Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

1984. február 14. tolna \ 2 NÉPÚJSÁG Közlemény rendkívüli üléséről Konsztantyin Csernyenko az SZKP KB új főtitkára Konsztantyin Csernyenko a szocialista országok több ma­gas kitüntetésének is birto­kosa. az SZKP KB rializmus agresszív cselszö­véseinek határozott vissza­verése, a népek békéjének és biztonságának megszilár­dítása. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ezekben a szomorú napokban a kom­munisták, az egész szovjet nép még szorosabbra zárja sorait a párt lenini központi bizottsága, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága körül és készek önfeláldozóan küz­deni a párt lenini bel- és Csernyenko a szovjet politika folyamatosságáról Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen (Folytatás az 1. oldalról) 1955-ben megválaszt ották a moldáviai parliament kép­viselőjévé. 1956-ban bevá­lasztották a Moldáviai Kom­munista Pánt KB titkárságá­ba. Még ebben az évben Csernyenko bekerült az SZKP KB apparátusába, ahol a propagandiaosztály egy részlegét vezette, és egyidejű­leg az „Agitátor” című lap szerkesztő bizottságának tag­ja lett. 1960-tóll a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének titkárságát vezette. 1965-ben az SZKP KB álta­lános osztályának vezetője lett. 1966 és 1971 ^ között az- SZKP KB póttagja. A Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán — 1971. márciusában — a központi bizottság tagjává választat­ták, majd 1976. márciusában a központi bizottság titkára -lett. Konsztantyin Csernyenko 1977-től a politikai bizottság póttagja. 1978-ban megvá­lasztották a politikai bizott­ság tagjává. Több mint más­fél évtizede a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­dötte. Legutóbb az Oroszor­szági Föderáció parlament­jének is képviselője lett. Csernyenko 1975-ben a szovjet küldöttség tagjaként részt vett a helsinki értekez­let zárószakaszán, 1979-ben pedig tagja volt annak a szovjet delegációnak, amely Leonyid Brezsnyev vezetésé­vel Bécsben Carter elnökkel tárgyalt a SALT—2 megálla. podás aláírása alkalmával. 1979. májusában a Leonyid Brezsnyev vezette párt- és kormányküldöttség tagjaként Magyarországon járt. Konsztantyin Csernyenko a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő személyi­sége. Minden tisztségben, amivel a párt eddig megbízta tanúbizonyságot tett szerve­zőképességéről, fegyelméről, a lenini ügy és a kommunista eszmék iránti elkötelezettsé­géről. Csernyenko számos tudományos munkát írt a pártnak a szovjet államban betöltött vezető szerepéről, a párt- és állami vezetés mun­kastílusa és munkamódszere tökéletesítéséről, a szocialista demokrácia fejlesztéséről. 1983. júniusában a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülé­sén Konsztantyin Csernyen­ko beszámolót terjesztett elő, amely meghatározta az SZKP jelenlegi ideológiai tevékeny­sége javításának fő irányait. A haza szolgálatában tanú­sított kiemelkedő érdemeiért Konsztantyin Csernyenko a Szocialista Munka kétszeres hőse, három Lenin-rend, há­rom Munka Vörös Zászló Ér­(Folytatás az 1. oldalról) itatták a nagy, nemzetközi te­kintélyű politikus életútj ált, azt a munkáit, amit Jurij Andropov, a béke vádelme, a nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében tett. Min­denütt egyperces néma fel­állással áldoztak az SZKP elhunyt főtitkára emlékének és részvétitáviratot küldtek a Szovjetunió budapesti nagykövetségének. Szekszár­din a TÁÉV az MSZBT Or­szágos Elnökségéhez, vala­mint Tamibav megyei test­vérüzeméhez, a Tambovi Házépítő Kombináthoz, a Szekszárdi Állami Gazdaság tamibovi .testvér-gazdaságá­hoz küldött táviratát. A Tex­tiltisztító és Ruházati Vál­lalat konfekcióüzemében ti­zenegykor álltak le néhány demrend, valamint több más szovjet kitüntetés tulajdono­sa. Megkapta a Lenin-díjat is. Hétfőn Moszkvában rend­kívüli ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A ta­nácskozást az SZKP KB Po­litikai Bizottságának megbí­zásából Konsztantyin Cser­nyenko, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Az ülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Ju­rij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke emlékének. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy Jurij Vla- gyimirovics Andropov halá­lával a Szovjetunió Kommu­nista Pártját és az egész szovjet népet nagy veszteség érte. Eltávozott az élők so­rából a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisége, a lánglelkű hazafi és leninista, a béke és a kommunizmus ügyének fáradhatatlan harcosa. A párt megbízásából a párt- és állami munka fon­tos tisztségeit betöltve Ju­rij Vlagyimirovics Andro­pov minden erejét, tudását és hatalmas élettapasztala­tát a párt politikája megva­lósításának, a párt és a nép közötti kapcsolat szilárdítá­sának, a Szovjetunió gazda­sági és védelmi ereje erősí­tésének szentelte. Nagy figyelmet fordított az SZKP XXVI. kongresszu­sán és az azt követő köz­ponti bizottsági üléseken kidolgozott irányvonal vég­rehajtásának — a termelés intenzitása minden erővel történő növelésének, a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsításának, a népgaz­daság irányítása tökéletesí­tésének, a káderek felelőssé­ge, a szervezettség és a fe­gyelem növelésének, a nép anyagi és szellemi színvona­la szakadatlan emelésének. Jurij Andropov jelentősen hozzájárult a szocialista kö­zösség országai sokoldalú együttműködésének fejlesz­téséhez, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom egységének és összefor- rottságának szilárdításához, annak a harcnak a támoga­tásához, amelyet a népek szabadságukért és független­ségükért vívnak. Irányításá­val nemzetközi téren követ­kezetesen és határozottan megvalósult a párt és az ál­lam lenini külpolitikai irányvonala, melynek célja a nukleáris háború veszélyé­nek kiküszöbölése, az impe­peircre a gépek és az itt dol­gozók — a központ dolgozói­val együtt — hallgatták meg Komárominé Balog Anna párttittkár megemlékezéséit, majd táviratot küldtek a szovjet nagykövetségire. Dom­bóváron a Csavaripari Vál­lalat üzemiében műszakvál- itáislkor tartották meg — mintegy 200 dolgozó réiszvé- telével — a megemlékező röpgyűlést, majd elküldték a részvótf.áviratcit. A Paksi Atomerőmű szovjet szakér­tőinél az itt dolgozó vállala­tok párt- és állami vezetőd tettek részvétláitogatásakait. Munkásgyüléseket, röpgyű- léseket tartottak több száz munkahelyen. Szekszánd és környékén, többek közt a nyomdában, a szedretsii tsz- ben. a Húsipari Vállalatnál, a Bőrdíszműnél, a Sütőipari Vállalatnál, a pénzügyőrség­Fájdajlmnasiam rövid ideig munkálkodott Jurij Andro­pov pártunk és államunk álén, és valamennyien hiá­nyolni fogjuk öt — hangsú­lyozta Konsztemltyim Cser­nyenko, az SZKP KB főtit­kára, hétfőn az SZKP KB rendkívüli ülésén mondott beszédében. Jurij Andropov „.nagy és feszült munka kellős köze­pén távozott az élők sorából. E munikia célja a népgazda­ság fejlődésének nagyarányú meggyorsítása volt, azon ne­hézségek leküzdése, ame­lyekbe az ország a hetvenes és nyolcvanas évek küszö­bén ütközött. Mindannyian tudjuk miiyen sokat sikerült tenin/ie a pántnak ez ailatt a rövid időszak alatt, miilyen sok új és gyümölcsöző do­log nyert polgárjogot és iga­zolta magát a gyakorlatban. Folytatná és közös erőfeszí­téssel előmozdítani a Jurij Andropov vezetésével meg­kezdett munkát — ez a leg­jobb módja annak, hogy meg­felelően tisztelegjünk emléke előtt és biztosítsuk a politikai folyamatosságot”. „A nagy Lenin hagyomá­nyozta ránk a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok közötti békés egymás mellett élés elvéit, melyhez mii változatlanul hűségesek vagyunk — folytatta Konsz- taintyiin Csemyenko. Most, az atomfegyver és a rendkívül nagy találati pontosságú ra­kéták koráiban ennek az elv­nek a tiszteletben tartására a népeknek nagyobb szüksé­gük van, mint valaha. Saj­nos, a jelek szerint, a tőkés országok bizonyos vezetői ez­zel nincsenek teljesen tisztá­méi, a Magyar Nemzeti Bankinál, a TÁÉV-inéL, a TOTÉV-oél, az OTP-nél, Ta­mási és környékén a Ta-Lux Villaimosipairi Szövetkezet­nél, a gyöniki Spirálnál, a gyömki termelőszövetkezet­ben, a tamási VEGYÉP­SZER-nél és az ORION gyár­egységnél, a PÁVA üzemegy­ségében. Röpgyűlésein emlé­keztek Jurij Andropovra a Simointorinyaii Bőrgyárban, a Bőr- és Szőrmeipari Válla­latnál és a SIMOVILL-niél. A vállalati nagy kolilekiü va­kon kívüli KlSZ-szervezetek és szocialista brigádok is küldtek részvéttáviratot. Pakson és környékén többek közt a konzervgyárban, a Tolnia megyei Ruhaipari Szö­vetkezetnél, a BONY—KS Cipőipari Szövetkezetnél, a Volán üzemegységnél, a BM helyi parancsnokságnál, a külpolitikájának valóravál- tásáért. A Központi Bizottság ülé­sének résztvevői mély rész­vétükről biztosították az el­hunyt családtagjait és hoz­zátartozóit. A Központi Bizottság Konsztantyin Csernyenko személyében egyhangúlag megválasztotta az SZKP KB főtitkárát. Megválasztására a Politikai Bizottság megbí­zásából Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke tett javaslatot. Az ülésen beszédet mon­dott Konsztantyin Usztyino- vics Csernyenko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára. Ezzel az SZKP Központi Bizottságának rendkívüli ülése befejezte munkáját. ban — vagy nem akarnak tisztában lenni vele”. „Mi jól látjuk art a fe­nyegetést — húzta alá Cser­nyenko — amiiit napjainkban az emberiség számára az im­perializmus agresszív erői­nek esztelen kalandorakciói jelenítenek, és femnbanigoin szólunk róla, hogy felhívjuk rá a föld vaUaimennyi népé­nek figyelmét. Nekünk nincs szükségünk katonai fölény­re, nem áll szándékunkban másokra erőltetni akaraítun- kait. De nem engedjük meg­bontani az elért katonai egyensúlyt sem. S ne marad­jon senkiben a legkisebb két­ség sieim: a jövőben iis gon­doskodni fogunk róla, hagy erősítsük országunk védelmi képességét, hogy elegendő olyan eszköz álljon rendélke- zésünfcire. amivel le lehet hű­teni a forrófejű, harcias ka- laindorokiat. Ez, elvtánsak, niaisyon fontos előfeltétellé a béke megőrzésének”. Konsztantyin Csernyenko aininaik a meggyőződésének adott hangot, hogy minden szükségeset megtesznek „az ipari termelés állandó növe­kedéséért, az élelmiiszerprog- raim sikeres végrehajtásáért, a tömegek munikaakifcivitásá­nak fejlesztéséért és a nép- jólét fokozására irányuló in­tézkedések valóra váltásá­ért” . „Minden tapasztalatunk azt igazolja, hogy a párt leg­fontosabb erőforrása mindig is a tömegekkel vtailó kapcso­lat volt, a dolgozók milliói­nak állampolgári aktivitása és az, hogy a dolgozók ma­gukének érezték és érzik az anyagi javaik előállításával és a társadalmi élettel kap­csolatos problémákat” — mu­tatott rá Konsztantyin Cser­nyenko. tűzoltóságnál, a városi bíró­ságnál, a magydorogi tanács­nál, áfésznél és tez-nél tar­tattak megemlékezést és küldtek részvétitáviraitot. Du- niafoldváiran a három terme­lőszövetkezetben és a ken- dergyárbain. Bonyhádiról és környókérőd a városi pártbi­zottság. a zom áincáirugyár, a cipőgyár, az aparhanibi és a teveli it'éesz, Dombóvárról és környékéről a Dombcalor Vasipari Sző vetkezet, a Láng Gépgyár, az Alkotmány Tsz, a MÁV-szentáir, a pályafenn- tadrtási főnökség, az Unió Ipari Szövetkezet, a kesztyű­gyár, a fűszert és a máv­üzemfőnökség küldött rész­vétté viíraltot a szovjet nagy­követségre. Több helyütt faliújságon helyezték el Jurij Andropov arcképét és a nekrológot. Budapest felszabadulásá­nak 39. évfordulója alkalmá­ból hétfőn koszorúzási ün­nepséget tartottak a gellért­hegyi felszabadulási emlék műnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a tisztelet és a hála koszorúját elsőként Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Borbély Gá­bor, a Budapesti Pártbizott­ság titkára helyezte el. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácsel­nök és Farkasinszky Lajos elnökhelyettes koszorúzott. * Budapest felszabadulásá­nak 39. évfordulója alkalmá­ból hétfőn reggel kegyelettel emlékeztek a budai önkéntes ezred katonáira, akik fegy­vert ragadtak, hogy a szovjet hadsereg oldalán részt ve­gyenek hazánk felszabadítá­sában. A Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának és a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének budai önkéntes ezred tagozata ko­szorúzási ünnepséget rende­zett a Vérmezőn lévő emlék­műnél, amelynek talapzatára A XXI. Viliagiijusagi llallial- kozót 1985 'nyarán Moszkvá­ban rendezik meg. A talál­kozót előkészítő nemzetközi bizottság Havannában tar­tott ellső ülésén több minit 200 ifjúsági szervezet képvi­selője fogadta él a Lenini Komszomoii javaslatéit, bogy a világ ifjúságának követke­ző seregszemléjét a szovjet fővárosban tanítsák mag. A nemzetközi előkészítő bizottság felhívással fordult a világ fiataljaihoz, hogy csatlakozzanak a XII. VIT előkészületeihez. 1985-ben az emberiség a fasizmus felett aratott győzelem 40. év- fardullóját ünnepli. A XII. Viilágifjúsági Találkozónak hozzá ikell járulnia ahhoz, hogy meg Lehessen akadá­lyozni az 'imperializmus egy­re veszélyesebb háborús po­BUDAPEST Matóis József, a munkás- mozigaílom régi harcosa, nyu­galmazott mindisziterhelyettes, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának elnöke hosszan tartó betegség u/táin elhunyt. Temetése 1984. február ál­én, kedden 14.00 óraikor lesz a Mező Imre üti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, voilit munkatár­sai 13.30 órakor róhaitják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díiszravaitalozójá- ban — jelentette be az MSZMP Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. • Jurij Andropov végső bú­csúztatásáról helyszíni (tudó­sításban számod he a Ma­gyar Rádió a Kossuth adón és a televízió az első prog­ramom. A közvetítések ma reggel 9 órakor kendődnek. HELSINKI A finn kormány Állami díjjal tüntette ki Szilvay Csaba és dr. Szdivay Géza miagyar zeneművész-pedagó­gusokat. A (kitüntetésit az ok­tatásügyi miniszter adta át a művészeknek, az ünnepsé­get a finn rádió és televízió is közvetítette. A Szillivay- testvérek 1971 óta tanítanak Helsinkiben, tanítási mód­a Hazafias Népfront I. kerü­leti bizottságának, a MEASZ budai önkéntes ezred tago­zatának, az I. kerületi KISZ- bizottságnak és a Magyar Honvédelmi Szövetség I. kerületi szervezetének kép­viselői helyezték el a ke­gyelet virágait. Koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Déli pá­lyaudvarnál lévő emléktáb­lánál is, amely arra emlékez­tet, hogy a budai önkéntes ezred harcosai 1945. február 5—9. között a pályaudvarért vívott harcban estek át a tűzkeresztségen. Tóth Sándor alezredes a Hadtörténeti In­tézet és Múzeum munkatár­sa emlékeztetett arra, hogy a budai magyar önkéntesek harca szerves része volt a ha­zai antifasiszta mozgalomnak. Harcaikkal bekapcsolódtak a fasiszta Németország elleni felszabadító háborúba, s so­kan közülük életüket áldoz­ták. Az önkéntes ezred kato­nái méltók az utókor tiszte­letére. Az emléktáblánál a Haza­fias Népfront I. kerületi bi­zottságának, a MEASZ budai önkéntes ezred tagozatának, a Déli pályaudvar mozgalmi szerveinek és dolgozóinak, valamint az MHSZ I. kerüle­ti szervezetének képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. riis katasztrófa kirobbanásá­val fenyegeti földünkéit. A fiatal (nemzedék szem- beszálil az agresszió és a be­avatkozás politikájával, a kizsákmányolás és a hátrá­nyos megkülönböztetés min­den formájával. A XII. VIT kifejezi majd a világ ifjúsági mozgalmának szolidaritását a szabadságukért, az önren­delkezési jogúként (és az élet jogáért harcoló népekkel. „Az anitiiimperiallste szoli­daritásért, a békéért és -a ba­rátságért” ilesz a moszkvai VIT központi jelszava — hangsúlyozza a felhívás. A nemzetközi előkészítő bizottság ülése után szom­baton ifjúsági felvonulásit és nagygyűlést tartottak Ha­vannában.. A nagygyűlésien az előző VIT házigazdája, a kubai KISZ átadta a feszti­vál zászlaját a Lenini Kom­szerüik a Kodály-módszeren alapul. BERLIN Folytatni keli a kelet— nyugati párbeszédet, min­dent meg kell tenni a bé­kés egymás ' mellett élés irányzatának érvényesítésé­ért — jelentette kii Erich Ho- necker vasárnap a Német Szocialista Egységpárt berli­ni szervezetéinek ákitívaérte- kazletén. MADRID A Spanyol Kommunista Párt tavaszi békemeoeiteket és aláírásgyűjtő kapmányt szervez az ország NATO-tag- sáiga ügyében megígért nép­szavazás megtartásának, s az amerikai katonai támasz­pontok felszámolásának kö­vetelésére. Ezt a központi bi­zottság hét végén megtartott kétnapos ülésén határozták el. LUXEMBOURG George Bush amerikai al- elnök hétfőn néhány órás hi­vatalos látogatásit tett Luxemburgban, az egyetlen NATO-országban, ahol eddig még nem járt. Bush vasár­nap este érkezett a nagyher­cegségbe Londonból, úton Moszkvába, ahol Jurij And­ropov temetésén vesz részit Megyénk lakossága együtt érez a szovjet néppel A VIT-et előkészítő bizottság felhívása PANORAMA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom