Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
4 NÉPÚJSÁG 1984. február 15. „Engem... Beszélgetés Hernádi Judittal Hernádi Judit: „Mindig a Vígszínház körül...! Rendkívül nehéz egy népszerű színésznő veil riportot készíteni, ha az a kora reggeli órákban ad rendavút a lakásán, ámde elalszik. Rendkívül nehéz a színművészet rejtelmeibe elmerülni, ha az illető színművésznő egy kockás plédben tartózkodva, morc elutasítással szemléli a reggeli világot, köziepében az újságíróval. S a nehéz ébredés után sem kap hattyú- prémes pongyolája után, hanem kávéént csörtet a konyhába, ia szívélyesség látszata nélküli faggatja a iláfcogatót, vajon óhajtana ő is egyét. Hernádi Judit, ö az, akiiről minden műfajiban eszünkbe juthat valami, de ami sohasem középszerű. Hírlik róla, hogy már-miár a vadságig egyenes, nyers, őszinte ember, — Milyen a modora ? Szemében kaján kis fény villan: — Meg fog lepődni, engem szeretnek! Pedig nem vagyok édelgő típus. Ha valami igazságtalanság történik körülöttem, vagy éppen velem, akikor aztán... — Gyakran vannak konfliktusai? — Ahányszor kell! — S nem fél, -hogy elriasztja maga mellőtt -az embereket? Most már teljesen felébredt. — A legtöbb konfliktussal, érdekes módon még barátokat is szerzek. Egyébként a frontális ütközéseknek megvan az a jó tulajdonsága, hogy szem tő? szembe zajlanak. — Mondjon egyet! — Például iitt volt a szilveszteri műsor. Az eredeti rendezői koncepció szerint a szlerepflők éjfélikor a színpadon koccintanak. Nem voltam ró hajtandó. Kérdezték, miént nem. Mondtam, mart van íkivel ikocointanom az újévre. Hívjam meg őt is! Na jó, hált akkor megmondom az igazat. Én ezt az egész szilveszteri nyiitvámos koccintgatást ízléstelennek tartom. A színész dolga az, hogy eljátssza a szerepét, és nem az, hogy magánéletének mozzanatait reprodukálja a plenum előtt, szórakoztatás gyanánt. — Nem fél, hogy ez a stáb nem hívja 'többet? — Félek..., nem féllek..., nem ez a 'kérdés. Az apró kis cselek elten nemigen tudok védekezni. Mondjuk: nem vagyok szimpatikus egy gyártásvezetőnek. Felkérnek egy tévészerepre, de a forgatókönyv nem érkezik meg... És esetleg valakikben kialakul a vélemény: Hernádi nagyképű vagy Ilink. Hát ilyen megesik! — Azért nem mindegyik forgatókönyv „kószál el”. — Szerencsére. Mint ahogy Molnár Ferenc Csendélet című színművének -televíziós forgatókönyve sem. Huszti Péter a partnerem, s a cselekmény röviden két színész csatározása, életük nevetséges vagy éppen fájdalmas konfliktusai. Örömmel csináltuk, remélem a nézőknek is -tetszeni fog.-Hernádi Judirtat lehet szeretni, -lehet nem szeretni, egy biztos: alakításai a vil- lámtréfátől a nagy szerepekig szívből munkáltak, maradandó élményt nyújtanak. S közben szép szavak a skatulyák: vérbeli komiké. Született dizőz, ügyeletes szex- bomba, valódi drámai színésznő— Hernádi pedig ideig-óráig marad egyik-másik szerepkörben, hogy aztán- vittflám- gyorsan váltson. A -budapesti tavaszi fesztiválon, a Vígszínházban bemutatott Schiíl- ler-dárab, a Don Carlos, Eboly hercegnőjét alattdtja. — Született gonosz ez az asszony? Hevesen tiltakozik: — Nem, -nem, dehogy! Eboly tulajdonképpen nagyszerű -tulajdonságokkal rendelkező nő. Egy baj van csak, -hogy van rajta -kívül egy (királynő is. A hercegnő úrhatnám, naigyratörő, és azt hiszem, egy kicsit szerelmes Don Qarlosba. S miután, mint nőt megalázzák, törvényszerűen el kell követnie azt a bűnt, amely a bukását jelenti. Miközben a darabról, szerepről, partnerekről mesél, eltűnik a kockás pokrócba bugyolóilt kora reggeli világ- fájdalom. Egy kócos, csillogó szemű lány beszél -lelkesedéssel a pályáiról, amit szenvedélyesen szeret. — Mi lenne, ha nem játszhatna (többet ? Elkomolyodiik. — íNéha megpróbálom elhitetni magammal, hogy én ezt a pályát bármikor abbahagyhatom. Hogy na és, akkor csinálok mást. Ez nem igaz. Én soha, de soha nem akartam más lenni, csak színésznő. De, ha mégis abba kéne hagynom... ■Rámkacsiint és kitör belőle a nevetés. — ...akkor utcaseprő tennék. De mindig a Vígszínház körüli söpörnék, hogy lássák, miit tettek vélem... NÉMETH SZILVIA Dunántúlt napló Harminchét és fél ezer hektárt foglal el Dél-Dumán- túl tizenhét természetvédelmi területe. Azzal a kérdéssel fordultunk dr. Szabó Lajoshoz, az OTH Dél-dunántúli Természetvédelmi Főfelügyelőségének igazgató. jához, vajon gyarapodik-é ében az évben a természetvédelmi területté nyilvánított helyek száma, s hogy melyek lesznek a legfontosabb feladatok az -idén a természetvédők számára. — A természetvédelemben, csakúgy, mint sok más területen, sokáig a tiltás eszközeivel éltünk, utalok például azokra a táblákra, amiket mindenki ismer, hogy: „Fűre léDni tilos!”. Ezeket a tilalmakat szeretnénk föloldani, sőt, megfordítani, oly módon, hogy az tudatosuljon az állampolgárokban : mindent szabad, megfelelő magatartás mellett. Alapmottónk a természetvédelem társadalmasításának gondolata. Különböző eszközökkel — kiadványok, filmek, előadások — meg akarjuk mindenkivel ismertetni a természetvédelmi törvényt, s a legkülönbözőbb, természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, s azt szeretnénk elérni, hogy kellő ismeretek alapján a természetvédelem nem egy szűk, hivatásos -réteg, hanem az egész társadalom dolga legyen. E törekvés nem véletlen, s már pusztán az a tény is magával hozta, hogy az ur- banizálódás következtében egyre kevésbé ismerik az emberék a különféle madárvagy növényfajtákat, s sokan nem is tudják, hogy éppen kirándulás közben, akaratlanul is milyen károkat okoznak, éppen az ismerethiány miatt. Az elmúlt napokban szerveződtek a régiók a megyékben — pénteken Baranya és Tolna után Somogybán — a társadalmi természetvédelmi őrszolgálat alapító tagjai, akik arra vállalkoztak, hogy a védett területeket járva, felügyeletet gyakorolnak, s elsősorban igyekeznek a nem megfelelően viselkedőket a természetvédelem oldalára állítani. Ennek az őrszolgálatnak — a már említett ismeretterjesztő anyagokkal együtt — éppen az a célja, hogy a természet- védelem érdekében a megfelelő beidegződéseket és kulturált szokásokat kialakítsa. PETŐFI PÉPE A Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ-nél is most összesítik az elmúlt évi eredményeket; és tervezik az 1984. évi tennivalókat. A szövetkezet 26 millió forint eredménnyel zárt, az árbevétel pedig mintegy 850 millió forint. A több mint 8 ezer tag 8 millió forint értékű célrészjeggyel járult hozzá a szövetkezet gyarapodásához. Nemcsak a mennyiségi növelést tartjuk szem előtt, hanem a minőséget és a választékbővítést is. Vágóhi- dunkon, a rendelkezéseknek megfelelően, a feldolgozott húsáru 60 százalékának alacsonyabb kategóriába kell tartozni. Ez egyúttal arra is kényszerít bennünket, hogy több, olcsóbb felvágottat hozzunk forgalomba. Nyersanyagunk van elég, hiszen a szakcsoportok mintegy 50 ezer hízót adnak évente, melynek felét mi dolgozzuk fel, a többit továbbadjuk a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak. A tartósítóüzemtoen is a választékbővítési törekvésekről beszél Pápaiiné Toldi Ildikó üzemmérnök. — Vegyes zöldségfélékből készült salátát szeretnénk forgalomba hozni. Reméljük, sikerül megszerettetni a fogyasztókkal ezt az egészséges, vitaminokban gazdag tartósított árut. Paprikaféleségeinket is keresik a vevők. Szerencsére nyersanyagunk van elegendő, hiszen a zöldségtermesztési szakcsoport árukínálata megfelelő. A tartósítóüzem évről évre növeli termelését. Az asszonyokat, lányokat foglalkoztató üzemág az elmúlt esztendőben 6,5 millió forint termelési értéket állított elő, többet, mint az elmúlt esztendőben. A szövetkezetnek számottevő üzlethálózata van. Kiskunhalas és a környékbeli községek lakóinak áruellátásáról csaknem teljes egészében az áfész gondoskodik. SOMOGYINÉRAP Az orkánerejű szélben, fagyos hajnalon buszra, vonatra indulni néhány kilónyl zöldséggel; ugyan ki gondolhatja komolyan, hogy ezt bárki néhány forint haszonért teszi? Nagyobb vonzerőt jelent a piacozás varázsa, néhány morzsányi újraélt fiatalság. Fagycsipkézte levelű fejes káposztát 15-ért mértek, 20-ért is kelendő volt a téli kel. A 15 forintos karalábén már erőt vett a fásultság. 2—3 cérnaszál vékony zöldségből kötött csomót 4 forintért adtak. Kettővel került többe egy csomó vegyes zöldség. Már a főzőhagyma is csemegének számít, legalábbis a 14—15 forintos ár alapján. Lila hagymát már csak 18—20 forintért vehetünk. Kevés volt a burgonya, így néhol 10 forintot is megadtak a javáért. 13-ért akadt borsó, 36-ért bab. A piacon még se híre, se hamva a primőrnek, a város üzleteiben azonban már megjelent a fejes saláta, darabonként 13-ért. Alig olcsóbb a hegyes, erős zöldpaprika. Egyelőre a kígyóuborkát is darabonként, mérlegelve árulják. 50 forintért kapható egy mutató- sabb példány. A fokhagyma most is 60 forint. Szolid választék és minőség jellemezte a gyümölcs- piacot. 12-ért is volt alma, a mosolygósabbját azonban nem adták 18 forintnál olcsóbban. Hasonló áron már ritkaságnak számított a megkövesedett körte. Egy maréknyi szárított szilva ízélményére 15 forintért tehettünk szert. 13-ért akadt szárított vegyes gyümölcs is. A sütni való tök megromlott állagára való tekintettel 4 forint körül zajlott az alku. A mák és a dióbél 100, a mogyoró 70 forintot kóstál. Ismét felszálló ágában van a tojás ára. 2 forint volt a zöme, de egy helyen 2,50-et is elkértek érte. Egy kakasért 140, és egy pár tyúkért 180 forint méltányos árnak látszott, annál is inkább, mert utóbbiból — konyhakészen — egyért kértek ugyanennyit. Kapós a 60 forintos élő ponty. Üde színfolt volt a 40—60 forintos fehér és kék cserepes jácint. 5 a hóvirág, 6 a barka csokira. A Marietták köszöntésére 20 forintos szegfűszálakból köttethettünk csokrot. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A televíziógyártás gyártásfejlesztési főosztályán Szeg- heő István főosztályvezető az élenjáró ipari országokból származó statisztikákkal érzékeltette, milyen távlatai vannak a robottechnikának. — A nyolcvanas évek elején Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban csaknem 80 millió ember végzett olyan munkát, amelyet a robotok is el tudnának látni. Ha ezeknek, a zömében igen nehéz fizikai, kézi és monoton munkát igénylő munkahelyeknek csupán öt százalékát „róbotosítanánk”, közel négymillió ilyen berendezésre lenne szükség. Hazánkban néhány nagy- vállalat és intézet foglalkozik robotok kiépítésével, elsősorban a célgép-jellegű, saját feladatokra szabott berendezések szintjén. — Mi is az az ipari robot, miben. különbözik a hagyományos automata berendezésektől ? — Az ipari robot univerzá- lisabb, mint az automata, mechanikus mozgási lehetősége nagyobb a hagyományos célgépeknél, és átprogramozható más feladatokra, tehát „okosabb” elődeinél. — Mióta foglalkoznak az ipari robot kifejlesztésével? — Rekordidő alatt hoztuk létre az első, saját fejlesztésű és gyártású ipari robotunkat. Tavaly tavasszal „jött” a gondolat, és november elején, az Alkotó Ifjúság pályázat házi kiállításán már bemutathattuk. Fiatal mérnök- és szakmunkásgárda alkotta ezt a berendezést, amely alapja lesz a robotcsaládunknak. A készülékek összeszerelésében és az alkatrészgyártásban egyaránt jól alkalmazzuk majd. Hernádi Judit a Szentivánéji álomban Helytörténeti pályázat A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és a Toina megyei (Levéltár helytörténeti pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhető a megye (történetének bármely korszakából^ bármely területéről, hivataláról, vállalatáról, üzeméről, közös gazdaságáról, továbbá az irodattom- bam, művészétekben, (történelemben jettenltős szerepet játszott Tólina megyei személyről írott (tanulmány. Kiemelt témakör: A felszabadulás közelgő 40. évfordulója alkalmából a pályázatot kiíró szervek kiemelt témaként kezelik a felszabadulásról íroítt műveket Ide soroljuk azokat a pályázatokat is, amelyek a felszabadulás után kdbomta- kozö politikai élettel foglalkoznak (pl. a népd bizottságok munkája, a pártok alakulása és küzdelme, a közigazgatás újjászervezése, a földreform, a lakosságcsere, Stb). A pályázaton mindenki részit vehet. Pályázati feltételek: Pályázatra csak olyan művet lehet 'beküldeni, amelyet még mem közöltek, más pályázatra be nem nyújtottak. A pályaművakniek hiteles forrásokra kell épülniük (egykori levelezésekre, iratokra, cikkekre, hitelt érdemlő adatokra épülő visszaemlékezésekre, levéltári, irattári, vagy személyi tulajdonban ttévő dokumentumokra hivatkozni kell). Egy személy legfeljebb két pályaművel vehet részt. A pályázatok terjedelme legalább 20 géptelt oldal, másfél soros távolsággal gépelve. A művek felső határát a kiíró szervek nem (korlátozzák. A pályaműveket két példányban keli benyújtani, az egyiknek első példánynak kell ttennie. A pályázat jeligés, A pályamű mellé zárt borítékban kel elhelyezni a pályázó nevét, ptontos címét. A közép- iskolások, főiskolások és egyetemi hallgatók az oktatási intézményt is nevezzék meg, ahol .tanúinak. Pályadíjak: I. díj 4000,— Ft, n. díj 3000,— Ft, Hl. díj 2000,— Ft. A ptályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll több első, második és harmadik díjat kiadni, díjakat megasztárai, vagy visszatartani — a pályaművek színvonalától függően. A zsűri a különösen magas színvonalú pályázatot 5000,— Ftt-os különdíjjatt jutalmazhatja. A díjazásban nem részesült műveiket 1000,— Pt-os munkajutalomban részesítheti. A pályaműveket a Tolna megyei Levéltár címére kell beküldeni (Szekszárd, Béla tér 1.). A beküldési határidő: 1984. június 30. A pályaművek — a szerződ jog fenntartása mellett — a Tolna megyei Levéltár őrizetébe kerülnek. Eredményhirdetés: 1984. augusztus 20. Póla Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tólna megyei Bizottságának .titkára, K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója.
