Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

1984. január 27. ( TOLNA V TsrÉPÜJSÁG 3 Pártszervezetek a gazdaságért Az év első hónapja a------------- számvetés, a visz­s zatekintés és az új esztendő feladatait meghatározó idő­szak. Visszatekintve az el­múlt évre, kiemelkedő ese­mény volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának áprilisi ülése, amely félidőben ér­tékelte a XII. kongresszus óta végzett munkát és meg­határozta további feladata­inkat. Sokrétűen foglalkozott a gazdasági építőmunkával, amely a pártirányításnak egyik legfontosabb területe. Többek között egyértelműen lezárta azt a vitát, amelyet némelyek á párt helyzetéről, szerepéről folytattak a gaz­daságpolitikával kapcsolat­ban. Az ülésen Kádár János erről a következőt mondot­ta: „Le kell szögeznünk: először azt, hogy a gazdaság- politika meghatározásában döntő szerepe van és lesz a pártnak. Másodszor: a gaz­dasági munkában az állam szervező szerepe a szocializ­mus építésének egész kor­szakában megmarad. Har­madszor: a gyakorlatban be­vált gazdaságirányítási rendszerünket megtartjuk, tökéletesítése állandó fel­adat ...” A határozat ennek szellemében foglalkozik a gazdasággal kapcsolatos pártmunka új követelmé­nyeivel, szemléleti és mun­kamódszerbeli megújulásá­nak igényével. Mindez kife­jezésre jut abban, hogy a párt elvi, politikai eszközök­kel segíti a gazdaságpolitika érvényesülését. A pártirá­nyítás módszereinek ennek érdekében jobban kell iga­zodnia a társadalmi, gazda­sági változásokhoz. Az 1984-es esztendőben fontos tennivaló a pártszer­vezeteknek, alapszervezetek­nek a gazdaságpolitikai ha­tározatok végrehajtásának megszervezése, elsősorban a határozatokból adódó helyi politikai feladatok kimun­kálása és a személyekre szó­ló teendők kijelölése révén. Ezek együttesen nélkülözhe­tetlenek a párt vezető szere­pének továbberősödéséhez a társadalom építésének legér­zékenyebb területén, a párt gazdaságpolitikájának meg­valósításában. A gazdasági munka felté­telei az elmúlt évben isme­retesen tovább szigorodtak. A vállalatok egyre közvetle­nebbül érezték a kedvezőtlen világpiaci hatásokat. A fize­tőképesség megőrzése, az egyensúly javítását szolgáló folyamatok irányítása érde­kében az év közben kor­mányzati intézkedések is kellettek. A vállalatok és szövetkezetek gyorsabb al­kalmazkodással, fegyelme­zettebb, a tartalékokat job­ban hasznosító gazdálkodás­sal alapvetően megfeleltek a követelményeknek. Az idén a teljesítmények növelését kisebb mértékben lehet a technikai eszközök bővítésével megalapozni. A növekedés forrása elsősor­ban a meglévő eszközök jobb hasznosítása, az élő­munka termelékenységének, szervezettségének javítása és racionálisabb felhasználá­sa lehet. Ennek megfelelően minden területen kiemelt foglalkozást igényel az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a technoló­giai és munkafegyelem javí­tása, a dolgozók és egyes kollektívák érdekeltségének fokozása. A pártszervek, társadalmi szervezetek fel­adata elősegíteni,' hogy az egyes kollektívák érdekelt­sége közvetlenebbül függjön az általuk végzett munka eredményességétől. A nép­gazdaság fizetőképességének megőrzésében, a külkeres­kedelmi aktívum elérésében minden gazdálkodó szervnek vannak feladatai. Továbbra is megkülönböztetett figyel­met követel az exportban meghatározó jelentőségű vállalatok munkája, ösztö­nözzük az exportra felhasz­nálható termékek körének bővítését, a kis tételű export növelését, az új, exportképes termékek gyártását. A tőkés import helyettesítése az ex­porttal egyenlő értékű. Az eddigieknél nagyobb aktivi­tás szükséges az együttmű­ködések kibontakoztatásá­ban és fokozott figyelem az államközi szerződések telje­sítésében, a nemzetközi ko­operációkban és a szakosí­tott gyártási programokba való bekapcsolódásban. A vállalatok és szövetke­zetek többsége elkészítette az áttérés programját az ipar és az építőipar egyes helyein heti 40 órás munka­idő bevezetésére. Az áttérés feltételeit a vállalatoknak és szövetkezeteknek önerő­ből kell megteremteniük, és úgy kell előkészíteniük, hogy a csökkentett munkaidőt tel­jes egészében kidolgozzák. A megyei tanácsok általá­ban koordináló munkával segítik elő, hogy az ügyinté­zést és a szolgáltatásokat munkaidő után lehessen igénybe venni. A vállalatok az új bér- és keresetszabá­lyozás, a kísérleti bérszabá­lyozás lehetőségeivel élve, az érdekeltség növelésével mérsékelhetik a munkaerő­ellátás feszültségeit. Továbbra is kiemelt------------------------- feladat a z energiagazdálkodás javí­tása, az energiatakarékosság. Legnagyobb megtakarítás a cseppfolyós szénhidrogének mellőzésével érhető el. Ahol az adottságok lehetővé te­szik, célszerű, hogy a válla­latok és mezőgazdasági szö­vetkezetek a hálózatfejlesz­téssel összhangban szélesebb körben áttérjenek a gázfel­használásra. Ez vállalati és lakossági összefogással érhe­tő el. Gyorsításra vár a fa­hulladékok és melléktermé­kek energetikai célú haszno­sítása. Az anyagtakarékossá­gi program végrehajtásáért tudatos, a tervezési és gyár­tási folyamat egészére kiter­jedő elemző munkára van szükség. Az anyagfelhaszná­lás költségtényezőinek feltá­rása és csökkentése minden üzemben állandó követel­mény. A gazdasági stabilitás ja­vításában továbbra is nagy jelentőségű az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenység. Az a feladat, hogy a közgaz­dasági szabályozók szigorítá­sának hatását kigazdálkod­jék. Ebben az üzemeknek fe­lül kell vizsgálniuk egyes részlegek működését, miköz­ben magasabb követelmé­nyeket támasztanak velük szemben és szigorúbban szá­mon kérik az eredményessé­get. Szolgáltatásaikra és termékelőállításukra tovább­ra is szükség van. Jövedel­mezőségük érdekében azon­ban bátrabban kell élni a szervezetek korszerűsítésé­vel, kapacitásuk átcsoporto­sításával, az újabb vállalko­zási formákban rejlő adott­ságok kihasználásával. Az érdekeltségi rendszert úgy kívánatos továbbfejleszteni, hogy minél közvetlenebbül hasson a termelésben részt­vevőkre, jobban élve az anyag- és energiatakarékos­ság, a korszerű üzem- és munkaszervezés által nyúj­tott lehetőségekkel. Az építés jellegű beruhá­zások az idén csökkennek. Mérsékeltebb lesz egyúttal az építési igény és a kapaci­tás közötti feszültség. Mind­ez kezdeményezőbb vállal­kozáspolitikát kíván az épí­tőipari szervezetektől. Szük­séges, hogy keressék az új vállalkozási lehetőségeket, jobban kapcsolódjanak be rekonstrukciós felújítási munkákba, a lakosság építé­si igényeinek kielégítésébe. Nagyobb figyelmet kell for­dítani az építő szervezetek gazdálkodásának stabilizálá­sára, a szervezés javítására, takarékos gazdálkodásra, az élő- és holtmunkával, a munkák minőségének javí­tására. Ugyancsak szűkülnek a kommunális beruházásra fordítható források is. A fő figyelmet ezért az alapellá­tást szolgáló kommunális fejlesztésekre, a folyamatban lévők befejezésére kell irá­nyítani. A társadalmi erőt elsősorban ezekhez a célok­hoz szükséges mozgósítani. A pártszervezetekkel együtt a tanácsok, a Hazafias Nép­front. a szakszervezetek, a KISZ további aktív meggyő­ző és szervező munkája je­lenthet ehhez nagy segítsé­get. 5okrétŰ, feszített köve- ___________ telmenyt tá­masztanak az 1984. évi gaz­dasági feladatok minden területen. Az egész társada­lom minden dolgozójának egyetértő, aktív közreműkö­désére van ehhez szükség. A cselekvő politikai légkör megteremtése és megőrzése a pártszervezetek, minden kommunista alapvető fel­adata. A teendők viszont te­rületenként, üzemenként dif­ferenciáltan jelentkeznek. Tovább nő a helyi politikai és gazdasági vezetés felelős­sége, az egyes kollektívák öntevékenységének a szere­pe. Ebben a munkában fo­kozott feladat hárul a váro­si, községi, üzemi pártszer­vezetekre, a tanácsokra, a szakszervezet és a KISZ üzemi területi szerveire. To­vábbra is a pártszervezetek kötelessége, hogy a kezdemé­nyező, az újat vállaló veze­tőket és a kollektívákat min­denekelőtt ők támogassák, tőlük kapjanak ösztönzést. A helyi célok kitűzésében és a mozgósításban továbbra is nagy erőt jelent a gazdasági és társadalmi szervek együttműködése, amelynek erősítésével, fejlesztésével még sikeresebben léphetünk előre. D R. ARATÓ ANDRÄS Külföldi helyett hazai Uj parazitaellenes készítmény Külföldi terméket helyet­tesítő, nagy hatású parazita- ellenes készítmény gyártását kezdte meg a Phyttiaxia Oltó­anyagtermelő Vállaltát. A Chdnoin Gyógyszervegyészeti Gyárral közösen alakították ki, és a nagyüzemeknek, va­lamint a kistermelőknek egy­aránt ajánlják. A legelőn tartott állatok, a szarvasmarhák és a juhok sokat szenvednek a külső élősködőktől; ezek testfelüle­tükön elszaporodva nagy ká­rokat is okoznak. Van olyan parazita, amelyik átfúrja a bőrfelületet, és ezzel a fel­dolgozóiparban is vesztesé­geket okoz, hiszen az átlyug- gatabt bőr sokat veszít érté­kéből. A paraziták amúgy is nyugtalanná teszik az állato­kat, és ez visszaveti a ho­zamokat. Az állatorvosok Szerint a legyek szembeteg­séget is terjesztenek, ennek megelőzésére — a legyek el­pusztítására — is alkalmas a modern vegyianyag. A Ta- banidiin nevű készítmény az állatokra veszélytelen, lénye­gében növényi eredetű ható­anyagot tartalmaz, és ez fejti ki védőhatását. A készít­ményhez más anyagokat is keveritek, ezek megakadá­lyozzák, hogy az eső lemossa a testfelületre permetezett hatóanyagot. Hasonló célra eddig kül­földről vásároltak parazita- ellenes készítményt. Ez most teljes egészében helyettesít­hető a magyar termékkel, amelyből évente hozzávető­leg háromezer literit gyárta­nak, 20 millió forint érték­ben. A nagy termelési rend­szerek, a Taurin a és a B os- coop már a technológiába is beépítette a Tabánidén hasz­nálatát, az előzetes kísérletek ugyanis teljes sikerrel jár­tak. Külföldről is érdeklőd­nek a 'szer iránt. A slágerlistán első: a tej Önköltség, zsírtartalom, csíraszám és ár Kétszázötven éves istálló Nyéki-pusztán. A tejtermelés ti z év alatt megduplázódott... Azt mondja állattartással faglalkozó ismerősöm, hogy valójában azok járták jól, akik a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején ki­használták a 70 százalékos állarfti támogatás előnyeit, és korszerű tehenészeti telepet építettek. Azt mondja egy tejtermeléssel foglalkozó is­merősöm, hogy a szarvasmar­hát nyugodtan lehet tarta­ni hagyományos telepeken, a hétezer literes magyar tar­kákat is ilyen istállókban fejték, és érdemes kivárni míg az épületek összedőlnek. Azt mondja állattenyésztési szakon végzett fiatal ismerő­söm, hogy a jövő útja a ri­degtartás, a legelő, a lege­lőn egyszerű istálló, és kor­szerű fejőház. Zajlik a vita, mint olyan sok minden körül manapság. Egy biztos: ezt a vitát az dönti el, hogy hol lehet leg­olcsóbban előállítani a vég­terméket — ebben az esetben a tejet. Ott a legolcsóbb, ahol már nem kell építeni, ahol a legelőre alapoztak, s ahol a melléktermékkel is etetik az állatokat. Tej, kenyér, krumpli, hagy­ma — alapvető élelmiszere­ink, s a mezőgazdaságnak úgy kell termelnie, hogy ezekből mindig legyen ele­gendő. Bár ha jól meggondol­juk, közülük is a tej a leg­fontosabb: állítólag pulyka- sültön csupán egy hónapig bírja az ember, tejjel viszont egy évig is vígan megél mo- nodíétán. Arról nem is be­szélve, hogy talán egyetlen élelmiszer alapanyagból sem készíthető annyiféle ter­mék és étel, mint a tejből. Van most belőle elég, hisz tíz év alatt megközelítően a duplájára emelkedett a tej­hozam. Bátaszéken, a Búzakalász Téeszben a szarvasmarha­létszám 910, ebből 305 a te­hén, a növendéküszők száma 330, 208 a hízómarháké, és 67 borjút itatnak. Tíz éve csupán 2500 litert fejtek évenként és tehenenként, most az 5400 liternél tarta­nak. A növekvő tejhozamok­kal szinte párhuzamosan emelkedtek a költségek is, többe került a takarmány, a gép, az energia. Például: egy egyszerű géppel valamikor régen 30 forintért állítottak elő egy mázsa silót. Ma 90 forintba kerül ugyanez, -a drága, két és félmilliós Hess- ton géppel, igaz ez a siló ra­gyogó minőségű, kifogástalan a beltartalmi értéke, az ál­latok szívesen eszik, s nőtt a termelés is. Siló kell, de emellett a melléktermék, amit csak az állat elé kell vinni a földről — vagy rá­hajtani a jószágot, a szarvas- marha a kukoricaszárat is tejjé transzformálja. A tej ára nem követi vi­szont a növekvő költségeket. Eddig a zsírtartalmat fizet­ték, viszont a Holstein-friz- zel keresztezett állomány­ban leromlott a zsírszázalék. Az átlag 3,6 volt, ha ennél egy tizeddel kevesebb, akkor már levonást alkalmaztak. Nyáron pedig, amikor tud­valévőén sokkal több a tej, szinte biztos, hogy nem ér­te el a tej zsírtartalma a 3,6- es határértéket. Két éve, 1982-ben 6,31 forintért, ta­valy pedig 6,85 forintért vette át a tej literjét a báta- széki téesztől a tejipar. Ugyanennek a tejnek az ön­költsége viszont 6,62, illetve 7,19 forint volt. Minthogy ez a helyzet tart­hatatlanná vált, s a cél a mi­nél tisztább tej előállítása, most január elsejétől csíra­szám alapján veszi át a tejet a Tejipar. A csíraszám vizs­gálatát a vállalat laborató­riumában végzik, de a min­tát a termelővel közösen ve­szik, aki ha úgy véli, pót­vizsgálatot is kérhet. Csíramentes tej természe­tesen nincs, ha a tejet nem hűtik, a csíra gyorsan szapo­rodik, a szaporodás hűtéskor leáll. Az ilyen tej előállításá­nak titka: 3 órán belül plusz 8 Celsius fok alá kell hűteni a tejet, tisztán kell tartani, lemosni, fertőtleníteni a te­hén tőgyét, állandóan tiszta kell legyen a fejőgép, a tej­tartály. Ha mindez együtt van, 500 ezer alatti a csíra­szám, első osztályú a tej, s ezért nyáron literenként 6,65 forintot, télen 7,25 forintot fizetnek. A költségek és az átvételi ár még mindig eltér, de tény: gondolkodnia kell a termelő­nek, hogy az ésszerűség ha­tárain belül hol foghat meg valamit a költségeken. A termelők egy része viszont már most látja, hogy első osztályú tejet nem mostaná­ban fog leadni. Mert sok he­lyütt van olyan ELFA-típu- sú NDK tartály, amely nem három, hanem öt óra alatt hűti le a kívánt hőmérsék­letre a tejet. Tehát ahol ilyen a hűtőrendszer, és mindent maximálisan jól csinálnak, akkor sem kaphatnak 6,65 meg 7,25 forintot. Az igaz, hogy már öt éve szólt a tej­ipar az üzemeknek: készül­jenek föl az új átvételi rend­szerre. De... Csak a pillanat­hűtő 1,5 millióba kerül, s ki­zárólag a komplett telepeken létezik ilyen. A komplett telep, — kötet­len tartású, beállókkal, fejő­házzal együtt 28 millióba kerül. Jelenleg... Pedig a fej­lesztés útja valahol e körül lesz, hisz az ágazatot az anyagköltségen túl a mun­kabér terheli a leginkább, és itt a negyedére csökken a munkaerőigény. A csíraszám szerinti átvétel is a modern fejőtechnika bevezetését kí­vánja meg. Nemrég mondta egy szakember: aki nem tud­ja megoldani a korszerű fe- jést, abbahagyhatja a tejter­melést. Azt senki sem vitatja, hogy az olyan alapvető élelmi­szernél, mint a tej, mennyire fontos a tisztaság. Végül is élelemről van szó. Viszont az is tény, hogy noha sok helyütt 5000 liter fölött van a termelés, a költ­ségek növekedése miatt az ágazat nem nyereséges. Lépni kell hát a tejterme­lésben. Méghozzá minél előbb. D. VARGA MARTA Tanácskozás a kertbarátok és a kistenyésztök érdekvédelméről A kertbarátmozgalomban sok millió kistermelő vesz részt, s ennek a inépes réteg­nek máig megoldatlan az ér­dekképviselete. Ezért szük­ség lenne arra, hogy — pél­dául iá felvásárlók és a kis­termelők közötti érdekütkö­zések eredményesebb megol­dása érdekében — mozgalom keretében egyesületeket hoz­zanak létre a Hazafias Nép­front védnökségével — hang­zott el a Kertbarátok és KAs- üenyésztők Országos Társa­dalmi Szövetsége csütörtöki ülésén a Hazafias Népfronlt székházában. Gyúró Ferenc, a szövetség elnöke egyebeik közt elmon­dotta : a kistenyésztök már számos egyesületet alapítot­tak országszerte az utóbibi években, ám a kertbarátok­nál még nem alakultaik ki ezek a formák. Arra, hogy — a szocialista országokbeli itapasztailaitokra is építve — a kertbarátok is egyesületekbe tömörüljenek, lehetőséget ad az egyesületi törvény, amelynek készül a gazdálkodásra vonatkozó ki­egészítése is — húzta alá a szövetség elnöke. A szövetség a közeljövőben az érintett kertbarátkörök vezetőinek bevonásával dönt arról: egy kertbarát-egyesületet kívá­natos-e létrehozni, és annak különféle szakosztályai ala­kuljanak, vagy minden me­gye önálló egyesületet szer­vezzen, esetleg ágazatonként alakuljanak országos egyesü­letek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom