató taktikába kezdenek, ha nekik kell dönteniök? Persze — mielőtt ezt a kérdést tovább boncolgatnánk — a jó példákról se hallgassunk. Ilyenekkel találkoztunk, többek között a TO- TÉV-nél, a BVK-nál, a mű- szengyárnál, hogy csak ezt a hármat emeljük tai a sorból. Talán nem fölösleges, ha a ibaláílmányi munkáról, országos viszonylatban említünk néhány adatat. Megállapítható, hogy ez a tevékenység, a .gazdasági recesz- szió éllenére sem, esett visz- sza. A szabadalmi bejelentések száma nem csökken, néhány helyen még emelkedik is. .Mindenesetre oda kell figyelni arra a tényre, hogy a Magyarországon bejelentett külföldi szabadalmak jelentősen meghaladják a magyar bejelentések számát a külföldi országokban. Amíg például Bulgáriában 10 ezer lakosra 3,9, Csehszlovákiában 4,9, az NDK-hain 3,6, Ausztriában 3,il, Belgiumban 3,3 és Svájcban 7,3, végül Japánban 12,2 találmány jut egy-egy .lakosra, addig hazánkban csupán 1,3. ■Áttételesen ugyan, de ehhez a kérdéscsoporthoz tartozik a gazdaságirányítás jelenlegi helyzetéről még mindig el nem csillapult vita, amelyben érvek és ellenérvek csapnak össze, általában a jobbítás szándékával. Mielőtt konkrétan erre a kérdésre térnénk rá, hangsúlyozni kell, hogy államunknak és vállalatainknak a kockázatvállalástól sem szabad visszariadnak. Persze, ez — főleg szűkös anyagi körülményeink miatt — ne:ii könnyű, de ha talpon akarunk maradni, sőt, előrelépni kívánunk, akkor a bátorság nélkülözhetetlen. A műszaki haladás hazai eredményei tiszteletre méltóak, akár az ipart, akár a mezőgazdaságot nézzük. A nemzetközi helyzetet vizsgálva azonban korántsem lehetünk elégedettek .magunkkal. Hazánk ma a közepesen fejlett országok közé tartozik, a 'termelékenység tekintetében azonban a felét éri el a fejlettebb északi és nyugat-európai országok szintjének. Visszatérve a gazdasági reform kérdésére, azt továbbfejleszteni mindenképpen .szükséges. Tehát folytatásról van szó, mert a meglévő elvi alapon a magyar mechanizmus továbbfejleszthető. A folytatás több elvi és gyakorlati kérdést vet föl. Régi kérdés például, hogy a szabályzókat több évre stabilan vagy -rugalmasabban célszerű-e alakítani. A kérdés újabb kérdést szül: Gyors és állandó változások közepette lehet-e valami állandó? Lehet. A gazdaságirányítás alappilléreiben nem volna ésszerű a túlságosan gyakori változtatás, mert akkor lehetetlenné válna a tervezés. Mindez természetesen inem jelenti azt, hogy a szükséges szervezeti .módosítások ne igazodjanak a mindenkord piacú viszonyokhoz. Az „Alkotó ifjúság” az innovációért A KISZ, az Ipari Minisztérium és a MÉM, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium „Csomagolva többet ér” címmel pályázatot hirdet. Pályázhatnak mindazok az alkotók, tervezők, szakmai kollektívák, akik és amelyek ambíciót éreznek korszerű, gazdaságos, esztétikus és praktikus csomagolás, valamint fejlett csomagolástechnika kidolgozásához termékeink világpiaci versenyképességének növelése érdekében. Pályázni lehet csomagolóanyagokkal és eszközökkel, csomagolási segédanyagokkal, valamely terméket tartalmazó kész csomagolással, a forgalomban lévő termékek csomagolásának áttervezett változataival, termékek újdonságként ható feliratozásával, grafikával, rajzzal, a csomagolási tevékenységet elősegítő készülékekkel, segédeszközökkel, új csomagolási technológiákkal. A pályamunkákat, zárt borítékban, szeptember 30-ig kell beküldeni a KISZ Központi bizottsága címére. Az értékelésre és díjkiosztásra december 4-én kerül sor. A díjak jelentős összegűek, a gyakorlati megvalósításra alkalmas pályázatokat az Alkotó Ifjúság Egyesülés és az Agrár Innovációs Társulás számára továbbítják. Az oldalt összeállította jetenyei György. A fényképeket Kapfinger András lészítette. Az újítómozgalom szerepét, fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Aki valamelyest is kapcsolatban van a gazdasági élettel, az ismeri. Még azt is meg merném kockáztatni, hogy az újítások, főleg az újra váltás alkalmassága nélkül ma megrekedne életünk, vagy legalábbis az eddiginél is nehezebbé válna. Vannak előremozdító és vannak visszahúzó erők. Mielőtt ezekről ejtenénk szót, ismertetünk néhány számadatot. Azzal a megjegyzéssel tesszük, hogy a benyújtott és elfogadott — főleg a bevezetett — újítások részesei voltak eredményeinknek. Viszont elgondolkodtató, hogy miért csak ennyi, miért nem több a benyújtott újítások száma, miért ódzkodnak néha a dolgozók a meglévő technika, technológia átalakításától. A benyújtott újítások száma a megye üzemeiből évente 1600—1700 között mozog. Az elfogadott és bevezetett újításoké nem egészen ezer. Az újításban részt vevők számának alakulásával nem lehetünk elégedetteki. A fizikai dolgozóknak általában két és fél, a műszakiaknak egy százaléka jelentkezik termelésnövelő vagy termelésjobbító szándékkal. A fiataloknak 1, 2 százaléka, a nőknek mindössze fél százaléka kapcsolódik ebbe a mozgalomba. Elkészültek az újítási szabályzatok, az újítási feladattervek, kialakították a tárgyi feltételeket, megvalósították ügyintézési, javas- lattételi mechanizmust. A gyáregységeknél is lényegében hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy azok egy részénél a törzsgyár készíti el az újítási szabályzatot és feladattervet, de általában figyelembe véve a helyi viszonyokat, feladatokat. Ezek után jogos a kérdés, miért nem sikerült előbbre lépnünk az újítómozgalomban. Kétlem, hogy a megfelelő propaganda hiánya meghatározó ok lenne, annál inkább föltételezem ,hogy az anyagi-erkölcsi rendszer fogyatékosságai jelentik a legfőbb visszahúzó erőt. Az anyagi elismerési rendszer, mai formájában, feszültséget okoz újítók és nem újítók között. A feszültséget elsősorban a részesedési alapból való ösztönzés okozza. Ezért a gazdasági vezetés amikor teheti, főleg az eszmei díjazáshoz folyamodik, az újítási díjak többségét nem a kiszámított haszon alapján kalkulálják. Az eszmei díj alacsony összege nem ösztönöz, amiatt gyakran csalódás éri az újítót, elveszi kedvét a további javaslatok kidolgozásától. Elengedhetetlen az, hogy az újítási feladattervek, pályázatok előzetes műszaki igényfelmérés alapján készüljenek. A megoldások megvalósítására az újítónak a szükséges műszaki segítségre szükségük van. Az anyagi, erkölcsi elismerés megteremtése elmaradhatatlan. Számítógépes tűzriadó Minden ötletet „felvesznek a földről” Még nem is alyain régen azt hittük mi laikusok, hogy a számítógép használata a jövő században fog kiteljesedni. Ezzel szemben rendkívül gyors karriert futott be, és manapság már az élet legkülönbözőbb területein általánosul használata. A gazdasági életben éppúgy használják, mint másutt. A fővárosban mór .számítógép segítségévéi riasztják az eseményekhez a tűzoltókat. Az eddigi másfél—két perces időt az új berendezés másodpercre rövidítette le. A Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyárának igazgató ja-> Baltavári István fogalmazott így: Minden ötletet felveszünk a földről. Mindet megvizsgáljuk, akár még ha idegentől származnak is. Egy új profil (szerszám vagy termék) megvalósulása időigényes, legalább egy év kell hozzá. Ez nem kevés idő, ha figyelembe vesszük a mai, korántsem könnyű viszonyokat, ez föltétlenül hátrányt jelentene az üzemnek. Mondom: jelenthetne, mert tulajdonképpen nem jelent. Azt is elmondta ugyanis az igazgató, hogy valamilyen helyettesítő gyártáshoz kezdenek azonnal az (jtlet fölvetődése után. Azon leszűrik a szükséges tapasztalatokat. Közben megindul a végleges profil gyártása és ezzel rendkívül lerövidül a gyártási idő. — Elsősorban úgy vagyunk részesei az innovációnak, hogy gyorsan reagálunk minden újra — mondja Baltavári István. — Van, amikor az első eleme vagyunk a folyamatnak, amikor a gyártást végezzük, a továbbiak, hogy egy példát említsek, a makói redőnygyár feladata. Általában akkora részt vállalnak az ötlettől a megvalósulásig, amekkora szükséges — és tegyük hozzá: kifizetődő. Ha saját ötlet születik és érdekeltségi szempontból is az az előnyös, akkor a marketing munkát a partner vállalja. A pvc falburkoló elemek munkájának teljes folyamata ezé a gyáré, ugyanúgy a pvc-redőnyöké; a most tervezett habosított redőnyöknél már más a helyzet, kényszerűségből, mivel igen tőkeigényes termékről van szó — ide partnert keresnek. Befejezésül idézzük az igazgató egy különösen érdekes mondatát: — ötleteinket tőkeként bevonjuk a termelésbe és értékesítésbe, és természetesen annak arányában részesülünk a nyereségből. A számítógép, a háttérben pedig a készenléti tábla----------------------------------------:-----------------------------------------------c A PVC falburkoló elemek A dréncsövek a talajvíz-elvezetést szolgálják
