Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
2 ^népújság 1984. január 1. Csao Ce-jang nyilatkozata A kínai kormányfő nyilatkozik. (Telefotó) Csao Ce-jang kínai miniszterelnök egy héttel egyesült államokbeli és kanadai látogatása előtt sürgette az amerikai vezetőket: tartózkodjanak ölyan cselekedetektől és megjegyzésektől, amelyek ellentétesek a kínai —amerikai közös közleményekben rögzített elvekkel, beavatkozást jelentenek Kína és Tajvan békés újraegyesítésébe. Csao Ce-jang kedden Pekingiben amerikai és kanadai újságírókat fogadott. Észak-amerikai látogatása január 10-én kezdődik. A kínai kormányfő megállapította, hogy a legutóbbi kínai—amerikai közlemény óta nem csökkentek a Tajvannak szánt amerikai fegyverszállítmányok, sőt, a minőségi mutatókat tekintve növekedés tapasztalható. „A kínai nép egyáltalán nem örül ennek, de reagálásunk meglehetősen visszafogott” — jelenítette ki Csao Ce-jang, majd megállapította, hogy Kína nem tehet engedményt „ebben az elvi kérdésben”. A kínai kormányfő világossá tette, hogy országának az Egyesült Államokkal szemben egyetlen komolyabb problémája van: Tajvan Támadások Nicaragua ellen A nicaraguai ellenfonra- dalmárok egy repülőgépe rakétatámadást intézett Puerto Sandino, az ország legjelentősebb olajkikötője ellen. A 'légitámadás után a kikötőváros közelében fegyveresek motorcsó.nakokrol tüzet nyitottak egy nicaraguai halászhajóra. Egy ember életét vesztette. A nemzetvédelmi minisztérium azt is bejelentette, hogy a nicaraguai kormánycsapatok visszaverték az ellenforradalmároknak az ország északi részén indított támadását. ügye. Egyes fontos nemzetközi Ikérdésekben Kína és az Egyesült Államok azonos, vagy hasonló nézetet vall, míg bizonyos nemzetközi problémák vizsgálatakor Peking kritikusan viszonyul Washington magatartásához. A kínai—szovjet viszonyra vonatkozó kérdésre Csao Ce- jang azt válaszolta, hogy iá közlekedési miniszter Szűcs Zoltánt, a Magyar Államvasutak vezérigazgatóját érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása alkalmából beosztásából felmentette, és egyidejűleg Bajusz Rezsőt, a Magyar Államvasutak vezérigazgatójává kinevezte. A miniszter Zahumenszky Józsefet, a Volán Tröszt megbízott vezérigazgatóját érdemei elismerése mellett — más fontos beosztásba történő helyezése miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg Baisch Nándort, a Volán Vállalatok Központfolytatni a Szovjetunióval és normalizálni a két ország kapcsolatait”. Kína az amerikai—szovjet viszony enyhülésében is reménykedik, nem kivan sem hideg-, sem meleg háborúit, modernizálási programjának végrehajtásához békés nemzetközi környezetre van szüksége — mondotta végül a kormányfő. jának vezérigazgatójává kinevezte. • Az Elnöki Tanács több évtizedes eredményes munkájuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmával a Szocialista Magyar- országért Érdemérmet adományozta Szűcs Zoltánnak, a MÁV vezérigazgatójának, valamint Gábor Zoltánnak, a Volán Tröszt vezérigazgató- helyettesének. Az Elnöki Tanács Zahumenszky Józsefet, a Volán Tröszt megbízott vezérigazgatóját eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Nakaszone Jaszu- hiro japán miniszterelnököt újbóli megválasztása alkalmából. MOSZKVA Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere kedden a szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjává választotta Jordan Jótevőt és Csudomir Alek- szandrovot, póttagjává pedig Grigor Sztoioskovot, Georg! Atanaszovot, Sztamis Bonevet és Dimiter Sztojanovot. Emil Hrisztovot megválasztották a párt KB (titkárává. Csu domir Alek szandro vöt, más felelős megbízatása miatt, felmentették KB-ititkári tisztsége alól. Cola Dragoj- csevát, saját kérésére, előrehaladott korára való tekintettel felmentették politikai bizottsági tagsága alól. LONDON A Lordok Háza, az egyik legkonzervatívabbnak tartott angol politikai intézmény a jelek szerint kompromisszumot kőit a század technológiájával, és megengedi, hogy a televízió egyenes adásban közvetítsen a törvényhozás felső házából. Sir Winston Churchill egykori miniszterelnök veje, Lord Soames áll annak a főnemesi koalíciós csoportnak az élén, amely a televízió „bebocsátását” szorgalmazza. A testület hamarosan szavazással dönt a kérdésben. STOCKHOLM A CIA lehallgatta Olof Palme svéd miniszterelnöknek és Anders Fermnek, Svédország állandó ENSZ- képviselőjének telefonbeszélgetését, majd átadta a féilvétel egyes részleteit publikálásra a Svenska Dagbladet című jobboldali svéd lapnak. Az akció célja az, hogy kompromittálják Palmét és megrendítsék a bizalmat a miniszterelnök iránt. Peking „kész párbeszédet Felmentések, kinevezések A béke szigete? Kedd esti kommentárunk. „A béke szigete” az ellentétek dúlta, fordulatokban bővelkedő Maghreb-térségben — sokáig így emlegette a világsajtó az Algéria és Líbia szomszédságában fekvő kis észak-afrikai országot, Tunéziát. Az utóbbi napokban Tunézia középső és déli vidékén zavargások törtek ki, miután a hatóságok bejelentették, hogy kétszeresére emelik a kenyér árát. A megmozdulások Nefzava térségében kezdődtek, ahol az oázislakók elsőként vonultak az utcára, tiltakozásul az áremelés ellen. A tüntetések hamarosan Gafsza és Gabes városokra is átterjedtek. A felvonulók és a rendőrség összecsapása halálos áldozatokat is követelt. Az események gyökerei mélyebbre nyúlnak. A politikai függetlenség elnyerése óta Habib Burgiba és az általa vezetett szocialista Desztur Párt fémjelzi a Maghreb legkisebb országának történetét. Az ország ma nyolcvanéves köztársasági elnöke és pártja korlátlan hatalmat élvezett — s csaknem húsz éven át Burgiba elnök ebben látta a Desztur Párt egyeduralmának biztosítékát. Ez a párt külpolitikájában az el nem kötelezettséget vallotta magáénak — ugyanakkor feltétlen amerika- és nyugatbarát volt. A tunéziai „szocializmus” első szakasza, amelyet az ipari üzemek és kereskedelmi vállalatok saját kézbe vétele, az idegen kézben lévő földbirtokok államosítása és a szövetkezetek szervezése jellemzett, 1969-ben ért véget a túlzottan radikálisnak tartott tervezésügyi és pénzügyminiszter Ben Szalah menesztésével. A párton belüli liberálisabb irányzat vereségével a külföldi tőke szabad beáramlását biztosító új korszak kezdődött. Az 1975-ben jóváhagyott alkotmánymódosítás örökös elnökséget garantált Burgiba számára. A hetvenes években Tunéziában súlyosbodott a társadalmi és gazdasági elégedetlenség és a politikai bizonytalanság. A Tunéziai Általános Munkásszövetség (UGTT), a Desztur Párt irányítása alatt álló szakszervezet maga is szembe került a kormánnyal. A társadalmi elégedetlenség felszámolásának módját illetően még a hatalmon belül is éles vita alakult ki. Több miniszter — köztük a belügyminiszter — is távozott posztjáról. Hat évvel ezelőtt, 1978. januárjában az UGTT felhívására tízezrek vonultak az utcára, elsősorban Tuniszban, de az ország más városaiban is. A tunéziai ellenzék erejét bizonyító események azonban jelentős szerepet játszottak abban, hogy a Desztur Párt némi nyitásra kényszerült a politikai életben. A korlátozott folyamat két év múlva Mohamed Mzali, az ország jelenleg is hivatalban lévő miniszterelnökének kinevezésekor kezdődött. Első lépéseként szabadon bocsátották az 1978-as eseményeket követően bebörtönzött szakszervezeti vezetőket. A párt rendkívüli kongresszusán hivatalosan is állást foglaltak a „politikai pluralizmus” mellett. Az 1981. novemberi nemzetgyűlési választásokon Tunézia történetében első ízben több politikai csoportosulás indulhatott. A „jól megrendezett” erőpróba eredménye azonban nem volt kétséges a hatálom számára. Az ellenzék — soraiban az időközben engedélyezett Tunéziai Kommunista Párt — a szavazatok alig öt százalékán osztozott. Az engedmények — a választások, a szakszervezeti vezetők visszatérése a politikai porondra — azonban kevésnek bizonyultak a kielégítetlen társadalmi és gazdasági ellentétek megoldására, sőt még a mérséklésére is. A gazdaság számos szektorában újra kiújultak az elégedetlenségek, egyre gyakoribbá váltak a munkabeszüntetések. Az ellenzék négy különböző irányzata a politikai légkör további javítását követeli. A kérdőjelek halmozódnak. A „békés sziget” már a múlté. PAP ZSÓFIA Hazánk és az európai biztonság írta: Nagy János külügyi államtitkár A stockholmi konferencia sz ínhelye. A tanáeskozás az európai bizalom-, biztonság erősítő intézkedésekről és a leszerelésről január 17-én kezdődik a svéd fővárosban. A NATO rakétatelepítési programjának megkezdése sok szempontból új helyzetet teremtett Európában. Katonai téren csökkenti a hadászati erőviszonyok stabilitását, politikailag pedig újabb tehertételt jelent az egyébként is feszült keletnyugati viszonyban. Ilyen körülmények között kedvezőtlenebbé váltak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének feltételei is. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat és azokat az európai NATO- országokat terheli a felelősség, amelyek az új típusú amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek. Félrevezetik közvéleményüket azok az amerikai és nyugat-európai vezetők, akik most azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország reagálása a telepítés megkezdésére „természetes”, nem megy túl azon, amire számítottak, s előbb-utóbb minden visszatér a régi kerékvágásba. A Jurij Andropov november 24-i nyilatkozatában bejelentett válaszlépések — amelyeket hazánk és a többi szocialista ország megalapozottnak, a katonai erőegyensúly és a világbéke fenntartásához szükségesnek tart — nem azt jelentik, hogy a Varsói Szerződés államai lezártnak tekintenék a fegyverkezésnek ezt a veszélyes epizódját, vagy hogy a fegyverkezési hajsza tárgyalásos megfékezésének a lehetőségei végleg kimerültek volna, de a NATO katonai erőfölényre irányuló lépései nem maradhatnak válasz nélkül. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány is üdvözölte a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az érintett NA- TO-államok készséget mutatnak a telepítés előtti állapot visszaállítására, a Szovjetunió kész ugyanezt megtenni. Bízunk benne, hogy a fejlemények az érintett NATO-tagállamokban is olyan gondolkodási, átértékelési folyamatot indítanak el, amely idővel megteremti ennek a feltételeit. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások lehetetlenné válása remélhetőleg világossá teszi a NATO vezető körei számára: a Varsói Szerződés sohasem engedi meg, hogy a NATO katonai erőfölényre tegyen szert, s Nyugat-Európa biztonsági érdekei nem állíthatók szembe a szovjet—amerikai hadászati erőegyensúly megőrzésével, és a stabilitás ésszerű normáival. Nyugat-Európa biztonsági igényeit e kereteken belül lehet és kell kielégíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7-i ülésén leszögezte: „A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömeg- pusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni.” Egyben kifejezte szilárd meggyőződését: „a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósul meg”. A rakétatelepítés után kialakuló helyzet, a Nyugat- Európán átsöprő nyugtalanság jelzi, hogy kontinensünk válaszút elé került: vagy tovább növekszik a katonai szembenállás a maga beláthatatlan következményeivel, vagy a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz, az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapnak elsőbbséget. Európának az utóbbit, a helsinki szellemhez való visszatérést kell választania. Erre megvan a lehetőség; az európai feszültség elemeinek erősödése sem jelenti azt, hogy a két szövetségi rendszer végzetszerűen és megállíthatatlanul egy katonai konfliktusba torkolló válsághelyzet felé sodródik. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat, mint azt a madridi találkozó eredményes befejezése mutatja, a résztvevő államok kölcsönös érdekein nyugszik. Továbbra is az államközi kapcsolatok keretét, a kontaktusok fenntartásának, a problémák megoldására irányuló párbeszéd folytatásának lehetőségét nyújtja. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott program az 1986 novemberére tervezett bécsi találkozóig hét témakörben irányoz elő szakértői értekezletet, konferenciát vagy más összeurópai rendezvényt a bizalomerősítő intézkedésektől kezdve a kultúrán át az emberi kontaktusokig. Nézeteltéréstől, konfrontációtól, éles vitáktól nyilvánvalóan nem lesznek mentesek ezek a rendezvények. A kelet— nyugati viszony problémái azonban csak a párbeszéd, a tárgyalások útján oldhatók meg, s a következő évek európai programja éppen erre kínál lehetőséget. Megfordítva: a kapcsolatok, a párbeszéd hiánya a . nemzetközi helyzet élezésére törekvő erőknek kedvez. A madridi találkozó résztvevői közmegegyezéssel döntöttek arról, hogy 1985 őszén Budapesten tartják meg a kulturális fórumot. A döntés megtisztelő. Kifejeződik benne a résztvevő államok bizalma az iránt, hogy Magyarország úgy tesz eleget a vendéglátó állam kötelezettségeinek, olyan feltételeket, kulturális-politikai környezetet tud biztosítani e fontos rendezvénynek, hogy az sikeresen betölthesse feladatát: a helsinki záróokmány szellemében valóban elősegítse a kulturális cserét és együttműködést a résztvevő államok között. A madridi találkozó legnagyobb horderejű megállapodása szerint 1984. január 17- én Stockholmban megnyílik a — teljes nevén — „Európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia”. Első szakaszában úgynevezett bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések kidolgozása és elfogadása lesz a feladata. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek enyhíthetik a bizalmatlanságot, csökkenthetik a katonai szembenállás veszélyeit, s kedvezőbb feltételeket teremthetnek a leszereléshez, a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges korlátozásához. A stockholmi konferencia, természetesen, nem függetlenítheti magát az adott nemzetközi helyzettől, melyre napjainkban különösen az amerikai rakétatelepítés megkezdése vet súlyos árnyékot. A stockholmi konferencia kilátásai tehát — legalább is rövid távon — nem nagyon biztatóak. Ám a korlátokon belül látnunk kell a nyilvánvaló lehetőségeket is. A bizalomerősítést, mint a katonai konfrontáció veszélyei csökkentésének eszközét, ígéretesnek tartják a szocialista országok is. A stockholmi konferencia jelentőségét az adja, hogy első ízben tesz lehetővé érdemi tárgyalásokat az európai biztonság katonai összefüggéseiről, ezzel gazdagítja, bővíti a folyamatot. Hazánk, szövetségeseivel együtt azon lesz, hogy a konferencia kínálta lehetőségekből minél több valósággá váljék. A stockholmi konferencia, a kulturális fórum, s általában az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik vagy másik rendezvényének viszonylagos sikere önmagában nem biztosítja a nemzetközi feszültség felszámolását, nem oldhatja meg a világhelyzetet terhelő súlyos problémákat. Elősegítheti azonban a kapcsolatok megőrzését és a párbeszéd, a tárgyalások folytatását, s ennyiben jelentősen hozzájárulhat a kibontakozáshoz. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása a magyar külpolitika kulcs- fontosságú területeinek egyike, tevékenységünket nemzetközi megbecsülés övezi. A madridi megállapodásban a feszültség viszonyai között is új lehetőségek nyílnak az európai együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy e lehetőségeket a feszültséget kiváltó problémák tárgyalásos rendezése, a gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartása érdekében hasznosítsuk. Érdekeink e vonatkozásban egybeesnek valamennyi európai nép létérdekeivel. A jövőben is tevékeny szerepet kívánunk vállalni az európai biztonsági és együttműködési folyamat védelmezésében, a békés élet biztosításában hazánk határain belül és az egész világon.
