Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

Hölgyek a targoncán Mai számunkból ' • - - .5 AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IGERAGOZÁS (10. old.) GÁBOR ANDOR ARCAI (10. old.) HÉTRŐL HÉTRE, hírről hírre (3. old.) XXXIV. évfolyam, 11- szám ÁRA: 1,80 Ft 1984. január 21., szombat Idegenforgalom Az elmúlt években kedvező irányzatok bontakoztak ki az idegenforgalomban: a köziponti, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán előtérbe került a mi­nőségi fejlesztés, aminek hatása elsősorban a devizabe­vételek növekedésében mutatkozik meg — állapította meg a Gazdasági Bizottság, s ezzel a Minisztertanács is egyetértett csütörtöki ülésén. A Gazdasági Bizottság előterjesztéséből kitűnt: tavaly a rubel-elszámolású országokból 6,7 milliónyian érkez­tek hazánkba, 14 százalékkal többen, mint az előző évben. A növekedés lényegében a csehszlovák és a len­gyel forgalom élénküléséből származik (e két országból a beutazók száma meghaladta a négymilliót); a Szov­jetunióból, Bulgáriából és Romániából körülbelül ugyanannyian érkeztek, mint tavaly, az NDK-ból azon­ban 25 százalékkal kevesebben. A KGST-országokba kiutazó magyarok száma — az 1982-es visszaesés után — dinamikusan növekedett, elérte a 3,7 milliót (ez 24—25 százalékkal haladja meg az előző évit). Elsősor­ban a csehszlovákiai úticélok és a bolgár tengerpart iránt nőtt meg az érdeklődés. Rubelbevételünk lénye­gesen nőtt, és elérte a 270 millió transzferábilis rubelt. A kiadások a forgalommal arányosan növekedtek: kö­rülbelül százmillió transzferábilis rubelt tesznek ki, tehát aktívumunk mintegy 170 millió rubelre tehető. Tovább nőtt — 9 százalékkal — a tőkés országokból beutazók száma. A növekedés döntően az osztrák for­galom erősödésének az eredménye. Ausztriából össze­sen több mint egymillió-hatszázezer turista érkezett, de 3 százalékkal többen (703 ezren) jöttek az NSZK-ból is. Kanadából és az USA-ból 16—17 százalékkal na­gyobb számban érkezett vendég: e két országból együtt­véve százezerre tehető a hozzánk látogatók száma. Magyarországon is érezhető volt a tőkés idegenfor­galmi recesszió hatása, mégpedig abban, hogy a na­gyobb beutazó forgalom ellenére alig növekedett a tartózkodási idő, és a fokozottabb takarékoskodás miatt csökkent az átlagos pénzköltés. Így a tőkés országokból származó, dollárban számolt bevétel is az előző évi szinten maradt. A tőkés országokba kiutazók száma 14—15 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben — körülbelül 550 ezer —, az érdeklődés elsősorban Auszt­ria és Olaszország iránt nőtt. A dollárban számolt ki­adások 8—10 százalékkal növekedtek az előző évihez képest. A jugoszláv forgalmat is figyelembe véve, ösz- szes dollárbevételünk meghaladja a 250 milliót, dollár­ban számolt kiadásaink pedig körülbelül 88 millióra tehetők, tehát konvertibilis elszámolású idegenforgal­munk 1983-ban több mint 160 millió dollárral járult hozzá a külgazdasági egyensúly javításához. A belföldi idegenforgalom kissé mérséklődött — ez elsősorban a kirándulóforgalomnál volt érzékelhető. Ugyanakkor azonban kismértékben növekedett az uta­zási irodák forgalma: főleg a belföldi üdülőprogramok iránt mutatkozott érdeklődés. A belföldi turizmusban továbbra is kiemelkedő szerepet játszott a szociálturiz- mus. 1983-ban 1,4 milliónyian üdültek a SZOT- és a vállalati üdülőkben, és körülbelül félmillió fiatal vett részt táborozásokban. Tavaly 10 százalékkal növekedett a kereskedelmi szállások száma: elérte a 300 ezret. A bővülés elsősor­ban a fizetővendéglátásban történt. Egyebek között felépült a bajai, a szentendrei, a ráckevei, a cserkeszőlői motel, s megnyílt a velencei és a debreceni új kemping is. Emellett 49 magánpanzió, 15 magánkemping nyílt, s 15 idegenforgalmi gazdasági munkaközösség alakult. A kereskedelmi szállásokon 4—5 százalékkal nőtt az eltöltött éjszakák száma, s megfelelően alakult a ma­gyar—osztrák gazdasági konstrukcióban létesült új szállodák kihasználtsága is. Az ellenőrzések tapaszta­latai szerint javult a magasabb kategóriájú szállodák­ban és vendéglátóhelyeken a szolgáltatások színvonala. Kedvezőek a tapasztalatok a Balatonnal kapcsolatban is: csökkent a zsúfoltság, a vártnál gyorsabban javult a víz minősége, s nőtt a programkínálat. Az elmúlt évi eredmények mellett a Minisztertanács számba vette az idei feladatokat is. A Gazdasági Bi­zottság állásfoglalásával egyetértve leszögezte, hogy 1984-ben is folytatni kell az utóbbi években bevált ide­genforgalmi politikát. Szükséges azonban, hogy az ide­genforgalmi vállalatok még jobban, gyorsabban alkal­mazkodjanak a változó körülményekhez. Mindenek­előtt a különféle programkínálatokat, a vonzó szóra­koztató programokat, és az egyéb bevételnövelési lehe­tőségeket kell bővíteni, illetve a meglévőket szükséges jobban kihasználni. A rubel- és dollárelszámolású for­galomban egyaránt növelni kell a devizabevételeket. Idegenforgalmunk túlzott területi és szezonális kon­centráltságának csökkentésére és a meglévő tartalékok feltárására országos üdülőterület-fejlesztési tervet dol­gozták ki, továbbá a belföldi turizmus elősegítése érde­kében az Országos Idegenforgalmi Tanács átfogó fej­lesztési programot hirdetett meg a falusi turizmus és a városkörnyéki szabadidő-központok kialakítására. Intézkedéseket tettek a Balaton tehermentesítésére, (elsősorban más üdülőterületek fejlesztésének elősegí­tésével). valamint kidolgozták a Duna melletti vízi turizmus fejlesztési programját. (MTI) Lázár György látogatása a nunkásőriknól Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke ma a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott, ahol Borbély Sándor orszá­gos parancsnok fogadta. A kormány elnöke tájékoztatót haillgatoitt meg a munkásőr­ség helyzetéről, tevékenysé­géiről. Borbély Sándor egyebek között rámutatott, hogy a muinkásőirségnek ma is — akárcsak a megalakulásakor — a legfontosabb feliadata a párt politikájának elkötele­zett szolgálata. -Beszámolt a testület -politikai nevelőimun­kájáról, a szolgálati felada­tok teljesítéséről. IA tájékoztató után Lázár György a MOP székiházában megtekintette a testület ha­ditechnikai és hadfelszerelé­si anyagaiból, eszközeiből rendezett kiállítást. Ezt kö­vetően a Minisztertanács el­nöke a munkásőr parancsno­ki iskoláiba látogatott, ahol harcászati, llőkiképzési és híradó-foglalkozásokkal is­merkedett. Délután a XIII. kerületi Fáy utcai Vasas Sportcsar­nokban Lázár György részt vett a Killián György Mun­kásőregység gyűlésén. A Vö­rös Csillag Érdemrend után most a „Munkásőrség Kiváló Egysége” címet, a vele járó vándorzászlót kapták meg, amelyeket Borbély Sándor adott át. Az angyalföldi munkásőrök ötödször nyer­ték el az „Élenjáró Munkás- őregység” kitüntető cimet, s a vele járó serleget is. Ezt követően Lázár György mondott beszédet. Köszön­tötte a kitüntetetteket, tol­mácsolta a Központi Bizott­ság, a kormány és személy szerint Kádár János üdvöz­letét, jókívánságait. Csaknem három évtized tapasztalatai bizonyítják — mondotta —, hogy a munkásőrség a szo­cialista ember formálásának nagyszerű iskolája. A mun- kásőr-szolgálat kifejező pél­dája a nép és a szocializmus, a haza ügye iránti elkötele­zettségnek, azokat az emberi tulajdonságokat fejleszti és erősíti, amelyek nélkülözhe­tetlenek voltak és maradnak céljaink eléréséhez — han­goztatta Lázár György. Ezt követően a miniszterelnök szólt az elmúlt évi gazdasági építőmunka eredményeiről, nehézségeiről, s vázolta az idei legfontosabb tennivaló­kat. B0RGYÁRI LAKODALOM — FARSANGKOR (4. old.) MENNYIT ÉR AZ ADOTT SZÓ? (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN (11. old.) A ZEBEGÉNYI FESTŐ (11. old.) MOZISZÉKEK MINDEN MENNYISÉGBEN (7. old.) HOL TART A GÁZPROGRAM? (7. old.) A LAOSZI NÉPGAZDASÁG TERVEI (8. old.) GAZDASÁGOS AUTÖ (12. old.) TENGERI TÜZEK (13. old.) IPAR- ÉS KÖRNYEZET - VÉDELEM (9. old.) NÉPES MEZŐNY A VILLÁMVERSENYEN (14. old.) NB I-BEN A DÓZSA SÚLYEMELŐI (14. old.) A Paksi Konzervgyárban a targoncákon dolgozó nőkről szól a képriport lapunk 5. oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom