Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
1984. február 15. tíÉPÜJSÁG 3 A KKM megyei megbízottai Bonyhád és a városkörnyék Kis üzlet - nem rossz üzlet Ma még mindig újdonságnak számít, s éppen ezért gyakran találkozhatunk olyan híradásokkal, hogy egy vidéki üzem, szövetkezet vagy kisvállalkozás kis tételben exportál. Száz vagy akár ezer darab marmon- kanna valóban nem rengeti meg a magyar külkereskedelmet, de az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a kis üzleteket sem szabad elhanyagolni, hiszen már 1982-ben is 42 millió dollárnyi exportot hoztak a hatmillió forintnál kisebb üzletek. A Külkereskedelmi Minisztérium is 1982-ben határozta el, hogy megbízottai személyesen járnak utána a kis üzleteknek. Még abban az évben szeptember elsején Vas megyében dolgozni kezdett a külkereskedelmi megbízott, s azóta 13 megyében építették ki a hálózatot. Idén már teljes lesz a kör, így Heves, Komárom, Veszprém és Fejér megyében is dolgozik majd megbízottjuk. Talán csak Pest megye marad ki a sorból a fővároshoz való közelsége miatt, bár még ezen is gondolkoznak a szakemberek. Jó fogadtatás A megbízottak a minisztérium alkalmazottai, s a megyei tanácsok kereskedelmi vagy ipari osztályai mellett dolgoznak. Az a dolguk, hogy felfedezve a lehetséges és fölös kapacitásokat, közvetítsenek a termelő és a kereskedő között. Óhatatlan, hogy munkájukban gyorsaságra. és rugalmasságra törekedjenek, és ezenfelül, megismerve a helyi körülményeket, megkönnyíthetik az információáramlást is. Deák János, a Külkereskedelmi Minisztérium vállalatfelügyeleti és ellenőrzési főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a megbízottaktól néhány üzletnél jóval többet remélnek. Hat hónap alatt minden üzemet, áfészt, tsz-t és kisvállalkozást be kell járniuk, meg kell ismerniük, ahol az exportra bármi lehetőség adódik. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a külkereskedelmi vállalatokkal, s közvetítőként dolgoznak azért, hogy a lehetőségekből valóban üzlet legyen. Természetesen a külkereskedelmi vállalatok is felkészültek, s többnyire egy osztályt vagy csoportot bíztak meg ezek bonyolításával. A Tannimpexnél és a Hunga- rotexnél tavaly vállalkozási Árszakértői Az áru nem megfelelő minősítése miatt még gyakran keverednek a különböző kategóriájú termékek, a pult alóli árusítást nem sikerült visszaszorítani, s az ár feltüntetésének hiánya is sokszor okoz bonyodalmat a kereskedelemben ; a szolgáltatások körében a munka színvonala hagy kívánnivalót maga után — csupán néhány azon észrevételek közül, amelyet a Fogyasztók Országos Tanácsa mellett működő árszakértői bizottság tett a közelmúltban. A bizottság egy éve kíséri figyelemmel: miként érvényesülnek a fogyasztói jogok. A társadalmi szervezet — amely egyebek mellett ajánlásaival segíti a gazdálkodó szervezetek fogyasztókat is érintő tevékenységét — a lakosság jelzéseire is figyelve eddig három nagyobb vizsgálatot végzett. A zöldség-gyümölcs kereskedelem árképzési rendszerét áttekintve például megállapították: a felvásárlói érdekeltség nem teremtődött osztály alakult. Az üzletkötőknek nemcsak az a dolguk, hogy a saját területükön található lehetőségeket kihasználják, hanem maguk is végeznek piackutatást. A minisztérium fölöttébb támogatná, ha ezek az osztályok leányvállalattá alakulnának (három-öt fős is lehet egy leányvállalat), mert akkor csak a kis üzletekből kellene megélniük, s ez mindenképpen jótékony hatással lenne azok megítélésére is. A látszat ellenére a kis üzlet nem rossz üzlet. A cikkünk elején már említett 42 millió dollárt ugyan 720 termelő 780 terméke hozta, de a mindenkori árfolyamnál is gazdaságosabban, ami nagyon kedvező mérlegnek számít a magyar külkereskedelemben. A megbízottak megyei fogadtatása talán még a vártnál is jobb volt, a helyi szervek segítik a munkájukat. Természetesen a megyék érdeke is az export növelése, s ahol például több tsz is van, amely kénytelen gyenge hozamú földeken gazdálkodni, ott már-már létkérdés az ipari tevékenység; gyártsanak akár gyurmát, cherryt vagy kerti bútorokat. S ezek közül bizony többnek csak külföldön lehet piacot találni. A kis tételeknek, az 500 dolláros vagy 10 ezer márkás termékeknek viszont éppúgy meg kell felelnie a szigorú minőségi követelményeknek, mint a nagy exportáló cégek áruinak. A körültekintő, gondos szervezést bizonyítja, hogy eddig nem is voltak lényeges minőségi kifogások, egyik nyugati importőr sem küldött vissza árut. Pestről kimozdulni Egy év alatt, 1982 és 1983 szeptembere között az akkori hat megyei megbízott 180 témát ajánlott a külkereskedelmi vállalatoknak, s ezek közül 30 ajánlatból lett üzlet. Az arány a magyar külkereskedelmi viszonyok között meglehetősen jónak számít. A kiválasztott termékek, szolgáltatások választéka fölöttébb színes, s különösen az szembetűnő, hogy a filléres üzleteket is megbecsülik. A legkisebb rendelés játékokra érkezett, az importőr ötven holland guldent fizetett. A Jászsági Ipari Szövetkezet 3900 nyugatnémet márkáért szállított külföldre marmonkannát. A Zalai Erdővállalat többek között 35 köbméter akácelemet szállított 26 ezer márkáért az NSZK-ba. S még egy érdekes üzlet, amiről már a napisajtó is beszávizsgálatok meg mindenütt, a szerződések sok esetben előnytelenek a termelők részére. Akadnak viszont olyanok, akik a forgalmazásból kívánnak arány, tálán hasznot húzni, az áru. mielőtt piacra kerülne, többször cserél gazdát, mesterségesen növelve így az árakat. A termelői és fogyasztói árak közötti különbséget vizsgálva megállapították, hogy a különbözet általában nem több 40 százaléknál, kivéve persze, ha az eladók nyerészkedni akarnak. A szolgáltatói árrendszert, a karbantartó tevékenységet vizsgálva arra hívták fel a figyelmet, hogy nem is any- nyira az árak alakulása, mint inkább a jó minőségű munka hiánya bosszantja a meg. rendelőket. A megrendelő sokszor nem ismeri ki magát a számlákon, így azt sem tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni, hogy az elvégzett munka és az érte kért összeg arányban van-e egymással. A fogyasztói érdekek védelmére könnyen kezelhető, jól áttekinthető építési, lakásmólt. A soproni Dózsa György Tsz szántási bérmunkát vállalt a szomszédos osztrák földön, 61 ezer schillingért. Ez utóbbi várhatóan rendszeres munka lesz a következő években. Igazán nem nagy üzletek, de a 42 millió dolláros végösz- szeg mégis jelentős, nálunk gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy ne törődjenek a hasonló megrendelésekkel. A Külkereskedelmi Minisztérium vezetői joggal mutatnak rá arra, hogy a megyei megbízottak a külkereskedelmi vállalatok munkáját is segítik. Ami a minisztériumra érvényes, az érvényes a vállalatokra is: érdemes Budapestről kimozdulni. Ennek szellemében a Kon- sumex már öt megyében nyitott irodát. Vas megyében azóta az Elektroimpex, a Generalimpex, és a Hunga- rotex is az ottani megbízottjával kötteti az üzleteket. Az Elektroimpex szombathelyi irodája például már két kooperációt szervezett osztrák partnerekkel, játékautomaták és vegyes tüzelésű kazánok gyártására. Az Intercoopnak Békéscsabán, a Technoimpexnek Győrben, az Artexnak pedig Sopronban van irodája. Ügy hírlik, hogy hamarosan újabb irodákat nyit vidéken a Generalimpex és a Lignimpex is. Saját érdekük A jó példák mellett természetesen még akadnak a kis üzleteket hátráltató körülmények is, s ezt a minisztérium vezetői sem tagadják. Ám, azt is rögtön hozzáteszik, hogy ezek egyike sem megváltoztathatatlan. A legnagyobb gond kétségtelenül az, hogy még nem mindegyik magyar cég, főleg nagyvállalat látta be a kis üzletek fontosságát. Gyakran szóba se állnak a kisebb anyagvagy alkatrészrendelést feladó „kicsikkel”. Márpedig, ha nincs miből dolgozni, ha néhány forintos csavar hiányzik, akkor már „lőttek” az üzletnek. Legutóbb az egyik bőrgyár nem akarta teljesíteni az ötezer négyzet- méter alatti megrendeléseket. A minisztérium közbelépett, de nem szerezhetnek minden hasonló esetről tudomást, s talán nem is ez volna a legjobb megoldás. A gyáraknak, vállalatoknak kellene belátniuk, hogy a kis üzletek megbecsülése — mindenekelőtt az ő érdekük. DALIA LÁSZLÓ karbantartási tájékoztatóra lenne szükség, amely a gyakrabban előforduló hibák javításának költségeit tartalmazná. Az Országos Anyag- és Árhivatal ugyan kiadott egy ilyen jegyzéket, ez azonban csak hosszas utánjárással hozzáférhető. Az élelmiszer-kereskedelemben az árkiírások, az áralkalmazások mikéntjét vizsgálta a bizottság. Krónikusnak mondható problémák árváltozásokkor — főként csomagolóanyag-hiány miatt — a termelő sokszor hónapokig a régi áron „futtatja” termékét és sok helyütt a pultokon sem tüntetik fel az árakat. A feltárt visszásságok megszüntetésére az árszakértői bizottság valamennyi vizsgált terület gazdájához eljuttatta véleményét, s szorgalmazta: az állami-tanácsi felügyeleti szervek, a hivatásos ellenőrök szigorítsák ellenőrzési tevékenységüket. A TOT árszakértői bizottsága az idén áttekinti az árváltozások végrehajtása megszervezésének, a szolgáltatói árrendszer továbbfejlesztésének tapasztalatait, s véleményt alkot arról, vajon a vendéglátói árrendszer módosítása javította-e az ellátás színvonalát. (MTI) A fogyasztók védelmében „Egymás nélkül nem tudnak lépni” Megoldódik a szennyvízelvezetés a November 7. utcában Az új településfejlesztési koncepciónak két igen tanítás és roppant imponáló jellemvonása viam. Az egyik, hogy a településfejlesztéshez az egész itelepülésrenidszerre határozza meg a feladatokat, célokait — központi inányí- tássad. A máisik pedig, hogy növelni keli a helyi önálló- ságot, mégpedig úgy, hogy szélesedjék a települések közötti együttműködés. Az utóbbi egyértelműen lehetővé teszii a fejlesztési erőforrások hatékonyabb hasznosítását. Megyénkben már néhány esztendővel ezelőtt megkezdődött; a közigazgatási határok kiigazítása, mégpedig oly módon, hogy a korábbi határokat eltörölték, s a ite- lepülésék helyzetét, jellemzőit, adottságát véve figyelembe, alakították ki az új közigazgatási egységekeit, te- lepüléslténségéket. Bonyhád 1977. április 1-én lett város, majd 1979. január 1-vel, a bonyhádi járás megszűnésével alakították ki, illetve határozták meg az úgynevezett városkörnyéket. A korábbi járás 'területéről (lecsatolták társközségeikkel együtt Hőgyészt és Zombát, így jelenleg nyolc tanács, vagyis húsz település jelenti a bonyhádi városkörnyéket. Ezer Mihállilyal, Bonyhád város Tanácsa elnökével beszélgettünk az átszervezés jelentette gondokról, az új feladatokról, a szerepkörök megváltozásáról és természetesen azokról az ésszerűségekről, melyek az új közigazgatási terület létrejöttével teret kaphattak. — Kezdem a problémákkal, ugyanis abból van a legkevesebb. Az átszervezés szinte zökkenőmentes volt. Igaz, a járás összevonásával több ember került új pozícióba, viszont egészen rövid idő aliatt megértették az új feladatokat. Hogy mire gondolok? Hogy a járások csak irányítottak, felügyelitek. A város vonatkozásában más a helyzet: olyan emíber megy ki a községekbe, aki az ellenőrzendő munkát maga is csinálja, így más szemüvegen át látja a feladatokat, gondokat. A községek is úgy vélekednek, hogy ezek az emberek emberközelben vannak velük. — Miként alakult a települések érdekszférája? — Míg a járási hivatal csupán „hivatsaűiílag” fogta össze a területet, a város és városkörnyék érdekközösségben ól, egymás nélkül nem tudnak lépni. Szükségük van egymásra, kiegészítik egymást. s a községek városra fűződése a mindkét településkategória fejlődését segíti. — Mondana erre példát? — Az eltelt rövid idő miatt csak példaimozzanaitokat tudok említeni, de azok önmagukért beszélnek. Ilyen, például a szemétszállítás, melyet a költségvetési üzem végez. Amíg csak Benyílódon szervezték meg, két szállítókocsink volt. Ha egyik meghibásodott, bizony volt fennakadás. Ekkor bekapcsoltuk Nagymányokat is, s (megvettük a harmadik kocsit. Most van egy tarttatókjárművünk, a lkát forgatómban llevő pedig elegendő a két településre, sőt esetleg el tudná látni Kakaisd és Clkó szemétszállítását is. Ezzel a kocsik kaipa- citás-kihasználása is jobb lenne. Céljaink közé tartozik, hogy az üzemet úgy bővítsük, hogy képes legyen a környéken átlátná a különböző építési feladatokat. — A művelődési központ évek óta rendez a környező településeken igen szimpatikus és színvonalas közművelődési napokait, heteket. Idén, mármint ebben az oktatási évben megnyújtot- ták az időtartamot — ligán, kihelyezett hónapokat szerveznek. Most éppen izményben. és Győrén van ilyen. Kezdeményezésükben is a jövőt 'látom, mély az aprófalvas települések számára igen jelentős, de ugyancsak az a város számára is. Hiszen a mai kulturális színvonalnak meg nem felelő kultúrházakat a középfokú központ irányításával, igényes (programokkal lehet megtölteni, viszont a kistelepülések is — megfelelő irányítás mellett — értékes műsorokat hoznak Bonyhádira. (Egyébként örömünkre szolgál, hogy bármilyen programot szerveznek Bony- hádan, abba bekapcsolódik a környék is. Ezután Ezer Mihály másmilyen „bekapcsolódásról’’ is beszélt. Történetesen a bonyhádi kórház- és rendelőintézet építéséről, melynek támogatására semmivel sem volt nehezebb megnyerni a városkörnyék üzemeit, szövetkezeteit, mdnt magát Banyháidat. — Sót, sok esetben a környék 'hozzáállása még pozitívabb, mint a városé — mondja az elnök, aki ezután a tanácsok együttműködését ecseteli: A leglényegesebb az, hogy a községi tanácsok nincsenek alárendelve a bonyhádi Városi Tanácsnak, s ez a mellérendeltségi viszony most egyértelműen megfogalmazódott a jogszabályokban is. Viszont a városi tanácsnak be kel töltenie a felügyeleti és az irányító szerepet is. Bonyhád lakóinak száma 15 406, a városkörnyéké pedig 18 660. S nemcsak Bony- hádon épül új lakótelep, hanem szépen alakul Nagymá- nyokon is az új családi házas telep. Májason az új utca fogadja a Bonyhád felől érkezőt. Grábócon és Kís- vejkén évék óta nem épült új ház — most fordult a kocka.... Konyhádon tavaly 67 lakáshasználatba vételi engedélyt adtak ki, a városkörnyékben 59-«t. Csokiként a községekből elvándorlók száma is. A város és a városŰj utca Majoson környék lakosságának száma együttesen öt esztendeje nem emelkedett. De a tavalyi esztendő ebben is változást hozott: az ott élők száma 53- mai itöbb, mint az előző évben vollit. De folyik a gázvezeték építése, mely elkészültével az ott lakók kényelmét szolgálja; a November 7. utcában a szennyvíz-vezetéket fektetik. És a sort még lehetne folytatni. A szemmel látható örömteli változások száma nem kevés. De az óiké sem, melyeiket a kívülálló, az arra járó nem érzékelhet. Csak azok, akik ott élnek. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Bakó Jenő
