Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
1984. január i. Képújság 3 Közigazgatás, útlevél, adó... Egy szekszárdi lakóház nyolcadik évében Új jogszabályok január 1-től Január 1-től életbe lépett több olyan jogszabály, amely közvetlenül érinti az állampolgárokat, több más új rendelkezés pedig a közösségi érdekű vállalati gazdálkodás jobbítását szolgálja. Jövedelemadó Az állampolgárokra vonatkozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé .tartozik az általános jövedelem- adóról szóló minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A különféle foglalkozások szerint korábban eltérő mértékű adóztatás helyett ezentúl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövedelem szabja meg. Az esetek túlnyomó részében mérséklődik az adóteher. A legmagasabb adókulcs 75-ről 65 százalékra csökkent, s ezt fs csak az évi 600 ezer forinton felüli jövedelem után kell fizetni, az eddigi 200 ezer forint helyett. A legalacsonyabb — 20 ezer forint bevételig számított — adó mértéke 6-ról 2 százalékra csökkent. Kedvezőbb lesz az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adómentesek, s csak az ezt meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Szigorúbb következményei lesznek viszont az adóalap (a nyereség) eltitkolásának: az ed- •digi — többnyire szabálysértési — bírság helyett 2()—50 százalékkal felemelt adót. fizetnek azok, akik ki akarják játszani az adóügyi szabályokat. Emelték a kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösztönzendő a Lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pénzével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állampolgároknak folyósítható hitelekre. Az Országos Takarékpénztár a takaréklevélbe téteknél két év után az eddigi 5,5 helyett 6,5, három év után a korábbi 6 helyett 7, öt év után 7 helyett 8, hét év után pedig 8 helyett 9 százalék kamatot fizet. A másik tartós lekötésű betétfajta, az ifjúsági takarékbetét kamata hat év után a korábbi 5 plusz 1, egy helyett 5 plusz 1,5. hét év után 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalék. Felemelték a lakástakarékossági betét kamatát is: öt év után változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5 plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fizetnek az ügyfeleknek. Valamennyi kamatlábemelés visszamenőleg érvényes, 'tehát azokra a takaréklevele,k- re, ifjúsági takarékbetétekre és lakástakarékossága betétekre, amelyeket korábban váltottak. Átrajzolódott Magyarország közigazgatási térképe: az alkotmány módosításával megszüntették a járásokat, megszűntek tehát a járási hivatalok és a járási terület- beosztás is. Ismeretes, hogy tizenkét korábbi nagyközség január 1-től városi rangot kapott. A megváltozott köz- igazgatási rcnctszcrfoen ©rősö- diik a megyei és a községi tanácsi szervek kapcsolata: egyes nagyközségi tanácsok közvetlenül, a városokhoz hasonló módon illeszkednek a megyei irányításhoz, míg a többi községi és nagyközségi tanács bizonyos megyei kapcsolatai egy-egy erre kijelölt többségében városi, kisebb részben nagyközségi jogállású — település taná- esi szérvéinek segíitségével realizálódnak. Az Elnöki Tanács összesen 139 tanácsot jelölt ki a megyei irányításban való közreműködésre. Egyszerűbb bejelentőlap A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszi a ki- és bejelentő lapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok köny- nyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. Ezentúl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a régebbinél kevesebb, ösz- szesen tíz rovatot tartalmazó „bejelentő lap”-ot kell lakcímváltozáskor kitölteni, s ezt csak egyetlen helyre, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogyha valaki személyi igazolványának kiváltásával, cseréjével, érvényesítésével egyidejűleg változtat lakást, akkor a bejelentő lapot a rendőrségen nyújthatja be A külföldire utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok módosítása nyomán a korábbi nyolcféle helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata és szolgálati útlevelet, valamint magánútlevelet és külföldön élők útlevelét. A legtöbb embert az a módosítás érinti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak kék magánútlevél lesz, amellyel valamennyi országba lehet utazni. Módosították az útlevél-illetéket iis. A 'korábbi 49-féle útlevél-illeték helyett, lényegében csak egyféle illetéket kell fizetni. Korábban 20 forinttól 4000 forintig terjedt az illeték, ezentúl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magán- útlevélnek 350 forint lesz az illetéke. A kishatárforgalom illetéke 20-ról 100 forintra emelkedett, míg a kivándorlási kérelmek illetékét 4000- ■ről 1000 forintra mérsékelték. Költségesebb lesz a munkaerő 1984. január 1-i hatállyal a Minisztertanács módosított egyes gazdasági szabályozókat, hogy hatásosabban ösztönözzenek a (teljesítmények növelésére, a népgazdasági és a vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtésére. A változások elsősorban a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. Egyszerűbbé és rugalmasabbá válik a vállalatok egy részénél azóknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek, sőt azok a vállalatok, amelyek jó eredrríény- nyel vesznek részt a hazai és a 'külpiaci versenyben, szabadon állapodhatnak meg vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodás iránit fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell a vállalatoknak fizetniük; vagyis költségesebb lesz a munkaerő, kifizetődőbb, ha takarékoskodnak vele. Ugyanakkor javulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. Növeli* a vállalati gazdálkodás önállóságát, hogy a vállalati tartalékolási rendszerben megszűnt a kötelező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Egyszerűsödtek az amortizációs normák: a vállalatoktól függ, hogy az adott évben amortizáció címén a gép elhasználódásának tényleges értékét számolják el vagy annál kisebb összeget, tehát késleltethetik az értékcsökkenési leírást. Ugyanakkor a vállalati beruh ázások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, , a szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. 1988-ban ugyanis a reális lehetőségeket túlhaladó összegeket költöttek beruházásokra. Ezért 1984Jben a vállalatok és a szövetkezetek fejlesztési alapjuk egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő ösz- szeget zárolni, s ezen összeg bizonyos hányadát a legfontosabb célokra — energiaracionalizálásra, az anyagfelhasználás csökkentését, a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló fejlesztések gyorsítására — használhatják fel. A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint 'egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési forrásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mezőgazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól mentesülnék a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az általánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrásókat azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb kiesés volit a növénytermelésben. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelem-érdekeltségének növelése és a társadalombiztosítási járulék emelésének részbeni ellensúlyozása végett a jövedelemadójuk átlagosan 20 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemek földadója növekszik. A vállalati bér- és keresetszabályozás! rendszer úgy alakul, hogy több vállalat élhet a rugalmasabb (keresetszabályozás lehetőségével, mégpedig azoik a vállalatok, amelyeknek termékeikből kielégítő a kínálatuk. Bérkiegészítés A vállalati dolgozók alapbér-rendszerénél az a leglényegesebb változás, -hogy a bérkategóriák felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azonban nem jelent egyben béremelést is, csupán a lehetőségét teremtette meg, hogy a vállalatok a magasabb kate- góriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő munkát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van. Egyébként a munkabér legkisebb összegét — amely 1983. december 31-ig 1350 forint volt — 2000 forintban határozza meg az új szabályozás. Az új besorolásokat 1984. december 31 -lg mindenképpen el kell készíteniük a vállalatoknak, s biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére 1986. december 31-ig .legalább elérje bérkategóriájuk új álsó határát. Arról is rendelkezett a Minisztertanács, hogy a korábbi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatos személyi jövedelem-kiegészítésket fix összegű bérpótlékká alakítják: a vállalatok, a nem mezőgazdasági szövetkezetek és a költségvetési intézmények dolgozóinak az eddigi havi 290 forint bérkiegészítés helyett 310, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak 200 helyett 210 forint bérpótlékot fizetnek. Dőlnek a közfalak Felelős kerestetik O Zentaiék kisszobája — Nem akarok túlozni, de rettenetes volt . . . December 2-án kezdődött a mi kálváriánk. Otthon voltam a fiammal. Egyszerre csak valami félelmetes, fegyverropogásra emlékeztető hangot hallottunk. Pillanatokig mereven álltunk ... a zaj csak erősödött. Szóval a két félszobát elválasztó fal — valamivel a közepe alatt — kettérepedt, összeroppant. Ha nekem ezt valaki úgy meséli, hát nem biztos, hogy elhiszem — mondja a szekszárdi Körösi Csorna Sándor utca 11-es számú házban lakó Szegedi Lászlóné, az egyik tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás tulajdonosa, majd kissé rezignáltan folytatja: — Vasárnap a konyhában megint elölről kezdődött minden. Robaj, falrepedés. Kettétört a középső fal. Fölrohantunk a fölső szomszédhoz, s nem tudtuk, mitévők legyünk ... Végre elérkezett a hétfő reggel, én pedig azonnal a lakásfenntartó szövetkezethez mentem. Nem mondom, azonnal intézkedtek. Értesítették az összes illetékest — tervezőt, beruházót; kivitelezőt, a tanácsot — s a nyolc-kilenc főből álló bizottság ki is jött a lakást megnézni. Azt mondták, hogy ne aludjunk ott, mert életveszélyes ... Ugyan, hova menjünk? — kérdeztük. Erre a TOTÉV — a kivitelező — egyik brigádja felvonult, s lebontották az alig-alig álló falmaradványokat. Utána jócskán vártak, de mivel a főnök nem jött, elvonultak. Kedden ismét panaszra mentünk, de azzal ütötték el, hogy az életveszély megszűnt, sőt, „lehet ott szilveszterezni”. Gondolhatja, hogy milyen jól jött a humor. Valamit tenni kellett. A lakás- szövetkezet javasolta, hogy a helyreállítási munkát náluk rendeljük meg — természetesen fizetőbe. Azt is hozzátették. hogy az anyagot a TOTÉV állja. Mit tehettünk? — Azután felhívtam az Állami Biztosítót is, ahol azt a választ kaptam, hogy nem elemi csapás rongálta meg a lakást. .. Fizessen az, akinek a hibájából történt. Q A házban nem szűnt meg a fegyverropogás. Hasonló módon roppant meg Csiki Gáspárok és Zentai Rudolfék kisszobájának válaszfaltéglából épült fala is. — Még nem tudom, hogy kivel csináltatjuk meg. Úgy van még minden — mondja Csiki Gáspár. — Igaz, a tégla már megérkezett. — Ki számol ilyen csapással — kérdi Zentai Rudolfné. — Ki takarékoskodik azért, hopy hátha összeomlanak a falak? Fogalmam sincs, hogy ki fizeti az egészet! S még utána sem tudok járni a dolognak. A férjem beteg, nekem munkahelyem van . . . o Miközben Erős Istvánnal, a lakásfenntartó szövetkezet ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a negyvenlakásos házat ért sorozatos — már- már — katasztrófáról, Palotás Alajos gondnok dossziét vesz elő, melyben levelek, jegyzőkönyvek őrzik a Körösi Csorna Sándor utca 11-es épületében fellépett „járványt”, a mai házbetegséget. — Hogy mi okozta a sorozatos falroppanásokat, nem tudni. Csak feltételezéseink lehetnek — mondja az ügyvezető igazgató. — Viszont mi felvettük a kapcsolatot a TOTÉV-vel, de nem vállalják a felelősséget. Válaszfaltéglát adtak, de a munkát nem végzik el díjmentesen ... Pedig hasonló eset történt már a városban. Igaz, az a TAÉV által épített lakásokban. Az utóbbi vállalat azonban, adva a jó hírnevére, azonnal helyreállította a falakat. — A szövetkezet miben tud segíteni a megkárosult lakóknak, akiket az anyagi káron kívül lelki megrázkódtatás is ért? — Amennyiben a lakók kérik, a szövetkezetünk keretében működő brigád elvégzi a munkát — természetesen térítés ellenében. Ez az összeg jóval kevesebb, mint ameny- nyiért idegen vállalat, vagy szakember csinálná. — S ha peres úton akarják a lakók kivívni igazukat, akkor azt a szövetkezet „rendezi”? — Nem. Ugyanis a lakások személyi tulajdonban vannak, ami azt jelenti, hogy csak a tulajdonos perelhet. Viszont január 1-től foglalkoztatunk jogászt másodállásban, tehát képviseljük a lakót, azaz a felperest. Ezenkívül lebonyolítjuk a műszaki tárgyalásokat. A szövetkezet december 22-én kelt levele, melyet a városi tanácshoz írt, egyebek között ezt tartalmazza: „A tervező és a beruházó vállalat szakemberei szemrevételezéssel a hiba okát megállapítani nem tudták, de a kivitelező felelősségét sem.” Tehát: korábban is előfordultak (már 1981-ben) falrepedések a szóban forgó épületben ... Csakhogy ez idáig hivatalosan senki nem kért fel szakértőt, aki megállapítaná a felelősséget. A szövetkezetnek arra nincs pénze, a lakóknak pláne nincs. — A TOTÉV pedig elzárkózik ez elől — mondja Erős István. — Bizonyítsák be ők, hogy a mulasztás nem őket terheli. Ismét egy idézet a december 12-cn kelt jegyzőkönyvből: „A TOTÉV képviselői felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a lakás tulajdonosa a kivitelezővel szemben kártérítési igénnyel lépne fel; úgy feltétlenül szükséges, hogy a szakértő útján ezt közölje, s ez esetben a szakértői szemléig a lakás válaszfalán javítást ne végezzenek.” o — Pillanatnyilag nem lehet tudni, mi okozta á válaszfalak repedését — mondja Kobra József, a TOTÉV igazgatója. — Lehet, hogy tervezési, lehet, hogy kivitelezési, de az is lehet, hogy szerkezeti probléma okozta a bajt. Pontosan ezért több szakértőnek kell megvizsgálnia az épületet. — Ki kéri fel a szakértőt a vizsgálatra? — Természetesen az épület, illetve a lakások gazdái. Mivel tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásról van szó, a városi tanács a „gazda”. Magunk részéről nem a felelősség alól akarunk kibújni, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a kár megtérítését az fizesse, aki a hibát elkövette. Egyébként a garanciális szavatosság ideje 5 év, a szerkezetié pedig 10 év. — Viszont amíg a szakértői vélemény nincsen kézben, addig az anyagi terhet a lakók kénytelenek vállalni. — Azt javasolom, hogy csináltassa meg mindenki a lakást, a munkadíjat számlázzák felénk, (az építőanyagot már biztosítottuk), hajlandó a vállalat a dolgok tisztázásáig kölcsönözni a szükséges összeget. Amikor bizonyosak leszünk a hiba okában, akkor majd mi, mármint a vállalatok „vitatkozunk”. V. HORVATH MÁRIA
