Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

1984. február 14. tfÉPÜJSÁG 3 Jól tervezett pártmunkával Téeszek hátrányos helyzetben ? Felzárkózni a középmezőnybe A tervezés a Páir,t e§y­——— sógies tevé­kenységének, szervezeti mű­ködéséinek, a demokratikus oanitnaliizmus érvényesítésé­nek fontos eszköze. Ez abban jut kifejezésre, hagy ia pánt- szeirvek és -szervezetek raun- kaiter veinek kiindulópontja a kongresszusi határozatok­ból adódó -időszerű féladia- itoknak, a fölsőbb pártszer- vek határozatai helyi végre­hajtásának megszervezése. A terveknek ugyaniakkor .biz­tosítani ikal-1 a helyi felada­tok végrehajtását is, ame­lyeket a párttagság észrevé­teleit, jelzéseit figyelembe véve keld kialakítani. Most, az 1984. évi tervező­munka során a -pártszervek különösen figyelembe veszik a Központi Bizottság 1983. december 7-i ülésének hatá­rozatot a népgazdasági -terv­ről és az állami köLtségvstás irányelveiről. Ar-ra kell >tö- rekedniök, hogy ennek alap­ján tervezzék meg a saját tennivalóikat. Az éves mun­katervek tartalmazzák az irányító pántiszervek érvé­nyes határozataiból adódó feladatokat, a terület hely­zetéből adódó helyi idősze­rű ten-niivalókat és természe­tesen a párttestületi tagok, a tömeg-szervezetek vélemé­nyét is. Mindezek figyelembevéte­lével az 1984. évi munkater­vi feladatok meghiaitánozásá- nál érdemes -ráirányítani a pántszervek és -szervezetek figyelmét a -gazdaságpoliti­kai -munkában arra, hogy a népgazdaság -külső és belső megőrzéséhez fokozott mér­tékben köll -hozzájárulnunk. A gazdasági szabályozás is ez Irányba hat. A termelés hatékonyságának, jövedelem­termelő -képességének javítá­sával kell itörek-ednii a gaz­dálkodás stabilitásának meg­őrzésére. Mint ismeretes: tovább keli javítani az ipari termé­kek versenyképességét. Gyorsítani a termékszerke­zet korszerűsítését, a minő­ség javítását, csökkenteni a ráfordításokat. Szükséges a technoi ógi-ai követelmények szigorítása, a munkafegye­lem erősítése, -amit jobb szervezéssel, és érdekeltség­gel is segíteni kell. A mező­gazda-sági termelés alapjára, a termőföld védelmére, ter­mőképességének fokozására az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet célszerű fordítani. A tőkés export növelése és az import helyettesítése további erőfeszítéseket igényel. Fel­tárásra vá-rmaik m-in.d az ipar­ban, mind -a mezőgazdaság­ban az eddig még nem ex­portált, jól értékesíthető ter­mékek, -az importhelyettesí­tés további lehetőségei. Eb­ben -a munkában fokozottab­ban szükséges építeni a ha­tékonyabb termelési együtt­működésekre. az új vállal­kozási formákra. Újabb ta­karékossági intézkedésiek is szükségesek az anyag- és energiagazdálkodásban. Mindezekkel egy időben helyesen teszik -az irányító pártszervek, ha ki-emelt fi­gyelmet fordítanak -a lakos­ság ellátására. Ösztönzéssel lis elősegíthetik a termelő k és forgalmazók közötti kö­zös ér-diekalltséigen alapuló együttműködések létrehozá­sát. Az építőanyag-ellátást javíthatja a hiánycikkek he­lyi gyártási lehetőségeinek a feltárása, amélyet aztán a kereskedelmi szervekkel együttműködve a lakossági ellátás javítására -lehet föl­használni. Az életkörülmé­nyek javításában jelentős szerepet betöltő településfej­lesztési adottságokra éssze­rűen támaszkodva, a -társa­dalmi munka szervezésével kell törekedni arra, hogy a létesítmények a tervezett időre, jó minőségben készül­jenek el. A gazdasággal -szemben tá­masztott fokozódó -követel­mények -iindoikölijiák, hogy a p-ártszerv-ek, -szervezetek gazdaságpolitikai munkáj-a tovább erősödjön. Ebben a párttagoknak kell élen járni­uk, különösen, ha a pántszer­vek megfelelően támogatják az élenjáró kezdeményezé­seket, a munka jobb szerve­zésére irányuló törekvése­ket. Az eszmei -politikai ne- velőmunk-a változatlan fel­adata, -hogy a társadalom mindéin rétegében növelje a párt tömeg-befolyását, erősít­se a párt iránti bizalmat. Így érhető ed, hogy az -ideológiai és kulturális <ne vellőmunkia hatékonyabban szolgálja gazdiasá-gi -poli ti-kai eálikirt ű zé- sei-nlk elérését, a megyék élőit álló feladatok eredmé­nyes -teljesítését. Ehhez továbbra is elen­------------- gedhetetlen a párt v ezető -szerepének érvényesí­tése, amelynek alapvető fel­tétele, hogy napról napra megújítsuk a párt egységét, összefonrottisá-gát. Mindenütt olyan politikai ilégkönt és fel­tételeket kell teremtenünk, amelyben valamennyi párt­tag nyíltam -ki-álil a pánt poli- tik-áj-a mellett és cselekvőén réiszt vesz -a végrehajtásban. A párt bölső életének, murik,aistíluisának és munka- módszereinek fejlesztése, tö- rmegbefolyásámaik erősítésié, a tömegszervezetek és -moz­galmiak munkájának javítá­sa mindenütt most fokozot­tan az előtérben ált. A párt és a tömegek közötti -kapcso­lat további elmélyítése, atö- megszervezétek. az állami szervek munkájának, párt­ira nyitás árnak fejlesztése ér­dekében a pártszervek, -az alapszervezeteik változatlan teendője, -hogy erősítsék köz­vetlen -kapcsolataikat -a dol­gozókkal, a lakossággal. A kommunisták türelmes érve­léssel, egyéni meggyő­zéssel, szavaik és tetteik egységével erősíthetik a párt és a tömegek kap­csolatát. A fokozódó kö­vetelmények a pántmuinka ita-nt-al mának, módszereinek to-vábbfej lesatéséit igényűik. Szükséges, hogy az irányító párltszervek és az ala-psizer- v-ezetek -nagyobb önállóság­gal biztosítsák a politika al­kalmazását a helyi viszo­nyokra. A hangsúlyt a gaz­dasági, politikai, ideodógiad és kulturális -kérdésekben h-ozott határozatok végre­hajtására -kiöli helyezni. A tömegkapcsolatak erősí­tése és az idei tervekben sze­replő feszített faládátok kü­lönösen szükségessé teszik, hogy a megyei és az alsóbb szintű pártszervek fordítsa­nak nagyobb figyelmet a tö- megsz-ervezefcek, -mozgalmak muinkájánák folyamatos se­gítésére, terveik, teendőik koordinálására. Most -abban tehetnek sokat, hogy bizto­sítják az alapvető határoza­tok kölcsönös megismerését, . következetes végrehajtását és gondoskodnak arról, hogy az eddiginél több, felkészült kommunista tevékenykedjen a tömegiszervezetekben. A Központi Bizottság 1983. ok­tóber 12-ti határozata állap­ján kiemelt időszerűséget kapott a szakszervezeti mun­ka helyzetének és fejleszté­sének megvitatása megyei szántén és az alapszerveze- tekban egyaránt. A közigaz­gatás átszervezése ugyancsak újabb teendőket.-szab meg a pártirányítás továbbf-ej fesz­ítésében. Ez is indokolja, hogy a párltszervek -segítő, ellenőrző tevékenysége -az új körülményekhez igazodjon. Vailamennyi pá-rtszervtől olyan megújulása készséget igényel, -amely egyben ered­ményesen hozzájárul a kong­resszusi határozatok végre­hajtásához. Az álliam-i szer­vek -munkájában pedig arra kell törekedni, hogy a köz- igazgatás átszervezését kö­vetően tovább növekedjék a helyi önkormáinyzati szervek önátlóságia és felelőssége, fejlődjön az államigazgatási tevékenység. Most e hetekben a poliiiti- -----------k-ai munka tervezésé­ben és gyakorlatában is to­vább kelll lépnünk. A helyi pártmunika tartiailmáinaik és formáá-n-ak megújításában, a pánt poldit-iikájánaik önállóbb, kezdeményezőbb megvailósí- tásá-bain még s-ak-at kell ten­nünk. Demokratikus közéle­tünk egyik fontos feltétele egyebek között, hogy az ál­lami szervekben működő pántszervezetek — -a politi­kai munka eszközeivel — nyűjtsa-niaik fokozottabb se­gítséget ahhoz: erősödjék a vátasztctt testületek ellenőr­ző szerepe, szélesedjen az ál­lampolgárok -részvételié a közügyek intézésében. D R. ARATÓ ANDRÁS Nemrégiben készült egy fel­mérés, amely a Tolna megyei téeszek differenciálódásának okait vizsgálja. A „mérőszám” a 100 forint ráfordításra jutó nyereség volt, s az alacsony hatékonyságú üzemek közé azok tartoznak, amelyeknél ez az összeg 1981-ben 9 forint alatt volt. Tíz ilyen téeszt ta­láltak, s az Alsótengelici Ál­lami Gazdaságot, amely ép­pen e miatt „olvadt be” a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátba. A tíz megyebeli téesz á következő: Bogyiszló, Gerjen, Gyulaj, Kurd, Pusz- tahencse, Sárszentlőrinc, Szedres, a tamási Béke, Fel­sőnyék, Tolnanémedi. Igen alacsony volt ez az összeg a -máig is problémás Gyulajon: 0,13 forint. Gyulaj egyébként a „zsíros” dombóvári, szak- csi, dalmandi földek ölelésé­ben egy „kopár sziget”. Egyértelműen veszteséges volt a sárszentlőrinci Petőfi téesz: 100 forintot fordítottak egységnyi áru előállítására, s erre 8 forintot ráfizettek. — Mi volt ennek az oka? — kérdeztük Lázár Istvántól, a szövetkezet elnökétől. — 1981-ben 3 millió 600 ezer forint volt ennek a téesznek a vesztesége. A vesz­teséget a saját erőnkből, a forgó-, illetve a tartalék- alapból rendezni tudtuk. Pe­dig ami a föld minőségét il­leti, az aranykorona-érték tekintetében az elsők között vagyunk. A megfelelő terme­lési eredményeket mégsem tudtuk „hozni”. Ennek több oka volt: sem szerves, sem pedig műtrágyából nem tud­tunk elegendő mennyiséget a földekre kijuttatni. A kukori­cában olyan mértékű volt a fenyércirok-fertőzés, hogy egyes táblákon képtelenség volt továbbra is kukoricát termelni. Nem voltak meg a gazdálkodás alapjai, az álló- és forgóeszköz-ellátottságunk nagyon gyenge volt. Az ál­lattenyésztés mérhetetlenül korszerűtlen körülmények kö­zött folyt, s folyik ma is. — Mondana néhány dolgot a kritikus 81-es éven belül a növénytermesztésről? — önkritikusan be kell vallanunk, hogy már az év indítása sem volt jó, az előző év végén az őszi mélyszántást nem tudtuk befejezni. Ta­vasszal aztán emiatt kapkod­ni kezdtünk, nem minden esetben tartottuk be az előírt technológiai utasításokat. A talajmunkákhoz a szükséges eszközök rendelkezésre álltak ugyan, de türelmetlenek vol­tunk, s az ősszel betaposott kukoricatáblákat túlságosan korán, és nedvesen szántot­tuk fel. Kiszáradt a föld, nem tudtuk jól munkálni, s ió magágyat készíteni. S ráadá­sul abban az évben például a kukorica tenyészidőszakában 150 milliméterrel kevesebb Lázár István tsz-elnök: „szeretnénk felzárkózni a középmezőnybe” csapadék hullott. Nagyon ke­vés kukorica termett, s a búza is lényegesen alatta ma­radt a megyei átlagnak. Az árbevételi kiesés három és fél millió körül alakult. — S mi volt a helyzet az állattenyésztésben? — Az állattenyésztésre rá­nyomja a bélyegét, hogy tel­jesen hagyományos istállók­ban tartjuk az állatokat, aho­vá korszerű technológiát kép­telenség bevinni, ezért az ál­lattartás kézi munkaerőigé­nye az átlagosnál lényegesen magasabb. Az egy tehénre jutó tejtermelés 3360 liter volt, a marhahizlalásban a súlygyarapodás a tervezett szint alatt maradt, ezért egy kiló hús szűkített önköltsége igen magas volt. A szövetke­zet vezetősége úgy döntött, hogy felszámoljuk az amúgy is kis létszámú tehenészetet, s marhahizlalással foglalko­zunk — itömegrtalkairmányokra alapozva. A sertéstelepen re­konstrukciót végeztünk, és évi 3500 hízósertés kibocsá­tására rendezkedtünk be, igaz, ezt 1981-ben nem értük el. De az ágazat nyereséges volt. Ez viszont nem tudta kompenzálni a növényter­mesztés kieséseit. — Milyen változást hozott az 1982-es esztendő? — A növénytermesztésen belül a kukorica kivételével minden növény hozta a ter­vezett szintet. A munkaszer­vezésben előre léptünk, bár ia gépék elhasználódtak, ezért elég sok időt álltak ja­vítás miatt. Tavasszal és ősz­szel Időben végeztünk a ta- lajmunkákkal, nagyobb gon­dot fordítottunk a tőszámra. A műtrágya-szórással ismét elmaradtunk, egyszerűen azért, mert nem volt rá meg időben a pénz. A termés- eredmények 1981-hez képest emelkedtek: búzából 22,4, kukoricából 95 százalékkal termeltünk többet. Továbbra is gond a fenyércirok-fertő- zöttség, s mivel a vegyszer nagyon drága, a mentesítést saját erőből nem tudtuk meg­oldani, az egyetlen olcsó vé­dekezés ellene a vetésváltás. A tehenészetet felszámoltuk, a szarvasmarha-hizlalásba bevontuk a háztájit is. A ve­gyes anyakocaállomány he­lyett a magyar fehér hússer- t'sre tértünk át. Az árbevéte­lek és az üzemi termelési ér­ték növekedése meghaladta a 30 százalékot, tehát lénye­gesen javult a hatékonyság. A 100 forint költségre jutó termelési értékünk 102,2 fo­rint volt, bár nem voltunk veszteségesek, de még mindig az alacsony hatékonyságú üzemek sorába tartozunk. — Valószínűleg több évti­zedes lemaradás következ­ménye, hogy ez a téesz a fo­kozódó versenyben nagyon nehezen tud talpon maradni. Se istálló, se gép nincs meg­felelő, s ősszel műtrágyázni 83-ban tudtak csak. Pedig hát egy hektár szántó értéke pontosan 31,95 aranykorona. Hogyan tudnak ebből a — részben — hátrányos helyzet­ből kilábalni? — A gyenge hatékonyságú termelés felszámolására in­tézkedési tervet készítettünk. A kukorica termőterületét csökkentettük, ezt kellett ten­nünk, hogy mérsékeljük az őszi munkacsúcsot és a fe- nyércirok-fertőzést, de a szá­rítókapacitás így is kívánta. A növényeket négy szakaszba osztottuk: a búza—árpa 40, a kukorica 37, a borsó 11, a napraforgó-lucerna, dinnye, silókukorica-szakasz pedig 12 százalékot tesz ki, ez meg­felelő aránynak látszik. A 83-as év már nyereséges lett, ez az összeg 4 millió 485 ezer forint. Melléktevékenységgel is foglalkozunk, az atomerő­műnél takarítunk, de kender­törést is vállaltunk. A búza- termesztésünk is jobb lett: míg 1982-ben a megye 64 téesze közül a rangsor végén voltunk, tavaly a 19. helyre kerültünk. Jelenleg 6 egye­temet, főiskolát végzett dol­gozónk van, 1979-ben 31 fia­tal volt a téeszben, most 68- an vannak. Február végére minden főágazatvezető, ága­zatvezető, egységvezető meg­kapja a termelési és pénzügyi tervből rá vonatkozó felada­tokat, központi irányításba került a gépesítés, jobban fi­gyelünk az elemzésekre, azaz év közben arra, hogy hogyan is állunk. Szeretnénk mielőbb felzárkózni a középmezőnybe. Energiatakarékos szsunakályháh A Dunaújvárosi Víz- és Csatornamű Vállalat a szauná­zás mielőbbi hazai elterjesztésének érdekében megkezd­te az energiatakarékos szau nakályhák készítését. A vál­lalat szerelő részlege 6, 9 és 12 kW-os kivitelben, a hoz- - zá való szabályozó egységgel együtt, ez ideig már több, mint 30 darabot adott át a kereskedelemnek. Csaknem ötvenmillió dolláros forgalom kiscikkekből A Generalimpex Külke­reskedelmi Vállalat megala­kulása óta eltelt három esztendő alatt összesen csak­nem 50 millió dollár értékű árut exportált. A vállalat tőkés kivitele 1981-ben 12 millió, egy évre rá pedig már 15 millió dollár volt. Tavaly a kivitel még erő­teljesebben, további 40 szá­zalékkal bővült, s megha­ladta a 20 millió dollárt. A, tervek szerint az export az idén is gyors ütemben, 30— 40 százalékkal növekszik — erről tájékoztatta Nagy László, a Generalimpex ve­zérigazgatója az MTI mun­katársát. A Generalimpex zömében kis és közepes tételek kivi­telével foglalkozik, elsősor­ban az úgynevezett aprócik­kek értékesítésének felkaro­lására alakult. A vállalat párhuzamos engedélyt ka­pott majdnem minden ter­mékcsalád tőkés piaci érté­kesítésére, ami egyben a hazai termelővállalatók szá­mára is előnyös, mivel bő­víthetik a külkereskedők közötti választási lehetősé­geiket is. Ezzel egyre több vállalat él, ami segíti a Ge­neralimpex forgalmának nö­velését. A Generalimpex a külföl­di kereskedőházakhoz ha­sonlóan szinte mindennel foglalkozik. Az export ter­mékskálája ennek megfele­lően igen széles. A vállalat játékokat, nyomdaipari ter­mékeket, gombát, savanyú káposztát, Erdért-faházakat, háztartási edényeket, dísznö­vényeket, vízinövényeket, a legkülönfélébb mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­mékeket stb. exportál. De foglalkozik például fogtech­nikai bérmunkával is. Néha különleges megbízásokat is teljesít, mint amilyen a Ma­gyar Macskabarátok és -Te­nyésztők Országos Egyesüle­téé. vagy a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesüle­téé volt; a közelmúltban osztrák cégnek mintegy 25 ezer dollárért adtak el macs­kákat, és a múlt év második felében több száz kutyát ér­tékesítettek, több mint 20 ezer dollárért. Az elmúlt három év alatt több jelentős üzletet is kö­töttek a külkereskedők. Pél­dául a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál készült almasű­rítményből a múlt esztendő­ben mintegy 1500 tonnát szállítottak az Amerikai Egyesült Államokba, s az ár­bevétel meghaladta az egy­millió dollárt. Mivel az ame­rikai partner elégedett volt a magyar termékkel, az idén már mintegy 6 ezer tonna almasűrítmény kiviteléről tárgyalnak. Emellett jelentős mennyiséget értékesítenek a VILLGÉP Szövetkezet által gyártott öntött alumínium kerti bútorokból, a Fémbú­tor Ipari Szövetkezet és a HAFÉM Ipari Szövetkezet kempingbútoraiból. Ígéretes tárgyalásokat folytatnak egy japán céggel, s ha megszületik a szerző­dés az Orionnál gyártott hangszóródobozokért cserébe a vállalat videomagnókat és -szalagokat szállít Magyar- országra. A forgalom bővítésére a Generalimpex a hazai ter­melőkkel hosszú távú és kö­zös érdekeltségen alapuló kapcsolatok kialakítására törekszik. Jelentősebb hazai partnereikkel társulási szer­ződéseket kötöttek. A termelőkkel kialakított együttműködés mellett a Ge­neralimpex egyre jobban szélesíti külpiaci kapcsola­tait. Jelenleg Európa legtöbb országában kiterjedt part­nerhálózattal rendelkezik, s fontos kapcsolatokat alakí­tott ki az Egyesült Államok­ban is. Az egyik legnagyobb amerikai konszern, a Teneco — az USA 15 legnagyobb vállalata közé tartozik — a közelmúltban kereste meg a Generalimpexet, hogy meg­bízza magyarországi tevé­kenységének koordinálásá­val. Az előzetes tárgyalások alapján azzal számolnak, hogy az amerikai cég nem­csak eladóként, hanem vá­sárlóként is megjelenik a magyar piacon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom