Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

2 Képújság 1984. január 3. PANORÁMA Nyikolaj Tyihonov a rakétakérdésről és a szovjet-japán viszonyról Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit (Folytatás az 1. oldalról) — Milyenek a nemzetközi helyzet alakulásának kilátá­sai? Erre egy japán szólás- mondással lehetne válaszol­ni : „Holnap holnapi szél fog fájni”. Igaz, a japánok gyakran fatalistán értelme- zi:k ezt ia szólást. Mi, szovjet emberek, biztosak vagyunk abban, hogy csak a népek mai közös erőfeszítése iképes meghatározni, milyen lesz a holnapi szél, s általában a holnapi nap. Az pedig, hogy ez az enyhülés és az együtt­működés meleg szele legyen, sok szempontból a japán fél álláspontjától is (függ. A szovjet—japán kapcso­latok helyzetét a Jomiuri Simbun kérdésére iNyikolaj Tyihonov a következőképp értékelte: — Azt mondanám, hogy a szovjet—japán kapcsolatok jelenleg nem a legjobb Ldő­Az Egyesült Államok a több mint két évtizedes blo­káddal sem volt képes meg­akadályozni, hogy a nyugati félteke egy országában kon­szolidálódjék a szocialista forradalom — jelentette ki vasárnap Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt KB főtitkára, az államtanács el­nöke a forradalom győzelmé­nek 25. évfodulója alkalmá­ból Santiago de Cubában megrendezett ünnepségen. Castro- Reagan elnököt tet­te felelőssé a világban kiala­kult feszült helyzetért, elítél­te Washingtonnak azt a tö­rekvését, hogy az európai ra- kétatelepítések révén meg­bontsa a katonai erőegyen­súlyt. Fidel Castro részletesen be­szélt az elmúlt negyedszázad­ban Kubában végbement fej­lődésről is. Megállapította: annak ellenére, hogy jelentős anyagi eszközöket kell fordí­tani az ország védemére, évről évre egyre többet szán­nak az oktatás, az egészség­ügy, a sport, a kultúra és a technika fejlesztésére. szakot élik át. Fejlődésük az utóbbi években lefékeződött és ezért a Szovjetunió nem tekintheti felelősnek magát. A japán kormány a Csendes­óceán túlsó oldalára kacsin­gatva tudatosan vállaltai, hogy szétrombolja a szovjet —japán kapcsolatok egész rendszerét, amelyet a két or­szág erőfeszítései teremtet­tek meg a háború utáni idő­szakban. Korlátozta a poli­tikai kapcsolatokat, az új, kölcsönösen előnyös keres­kedelmi-gazdasági szerződé­sek megkötését, félbeszakí­totta a tudományos-műszaki együttműködésről kötött szerződés végrehajtását és így tovább. Ráadásul ezeket az intézkedéseket különböző, országunkkal szemben ba­rátságtalan kampányok kí­sérik, amelyek célja az, hogy bizalmatlanságot -keltsenek a japán népben a Szovjetunió­val és annak politikájával Fidel Castro beszélt a San­tiago de Cubában megtar­tott ünnepségen. (Telefotó) Washingtonnak bele kell törődnie hogy más társadal­mi-gazdasági rendszerű or­szágokkal is együtt kell élnie a nyugati féltekén. Kuba so­ha nem fog elzárkózni at­tól, hogy a békéért munkál­kodjék. szemben. Másrészt erőfeszí­tések történnek a japán- amerikai katonai szövetség erősítésére, és Jap- n erőlte­tett ütemű fegyverkezése ér­dekében. — Adhat ez bármilyen előnyt, vagy fölényt Japán­nak, például a biztonság, vagy a gazdasági fejlődés te­rületén? Ezt még a leggaz­dagabb fantáziával is nehéz Lenne elképzelni. — Az egyetlen ésszerű ú-t a kölcsönösen előnyös kap­csolatok minden -eszközzel történő szélesítése és szilár­dítása a jószoszédság szelle­mében. -Pontosan ezen az úton haladva lehet mindkét fél számára elfogadható mó­don legyőzni a meglevő -ne­hézségeket. Fontos, hogy mindkét fél először is jó­indulatot, -realitásérzéket ta­núsítson, -s figyelembe vegye a másik érdekelt álláspont­ját. A Szovjetunió nincs hí­ján ennek a készségnek. Tüntetések a rakéták ellen Nagyszabású tüntetést tar­tottak vasárnap brit békehar­cosok az angliai Greenham Commonban lévő rakétabá­zisnál. A támaszpont körül létesített táborokban lakó nők léggömböket eresztettek fel, amelyekhez leszerelést követelő feliratokat erősítet­tek. A tüntetés válasz volt a brit hadügyminisztériumnak arra a bejelentésére, hogy Greenham Commonban in­dítható állapotba hozták az első tizenhat amerikai manő­verező robotrepülőgépet. Az esztendő első napján Olaszország több nagyváro­sában egyházi szervezetek szólították utcára az euró- rakéták ellen tüntetőket. Mi­lánóban, Velencében és má­sutt került sor fáklyás felvo­nulásra. A római békemenet, melyet a Pax Christi nevű katolikus szervezet, valamint szerzetescsoportok kezdemé­nyeztek, aláírásgyűjtést indí­tott el. BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe Ist­vánnak, az Állami Rádió és Temvízió Bizottság nyugal­mazott elnökének több évti­zedes kiemelkedő munkás- mozgalmi és közéleti tevé­kenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Ba­bérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, és Sarlós István miniszterelnök-helyet­tes. • Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és cseh­szlovák partnere, Ludovit Priecel Budapesten aláírta a két ország közötti, 1984. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az árucsere­forgalom a jövő évben vár­hatóan meghaladja az 1,4 milliárd rubeles nagyságren­det. A jegyzőkönyv 4 száza­lékos forgalomnövekedést irányoz elő, ez nemcsak vo­lumenében jelentős, hanem áruösszetételében is, hozzájá­rul mindkét fél népgazdasága szükségleteinek kielégítésé­hez. Fontos bel- és külpolitikai kérdésekről nyilatkozott Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok az elmúlt év utolsó napján. A Le'ngyel Egyesült Munkáspárt KB el­ső titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke a lengyel te­levízió munkatársait fogad­ta. Beszélgetésük szövegét vasárnap este hozták nyilvá­nosságra. Jaruzelski a szükségálla­pot bevezetése előtt kiala­kult helyzetről szólva megál­lapította: meg kellett állíta­ni az események veszélyes, lavinagyorsaságú rohanását. A szükségállapot elrendelése elkerülhetetlenül szükséges­sé vált a belső zűrzavar to­vábbterjedésének megakadá­A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői hétfőn, az újév alkal­mából jókívánságaikat fe­jezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Kommentárban foglalkozott a TASZSZ hírüügynökség az amerikai külügyminiszté­riumnak azzal a bejelentésé­vel, hogy Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügymi­niszter találkozik egymással az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó, Stockholmban januárban kezdődő konferencia idején. Tökéletesen nyilvánvaló — mutat rá a szovjet hírügy­nökség —, hogy sem a stock­holmi konferencia, sem a kétoldalú érintkezések nem helyettesíthetik a genfi tár­gyalásokat, amelyek az Egye­sült Államok hibájából sza­kadtak meg. Washington lyozása, az európai destabili­zálódás elhárítása érdekében. Az azóta eltelt időszak iga­zolta a döntés helyességét. Lengyelország ma már előre halad, igaz, lassan és óvato­san, de következetesen, össz­hangban a LEMP IX. kong­resszusának elveivel, a szo­cialista építés érdekeivel. A KB első titkára, a mi­nisztertanács elnöke leszö­gezte: „Mindent megteszünk, hogy kevesebb legyen a hiá­nyosság, következetesen küz­dünk a negatív jelenségek kiküszöböléséért. Ennek a célnak az érdekében már ed­dig is számos határozatot hoztunk. Feladataink megol­dása közben nyílt, őszinte bíráló és önbíráló hangvételt alkalmazunk. Nincs olyan társadalmi erő, amely oly Gáspár Sándor. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára is. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. (MTI) ugyanis kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne szülessen kölcsönösen elfogadható meg­állapodás az európai nukle­áris fegyverzetről. Az Egyesült Államok által létrehozott helyzetből való kijutás módját legutóbb épp a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának határozata mutatta meg. Ez hangsúlyozta, hogy­ha az Egyesült Államok és a NATO más országai késznek mutatkoznak visszatérni a közepes hatótávolságú ame­rikai rakéták európai telepí­tésének megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjet­unió is kész lesz ezt meg­tenni. kritikusan tárta volna fel a hibákat és gyengeségeket, mint tette és teszi azt mind a mai napig a LEMP, a népi hatalom. Külpolitikai kérdésekről szólva Wojciech Jaruzelski aggodalmát fejezte ki a nem­zetközi helyzet súlyosbodása miatt, de hozzáfűzte: vannak olyan nagy és megbízható erők, amelyek képesek eltor­laszolni a háborúhoz vezető utat. Lengyelország ezeknek az erőknek a kötelékébe tar­tozik. Jaruzelski visszautasí­totta az arra irányuló nyuga­ti próbálkozásokat, hogy Lengyelországot politikai játékok eszközeként használ­ják fel és az országra elfo­gadhatatlan belpolitikai dön­téseket kényszerítsenek. Fidel Castro beszéde a forradalom évfordulóján Wojciech Jaruzelski televízió-nyilatkozata Stockholm nem pótolhatja a genfi tárgyalásokat Katonák Nigériában a szombati ál­lamcsíny nyomón nyugalom uralkodik. Vasárnap este a lagosi rádió ismertette a ha­talomra került legfelsőbb ka­tonai (tanács összetételét. A hadsereg az egész ország területén teljes mértékben ura a helyzetnek. A megbuk­tatott elnök, Shehu Shagari sorsáról még nem állnak ren­delkezésre megbízható infor­mációk, a letartóztatásáról keringő híreket nem erősí­tették meg. A legfelsőbb katonai ta­nács 14 tagból áll, köztük van Mohamed Buhari dan­dártábornok, D. Y. Báli, az új nemzetvédelmi miniszter, Sinítia Isiako, a fegyveres erők vezérkari főnöke, to­vábbá a három fegyvernem főparancsnoka is. Tagja a tanácsnak Abaoha dandártá­bornok is, aki a jelek sze­rint a szombati hatalomát­vételt irányította. Buhari a testület elnöke, ő az állam­fő, és egyben a fegyveres erők főparancsnoka. ♦ 1983 utolsó napján katonai hatalomátvétel zajlott le ab­ban a Nigériában, amelynek „megszilárdult” polgári kor­mányzatát a fél évvel ezelőt­ti választások után annyi­ra magasztalta a világsajtó. A hírek szériát magában Ni­gériában nem volt olyan nagy a meglepetés, mert ott sokan sejtették már, hogy a rohamos gazdasági hanyatlás közepette — az ismert feke­te-afrikai recept szerint — a hadsereg, az ország megmen- tőjének szerepében, előbb- utóbb visszatér a politikai porondra. vették át a A (hadsereg — a jelek sze­rint — úgy értékelte, hogy a tavaly nyáron újraválasz­tott Shagari elnök kormány­zata (képtelen megbirkózni az ország gazdasági válságával, amely a ilegsúlyosabb a füg­getlenség elnyerése óta. A hatalomra jutott katonák — ugyancsak a szokásos recept szerint — kiváltképpen a korrupciót ostorozzák és kereszteshadjáratot hirdet­tek meg a visszaélések ellen. Valószínűnek tűnik, hogy a legnépesebb — becslések szerint csaknem százmilliós — fekete-afrikai ország gazdaságának tőkés jellegé­ben, a Nyugathoz kötöttsé­gében nem desz lényeges vál­tozás. A hazánknál tízszer nagyobb ország új vezetője, Mohamed Buhari dandártá­bornok, aki Angliában járt tiszti iskolára, tagja volt mind a hetvenes évek kato­nai kormányainak, mind Shagari első kabinetjének. Megfigyelők szerint a füg­getlen Nigéria történetének ötödik államcsínyével hata­lomra jutott katonai vezetés profilját leginkább annak alapján ítélik majd meg, hogy milyen lépéseket fog tenni a gazdasági válság enyhítésére. Számos gazdasági szakér­tő hangsúlyozza: az olajel­adás vészes csökkenése miatt az elmúlt két évben kibon­takozott válság olyan súlyos, hogy a hadsereg sem tehet sokat. Legfeljebb annyit, hogy az egyenrúha tekinté­lyével némileg „ráncba sze­dik” a korrupt, a bürokráciá­tól, a nemtörődömségtől megbénult állami gépezetet. hatalmat- Nigériában ben viszont a takarékossági intézkedések miatt kevesebb élelmiszert importáltak, és emiatt az alapvető közszük­ségleti cikkek árai meghá­romszorozódtak, sőt egyes esetekben megnégyszereződ­tek. Az életkörülmények rom­lása közepette a 'lakosság egy része abban reményke­dik, hagy a katonák hata­lomra jutása valamiféle ja­vulást hozhat helyzetében. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az 1966 és 1979 közötti időszakban, amikor katonai kormányok váltották egymást, Nigériában gazda­sági felvirágzás volt — per­sze elsősorban az olajárak emelkedésének köszönhető­en. A polgári kormányzásra való visszatérés 1979-bep pontosan egybeesett az olaj világpiaci árának esésével, és így Nigéria gazdasági ba­jainak kezdetével — mutat rá a londoni The Guardian első kommentárja. De a nigériaitk nyilván ar­ra is emlékeznék, hogy a ka­tonai kormányzat idején az egyenruhás politikusok kö­zül is sokan korrupttá vál­tak és az államgépezet ugyanolyan tehetetlen volt, mint a polgári kormányok idején. 1979-ben a hadsereg nem utolsósorban azért adta vissza a hatalmat a polgári politikusoknak, mert felis­merte lehetőségeinek korlá­táit. Most a polgári kor­mányzás négy évének kudar­cára hivatkozva (térnek visz- sza a katonák az ország élé­re — a siker erősen meg­csappant esélyével. KURUCZ JÁNOS A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAÄRFOLYAMOK Érvénybén: : 1984. január 3-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol lont 6 495,06 6 501,56 6 508,06 Ausztrál dollár 4 042,82 4 046,87 4 050,92 Belga frank 80,60 80,68 80,76 Dán korona 454,48 454,93 455,38 Finn márka 772,62 773,39 774,16 Francia frank 538,12 538,66 539,20 Hollandi forint 1 464,14 1 465,61 1 467,08 Japán yen (1000) 193,71 193,90 194,09 Kanadai dollár 3 611,11 3 615,72 3 618,33 NSZK márka 1 645,71 1 647,36 1 649,01 Olasz líra (1000) 27,07 27,10 27,13 Osztrák schilling 233,47 233,70 233,93 Portugál escudo 33,53 33,56 33,59 Spanyol peseta 28,63 28,66 28,69 Svájci frank 2 055,35 2 057,41 2 059,47 Svéd korona 560,66 561,22 561,78 Svájci frank 2 040,01 2 042,05 2 044.09 Svéd korona 556,01 556,57 557,13 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602.60 USA dollár 4 491,98 4 496,48 4 500,98 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-t közléseknau. megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY £S CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. január 3-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 306,51 6 696,61 Ausztrál dollár 3 925,46 4 168,28 Belga frank 78,26 83,10 Dán korona 441,28 468,58 Finn márka — a) 750,19 796,59 Francia frank 522,50 554,82 Görög drachma — b) 39,42 41,86 Holland forint 1 421,64 1 509,58 Japán yen (1000) 188,08 199,72 Jugoszláv dinár — a) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 506,28 3 723,16 Kuvaiti dinár 14 946,33 15 870.85 Norvég korona 563,76 598.64 NSZK márka 1 597,94 1 696,78 Olasz líra (1000) 26,29 27,91 Osztrák schilling 226,69 240,71 Portugál escudo 32,55 34,57 Spanyol peseta 27,80 29,52 Svájci frank 1 995,69 2 119,13 Svéd korona — a) 544,38 538,06 USA dollár 4 361,59 4 631,37 n) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as Alhaji Shehu Shagari, Ni­géria katonai hatalomátvé­tellel eltávolított elnöke. (Telefotó) Nigéria, hála olajkincsé­nek, Fékete-Afrifca leggaz­dagabb országa. De éppen azért került válságba, mert az ország gazdasága túlságo­san függővé vált az olajtól. Nigéria exportjövedelméneik 90 százaléka a nyers olaj eladásából származik. Az olaj iránti kereslet csökke­nése miatt Nigéria deviza- jövedelme az utóbbi években rohamosan apadt. A hatva­nas években még élelmiszer­exportőr országban a hetve­nes években az olaj bűvöle­tében, elhanyagolták a mező- gazdaságot. Az utóbbi idők-

Next

/
Oldalképek
Tartalom